A sótlan, a sós, és az agyonsózott!

Nekünk keresztényeknek, sónak és világosságnak kell lennünk a környezetünk számára. Ezzel szerintem előbb utóbb minden hívő testvérem, szembesül. Mivel, maga az Úr Jézus a Világ világossága, a tanítványai is különböző mértékekben, és formában, maguk is világítanak azon a helyen ahol élnek. Azt is tudjuk már, hogy az Úr Jézus, amikor itt járt a földön, azért jött, hogy az ördög minden munkáját lerontsa, és ezt meg is tette. Sőt nem csak a munkáját, hanem őt magát, a „régi kígyót” is teljes mértékben lefegyverezte és legyőzte, a golgotai kereszten. 

 Ezért noha a szentírás nem állítja Jézusról, hogy só is lenne, mégis helyesen gondoljuk, hogy ahogy Ő a világ világossága, ugyanúgy Ő az a „tökéletes só” akiből/akitől kiindult és kiindul mind a mai napig a romlás a lázadás és a bűn felszámolása. Ebből adódóan a tanítványai is, mint kisebb nagyobb „só halmok” vannak jelen a világban. A szentírás kitér egy érdekes dologra, amin ma (ma is) gondolkoztam, a Máté ötödik fejezete felett. Az ige figyelmeztet, hogy vigyázzunk, nehogy mint só, íztelenné váljunk, mert akkor se sózni nem tudunk többé, és itt van egy másik fontos tény is. A sót nem lehet megsózni, nem lesz jó azután már semmire, mondja a szétírás. 

 Itt gondolom, sokatoknak eszébe jut az ige: „Minden féltett dolognál jobban őrizd meg a te szívedet, mert abból indul ki minden élet.” Vagy:” Vigyázván arra, hogy az Isten kegyelmétől senki el ne szakadjon; nehogy a keserűségnek bármely gyökere, felnövekedvén, megzavarjon, és ez által sokan megfertőződjenek.” Nos teljesen jogos, ha valakinek ezek az versrészek beugrottak. Viszont, én az egész történetet most egy más szemszögből szeretném tovább folytatni. Mégpedig azért, mert a világítást, és a sózást is, túlzásba lehet vinni. Bizony! Gondolom más is gondolt már erre, de én mivel alig hallani erről, ezért szóba hozom. Tehát be kell látnunk, hogy mindenkivel előfordulhat, az, hogy túlbuzog! Például, annyira világít a még hitetlen embertársa szemébe, hogy az nem hogy látni nem fog jobban, hanem odakapva a szeméhez akár percekre is, önkéntelenül, a tenyere sötétjébe zárja magát. Azért mondom ezt, mert fontos hogy megtanuld, ki, hol, milyen körülmények között, milyen állapotban él, mert nem mindenkinek egyformán áldás a hirtelen nagy fény. (remélem követhető, amire rá akarom terelni a figyelmet) Más és más fokú világítás kell egy olvasó embernek, mint egy szerelőnek, vagy mint egy filmet néző ember számára. Ugyan így, az Igazság fényével is bölcsen, a Szent Szellem vezetésére figyelve kell az emberekre/környezetükre, világítanunk. Itt megemlítenék egy kapcsolódó fontos igeverset, miszerint:” Ne adjátok azt, ami szent, az ebeknek, se gyöngyeiteket ne hányjátok a disznók elé, hogy meg ne tapossák azokat lábaikkal, és néktek fordulván, meg ne szaggassanak titeket.” 

 A helytelen sózásra is hozok egy példát. Buzgó testvér, a munkahelyén az igazság feletti örömét, vagy a hitre jutása után, megértett, és megélt igazságokat, figyelmetlenül, ráadás munkaidőben, órákig ecseteli. Sajnos azt tapasztaltam, hogy ilyenkor nincs átgondolva, hogy mit és milyen mélységben illik/érdemes/kell a hallgató füleknek elmondani. Pál mint a nemzetek apostola felhívja a figyelmet, hogy az evangélium, a megváltásunk örömhíre legyen a középpontban, Az értünk keresztre feszített, halála után eltemettetett, majd harmadnapon feltámadt Názáreti Jézus Krisztust kell, központba állítani. Ne értsd félre a mondandómat, nem azt mondtam, hogy nem lehet megfelelő időben és megfelelő embernek, elmondani az épp aktuális bizonyságodat, vagy egy szentírásból vett igeverset megbeszélni. De meg kell érteni, ha a munkahelyeden, vagy bárhol is, az események láncolatából kiragadott szubjektív részigazságokat mondasz, (pl A tegnapi istentiszteleten hatalmas szabadulások voltak, a démonoknak menekülni kellett. Vagy, lázas voltam tegnap, de ma már be tudtam jönni, mert  Jézus meggyógyított, alleluja!) úgy nagy valószínűséggel érintetlenül marad a hallgatód szíve. Tudom, hogy miről beszélek, mert magam is ezt tettem. Éveken keresztül, mindig mindenhol, mindenkinek hallania kellett a környezetemben, hogy meg kell térni! Isten él! Így a démonok, úgy a bűn. Menny vagy pokol, most kell választanod, stb.  

Szóval szórtam én a sót mindenhová, csak a tányérba nem. (természetesen ez sem volt haszontalan időszak, voltak megtérők, Isten megkönyörült és áthajolt érintésével a túlbuzgó magatartásomon.) De meg kellett tanulnom, hogy magát a bizonyságtevést, az Ige szólását is bölcsen és minél inkább vezetés alatt kell végeznem. Nem mindenkinek való minden, főképp nem egyforma mennyiségben és mélységben, hiszen az emberek nem egyformák. Nem akarok senkit elbizonytalanítani, nincs csodálatosabb az első tűz, kicsapó lángjainál. Szóval a fenti soraim nem fék gyanánt íródtak, csupán arra akartam felhívni a figyelmet, hogy a szellemi közlekedés szabályait is érdemes megtanulni, mert léteznek. (természetesen, nem a Szent Szellemet megoltó szabályokra, törvénykezésre gondoltam, inkább egyfajta idevonatkozó bölcsességre.)    

Köszönöm a figyelmeteket.                           

Az örök élet bizonyságának öröme!

A kereszténységben e kérdésben nem lehet, nincs bizonytalanság. Az örök élet tudata, Jézus Krisztusban garancia. Nem tesz ez minket felfuvalkodottá? Nem! Nem bizony! Már csak azért sem mert a bűnnel való birkózásunk a legkülönfélébb területeken, és mélységekben, állandóan figyelmeztet bennünket arra a tényre, hogy a menyasszony még nem feleség. Hogy még személy szerint nem vagyunk ott, ahol Isten látni szeretne bennünket. Még tart a vándorlásunk. Még létezik a bűnnel való tusakodás. De az örök élet belső bizonysága, elsősorban nem arról szól, hogy mi mit teszünk és mit nem, és amit teszünk azt mennyire jól vagy nem jól tesszük. (persze tegyük a mi részünket a lehető legjobban, Istennek tetsző módon.)hanem arról hogy a Szent Szellem még a legnagyobb sötétségben is képes a szellemünkkel együtt bizonyságot tenni arról, hogy Isten gyermekei vagyunk!   

Egyre többen értik meg világszerte a hívők, hogy az Istenhez való megtérésük és az Atya által megjelölt és egyedül állított Ajtón /Mennyei kapun, a feltámadott Jézus Krisztuson keresztül teljes mértékben befogadottak /elfogadottak lettek és megbékültek az Élő Istennel!

Megtört a halál hatalma! „És megszabadítsa azokat, akik a haláltól való félelem miatt teljes életükben rabok voltak.” Ezt az igazságot is jó ilyenkor, halottak napja alkalmával a tudatunk zászlajára tűzni. De nem csak a halál, hanem a kárhoztatás (ami természetesen teljesen jogos volt irányunkban) nyomása alól is felszabadított minket a mi megváltónk. „Kicsoda az, aki kárhoztat? Krisztus az, aki meghalt, sőt aki fel is támadott, aki az Isten jobbján van, aki esedezik is érettünk” Az Úr Jézus, szüntelen közben jár érettünk, és vére az Atya szent színe előtt, állandóan hirdeti megváltásunkat. Míg Ábel vére magáért kiáltott Istenhez, addig Jézus Krisztus vére értünk/ az érdekünkben emel szót a mennyei trónteremben.  

Olyannyira igaz ez, hogy valóságos hatalmat kaptunk arra, hogy Isten fiainak neveztessünk és Isten útján járva, egyre inkább rá hasonlítsunk cselekedeteinkben és életvitelünkben.

Földi vándorlásunk legelső kijelentései közé tartozik hogy megigazultunk hit által és bűnbocsánatot nyertünk Istentől, az Úr Jézusba vetett hitünk miatt. Igen! Teljes körű bűnbocsánatot és ezzel örök életet! Azaz megigazulást és élő személyes kapcsolatot a három egy Istennel. E miatt az Élő Istennel való közösség miatt tudhatjuk, és lehetünk biztosak, abban, hogy örök életünk van! Isten Örökkévaló és Élő Isten! Amikor megelevenített, újjászült minket romolhatatlan magból, Isten Igéjéből. Akkor valamiképpen összekapcsolt minket, élő és örökkévaló lényével is. Ennek megismerése és megértése is, egyben az örök élet, ahogy azt az ige is mondja.: „Az pedig az örök élet, hogy megismerjenek téged, az egyedül igaz Istent, és akit elküldtél, a Jézus Krisztust.”

Az élő Isten bárkinek tud kijelentést adni magáról, de alapjában elmondható, hogy ezen túl, leginkább a megelevenített, élő szellemű ember tud személyes közösséget ápolni a teremtővel. Az ilyen ember egyben, szintén kegyelemből az örök élet birtokosa is, hit által, amely szinte felfoghatatlan örömmel, békességgel, és reménységgel tölti be a hívőt.

Az Ige mondja: „Mert a bűn zsoldja halál; az Isten kegyelmi ajándéka pedig örök élet a mi Urunk Krisztus Jézusban.”

„És ez az a bizonyságtétel, hogy örök életet adott nékünk az Isten és ez az élet az ő Fiában van.”

„Ha elfogadjuk az emberek bizonyságtételét, az Isten bizonyságtétele nagyobb: mert az Isten bizonyságtétele az, amellyel bizonyságot tett az ő Fiáról.

Aki hisz az Isten Fiában, bizonyságtétele van önmagában. Aki nem hisz az Istennek, hazuggá tette őt; mert nem hitt abban a bizonyságtételben, amellyel bizonyságot tett Isten az ő Fiáról.”

„Mert nem kaptatok szolgaság lelkét ismét a félelemre, hanem a fiúságnak Lelkét kaptátok, aki által kiáltjuk: Abbá, Atyám! Ez a Lélek bizonyságot tesz a mi lelkünkkel együtt, hogy Isten gyermekei vagyunk.”

„De tudjuk azt is, hogy az Isten Fia eljött, és értelmet adott nékünk arra, hogy megismerjük az igazat, és hogy mi az igazban, az ő Fiában, a Jézus Krisztusban vagyunk. Ez az igaz Isten és az örök élet.”

Több igeverset nem citálok, buzdítalak, tanulmányozd az írásokat e témában is.

Ha ezekben, az igazságokban szívedből hiszel, ezekre a kijelentésekre rá mersz állni, akkor tudsz csak igazán kibeszélhetetlen és dicsőült örömmel örvendezni Földi vándorlásod során.

Legyél áldott az utadon!

Bizonyságtevés a szeretteink, azaz a nagyon közeli kapcsolataink felé.

„Jézus pedig monda nékik: Nincs próféta tisztesség nélkül csak a maga hazájában, és a rokonai között és a maga házában.” 

Igen gyakran megfigyelhető, hogy a szóbeli és majd később cselekedetekben jelentkező megváltozott életből származó hiteles, Isten akarata szerint megélt hívő élet, az, ami leginkább megbotránkoztatja, haragra, támadásra ingerli a környezetünket. Leginkább a hozzánk legközelebb álló embereket. Jézus ennek okát elsősorban a tisztelet hiányában látja.

Ennek van egy jogos része, hiszen tisztelni csak azt lehet, akit van miért. S tudjuk mi pont azért is tértünk meg, Urunk hívó szavára, mert tudtuk, hogy bűnös emberek vagyunk, akik nemhogy tiszteletet nem érdemelnek, ellenkezőleg mindenestől kegyelemre szorultak vagyunk. A közvetlen környezetünk is tudja ezt, hiszen kik ismernek minket a leginkább, ha nem ők. Nem akarom mentegetni őket, de ha belegondolunk, nincs könnyű helyzetük. Évek évtizedek óta megismertek minket úgy ahogy, többnyire reálisan. Aki link azt úgy, aki csélcsap azt úgy, aki lusta megbízhatatlan azt úgy, és sorolhatnám. Amikor pedig mi hazatérünk a megtérésünk után és elkezdünk bizonyságot tenni, elkezdjük hirdetni a magunk kezdetleges tapasztalatlan módján az igét. Azt várjuk, hogy ezek a számunkra kedves és szeretett emberek, azonnal megértsék, amit mi már értünk, és azonnal el is fogadják, hiszen mi, most még időben szólunk, meg kell térniük. Őszinte és az igazság talaján álló lépés ez tőlünk, mégis amit kapunk ilyenkor az egy igen komoly hideg zuhany szokott lenni. „ na elmész te…  Te magyarázol nekem, te akarod megmondani, hogy - hogy éljek. Stb stb.

A lényeg, hogy amire Jézus felhívta itt a figyelmet, az nem más, mint az a tény, hogy az emberek oldaláról nézve, (Hiszen Isten elfogadott és megbocsátotta a bűneinket, arra Ő már nem emlékszik, bizalommal van felénk.) nem minden alap nélkül, rendelkezünk egy meglévő negatív előítélettel. Nem tisztelnek, és nem bíznak bennünk. Természetesen ezen lehet és kell változtatnunk, de ez mindenképpen időbe kerül, és egy felmutatott hiteles hívő életbe is természetesen. 

De most mi rólunk, akiknek kezdetben, egész biztosan nincs tiszteletünk, térjünk rá a szeretteink oldalára. Náluk is lelepleződik egy igen fontos tény. Ami komolyabb probléma számukra, az evangélium útjában. Mégpedig az, hogy beskatulyázva és változásra képtelenül élnek egy monoton zárt életvitelt. S ebbe a kitaposott életvitelbe, nem fér bele a Te változásod! Hallani nem akarnak róla, legalábbis legtöbben nem, és leginkább azért, mert a te változásod szembesíti őket azzal, hogy nekik is lehetne és kellene változni. Nekik is meg lehet és meg kell térniük. Hiszen egy élő példa (de az tényleg példa legyen) van előttük, aki letagadhatatlan kihívás és állandó tükör és nyílt levél is egyben. Amikor ezekbe belegondol az ember, sok minden világosabbá válik, és amit mindig hangsúlyozni szoktam, még érvényesebb a sikeres bizonyságtevés érdekében. Légy türelemmel, az embereket nem tudod megnyerni Isten igazsága számára, ha nem nyerted meg előbb a magad számára, azaz ha nem vesz komolyan, hiteltelennek tart nem figyel rád, akkor sajnos a szavaid nem jutnak el a szívébe, max pár percig úgy tesz mintha figyelne rád. Általában is azt vallom, hogy a kereszténységről keveset beszélj, és inkább éld elé az emberek elé, ez majd meghozza, hogy komolyan vegyenek, (ha nem is mindenki). A közvetlen környezetedben lévő szeretteid esetleges negatív megnyilvánulásaiért, pedig ne legyél keserű szájízzel, legyél türelmes velük és járj közben értük, hogy Isten igazsága elérje őket akár, általad akár más Isten gyermeke által.

 Köszönöm a figyelmed és szép hetet kívánok!

„gondoljátok-e, hogy azért jöttem, hogy békességet adjak e földön? Nem, mondom néktek; sőt inkább meghasonlást. Mert mostantól fogva öten lesznek egy házban, akik meghasonlanak, három kettő ellen, és kettő-három ellen. Meghasonlik az atya a fiú ellen, és a fiú az atya ellen; és az anya a leány ellen, és a leány az anya ellen; napa a menye ellen, és a menye a napa ellen.”

„És hazájába érve, tanítja vala őket az ő zsinagógájukban, annyira, hogy álmélkodnak, és ezt mondják vala: Honnét van ebben ez a bölcsesség és az erők? Nem ez-e amaz ácsmesternek fia? Nem az ő anyját hívják-e Máriának, és az ő testvéreit Jakabnak, Józsénak, Simonnak és Júdásnak? És az ő nőtestvérei is nem mind minálunk vannak-e? Honnét vannak tehát ennél mindezek? És megbotránkoznak vala ő benne. Jézus pedig monda nékik: Nincsen próféta tisztesség nélkül, hanem csak az ő hazájában és házában. Nem is tőn ott sok csodát, az ő hitetlenségük miatt.” 

Gondolatom a bizonyságtevés alapjáról és a leggyakoribb hibákról.

A legelső és legfontosabb probléma, amikor vak vezet világtalant. Tehát egy olyan ember akar másvalakit elvezetni az élő Istennel való kapcsolatba, aki maga is nélkülözi ezt a kapcsolatot! Szorosan ide kapcsolható, amikor valaki megismerte már Istent, de mivel nem jár az Úr vezetésében, megtűrt bűnökben él, amiből esze ágában sincs megtérni, nincs „birkózása” a bűnnel, azaz hiteltelen. Világi nyelven bort iszik, és vizet prédikál. Annyi különbséget azért, az ilyen embernél észrevettem, hogy e súlyos probléma ellenére, ha nem is minden esetben, de Isten élő vize, ha zavaros és áporodott formában is, de ki tud folyni az ilyen edényéből, és áldás tud lenni. Valahogy úgy képzelem ezt, mint amikor egy sivatagban vándorló kiszáradt ember/ ez az Istent még nem ismerő ember/ végre talál némi igazi, iható vizet, még ha az áporodott és piszkos is, de legalább víz, igazi víz.  Ha ezzel él, túléli azt az időt ameddig Isten jobbat ad neki. Természetesen Isten akarata az, hogy tiszta, friss, és megfelelő mennyiségű víz legyen a mi edényünkben, a környezetünk megitatására. Azaz az Istent kereső emberek, hitelesen a teljes evangéliumot eléjük tárva szembesüljenek az Isten örömhírével. Isten, irgalmasságból ilyenkor azt a személyt, személyeket nézi,  azok hitére reagál, akik felé a szolgálat a bizonyságtevés történik, és a meglévő problémák ellenére, áldást tud adni befedezve a szolgáló/bizonyságtevő pocsék állapotát. Természetesen legtöbbször erre nem kerül sor, már csak azért sem, mert nem jellemző, hogy a fent vázolt emberünk bárkinek is bizonyságot tenne. De ha mégis előfordul ilyen szituáció, leginkább Isten irgalma és az adott ember hite az, amit Isten megjutalmaz! A repedezett, kicsorbult, koszos és kívül belül piszkos és valamilyen szinten egyértelműen képmutató cserépedényt Isten ez esetben nem tudja nagyon figyelembe venni. 

Tehát friss vizű, hiteles, élő vizet adó szép állapotban lévő edény legyél.

A következő bizonyságtevéskor előforduló gyakori hiba az, amikor nem az evangéliumot, hanem huszadrangú, még ha amúgy fontos dolgot /témát kezdünk el feszegetni. Ennek eredménye legtöbbször, a kiakadás, a sértődés, az igazi lényeg /örömhír/ teljes figyelmen kívül hagyása. Más szóval nincs eredmény, csak háborúság, további érthetetlenség a keresztény kinevetése illetve bolondnak nézése, nyíltan vagy a háta mögött.

Mire gondolok? Tegyük fel valaki, odamegy hozzád, hogy tetováltatni szeretné az édesanyám szót a karjába. Mit szólsz hozzá? / Az most lényegtelen hogy tudja vagy nem, hogy keresztény vagy. / 

Te azt mondod neki, hát figyelj a tetkó tök gáz, eszedbe ne jusson. Ez bűn és a bűn elválaszt istentől, mert utálja. Eredmény: A kérdező falnak csapódott, amit te állítottál neki figyelmetlenül. Valószínűleg a beszélgetésnek itt vége is, és az emberünk még távolabb került Istentől, mert az ö szemszögéből, pont most bizonyosodott meg arról, hogy ezekkel, a keresztényekkel tényleg nagy a baj, merevek, érzéketlenek, sötétek „hiszen én, csak anyám nevét akartam magamra varratni, mivel nagyon szeretem az édesanyámat. Nem is értem, miért baj ez?

Remélem sikerült átadnom a gondolatmenetet, ha a példabeli tetoválás, nem tetszik, helyettesítsd be mással, csak értsd meg a lényegét a mondandómnak.        

Az első rangú üzenet az evangélium hirdetése, nem pedig egy amúgy ténylegesen fontos, de huszadrangú dolog. A párbeszéd akár így is alakulhatott volna:

- Köszönöm hogy érdekel a véleményem, nézd nagyon nagyra értékelem, hogy így szereted az édesanyádat, hogy képes vagy még magadra varratni is a nevét. Tudtad, hogy a szülök, szeretete kedves dolog Isten szemével nézve is. / Fal sehol, a beszélgetés ebben az esetben valószínűleg folytatódik./

- Istent most hagyjuk ki, a te véleményed érdekel.

- Nézd, nem tudom kihagyni, mivel én igyekszem mindenben számolni Isten bölcsességével/igazságával. /ütközés az van, de fal továbbra sincs/

- jól van, csak válaszolj már, a karomon lejjebb vagy feljebb készíttessem, és simát vagy színeset kérjek.

- én lejjebb és színesben készíttetném, de van ennél egy mélyebb kimutatása is a szeretetnek, remélem tudod? Én ez mellett döntöttem és ezért is tartom többek között feleslegesnek az ilyen külsőségekre koncentráló kimutatást, mint a tetoválás. /két különböző gondolkozásmód találkozik épp, de nincs feszültség/  

- Mélyebb? Mire gondolsz?

- Isten azt kéri, hogy a szeretetünk leginkább a legbelsőnkből fakadjon fel az Ö segítségével.

Mit ér, ha a varrás rajtad van, de gorombán és indulatosan beszélsz anyukáddal. Vagy ha úgy látod szükségesnek, becsapod önérdekből. Ezért mondom szerintem, fontosabb, elsőnek Istenből merítve valóságosan szeretni és ezt megélni, ezek után ráérek átgondolni, hogy szükséges e az a varrás vagy nem. Bár, valószínűleg ha Istenre figyelsz ö ráébreszt, ebben is az ö akaratára, de nyilván ehhez a csodához közeledned kell hozzá. Ö régóta vár már rád!  

- Érdekes egy fazon vagy te hallod, erre még így nem is gondoltam.

Gondolom érthető, hogy ez utóbbi beszélgetés sokkal inkább helyesebb, és egy egészséges folytatást is magában hordoz. Ezért az a javaslatom, hogy első sorban az igazságot és azon belül is az örömhírt adjuk az embereknek, mint aranyalmát, ezüst tálon. Ne pedig huszadrangú témákon táncoljunk az igazságot furkósbotként lengetve.

Ha eddig nem tudtad, a környezeted, még akiről nem is gondolod az is rendszeresen mér, vizsgál, analizál, mindezt egy célból. Választ akar arra, hogy érdemes e kereszténynek lenni?  

Isten adjon nekünk bölcsességet, hogy igenlő válaszra jussanak!

Köszönöm a figyelmed.

      

Gondolataim a karizmatikus kereszténységet "leleplező" videókkal és könyvekkel kapcsolatosan.

„Ha igaz fedd engem: jól van az; ha dorgál engem: mintha fejem kenné. Nem vonakodik fejem, sőt még imádkozom is értök nyavalyájokban.”

Semmi gond, ha az igaz megfedd, ha igaza van. De mi van akkor ha nincs igaza..

 Azt tapasztalom, hogy az online világban több olyan keresztények által készített videó és írás kering, amelyekkel leginkább a pünkösdi és karizmatikus egyházban jól ismert szolgálatokat igyekeznek befeketíteni, sátáni emberekként ábrázolni, hogy személyüktől és szolgálatuktól a hivőket elidegenítsék. Természetesen nem új keletű dolog ez, de mivel komoly károkat is képes okozni, ezért érdemes pár szóban beszélni erről a jelenségről.     

Nem mintha Isten Igazságát emberi szóval védelembe kéne venni, mert mint tudjuk ez nem szükséges, hiszen a Bibliai szava mindentől függetlenül stabilan áll. Mégis az ige szavát a benne lévő világosság miatt szükséges szólni, hiszen csak így lehet a sötétséget és a félrevezetést leleplezni.

 A leginkább közös jellemzőjük az ilyen filmeknek és „én majd megmondom a tutit videóknak” az, hogy olyan, Isten által tömegek felé is szolgálni tudó embereket támadnak, akik életét és gyümölcseit figyelve, az ige mércéjét használva, bizony nagyon jó gyümölcsöket, eredményeket látunk. Természetesen lehetnek szubjektív számunkra nem szimpatikus dolgok, formák, gyakorlatok, de az sem nem alap, sem nem mérvadó, az igazság egészét nézve.  Mert az ilyen videókat készítő kritikusoknak is be kell látniuk, hogy az általuk kritizált és ledegradált szolgálatokhoz képest, negyedannyi embert nem vezettek el Istenhez és nem pásztoroltak évtizedeken keresztül, mint az általuk támadott szolgálok. De ehhez alázatra volna szükség az ilyen megmondó keresztényeknek, amit viszont én hiányolok bennük, pedig a biblia azt mondja az elbukás előtt, felfuvalkodottság található. Nem kiragadott képkockákra kell felépíteni a vélt teóriánkat, mint ezekben, a videókban nem egyszer látni, ez a gyakorlat nem tévesztendő össze a szellemek megítélésének ajándékával. Az valami egészen más, kedves leleplező videókat gyártó jóakaratú emberek.

Isten Szellemének munkáját összemosni, okkult hamis isteneket tisztelő pogány dolgokkal,

megint csak a fent említett ajándék teljes hiányára utal. Igen veszélyes terület is ez egyben. Legalább is annak az embernek, aki pálcát tör olyan emberek és szolgálatok fölött melyek gyakorlati hasznosságban és az Isten országa számára való gyűjtésben és gyümölcstermésben magasan, előrébb vannak minden tekintetben. Akik szolgálata mellett ezrek és ezrek tesznek bizonyságot! Nem bölcs azt, amit Isten jónak lát és megáld, lesajnálni, nehogy a végén még keresztényként, Isten ellenségeinek találtassunk.

Nem jó ha valaki nem érti a Szent Szellem vezetését, munkáját, és az Ö szélfújását, előfordul, mindenkivel. De az ige kér minket, hogy ne bölcselkedjünk felettébb, mint a hitünk az engedi. A tapasztalatom, ugyanis az hogy az ilyen pálcatörő emberek, hadilábon állnak a Szent Szellem vételével,, soha egy megkötözött felé nem szolgáltak, kiűzvén belőle, amit ki kell. Nem imádkoznak nyelveken, nem imádkoznak a betegekért, mert a kézrátétel is a sátántól van szerintük. Szeretettel mondom, járatlanok az isten országának természetfeletti dolgaiban, de azt minden módon kritizálni és másokat úgymond ”megóvni” az ilyen szolgálatoktól, arra nem restek. 

A következő, ami jellemző rájuk, hogy az Isten hangos, hosszan tartó dicsőítésében is problémát látnak. Azt állítják ez a hipnózis eszköze. Akkor ezek szerint a zsoltárosok és a minden korok dicsőítése, hangszeres dicséretvezetése az nem mást szolgálna, mint hogy hipnózist előidézve egy leuralt tudat módosult állapotba hozza az embereket. Számomra sem kétséges hogy lehet a zenével transz, és tudat módosult állapotokat előidézni, de az ilyen okult és pszichikai zenéket és gyakorlatokat egy kalap alá venni az Isten dicséretével, igen nagy tévedés, még ha kívülről szemlélve, hasonlóságokat is fellelhetünk.

„És monda Dávid a Léviták fejedelmeinek, hogy állítsanak az ő atyjokfiai közül éneklőket, éneklőszerszámokkal, lantokkal, citerákkal és cimbalmokkal, hogy énekeljenek felemelt szóval, nagy örömmel. Dávid pedig s az Izráel vénei és az ezredek vezérei, akik elmenének, hogy felvigyék az Úr szövetségének ládáját az Obed-Edom házából, nagy örömben valának.

És az egész Izráel vivé az Úr szövetségének ládáját nagy örömmel, kürtökkel, trombitákkal, cimbalmokkal, zengedezvén lantokkal és citerákkal.”

„És beállítá a Lévitákat az Úr házába cimbalmokkal, lantokkal és citerákkal Dávidnak és Gádnak a király prófétájának, és Nátán prófétának parancsolatja szerint; mert az Úrtól volt a parancs az ő prófétái által.”

„Jeruzsálem kőfalának felszentelésekor pedig fölkeresék a Lévitákat minden ő helyeiken, hogy behozzák őket Jeruzsálembe, hogy véghezvigyék a felszentelést örömmel és hálaadással és énekléssel, cimbalmokkal, lantokkal és citerákkal.”

„Dicsérjétek őt kürt-zengéssel; dicsérjétek őt hárfán és citerán;

Dicsérjétek őt dobbal és tánccal, dicsérjétek őt hegedűkkel és fuvolával;

Dicsérjétek őt hangos cimbalommal, dicsérjétek őt harsogó cimbalommal.”

Semmi képen nem gondolom, hogy Isten negatív szellemiségű dologra szólítaná fel a népét!

A dobokkal és más, különféle hangszerekkel való dicséret, a tapssal, tánccal, és akár mint Dávid is, a kívülről ugyan magából kivetkőzöttnek tűnő transz szerű Isten előtt való táncos dicséretnek abszolút helye van az Isten népe között! Nem gondolom, hogy a hamis isteneknek példának okáért kijár egy teljes személyiséget átadó, rituális sámán tánc a maga minden állomásával. De az Örökkévalót az Ö gyermekei nem dicsérhetnék teljes szívvel és teljesen átadott személyiséggel. Nem, épp ellenkezőleg! A mély szívből jövő, akár hangos és hangszeres, akár csendesebb lágyabb, tánccal vagy a nélkül megvalósított dicséret kedves Isten előtt. 

„Mert nem a sír dicsőít Téged, és nem a halál magasztal Téged, hűségedre nem a sírverembe szállók várnak! Ki él, ki él, csak az dicsőít Téged, mint ma én! Az atya a fiaknak hirdeti hűségedet! Az Úr szabadított meg engemet; azért énekeljük énekimet éltünk minden napjaiban az Úrnak házában!”

Az-az igazság, hogy mindaz, ami nem visz közelebb Istenhez, mindaz, ami el akar bizonytalanítani, kétséget, és hitetlenséget akar kiépíteni, annak figyelembevételénél, nagyon óvatosnak kell lennünk, mert az Ördög ravasz. A leghatékonyabb csapásokat nem a nyíltan szembehelyezkedő, sokak által könnyen leleplezhető hazugságokkal éri el. Hanem azokkal a ferdítésekkel és csúsztatásokkal, összemosásokkal, és olyan manipulált részigazságokkal, amelyek csak alig észrevehetően térnek el az igazság zsinórmértékétől, és ezért csak nagyon kevesen ismerik fel, hogy álnok módon ható, méreggel kerültek szembe.

Ilyenkor felmerülhet az is, hogy ilyen veszélytől nekünk nem kell tartani, keresztényektől nem érhet minket ilyen méreg, de a tapasztalat azt mutatja, hogy bizony a jó szándékú ember is tud a félrevezetés eszköze lenni, sátán kezében. Gondoljunk csak Péter esetére:  „És Péter előfogván őt, kezdé feddeni, mondván: Mentsen Isten, Uram! Nem eshetik ez meg te véled. Ő pedig megfordulván, monda Péternek: Távozz tőlem Sátán; bántásomra vagy nékem; mert nem gondolsz az Isten dolgaira, hanem az emberi dolgokra.”

Egy nagyon fontos dolog a mellett az igazság mellett, hogy a gyümölcsöket kell figyelnem és nem a fát magát. Az-az, hogy az adott esemény/történés és annak hatásai/céljai, az ember rövidtávú érdekét vagy az Isten örökkévaló akaratát célozza e meg. Az emberi érdek alá akarja e Istent helyezni vagy engedi hogy Isten akarata/érdeke valósuljon meg az emberek között.

Mielőtt félre értene valaki, nem gondolom, hogy felelőtlennek kell lenünk és mindent elfogadnunk, akárki és akárhogyan tálalja. Az alapelv itt is, a fentieken kívül, az aranyalma ezüst tálcán próba. „Mint az arany alma ezüst tányéron: olyan a helyén mondott ige!”

De az ilyen szellemben készült videóknál, könyveknél, mint volt régen a karizmatikus káosz majd én megmondom a tutit, iromány, vagy akár a fesz van és hasonló könyveknél, a több más, mérőkritérium mellett, pontosan az ezüst tálca hiánya leplezi le azt a szellemet, ami a hátérben megbújik, és ami nem Istent és az Ö igazságát dicsőíti. 

Vajon az ilyen művek szerzői,ha igazuk is volna, zárt keretek között személyesen átbeszélték e ezeket a dolgokat amiket a nagy nyilvánosság előtt úgymond „lelepleznek és feltárnak”. Holott ha valamit nem értünk, vagy félre értünk, és úgy érezzük ezt rendeznünk, kell, nem az é a helyes módszer az ige fényében, hogy személyesen egyeztetünk, hogy mi, miért és hogyan. A fentiekben foglaltak helyett, mégis sokan /még ha, jó szándékból is/ nem Isten akarata szerint cselekszenek akkor, amikor általuk nem teljesen értett dolgokat kritizálnak és Isten előtt kedves és gyümölcsöző szolgálatokat, ledegradálnak és kárhoztatnak.   

A témához kapcsolod egy régebbi írásom itt olvasható.  Istentöl vagy nem istentől? címmel.  

Köszönöm a figyelmedet, áldott hétvégét kívánok!      

Milyen természetfeletti kihívások érhetik a keresztényeket?

Talán érdemes ezt a témakört azzal kezdeni, hogy egyszer és mindenkorra minden hívőnek tudatosítania szükséges hogy a biblia szerint amennyire igaz, az hogy Isten gyermeke, épp annyira igaz az a tény is hogy egyben Isten katonája is! Az Úrról tudjuk hogy vitéz harcos! 2Móz 15:3 szerint. De a katona, harcos, birkózó versenyző képet is a keresztény emberről igen gyakran kiolvasni a bibliából. Nos nézzünk is meg egy ilyen igeverset:  „Egy harcos sem elegyedik bele az élet dolgaiba; hogy tessék annak, aki őt harcossá avatta.” 2Tim 2:4

Ez az igevers arra figyelmeztet, hogy egy katona az nem civil! Nem teheti azt amit a civil lakosság tesz, mint katona minden tevékenysége rendbe szedve, sokszor órára /percre le van osztva. Ha egy civil nem tud pontosan lőni nem probléma, de egy katonánál ez nem megengedhető, ahogy az sem hogy ne ismerje a rendelkezésére álló fegyverkészletet és lehetőségeket. De van egy másik nagyon fontos tény, amivel minden katona tisztában van. Mégpedig az hogy létezik olyan, hogy ellenség.

Pontosan így van ez a szellemi életben is. Egy hívő embernek tudni kell hogy harcban áll!

Mégpedig nem csak a saját ó természetével, nem csak a világgal, hanem a bukott szellemvilág minden lázadó lényével szemben is. Ez a háború egyértelmű, természetesen a legtöbb keresztény a harcnak eme része nem vagy csak alig érinti, /most még/ de bármikor eme határvonalon találhatja magát főleg akkor, amikor szorosan és egyenesen követi és képviseli az Ö megváltóját és annak akaratát jövő világában.

Természetesen már maga az ó természetünk megfeszítésének folyamata a vele való egész életen át tartó birkózás is a természetfeletti kihívás melyben Isten kegyelme nélkül teljes mértékben alul maradnánk. A Lázadás a bűn, sátánban gyökeredzik. A felfuvalkodottság az egoista kevélység/büszkeség megrontotta a belsejét és a gonoszság titka, ebből a belsőből származik, amiről az írás igen keveset beszél a számunkra. Sátán  bűnben leledzik, és aki a bűnt cselekszi az magához sátánhoz kapcsolódik egy adott mértékben. Ebből fakadóan a világ is, a maga gonoszsággal átitatott rendszerével melynek fejedelme az „e világ istene” azaz a sátán. Szintén egy természetfeletti kihívást jelent az Istennel megbékült és Öt szolgálni szándékozó hívő ember számára. De ezen túl is létezik még ilyen terület, amely azt gondolom valamiképpen minden hívőt érint. 

A szellemvilág kétpólusú, van egy Isten oldalán álló, Öt szolgáló, és van egy Istennel szembe helyezkedő lázadó oldala.  Sajnos ma ezt az igazságot sokan szeretnék elvetni, és az embereket e tény figyelembevétele nélkül buzdítják a szellemi dolgok keresésére, illetve az abban való elmerülésre. Például a New Age egyértelműen egy ilyen közeg. De lehetne még sorolni. Nos ezen igazságok figyelembevételével nézzünk egy pár további ütközőzónát ahonnan valószínűsíthető természetfeletti kihívás. Maga a biblia lapjai, leplezi le ezeket, a pontokat is.

Miközben kijelenti hogy nem test és vér /nem a mi embertársunk a mi ellenségünk, hanem maga Isten ősi ellensége a sátán, és az egész bukott szellemvilág. Itt a magam részéről a saját véleményem alapján szeretnék megjegyezni valamit. Az ember szellemi lény is, a bukott ember is szellemi lény, és ha démonokkal szövetkezik vagy más okból démonizálodik olyan szinten és mértékben, hogy emberi mivoltát nagymértékben elveszti és szinte már nem is ö él és létezik a testében/sátorházában. Akkor bizony az-az adott ember is lehet a sátáni hierarchia része.
Nem feltétlen a Gadarai megszálltra gondolok itt. Szerintem a kimutatható okkult kapcsolattal rendelkező Sztálin, Hitler, és sok más személy is egyértelműen ide sorolható. Ezen a ponton érdemes tanulmányozni a kánaáni népekről való bibliai kinyilatkoztatást.  A gyümölcseikről lehet felismerni az ilyen embereket kik gyakran okkult természetfeletti védelmet is élveznek. Akiknek egyértelmű életcélja/produktuma tömegek legyilkolása / itt megemlítem az ölés és a gyilkolás között annak motívuma miatt igen nagy különbség van, ha érdekel  ez az írásom  e témához kapcsolódik./ akár fizikai vagy csak szellemi szinten /pl. azon ideológiák megteremtői melynek eredménye ként tömegével lázadnak fel Isten igazsága, személye ellen az emberek, azok én azt gondolom, beletartoznak a sátáni rendszerbe és így egyértelműen ellenségek. Elsősorban nem nekünk, hanem Isten igazságának, ami magát sátánt is embergyilkosnak nevezi. Természetesen nem gondolom, hogy az ilyen embernek ne lehetne Isten kegyelméből még megtérnie és leválnia a sátáni rendszer szolgálatáról. De a történelmi tapasztalat azt mutatja, hogy ez csak egész ritka esetben történik meg. Nyilvánvalóan el lehet jutni az Isten igazságával szembeni lázadásban egy olyan szintre, amely olyan mértékben integrálja az embert, mint szellemi lényt a gonoszság rendszeréhez, hogy már nem tud többé leválni onnan, igaz nem is akar, hiszen elvesztette Isten által teremtett személyiségének nagy részét mégpedig tudatosan. Ilyen volt Elimás is az apcsel 13-ban aki felé Pál nem evangelizált, hanem a Szent Szellem erejében gonoszság korlátozó erőt alkalmazott.  

Tehát mint láttuk reális konfrontálási pont lehet egy „ erős ember”. Ezek mindig bukott szellemi erővel rendelkeznek démoni és gonosz angyalok általi segítséget élvezvén és azok tanításait, terveit, és akaratát képviselik, melynek első számú gyümölcse az hogy az embereket elzárják/eltávolítják az Isten beszédétől/Isten Személyétől tömegméretekben!

Magam ide sorolom a mágusokat, gurukat, törzsi varázslókat, és általában minden olyan embert amely az Isten beszéde alapján beazonosíthatóan démonoktól, gonosz angyaloktól kap erőt vezetést ismeretet és természetfeletti képességeket. Nem állítom hogy ez minden esetben tudatos, legtöbbször hitető csaló démonok áldozatai. De vannak akik tudatosan kötnek szövetséget a gonosz szellemekkel. Egyre gyakrabban tűnnek fel ilyen emberek akik a népet elámítják, és igézet alá vonják. Még a youtubon is számos ilyen videó található.
E hónap elején pedig  azt a hírt olvastam hogy Izland visszatér az ösi északi istenek imádásához. nos én azt gondolom hogyha ez a hír tényleg megállja a helyét, szellemi szempontból nézve én mindenképp gonosz angyalok munkájának/befolyásának tartom e jelenséget/folyamatot.

A következő lehetséges természetfeletti konfrontálási pont az, amikor egy szabadulni szándékozó egy vagy több démoni befolyás által álló ember felé szolgálunk ezek, lehetnek hívők és nem hívők egyaránt, még akkor is ha ezt sok keresztény egyszerűen nem akarja elfogadni, mondván egy hívő aki Isten szelleme által elpecsételtetett nem lehet démonizált. Nos én is azt gondolom, hogy egy hívő ember szelleme nem lehet démonizált. Nem lehet megszállott a személyiségének az a része ahová Jézus Krisztus beköltözött. 

De a testi és lelki területen sajnos lehet démoni befolyás alatt. Gondoljunk csak ara amikor Jézus szerint a tanítvány Péter nyelvét maga az ördög használta. Vagy amikor az igazságot ismerő Démás mégis a jelenlévő világhoz ragaszkodott. Ezekben az esetekben és sok hasonlónál természetesen nem szükséges démonűzés, elég az Ige igazságának leleplező világossága és megtörik a sötétség. Más esetekben viszont az Isten akarata szerinti eredmény eléréséhez, szükséges a Szent Szellem vezetésében lévő ajándékában mozgó hatalommal való parancsolás. Ha erre nem lenne szükség, Jézus nem küldte volna ki a tanítványokat a Szent Szelleme erejében szolgálni.   

Nem szeretném elhallgatni az általam megélt és látott szabadulásokat és gyógyulásokat sem.  Sok ember a megtérésének idejében és azt követően is, rövidebb - hosszabb ideig még egy - két területen terheltségről/befolyásról számol be. Van, aki még több év után sem szabad egy - egy öt leuraló és megalázó bűntől, pedig megbánta megvallotta imádkozott érte, és mégsem szabad azon a területen. Nos ilyenkor nagy valószínűséggel az adott bűn vagy egyes betegségek mögött démoni befolyást, leuralást kell feltételezni véleményem szerint.    Ez sajnos az én életemben is így volt és bizony megtérésem után is nem egyszer szabadító szolgálatra volt szükségem, mert az elhatározásom és az akaratom egy szent életvitelre kevésnek bizonyult.
Örülök, ha neked minden terület rendben van az életedben és nincs semmi problémád. De ha van! Ráadás minden könyörgésed  és utálatod ellenére, méghozzá  tartósan. Akkor bizony el kell gondolkoznod a démoni befolyás életedben való negatív jelenlétén. Vagy marad a terheltség akár teljes hívő életed során. Ebben az esetben is van egy jó hírem! Amikor hazatérsz, már nem viszed magaddal a tisztátalan szellemeknek nincs üdvösségük! Ők itt a földi életben tevékenykednek, hogy ne legyen sikeres és tiszta a  hívők élete.

Szóval én azt látom, hogy a szabadulás üzenetét Jézus elsősorban az Istenfélő embereknek szólta, de mindenki felé szolgált, aki rászorult. Sőt azt mondta a fiak kenyerét nem jó elvenni és a pogányoknak adni. A tisztátalan szellemektől való szabadítást a fiak kenyerének nevezte.  Lásd: Márk 7:26-29 „Ez az asszony pedig pogány vala síro-feniciai származású. És kéré őt, hogy űzze ki az ő leányából az ördögöt.

Jézus pedig monda néki: Engedd, hogy először a fiak elégíttessenek meg. Mert nem jó a fiak kenyerét elvenni, és az ebeknek vetni.”

- Ha a szabadítás szolgálata csak és kizárólag a nem hívőkel kapcsolatos és hívő Istenfélő emberekre „fiak kenyere” nem alkalmazható, akkor Jézus fenti megállapítása teljességgel értelmetlen.

- De nézzük a Magdalai Máriát, aki követője volt Jézusnak és egyértelműen tanítványa is, hiszen tudjuk hogy Jézus a tanítványoknak jelen meg elsőnek! Márpedig ez a hölgy testvér az írás szerint hét démontól is szabadult!

- Jézus két akolról beszél: zsidóság, és az egyház. Egy másik helyen azt mondja más juhaim is vannak. Az igeértelmezés szerint mindkét akolt Isten népe tölti meg! Tehát amikor Jézus vagy később a tanítványok szabadítással/démonűzéssel szolgáltak akkor Istenfélő emberek felé szolgáltak és később e szolgálat a pogányságra a pogányokból lett hívőkre is kiterjedt. Vannak még igei igazságok, amelyek alátámasztják, hogy bizony szabadulásra nem csak a nem hívőknek van szükségük, hanem épp olyan égetően a keresztényeknek is! Sőt egy nem hívő, aki lehet, hogy nem is tud a negatív szellemvilágról, valószínűleg szabadulni sem akar. Persze vannak pogányok, mint a fent említett asszony is aki egyértelműen tudta hogy a gyermeke problémája démoni eredetű. Ennél a pontnál viszont szeretném hangsúlyozni, nem gondolom, hogy minden bűn vagy betegség mögött démonokat kellene keresnünk. Sok esetben a felelőtlen és bűnös életvitel/cselekedet mögött egyszerűen megtéretlen lázadó szív van. Aztán nem egy esetben pszichiátriai eset az  amivel találkozunk, persze ez még attól lehet, hogy kapcsolódik tisztátalan szellemekhez, de nem biztos, hogy minden esetben. A szellemi területen való bármilyen aktivitásunkat/szolgálatunkat meg kell, hogy előzze a Szent Szellem vezetése és ajándékainak használata. De természetesen ehhez szükségeltetik ezen igazságokban való hit is. Természetesen ha te emberi tradíciókat és korlátozott teológiai látásokat fogadtál el e kérdésben. Szükséges lehet felülbírálnod az e területeket érintő hitbeli hozzáállásodat.   

Van egy harmadik terület is amit csak megemlítek. Ez a gonosz angyalokkal való szellemi konfrontáció. Erről hála az Istennek magam a gyakorlatban szinte semmit sem tudok, Ez nem az én asztalom. De tudom, hogy vannak a keresztény vezetők között olyanok, akiket Isten használ, hogy gátat szabjanak és fékezzék e lázadó lények tevékenységét.
Ezek a lázadó angyalok konkrét földrajzi területek, nemzetek sorsa felett gyakorolnak hatalmat, mely természetesen nincs Isten tudta nélkül, mégis tevékenységük egyértelműen kimutatható.

 Nos amit itt még meg kell említeni az –az hogy az írás arról tájékoztat minket, hogy az utolsó időben ezeknek a bukott angyaloknak jóval nagyobb befolyásuk lesz, mint eddig bármikor a történelemben, hasonlóan Noé napjaihoz. / Az a véleményem  hogy az idegenek és űrlények témaköre is eme területhez kapcsolódik, ugyanis egyre több jel és felfedezés, egyértelműen erre utal./
Hála az Úrnak mi nem a szolgaság/félelem szellemét kaptuk, hanem az erőnek, a bátorságnak, és a hitnek a józanságnak és a szeretetnek a szellemét, a fiúság szellemét, amely által Istent az Atyánknak szólíthatjuk! Bizony Atyánk Ö! A mi megtartó Istenünk! Ha Ö velünk kicsoda ellenünk!

Ha a fenti bibliai igazságok elgondolkoztattak, és felkeltették az érdeklődésedet. Javaslom hogy olvass el, egy két olyan könyvet a témában amelyet eddig valamilyen /bármilyen okból eddig nem olvastál.
Kapcsold ki az előítéletedet, nem minden szava szentírás ezeknek a könyveknek, de hiszem hogy olyan Isten akaratában lévő adalékot és látást adnak amelyet a Szent Szellem bármikor fel tud használni a Te életedben is.

Frank E. Peretti: Ez élet sötétsége
Derek Prince: Démonológia
Gál Péter: A New Age keresztény szemmel
C. Peter Wagner: Területi szellemek
Frank & Ida Mae Hammond: Disznók a szalonban
Tisztában vagyok vele hogy ez a témakör nem a legkönnyebb,és igen sok szubjektív véleményt is figyelembe kell vennünk az mellett hogy mi magunk is homályos pontokkal és vakfoltokkal rendelkezünk e területen. Mégis mivel a biblia és milliónyi keresztény és nem keresztény foglalkozik e területtel, így nekünk sem bölcs ezt félre tenni. Minden észrevételt és kérdést ami a még pontosabb tisztánlátást elősegíti, örömmel veszek.

Példa az ördögi oldalra. : „Már régebben élt abban a városban egy Simon nevű férfi, aki varázslással foglalkozott, és ámulatba ejtette Samária népét, mert valami igen nagynak állította magát. A város apraja-nagyja hallgatott rá, és azt mondták: „Ő az Isten Hatalmasnak nevezett ereje.” Hallgattak rá, mert varázslásával már jó ideje ámulatban tartotta őket.”

Példa az Isteni oldalra. "Fülöp lement Samária városába, és ott hirdette nekik a Krisztust. A sokaság egy szívvel és egy lélekkel figyelt arra, amit Fülöp mondott, mivel hallották és látták azokat a jeleket, amelyeket tett. A tisztátalan lelkek ugyanis sok megszállottból hangosan kiáltozva kimentek, sok béna és sánta is meggyógyult, és nagy öröm volt abban a városban."

Köszönöm a megtisztelő figyelmeteket!    

       

Gondolataim a természetfeletti területről.

A természetfeletti jelen van! Ezt ma már, a materializmus lassú halálának idején egyre többen fel valamint elismerik.  A mai gondolataim leginkább azok a kedves de véleményem szerint kissé naiv hívőkkel is kapcsolatos, akik valamilyen /bármilyen okból a tiszta/Isten szentségével átitatott természetfeletti valóságot figyelmen kívül hagyják az érte való szellemi birkózással együtt, és mint a minket körül vevő mindennapos tényt elbagatellizálják, vagy kispadra ültetik a hívő életükben.

Nem állítom, azt hogy a keresztény élet másról sem szól csak harcról, hála az Úrnak Ö a békesség Isten! Így egy kereszténynek rendszeres és hosszú távú tapasztalata is lehet a békesség, mint Isten áldása. Természetesen ez, mint tudjuk nem zárja ki azt a tényt, hogy egy keresztény egész földi életében rövidebb – hosszabb ideig különböző intenzitással, és eredménnyel de harcban áll! Harca/tusakodása van a régi természetével, a világgal, és a lázadó gonosz szellemi lényekkel is.

Sok naiv keresztény ezen a területen a legbizonytalanabb. Aztán akadnak olyanok is akik sajnos tévelyegnek e témában! Nem ismerik a maguk vagy vezetőik hiányos/felületes igeismerete /nem helyes teológiai látása és a Szent Szellem gyakorlati erejének megtapasztalásából fakadó hiánya miatt azt a területet, amit viszont az írás szinte lapról lapra elénk tár. Összekeverik a jót a rosszal az Isten Szellemének munkáját a démonok tevékenységével és sorolhatnám.  A legnagyobb problémát én sok hívő embernél abban látom, hogy a hívő életük nem Istenek az erején nyugszik! /ahogy ezt Pál apostol ezt világosan le is írja az első Korinthusi levél második fejezetében./  Az ilyen hivők alig vagy sehogy nem rendelkeznek a Szent Szellemtől való konkrét saját maguk által megtapasztalt erő-megnyilvánulásokkal, melyeket ők maguk éltek át, illetve amelyek általuk történtek az Isten vezetésében a Szent Szellem által. „Velük együtt bizonyságot tevén arról az Isten, jelekkel meg csodákkal és sokféle erőkkel s a Szent Léleknek közléseivel az ő akarata szerint.” Arra most nem térnék ki, hogy Jézus Urunk biztosított minket arról a tényről, hogy számunkra is hatalmat és erőt adott a Szent Szellem által. : „Ímé adok néktek hatalmat, hogy a kígyókon és skorpiókon tapodjatok, és az ellenségnek minden erején; és semmi nem árthat néktek.” Tudjuk hogy a Szent Lélek/Szellem eljövetelével és vételével/betöltekezésével a tanítványok Isteni erőt nyertek a hívő élet minden területére nézve.

„Hanem vesztek erőt, minekutána a Szent Lélek eljő reátok: és lesztek nékem tanúim úgy Jeruzsálemben, mint az egész Júdeában és Samariában és a földnek mind végső határáig.”

Akik olvassák a blogomat azok tudják hogy nem tudom elfogadni a megszűnési elméletet! Mind az igetanulmányozásaimnak mind a gyakorlati hívő életemnek ellentmondó teológiai feltevés.  Azt gondolom a hívők része, így az én részem is nagyon világosan le van írva az Efézus levélben:

„Hogy a mi Urunk Jézus Krisztusnak Istene, a dicsőségnek Atyja adjon néktek bölcsességnek és kijelentésnek Lelkét az Ő megismerésében.; És világosítsa meg értelmetek szemeit, hogy tudhassátok, hogy mi az Ő elhívásának a reménysége, mi az Ő öröksége dicsőségének a gazdagsága a szentek között, És mi az Ő hatalmának felséges nagysága irántunk, akik hiszünk, az Ő hatalma erejének ama munkája szerint, Amelyet megmutatott a Krisztusban, mikor feltámasztotta Őt a halálból, és ültette Őt a maga jobbjára a mennyekben.

Felül minden fejedelemségen és hatalmasságon és erőn és uraságon és minden néven, mely neveztetik nemcsak e világon, hanem a következendőben is: És mindeneket vetett az Ő lábai alá, és Őt tette mindeneknek fölötte az anyaszentegyháznak fejévé,”

Hiszünk az Ö hatalma erejének munkája szerint, aminek legfenségesebb és legdicsőségesebb mozzanata az volt, amikor Jézus Krisztus a Szent Szellem által a harmadik napon feltámadt!  Ugyanez az erő  amely most megeleveníti a mi halandó testünket is, ugyan ez az erő a Szent Szellem ereje az amely segítségünkre van hogy hiteles hívő életet éljünk. Ami nem csak az erkölcs területén, nem csak a karitatív cselekedetekben, nem csak az ige ismeretében áll. Hanem a gyakorlati Isten Szellemétől/ Ö általa való erőmegtapasztalások, a Szent Szellem ajándékaira való hitbéli ráhagyatkozás és azokkal való együttműködésből is áll! 

A minap egy oldalt meglátogatva, felmerült az a kérdés hogy miért nem történnek ma hiteles csodák, és egyáltalán az egyház a mai kereszténység miért nem mutatja fel és éli át azokat az Isteni beavatkozásokat, jeleket és csodákat melyek a korai tanítványokat életében mindennaposak voltak.

Noha én is azt gondolom, hogy az Isten vezetésében és kenetében végzett általános mindenhol megtapasztalható csodák és jelek által kísért igeszolgálatok valóban nincsenek még azon a szinten ahol Istent dicsőítve és az igét megerősítve, lehetnének. De hogy ne lennének, azt az állítást nem tudom elfogadni, egyre több helyről és egyre gyakrabban hallani és tapasztalni áttörést ezen a területen is. Valamint sok hazai hívő is megerősíti a konkrét Isteni beavatkozást az életében. De elismerem, van ma még létjogosultsága a kérdésnek. 

Sok lehetséges okot lehet számításba vennünk e kérdés valamilyen szintű megválaszolásához.

Említsünk meg egy párat melyek figyelemre méltó gondolatok:  - Nincs olyan tiszta mély közösség Isten Szellemével és kenetével, mint volt az apostoloknak és a korai keresztényeknek. - Nem szolgálati ajándék az, akihez fordulnak a hívők segítségért. Figyelembe kell venni a szolgálati területet és az emberek hozzáállását, hiszen tudjuk, hogy volt olyan város ahol maga Jézus sem tudott úgy csodákkal is beavatkozni, ahogy szerette volna, mert az emberek nem válaszoltak hittel. Ezért csak egy-két ember tudott gyógyulást átvenni. Aztán sokszor felmerül a konkrétan meglévő még áttöretlen sötét ellenállás, melynél eredményeket csak az „erős megkötözése” a sátáni erők térdre kényszerítése után lehet elérni. Köztudott a földrajzi területek közötti igen jelentős szellemi különbség is, amit szintén meg kell említeni. Afrikai, Ázsiai és Indiai testvéreink gyakori és hatalmas csodákról tesznek bizonyságot, míg Amerikai és Európai keresztények ritkábban élik át Isten áldásának ilyen megnyilvánulását. Igaz az előbbi testvéreink mérhetetlenül nagyobb kihívásokat, szenvedéseket és próbákat élnek át nap, mint nap, mint mi.   Egyszóval sok olyan aspektusa van e témakörnek, amire egyáltalán nem vagy csak részben látunk rá.

De akár hogy itt is érvényes, az hogy minden változást az egyéntől, azaz magunktól/magunkból kell elindítani. Ezért most egy pillanatra térjünk vissza az Efézusi igerészhez: „ .. Mi az Ő hatalmának felséges nagysága irántunk, akik hiszünk, az Ő hatalma erejének ama munkája szerint”  

A kérdés régen is és most is leginkább az, hogy hiszünk e Isten hatalmas erejének a hivő életébe beavatkozó működésében, vagy elvetjük azt bármi okból kifolyólag?  Itt nem csak az úgynevezett üdvözítő hitről van szó. Hanem arról a hitről, ami utat készít és felszabadítja a gyakorlati beavatkozásra az Isten erejét, ami sokszor társul a hit ajándékával, de mégis véleményem szerint nem azonos azzal de bele torkollhat.

Szóval megkérdezlek hiszel e Isten hatalmas ma is az életedbe beavatkozni tudó erejében vagy te is csak azt gondolod hogy a természetfelettinek csak okkult oldala van és minden természetfeletti történés a sátán produktuma? Azt gondolod Isten ezen a területen, nem tesz semmit? Ellenben megengedi hogy évről évre egyre nagyobb démoni erővel rendelkező „erős emberek” okkultisták, mágusok lépjenek a színre, akik mint régen magukat valami nagynak állítják a nép előtt, és sokak szívét elfordítják Izrael Istenének keresésétől azokkal a csodajelekkel, amiket a nép között tesznek. NEM! NEM! és NEM! Isten féltékeny és féltőn szerető Isten, aki nem nézi jó szemmel, ha azt a dicsőséget, ami neki jár, megrabolják!  Az Ige azt állítja együtt nő az igazság ereje és a hazugság ereje a búza és a konkoly. Nem testvérem! Ha az okkult emberek növekednek a sötét szellemi erőben a démonokkal való egyre intenzívebb szövetségük miatt, akkor Isten népének is /legalább is egy részének egész biztosan/ mindenképpen növekedni kell a Szent Szellem erejében és ajándékaiban való gyakorlati tevékenységben! Egy hívőnek ezt agy kell látnia. Mózes botja mindig erősebb!

Fülöp és Péter kenete mindig nagyobb, mint a Simon mágusok bűbája és szemfényvesztése.            

Nézük ezt az igét más fordításokban is:

EFO:

 „Imádkozom, hogy megtudjátok, milyen mérhetetlenül nagy Isten ereje, amely értünk működik, akik hiszünk.”

Csia:

” mennyire felülmúl mindent az ő nagy hatalma a mi életünkben, akik abban a mértékben hittünk, ahogy az ő erejének uralkodó hatalmát a Krisztus életében munkálkodni láttuk.”

Nem szükséges senkinek bizonygatnom hogy Isten hatalmas és erős Isten! Jó akaratú és mindenható! De e tényekből a személyes életünkben/tapasztalatunkban csak úgy és olyan mértékben tudunk leginkább részesedni, ha hiszünk Isten erejében! /természetesen tudom, hogy létezik más hite által való áldásba jutás is, de itt most nem erről beszélünk./ Ha valóban bízunk, abban hogy Ö kész a mi életünkbe is Atyai szeretetéből beavatkozni. /természetesen akkor, úgy és olyan módon, ahogy szuverén akaratában van/ Ha teljesen bizonyosak vagyunk és egészen elhittük, hogy Jézus Krisztus tegnap ma és mindörökké ugyan az! Ahogy ezt az ige kijelenti róla, s ahogyan régen is jót tett mindenekkel Ö ugyan így tesz ma is! Csak ha ilyen hozzáállással leszünk, akkor fogjuk egyre inkább megtapasztalni a mindennapjainkban is, azt a tényt, hogy Isten a jelenben is és a mi életünkben is csodatevő Isten!

A magam részéről az elmúlt évtizedekben igen sok konkrét csodát éltem meg az élet különböző területein, melyek több hittestvérem valamint családtagom előtt is ismert dolog.  Természetesen ezek java része szubjektív, de igen számos az olyan jelek illetve csodák száma is melyek mások életében történtek meg úgy hogy Istennek tetszett, hogy rajtam keresztül szolgáljon szabadulással, gyógyulással, és más a Szent Szellem által való beavatkozással az adott személy vagy személyek életében. Istené minden dicsőség, Ö ismeri a szívemet! Ezeket csupán azért említettem meg hogy felbuzdítsam a szíveteket, hogy keressétek Isten akaratát ezekben, a dolgokban is. Egy hívő embernek, ha nem is egyforma mértékben, de ismernie, értenie és értelmeznie kell tudni a természetfeletti világot, természetesen igei módon, a Szent Szellem vezetésében, hogy se szégyent ne valljon egy konfrontáció esetében, se túl ne lépje a hitének mértékén ezen a területen sem, mert ettől is int minket az Isten beszéde. S ami a legfontosabb hogy felismerje mi az ami Isten szelemének munkája és mi az nem. S még véletlenül se essen abba a hibába hogy ami az Isten Szellemétől van azt az ördögnek tulajdonítja. Mint annak idején a farizeusok némelyike akik a Szent Szellem erejében szolgáló Úr Jézus tevékenységét a Belzebub munkájának titulálták.  

A következő posztban a lehetséges természetfeletti kihívásokkal kapcsolatosan fogok hangosan gondolkozni, ha teheted, tarts velem akkor is. 

Köszönöm hogy megtiszteltél a figyelmeddel.       

A bibliai látásmód /oldal ajánló /

Lenne egy kérésem azok felé akik értékelik és látogatják a blogomat. Ha van közöttetek olyan aki még nem keresete fel a facebook Bibliai látásmód oldalamat. Azt megkérném tegye meg. Nem csak azért mert ott gyakrabban vagyok aktív és elérhető, hanem mert több téma is van ami csak oda kerül vagy került fel.

 

Valamint mivel a rendszer ott olyan, hogy az emberek arra figyelnek amit sokan olvasnak és lájkolnak, szóval ha értékhordozónak látod a munkámat kérlek látogasd/lájkold illetve legyél aktív például a hozzáoszlásokban véleményezésben is. Ma a kiégésről az Istenben való csalódásról a megbotránkozásról írtam pár gondolatot. Megtisztelsz ha felkeresel. Természetesen ha csak ezen oldalra tudsz időt szánni azt is nagyon köszönöm. 

Isten áldása rád és Szeretteidre! 

Köszönöm hogy ma is erre jártál. 

      

Istentől vagy nem Istentől?

Szeretném megkérdezni a véleményedet erről a videóról?

Engem megijesztett és igazából össze is zavart!

/Videó a poszt végén./ 

  

Ha megengeded, azzal kezdeném a válaszomat, ami az utolsó szavad volt.

Nem véletlen érzed, úgy hogy megzavart.  Az igazság az az ilyen és hasonló videók vagy könyvek, vagy előadások gyümölcse mindig ez. Már ez sokat elárul, hogy milyen szellem van mögötte. Ami nem visz közelebb Istenhez, ami felrúgja a békességedet és kimozdít, a hitedből arra mindig nagyon komolyan oda kell figyelni, mert nem valószínű, hogy Istentől van! Még akkor, sem ha az adott videó vagy könyv felvilágosító és alapjában /jót feltételezve / jó szándékból készült.

Sőt pont ezért nagyon káros tud lenni, amit szerintem a nagy összezavaró összekuszáló sátán rendre ki is használ.  Ahogy néztem a videót Jézus szava világított a szívemben, ami így szól: „Nem jó fa az, amely romlott gyümölcsöt terem; és nem romlott fa az, amely jó gyümölcsöt terem. Mert minden fa az ő tulajdon gyümölcséről ismertetik meg; mert a tövisről nem szednek fügét, sem a szederindáról nem szednek szőlőt.”

Nos, én, amikor egy megvizsgálásra szánt dologgal találkozom. Ezt az igét alkalmazom, és persze igyekszem figyelni a Szent Szellemre hogy segítséget, kapjak a szellemek megítélése vagy más ajándék működése által.  

A fenti igében Jézus egyértelműen kijelenti, hogy a rossz fa rossz gyümölcsöt a jó fa pedig jó gyümölcsöt terem! Tehát minden fát a gyümölcseiről tudok helyesen felismerni! A GYÜMÖLCSEIRŐL!

Tehát nem a fa látványáról! Ez annyira fontos, hogy megismétlem.  Soha nem a fát kell nézni, hanem annak gyümölcsét! Miért? Mert a fa lehet, hogy nagyon szép és egyenes és jó illatú vagy ép az ellenkezője erősen göcsörtös összevissza ágú, szemre abszolúte nem tetszetős.  De akár így akár úgy a lényeg NEM a fán van, hanem a gyümölcsén!

Jelen esetben a példa adott. Vegyük akkor ezt.  A videó azt állítja, hogy mivel a Karizmatikus összejöveteleken tapasztalható megnyilvánulások rendkívül hasonlóak azokhoz a megnyilvánulásokhoz melyeket egyértelműen hamis vallási közegben és okkult szellemek által megszállt emberek jelenlétében rögzítettek. Így ezek semmiképpen nem lehetnek Istentől és az olyan összejövetelekről/gyülekezetekből meneküljön ki merre lát.

Az mellett hogy ismételten kifejezem, feltételezem a jó szándékot a videó készítésénél, mégis azt kell mondanom, hogy a készítője rendkívül nagy tévedésben van és egy komoly csúsztatásra épülő anyagot készített.  Mint fent vázoltam a felvételen látszó két szellemi közeget nem lehet egy lapon említeni! Ez teljesen felháborító bizonyos igerészek ismeretében.

De boncoljuk tovább a dolgot. Mindkét táborban azt látni, hogy erős fizikai és érzelmi behatás történik földre esésekkel és más dolgokkal tarkítva. Tehát most épp a fát nézzük! A fát! De Jézus mit kér tüllűnk? Azt hogy ne a fát, hanem annak gyümölcseit nézzük, azokat keressük!   Ugyanis rengeteg fa létezik, ami szemre, nem annyira szép nem annyira kedves, mégis a gyümölcs tápláló és életet hozó! Ugyan így igen sok olyan fa létezik mely igen figyelemfelkeltő szép kinézetű mégis a gyümölcs, ami terem rajta teljesen ehetetlen vagy egyenesen mérgező. Tehát vegyük le a szemünket a fáról és koncentráljunk a gyümölcsére. /Itt megjegyzem, amikor Jézus a földre köpött és sarat csinálva rákente a vak ember szemére, látványilag az sem lehetett annyira szép, ha csak, mint fa nézem a későbbi gyümölcse nélkül. vagy a meztelenül prófétáló Saul.. és lehetne még sorolni./

De folytassuk:

Az egyik oldalon Istenfélő, isten szavát szerető, megtért az Isten igéjének engedelmeskedő a bibliai mércét nézve kétségtelen Krisztust imádó embert látunk. Akiről a hívő és nem hívő környezete ismerősei, mind bizonyságot tehetnek, hogy Istenfélő életet él!  Plusz az istentisztelet vagy imaszolgálat után pár perccel, órával, vagy nappal, az adott személy arról számol be és tesz bizonyságot Istent magasztalva és dicsőítve hálás szívvel, hogy meggyógyult helyreállt megtisztult vagy valami rendezetlen elrendeződött az életében. S kifejezetten tudja, hogy ez az adott alkalmon történtek eredménye. Hát ki vagyok én, hogy leördögizzem a bizonyságát.  

A másik oldalon pedig egy Izrael Istenétől és az Ö egyszülött fiától /sajnos/ távol lévő, pogány vallási rituáléban és annak démonimádó közegében lévő transzba került embert látunk, aki sem a transz előtt sem utána nem dicsőíti az élő istent. Sem szavaival sem cselekedeteivel. Sőt beszéde egyértelműen ige ellenes.  

Az olyan ember, aki a Szent Szellem munkáját,/mert tudjuk, hogy az atya nem kígyót ad a hozzá forduló gyermekeinek/ összemossa okkult szellemekkel varázslással stb. Nagyon veszélyes vizeken hajózik. Engem azokra a farizeusokra emlékeztet, akik Jézust is megvádolták, hogy szolgálatát nem a Szent Szellem által, hanem a Belzebub fejedelmének kenetével végzi. Ma is igaz, amit erre a vádra Jézus mondott. 

Máté 12:24-37 versek. feltétlen érdemes tanulmányozni!

/Az hogy ez egyes hívőknek, nem elég. Csak azt tudom mondani, Ismeri az Úr az Övéit! S az hogy egyes hívők mit gondolnak elhamarkodott felületességükben, igen másodlagos, ha belegondolunk./ 

 Egyetértek minden korrekt és józan vizsgálódással szükség van rá hogy ne legyünk se más se magunk által megcsalatva. De azért a ló túloldalára ne essünk már át, mert azzal csak zűrzavart félelmet és bizonytalanságot okozunk a hívőkben, és semmi képen ne kövessünk olyan embereket, akik a jót rossznak és a rosszat jónak mondják, mert nagyon nagy árat fizethetünk. Isten Szellemének munkáját lopják el tőlünk.

Ezt pedig nem engedhetjük. 

Sajnos létezik ördögi utánzása majdnem minden szent, Istentől való dolognak. Van hamis nyelveken szólás van hamis kézrátétel van hamis prófétálás vannak hamis erő megnyilvánulások. De mert ezek léteznek nem szabad az Igazi Istentől való ajándékoktól elfordulni, azokat félelem vagy vallásos előítéletek miatt ledegradálni és elvetni.     

Ha bármi kérdés  még felmerül kérlek írj.

A videót nem tatom alkalmasnak az oldalamra se a linkjét nem helyezem ki. 

Aki meg akarja tekinteni ezen a címen megtalálja:

"Kundalini Jóga vs. Szent Szellem betöltekezés"

Köszönöm a látogatásod. 

Szeretet vagy hiteltelenség. Gondolataim az örömhír akadályairól.

Ahogyan haladsz előre az Istenismeretben, haladni fogsz előre az embertársaid szeretetében.
Ez alatt nem azt értem, hogy feltétlen azonosulok velük mindenben, amit gondolnak, amit tesznek, vagy ahogy élnek. Hanem azt hogy emberi mivoltuk Isteni teremtettségük engem, irányukba aktívvá, tevőlegessé, jó akaratúvá, hasznossá tesz. Az Istennel való élő kapcsolat legelső gyümölcse hogy az Isten képmására teremtett embert bármilyen állapotban és helyzetben éljen is, Szereted! 

 Az hogy ez mit jelent, merre kell ebben haladnunk, tökéletesednünk. Jézus példaértékű földi élete után az első Korinthusbeliekhez irt levél tizenharmadik fejezete és János apostol levelei pompásan ábrázolják. Azt tapasztalom, hogy az emberek elsősorban nem annyira, arra figyelnek, csak oda, hogy mint mondasz, hanem talán náluk még inkább elsőnek az kerül latba, hogy Te, mint keresztény mit teszel. Tudnod kell, hogy a világ minden nap mind a szemével, mind a fülével ítéletet alkot rólad, véleményez, és kiértékel.
Ha hiteltelen, hanyag, nemtörődöm, felületes, és szeretetlen vagy, nem fognak komolyan venni. Az ilyen viselkedések a világban sajnos megszokottak, mindennaposak. Szóval, ha ezt tapasztalják a szemükkel bizony attól a ponttól már nem fognak arra sem figyelni, amit hallanak tőled. Sok esetben az evangélium terjedésének elfogadásának ez e legnagyobb akadálya. Egy rendszeresen elkéső, magára nem adó, önző, felületes, ítélkező, és sorolni lehetne, bűnökben élő keresztény, nem tud sikeresen „embert halászni” nem tud gyümölcsöt teremni és így gátolja az evangélium terjedését. Ráadás a dolgok rendezése helyett magát egyre rosszabb fényben fogja látni, ami további leépülést és bűnöket fog eredményezni. Beindul egy ördögi kör és a szeretettre elhívott keresztény élet helyett, lassan kialakul egy a világi életmódtól alig vagy semmiben nem különböző vegetálás.  
Nos ahogy Pál mondja: Nem szabadna ennek így lenni atyámfiai.
Mielőtt elcsüggednél, szeretnélek megvigasztalni, amit leírtam sajnos gyakorlati tapasztalatból is írtam. Kezdeti éveimben e problémát magamnak is rendezni kellett.  De nagy az Isten szabadító kegyelme ezért arra kérlek, ne elkeseredj a hívő életedben felismert tökéletlenségeid, bűneid miatt, hanem keresd az Istent, akiről meg van írva. :
    „Áldjad én lelkem az Urat, és el ne feledkezzél semmi jótéteményéről.
    Aki megbocsátja minden bűnödet, meggyógyítja minden betegségedet.”
/103. Zsoltár/

További áldott hetet!
Köszönöm a figyelmedet.

J.C. Ryle: Legyetek szentek! /könyv ajánló/

Igazán sok lehetőségem volt a nyár folyamán olvasgatni és úgy gondolom visszatekintve elég jól éltem is a lehetőséggel. Több remek írás és téma mellett azonban most csak egy könyvet emelnék ki. Mely itt fent a világhálón is  olvasható. J-C-Ryle-Legyetek-szentek Mivel témájában olyan remek és abszolúte aktuális írás melyről meggyőződésem hogy minden keresztény irányzathoz tartózó hívőnek áldott és hasznos igazságokat tartalmaz. Ezért felekezeti háttértől függetlenül ajánlom mindenkinek a mű elolvasását és tanulmányozását.

"Megvagyok győződve arról hogy minél több világosságunk van annál inkább látjuk bűnösségünket. Minél közelebb kerülünk a mennyhez annál alázatosabbak vagyunk."
J.C.Ryle

"Egy kisgyermeket könnyen lefoglalnak és elszórakoztatnak  cifra játékok babák és csörgök mindaddig amíg nem éhes.Amikor azonban éhséget kezd érezni a bensőjében akkor semmi más nem elégíti már ki csak az étel. Éppen így van ez az ember lelkével is."
J.C.Ryle

Köszönöm a figyelmeteket. 

Gondolataim a nyelveken szólásról.

Nemrég a nyelveken szólással kapcsolatosan kérték, hogy írjam le a véleményemet.
Mivel nem vagyok se, teológus se tanító így egyszerűen csak pár mondatot mondok ezzel a minden hívő számára elérhető ajándékkal kapcsolatban. Azzal kezdeném, hogy magam lassan negyed évszázada szólók nyelveken és bátran mondhatom, hogy Isten csodálatos ajándéka ez gyermekei számára még akkor is, ha sátán, mint mindent ezt is leutánozhatja ezáltal zavart és félelmet keltve sok hívő között, hogy Isten népének egy részét megakadályozza ennek a kulcsfontosságú ajándéknak a használatában.
A legnagyobb tévhit meggyőződésem szerint az a helytelen látás ezen a területen, amit, Pál szavait félreértve, kiragadva használnak sokan. „… avagy mindnyájan szólnak é nyelveken? .. „Nagyon sokszor hallottam beszélgetéseim során hogy erre hivatkozva azt mondták, na látod, hogy nem mindenkinek adatik meg ez az ajándék. Ebben a témakörben is osztom Derek Prince hiteles és kipróbált biblia tanító véleményét. Aki mellesleg kivalló ismerője volt a héber, arámi és ó görög nyelveknek. Ö kihangsúlyozza, hogy a Pál által említett igeversnél a nyelvek nemeinek ajándékáról van szó, amelyet mint az összes többi Szellemi ajándékot a Szent szellem használ, működtet egy-egy konkrét helyzetben az Isten akaratát szolgáló hívőn keresztül.
De ez az ajándék soha nem volt a hívőé és nem a hívő kezdi el használni szabad akaratából, hanem a Szent Szellem amint akarja, ott és addig ameddig Ö akarja, adja. Ráadásul haszonra adatik tehát más hívő/hívők vagy akár még meg nem tért emberek hasznára áldására.

Viszont a Szent Szellem keresztségkor megkapott nyelveken való szólást akkor és azután is a hívő gyakorolja szabad akaratából a nyelvét átadva a Szent Szellem vezetésének. Bármikor elkezdheti, és bármikor befejezheti e szent szellemi tevékenységet. A hívő ember maga dönti ezt el, és maga kezdi el a maga személyes hívő életének építésére. Ellenben a nyelvek nemei ajándékánál ahol a Szent Szellem ajándékaként nyilvánul meg a nyelveken szólás a nyelvek nemein belül,és mindig a hívő adott akaratától függetlenül.
/Osztogatja a Szent Szellem, amint akarja./ Ez a megnyilvánulás mindig mások áldására és Isten dicsőségére, felemelésére lép működésbe.

Amúgy ha a nyelveken szólás, mint hiteles keresztségi ajándék nem volna mindenkié, aki hit által veszi a Szent Szellem keresztséget. Akkor Pál nem mondhatná, hogy mindannyinknál jobban tud nyelveken szólni. Valamint értelmetlen lenne az a megfogalmazás is, hogy ha az egész gyülekezet egybe gyűlve, és mindnyájan nyelveken szólnak, ahogy az ige mondja. Azt gondolom a mindnyájan szó a hívők összességére értendő, azaz az eklézsiára.

De tovább megyek, Istentől, mint Jó és nem személyválogató mennyei Atyánktól, aki azt üzeni beszédén keresztül, hogy a hívők új nyelveken szólnak, igencsak kérdéses volna az, ha némely hívő tehetné ezt és némelyek, pedig nem. Szerintem személyválogatás lenne Isten részéről /persze ez abszurd/ hogy némelyek abban a kiváltságban részesülnek, hogy szellemben beszélnek titkos dolgokat Istennel. Valamint egy természetfeletti Isten akaratában lévő lehetőséggel építik magukat és személyes hívő életüket. Mások számára pedig ez a csodálatos lehetőség elérhetetlen lenne.
Hiszem és vallom, tehát hogy az 1 Korinthus 12. fejezetében felsorolt Szent Szellemen belüli egyes ajándékok, NEM minden hívőnek adatnak, és akinek adatnak annak is csak egy-egy szituációban és úgy, ahogy azt a Szent Szellem akarja megnyilvánítani és mindig mások hasznára, és Isten dicsőségére teszi. Tehát így van ez a Szent Szellem ajándékainál a nyelvek nemeihez kapcsolódó nyelveken szólás esetében is.
Viszont hiszem és vallom és magam is gyakorlom azt a nyelveken szólást amelyet a Szent Szellembe való bemerítéskor kap meg minden és bármely hívő aki hit által ezen a területen is enged Isten beszédének. Magam ennek a konkrét tanúja vagyok és láttam és halottam mindenféle felekezetből már hívőket, akik egyházuk antikarizmatikus félelemmel teli tradícióján átlépve ezen a területen is engedtek Isten beszédének.


Utószó: Kedves testvérem szeretném elmondani, hogy attól, mert én szólok nyelveken eszem ágában nincs különb kereszténynek gondolni magam azoknál, akik ezen a területen máshogy gondolkoznak. Fenti kijelentésemet több nagyon kedves testvérem is alátámaszthatja a legkülönfélébb gyülekezetekből. Mégis kérlek, engedjétek, meg hogy megtegyem a fenti írásommal azt, amit Isten elvár tőlem, tudni illik, hogy betöltsem, amit János apostol mond első levelének első fejezetében. „Amit hallottunk és láttunk, hirdetjük néktek, hogy néktek is közösségetek legyen velünk, és pedig a mi közösségünk az Atyával és az ő Fiával, a Jézus Krisztussal.”


Ez is a témához kapcsolódik.


Ha valakit esetleg a nyelveken szólás részletesebben is érdekel, itt is olvashat még. Valamint

Ezen a helyen még olvashat a témához.  Itt pedig egy tanulságos videót találtam: Videó  és ez talán még több mindenre választ ad.: Videó

Ez egy több részes anyag. 


Köszönöm a megtisztelő figyelmet.
Ha esetleg bármilyen kérdés felmerül benned kérlek bátran írj.

Gondolataim a bizonyságtevésről.

Ma a bizonyságtevésről / az evangelizálásról szólnék nagy vonalakban. Nem titok hogy minden hívő ember egyben olyan tanítványa is az Úr Jézusnak. Aki meg van bízva, ki van küldve, és fel van kérve a reménységéről való számadásra. Azaz a Krisztusról való vallástétel rendszeres megtételére. Ugyanis teljes mértékben meg vagyok győződve arról, hogy Isten szemszögéből nézve nincs fontosabb, mint hogy az ember megismerje és felvegye a kapcsolatot Teremtőjével az úr Jézus Krisztuson keresztül. S e csoda megtörténte után maga is életével és cselekedeteivel hiteles bizonyság legyen az Úr kegyelméről, irgalmáról és szeretetéről. Az írás azt mondja, hogy már érettek a kalászok az aratásra. Tehát az aratás Ura nem akarja, hogy az emberek elvesszenek a tudatlanságuk és bűneik miatt melyeknek kiszolgáltatva és melyeket kiszolgálva nap, mint nap elkövetnek. 
A biblia kifejezetten azt tanítja, hogy a kárhozat helye nem az emberek számára van elkészítve, hanem a bukott sátáni királyság számára van fenntartva. De ha az ember nem békül meg Istennel, és nem cselekszi annak akaratát, akkor félő, hogy előbb –utóbb beintegrálódik azok közé a bukott szellemi lények közé, akiknek már a kárhoztató ítéletük bizonyos és így maga a bűneiben élő ember is elkárhozik. 

Nos ezt sem Isten, sem a már vele megbékült ember nem akarja, ezért szóban és cselekedetben hirdetni kell az Úr Jézus nevében azt az örömhírt mely az ember megváltásáról, szól. S melynél nincs fontosabb igazság ezen a földgolyón.  Sajnos meg kell jegyeznem, hogy amikor a bizonyságtevésről szólok, nem arról a fajta gyakorlatról beszélek melyet a Russelisták azaz a Jehova tanúi, végeznek a házról házra járogatásuk és az utcán való leszólítgatásuk alkalmával. Szívós kitátásuk  ugyan példás de sajnos nem Isten igazságát tárják az emberek elé, hanem a legtöbb esetben súlyos tévtanaikat.
Akit e téma mélyebben érdekel. Javaslom bizalommal, keresse fel Kovács Zsolt, ex tanú blogját. Itt: Zsotza  Ö nagyobb kompetenciával bír ezen a területen. Mint megtudtam utólag Itt is szeretettel vár Zsolt!

Tehát visszakanyarodva a bizonyságtevéshez meg kell értenünk hogy az nálunk sem állhat másból mint Pálnál és a többi apostolnál bevett gyakorlatból amiről így szól az Írás:  "Én is, mikor hozzátok mentem, atyámfiai, nem mentem, hogy nagy ékesszólással, avagy bölcsességgel hirdessem néktek az Isten bizonyságtételét. Mert nem végeztem, hogy egyébről tudjak ti köztetek, mint a Jézus Krisztusról, még, pedig mint megfeszítettről. És én erőtlenség, félelem és nagy rettegés közt jelentem meg ti köztetek. És az én beszédem és az én prédikálásom nem emberi bölcsességnek hitető beszédiben állott, hanem léleknek és erőnek megmutatásában: Hogy a ti hitetek ne emberek bölcsességén, hanem Istennek erején nyugodjék."
Itt mindenképpen meg kell állnom egy pár mondat erejéig.
Az évtizedek alatt volt részem megismerni mind elméletben mind gyakorlatban az evangelizálás a hitre vezetés különböző formáit. Ismerem az első sorban logikára, a rációra építő tudatosan megtervezett evangelizálást, ami általában a Szent szellem ajándékai nélkül igyekszik az ember értelmére és szívre hatni a maga racionális érveivel. Ez a fajta evangélium átadás az emberi megértésre épít és abból a feltevésből, indul ki hogy a kérdező/hallgató ember ellenvetései általában intellektuális természetűek.A hangsúly a teológiai válaszadáson van. Isten megáldja ezt a fajta bizonyságtevést, bár az igéből kimutathatóan nem tartja minden helyzetben kielégítőnek/teljesnek. Ami a fenti igéből is egyértelműen kitűnik. Mivel Isten országa az ilyen bizonyságtevésben nem jelenik meg csodák és jelek által, amit pedig Pál egyértelműen szükségesnek tart.Főkként azokban az esetekben amikor sátán természetfeletti erővel áll ellen az igazság hirdetésének.

Ezért pár szóban az ilyen fajta bizonyságtevésről is szólnék, mert életem része ez is megtérésemtől fogva. Isten engem karizmatikus keresztényeken keresztül szólított meg és vezetett élő hitre. Ebből kifolyólag az, amitől sok nem pünkösdi és nem karizmatikus testvérem elzárkózik és elutasít, mint ma már nem működő karizmákat. /nyelveken szólás,hit ajándéka szellemek megítélése stb.  Ki jobban ki kevésbé elzárkózó. Az a szellemi miliő engem a Krisztusba vetett hívő életem során kezdetektől kísér immár lassan negyed évszázada. S nagy örömmel mondhatom, hogy egyre és egyre inkább közelebb visz az Úr Jézus csodálatos személyéhez és az Ö népének szeretetéhez. 
Tehát az a fajta bizonyságtétel számomra és hitem számára azért nem idegen mert a hívő életem első heteitől kezdve az életem része. Mivel a pünkösdi karizmatikus teológiát, képviselő igeverseket szólták számomra így a hitem és a hívő életem ezen igazságokból táplálkozva épült fel. A hit hallásból a hallás Isten igéjéből/Krisztus beszédéből jön létre az emberi szívben. S azt látom hogy kinek mit tanítottak kinek milyen módon hasogatott ige jutott az szerint alakult ki a hívő élete és gyakorlata. Sarkítva lett karizmatikus illetve antikarizmatikus. Nem szükséges ezt elfogadni tőlem, de én így gondolom.

Tehát azt látjuk, hogy Pál alázatosan nem magában bízva nem a maga képességeire támaszkodva, hiszen félve és erőtlenül ment szólni az igét. Mégis kiemeli, hogy nem emberi bölcsességet szól, hanem kész a Szent Szellemben és ajándékaiban mozogva magát Isten erejét is megmutatni. Ne érts félre, nem teszem magam Pállal egyenlő szintre. A kisujját se közelítem, szóval ne menjünk le ilyen gyerekes szintre. De szívemből hiszem Jézus a tanítványok, kiküldésénél meghatározta, hogy mit tegyünk, amikor az emberek felé szolgálunk és a bibliában számos példa is, van a mi tanulságunkra megírva hogy-hogy tegyük azt, amit Jézusnak engedelmeskedve teszünk.   Ami viszont teljesen egybe vág azzal a célkitűzéssel miszerint Jézus Urunk egyértelműen, azt szeretné, ha nem tévelyegnénk, hanem ismernénk az ISTEN IGÉJÉT és az ISTENNEK EREJÉT, ugyanis ez a két terület Jézus szerint az emberek közötti félreértés és tévelygés alapja. Sajnos azt tapasztalom, sokfelé hogy a keresztény testvéreim egy része fél és bizonytalan Isten erejét illetően, ami felületes vagy nem helytálló teológiai ismeretének köszönhető az adott területen.Illetve éretlen nem Isten vezetésében lévő keresztény csecsemők helytelen viselkedése váltott ki. Ez akkor is így van, ha az adott teológiai látás több száz éves és az adott felekezetben azt úgy kell látni és hinni.
/Ezt szeretetből írom és nem, azért mert én magamat egy felsőbbrendű hívőnek gondolom./
Isten meggyőződésem hogy egy olyan népet készít el magának ezekben, az időkben, akik hitből hitbe prédikálnak, mert Isten igazsága legfőképp így jelentődik ki. Olyan hívő népet a mely a helyes teológiai válaszadás mellet képes akár egy okkult kihívást is lefegyverezni. /van több ilyen példa a bibliában/ Olyan népet aki végre nem túlhangsúlyoz vagy elvet  egy egy igazságot, hanem a Szent Szellem vezetésében egységet harmóniát és áldást közvetít.  Azt kívánom magunknak, hogy be tudjuk tölteni az Isten beszédét, ami így szól: Ha valaki szól, mintegy Isten igéit szólja: ha valaki szolgál, mintegy azzal az erővel szolgáljon, amelyet Isten ad: hogy mindenben Isten dicsőíttessék a Jézus Krisztus által, akinek dicsőség és hatalom örökkön-örökké. Ámen.


Köszönöm a figyelmedet.