Az egyetemes Eklézsiát a világból kihívott emberek
gyülekezeti közösségét a Szent Szellem készíti és öltözteti fel a vőlegény
számára. Már az is komoly károkat okozott és okoz, hogy a vallási
tradícióinkból, hagyományainkból hozzávarrtunk a Szent Szellem által készített
menyasszonyi ruhához. De nem álltunk itt meg, hanem bizonyos tevekénységeinkkel
foltokat és gyűrődéseket hozunk létre ezen a gyönyörű ruhán. Ne legyen félre
értés, teljes szívemből hiszem, hogy Isten, amit elkezdett bennünk és így az
egyházban is, azt viszi a teljes délig, befejezve rajtunk az Ő dicsőséges
munkáját. Hiszen tudjuk, hogy ami az embereknek lehetetlen, az Istennél
lehetséges. Mégis beszélnünk szükséges, olyan dolgokról, amiket helyre kell
rakni és ha kell, fel is kell számolni, a közösségeinkben. Számos helyen nincs
kellő hangsúly téve a Krisztusi jellemformálás fontosságára, ami erkölcsi és
morális gondokat és szerteágazó károkat okoz, mind a közösségekben, a
kapcsolatokban, érintve a házasságokat is. Én azt tapasztalom húsz, harminc
éve, sokkal komolyabb erőfeszítések történtek, ennek megelőzésére. Egyszerűen
azt látom, mélyebb bibliatanulmányozásra, és konkrétabb tanítványosára van
szükség, amennyiben a helyreállást és a növekedést szorgalmazzuk.
De nem csak a nyájnak, hanem a vezetőknek is szükséges a
helyreállás, a megújulás és a köreikben tapasztalt hiányosságok és más káros,
nem jó gyümölcsöket hozó gyakorlatok és példák újra értelmezése és
felszámolása. Például gondolok itt, - a szolgálati hivatalokkal és címekkel
való visszaélésekre, - az ajándékok körüli zavarokra, -a jogok és
kötelezettségek újra tisztázására. -Az egyházban lévő, más vezetők által is
elismert és kiküldött, szolgálatok megerősítésére, leginkább a felügyelet
nélküli önjelölt, irgalmatlan és szeretetlen, sokszor törvénykező
"szolgálatokkal" szemben. De ide tartozik -a tekintélyrend és -az
anyagi élet bibliai igazságainak a leporolása és ha szükséges, akkor az újra
értelmezése, legalább az elmúlt ötven évben megnyert világosság fényénél.
Valamint a jövő érdekében, igen nagy szükség volna -a kereszténység bibliai
kereteinek, határvonalainak és felfedezett igazságainak hangsúlyozására,
továbbadására és védelmére. Mert nyilván nem csak helytelen vallási
hagyományokról és egyházi gyakorlatokról beszélhetünk csupán. Tudom, egyéni és
gyülekezeti szinten is komoly árra van ennek a jövőbe való befektetésnek.
Megalázkodás, megtérés, kényelmetlenség, izzadság, esetleges padlózás-majd
felkelés, túrni tudás, és ami a legfontosabb, visszatalálni az Isten felé való
első szeretetbe, és az emberek szeretetéhez, amiről sajnos az emberek
leszokófélben vannak.
