Megbocsájtás a kapcsolatokban.

A házasság tervével Istennek az volt a célja, hogy két különböző nemű embert, teljes valójukban összekovácsoljon és egységbe hozzon. Mind szellemi szempontból mind testi vonatkozásban. Egy igei kapcsolatban egy nő és egy férfi közösen alkotnak Isten szemében, EGY TELJES EMBERT, ami a leghitelesebben tudja visszaadni és képviselni itt a földön Isten képmását. A szexualitásban való örömszerzési egyesülés, és az utódlás is, csak egy nő és egy férfi aktusában tud megvalósulni úgy, hogy az betöltse Isten akaratát. Minden más út, és próbálkozás, ami Isten eme tervét figyelmen kívül szándékozik hagyni, saját magát korlátozza és ítéli fájdalomra. Isten tervének figyelmen kívül hagyása, még a helyes felállású kapcsolatban is problémákat és fájdalmat generál, nem még egy olyanban, ami alapjaiban mond ellent Isten szándékának. Az ilyen kapcsolat csupán emberi okoskodásra és abból fakadó lázadásra épül, a Szentírás egészének és egységének felbontása és az igeversek szándékos félremagyarázásával párhuzamban, amennyiben a felek magukat hívőknek mondják. Számos beszélgetés és gyakorlati példa figyelemmel kísérése után, bátran mondom Isten akaratát két azonos nemű és egymással kapcsolatban élő személy, a kiteljesedés és az Isteni rend szempontjából nézve, nem tudja megvalósítani és betölteni, még akkor sem, ha elmondásuk szerint és láthatóan is, őszintén és valóságosan szeretik is egymást.  

Ahhoz, hogy be tudjuk tölteni Isten akaratát a házasságunkban, nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt, aki adta a házasság intézményét. Az Ö útmutatása és teremtői bölcsessége nélkülözhetetlen egymás megismerésének gyakorlatában. Jézusnak az a tanácsa, hogy úgy cselekedjünk másokkal, ahogy szeretnénk, hogy hasonló esetben velünk is bánjak, nem csak a házasságon kívül áll meg. Sőt, mivel ebben a kapcsolatban tapasztaljuk meg leginkább a másik fél hibáit, gyengeségeit, és jellemproblémáit, ezért pont a házasságon belül van a legnagyobb szükség, a türelemre, a toleranciára, és a szeretetteljes megbocsájtás készségére.

A másik gyengeségeinek megismerése, lelepleződése, és azok nem bibliai, szeretetlen megközelítése, kimondhatatlan sok házasság tönkremeneteléért felelős. Ez megmagyarázza egyben azt is, hogy miért történhet az meg, hogy mindig a hozzánk legközelebb álló személytől/személyektől kaphatjuk a legnagyobb és legfájdalmasabb pofont. A megbocsájtani tudás és annak elfogadása, adott esetben, a biblia szerint, felfoghatatlanul hatalmas erő, mely temérdek csodában nyilvánult már meg, az emberi kapcsolatokban. Rendkívül fontos tehát a sikeres kapcsolatok érdekében, ha megtanulunk megbocsájtani, és ha úgy alakulna, mi magunk is bocsánatot kérni és elfogadni.

(A bejegyzésem általánosságban beszél és érti a megbocsájtást, és tisztában vagyok azzal a ténnyel, hogy van amikor a megbocsájtás, nem ilyen területen jön szóba. Abban az esetben például a házastársi hűtlenség esetében, a megbocsájtás mellett, tudom a helyreállás nem mindig tud megvalósulni, még ha tettek is ez felé őszinte lépéseket.) 

„Minden mérgesség és fölgerjedés és harag és lárma és káromkodás kivettessék közületek minden gonoszsággal együtt; Legyetek pedig egymáshoz jóságosak, irgalmasok, megengedvén egymásnak, miképpen az Isten is a Krisztusban megengedett néktek.”

Köszönöm a figyelmeteket!