Jézus vérének egyedülállósága 6.bejegyzés

Az előző bejegyzést a zsidókhoz írt levél kilencedik fejezetének 22 versével zártuk.
„És csaknem minden vérrel tisztíttatik meg a törvény szerint, és vérontás nélkül nincsen bűnbocsánat.”Az emberi kultúrákat és történelmet figyelve szinte minden időben és minden helyen ezen a földgolyón megtaláljuk azokat a vallási rituális gyakorlatokat melyek vagy állati vagy emberi vérhez kapcsolódnak.  Ennél a pontnál megjegyzem az én személyes véleményem, hogy minden vérrel kapcsolatos áldozatnak legyen az Isten előtt kedves és akarata szerint való vagy pont az ellenkezője az Ö fenséges személyétől idegen és előtte utálatos.

 Mindkét áldozat gyakorlásának eredete visszavezet abba az időbe, amikor még az emberi szaporulat csak egy–kétszáz főt számlált tehát teljesen vissza Ádám idejéig.
Ahogy a biblia beszámolóját olvassuk, itt találkozunk két fajta áldozattal. Ami természetesen kétféle eredményt hozott.
„Lőn pedig idő multával, hogy Káin ajándékot vitt az Úrnak a föld gyümölcséből.
Ábel is vitt az ő juhainak első fajzásából és azoknak kövérségéből. És tekint az Úr Ábelre és az ő ajándékára. Káinra pedig és az ő ajándékára nem tekintett, miért is Káin haragra gerjedt és fejét lecsüggesztette.”
A történetet bizonyára mindenki ismeri sajnos Káin, engedte a szívét megromlani az irigységből fakadó harag által és Ábelt rövidesen agyonverte. Rengeteg igazságot lehetne itt most boncolgatni. De csak két dolgot említek meg. Ábel áldozata azért volt kedves Isten előtt, mert figyelembe vette Isten igazságát. Cselekedete igazolja, hogy világosan megértette és tudatosította, hogy az Istennel való kapcsolattartáshoz a lázadás óta Isten rendtartása szerint véráldozatra van szükség. Aminek nem beteges barbarizmus a kiváltó oka. Hanem mint előkép a kezdetektől tudatosítja és ráirányítja az ember figyelmét arra a tényre, hogy egy napon a mindenható Isten a saját fiát „az Isten bárányának” életét fogja adni az emberiségért. Minden Isten által elfogadott véráldozatnak ez az elsődleges szerepe. A jelenen túlmutatva a figyelmet Jézus Krisztus értünk hozott szent és tökéletes áldozatára irányítja.

Káin nem így tett. Ö figyelmen kívül hagyta a fent említett Igazságot, és vér nélküli áldozatott vitt Isten elé. Ráadás egy a bűn miatt megromlott föld termését. Ábel áldozatával kapcsolatosan az újszövetségben találunk egy rendkívül fontos megjegyzést. Mégpedig azt hogy hit által vitt elfogadható áldozatot Isten elé.
„Hit által vitt Ábel becsesebb áldozatot Istennek, mint Káin, ami által bizonyságot nyert a felől, hogy igaz, bizonyságot tevén az ő ajándékairól Isten, és az által még holta után is beszél.” Minden azon múlik engedelmeskedünk e Isten beszédének. Isten szólt és be is mutatta, hogy a kapcsolat helyreállásához tiszta vér szükségeltetik. /vér folyt és állatbőrbe lett felöltöztetve az emberpár./ Isten szólt és Ábel meghallotta és hit Isten szavának. Ezt Isten akarata szerinti cselekedeteiből láthatjuk teljesen egyértelműen. Ahogyan azt a Zsidókhoz irt levélből idézve, megláthattuk az imént. Káin ellenben nem figyelt Istenre. Így áldozata nem hitből és nem Istennek tetsző módon történt miért is így nem erősítette
meg a teremtőjével való kapcsolatát, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy megölte a saját testvérét. 

Befejezésül fontos megjegyezni, hogy e két személy két irányvonalat is jelöl a történelemben. Ábel az igaz egyházat formázza, aki hitből élve Isten beszédének engedve Isten rendtartása szerinti véráldozatot mutat fel a kapcsolat érdekében. Mi az újszövetségben nyilván az Istennel való kapcsolat fenntartása érdekében már nem állatáldozatokat /amik előképek voltak/ viszünk Isten elé. Hanem amikor Isten elé járulunk minden esetben az Ö Fia áldozatára és szent vérére hivatkozva, cselekszünk.
Káin pedig a maga-választotta Istentisztelet az Isten beszédét részben vagy egészben figyelmen kívül hagyó helyes bibliai hit nélkül való vallásos világot szimbolizálja.
Isten csak az előző mintával tud közösséget vállalni.





Köszönöm a megtisztelő figyelmeteket.
A témát szeretném folytatni a következő bejegyzésemkor.

Jézus vérének egyedülállósága 4.bejegyzés

Az előző bejegyzésben megláthattuk, hogy a földi testi életünk össze van kapcsolva a vérrel. Hogy a testnek élete a vérben van. S olvashattuk, hogy Isten a vért az áldozati oltárra adta NEKÜNK tehát a mi érdekünkben, ami pedig egyértelmű utalás, arra hogy Jézus az Isten bárányaként a vérét az életét fogja adni az emberiségért.

E kijelentéseket megelőzően megértettük hogy az első emberpár engedetlensége és bűnbeesése az egész emberi fajt bűnössé tette, hiszen Ádám magjában az egész emberiség ott volt. Ez az eredendő bűn, ami kihat minden emberre, és ami alól senki nem kivétel. Pontosabban csak egyetlen egy ember az aki eme törvény alól kivételt képez,akit a biblia Isten fiának Jézus Krisztusnak nevez. Ö a tökéletes ember és természetesen Isten egy személyben mivel Ö nem az Ádámi vérvonalon lépet be ebbe a világba, hanem egy kegyelembe fogadott Izraelita szűzen keresztül, akibe a Szent Lélek/Szellem Isten helyezte el a magot. Hatalmas csoda ez! Ha ezt megértjük Jézus egyedülvalósága számunkra soha többé nem lesz kérdés. Ö nem egyszerűen egy a nagy próféták sorában Ö felette áll minden profétának és minden nagy tanítónak és minden névnek mely neveztetik ezen a világon, sőt még e korszakot követően is. 

Amikor előkerül az eredendő bűn, mint gyökér és szóba jön az egyes ember személyes bűn cselekedetei, ami nem más, mint burjánzó levelei az eredendő bűnnek. Mindig elkezdődik az emberek részéről a védekezés.: "Na jó rendben nem vagyok tökéletes van egy két bűn az életemben. De én nem vagyok gonosz, nem öltem embert, mint mások nem vagyok ilyen meg olyan meg amolyan, mint amaz." Szóval bekapcsol egy önigazolás az emberben, és mindent elkövet, hogy másokhoz hasonlítva magát  bizonyítsa hogy Ö különb Ö ha egy picit ugyan bűnös is de azért felette áll, az embertársainak többsége felett. Nos lehet, hogy ez így is van. De mint látni fogjuk semmit, nem segít eme védekezési reflex. Miért nem logikus talán?  De, a mi szemszögünkből az. De a kérdés itt nem, az hogy ki bűnös és ki kevésbé bűnös. Hanem az hogy a bűn és a halál uralma alatt van  az életed vagy a megváltás és a kegyelem talaján állsz.  Ha mi egymáshoz viszonyítjuk magunkat jogos a különbség tétel és helye van. Hiszen nem vagyunk egyformák nem egyformák a számláinkon szereplő bűn összegek sem. De Isten nem egymáshoz méreget bennünket, hanem ahhoz az egyedüli zsinórmértékhez, amit az egyetlen igaz tökéletes és szent az Úr Jézus képvisel.
Hogy egy gyakorlatias példát írjak. Tegyük fel, mivel Te egy igazán jóravaló ember voltál vagy így élsz. Úgymond csak „egészen kicsike bűnök” vannak jelen az életedben.
Én viszont egy igazi megátalkodott nagy és fertelmes bűnökkel bíró ember vagyok.
Nos kettőnk között emberi mércével mérve hatalmas különbség van. Ez nem vitás.


De Isten a menyből tudod, hogy látja ezt a különbséget? Úgy hogy Te „jobb” ember lévén 3 centiméterre a víz alatt fulladsz meg.  Míg én „gonoszabb”lévén 30 méterrel mélyebben teszem ugyanezt. A lényeg Isten szemszögéből, az hogy mindketten a víz alatt vagyunk, és így mindketten ki vagyunk szolgáltatva a halálnak. Ez a nagy helyzet velünk, emberekkel. Mutogathatunk egymásra de ha meg nem térünk és az életünk nem kerül Isten kegyelmének uralma alá. Akkor menthetetlenek vagyunk és kárhoztatásunk bizonyos.  De az elveszésünk a kárhoztatásunk nem Isten akarata ezért is adta oda a legdrágább kincsét a saját FIÁT értünk hogy az Ö szent életét és vérét értünk adja hogy  e SZENT VÉRBEN az Úr Jézus vérében megváltson minket.


Az előző példára utalva.
Mindkettőnket a 3 centire fuldoklót és a 30 méter mélységben fuldoklót is Isten fel akarja emelni a víz fölé ahol oxigén, van ahol ÉLET, van! ! Isten nem személyválogató a kegyelmét Jézus Krisztusban mindenkinek felkínálja mindenki felé így egyértelművé téve a szeretetét és az elfogadását garantálva.
"Minden, amit nékem ad az Atya, én hozzám jő; és azt, aki hozzám jő, semmiképpen ki nem vetem" Így szól Isten szeretete.

Köszönöm a megtisztelő figyelmeteket.
A témát szeretném folytatni a következő bejegyzésemkor.