Gondolataim az Isten embereiről.

Akiket Isten küld, azok Isten beszédét szólják, és azzal az erővel szolgálnak, amelyet Isten ad nekik! Nem pszichikai és nem démonikus erő ez! Ezt több dologban is egészen világosan fel lehet és fel kell ismernünk! Egy ilyen fontos dologban nem szabad azt gondolnunk hogy Isten bizonytalanságban akar tartani. 

"Ha valaki szól, mintegy Isten igéit szólja: ha valaki szolgál, mintegy azzal az erővel szolgáljon, amelyet Isten ad: hogy mindenben Isten dicsőíttessék a Jézus Krisztus által, akinek dicsőség és hatalom örökkön-örökké. Ámen."

Az egyik ilyen mérő, pont a fenti igében van jelen. Akit Isten küldött az-az Isten beszédét szólja. Helyesen hasogatott, szeretettel és irgalommal átitatott, bölcsen közölt igéket oszt meg, amelyek felemelnek, és közelebb visznek Istenhez, ahhoz képest mint előtte voltál.  Ha pedig valaki szolgál azzal az erővel, kell tennie melyet a Szent Szellem Isten, nyilvánít meg a szolgálati és szellemi ajándékokon keresztül. Itt fontos megjegyeznem, hogy ezt a két területet az Isten beszédét és az Isten erejének megnyilvánulását soha nem szabad szétválasztani.  Ahol a bibliai igazságok ismerete és figyelmembe vétele nélkül találkozol természetfeletti erővel, az nem Istentől van, még akkor sem, ha nagyon hasonlít arra. Ha pedig nem látsz, nem találsz egyáltalán erőt /természetfeletti Istentől jövő munkát az életedben és a gyülekezetedben akkor valószínűleg csupán vallásos életet éldegélsz egy vallásos helyen.      

Az Isten beszédét szóló és még inkább az Ö erejében mozgó a Szent Szellem ajándékait, hit által bemutató Isten embereit, a leggyakrabban olyan vádakkal illetik, mint magát Jézus Krisztust is, annak idején, amikor itt a földön testben járt közöttünk! "A farizeusok pedig ezt hallván, mondának: Ez nem űzi ki az ördögöket, hanemha Belzebubbal, az ördögök fejedelmével."  Csak megjegyzem ezek nem hitetlen emberek voltak. Azt mondták rá, hogy csodatevő tevékenységét sátáni /démonikus erővel végzi. Természetesen ez nem volt igaz, de az embereket „az engedetlenség fiait” sátán rendszeresen felhasználja, arra hogy az Isten munkájától a Szent Szellem erő megnyilvánulásaitól az embereket elidegenítse, káoszt, zűrzavart, összemosást és félelmet létrehozva. Meg se tudnám számolni mennyi ilyen témájú videót, és könyvet tanulmányoztam át az évek során. Kifejezetten azért, hogy megértsem melyek azok a biblia irányelvek, amelyeket alkalmaznunk kell, amikor is olyan eseményekkel, természetfeletti megnyilvánulásokkal találkozunk, amelyről az emberek ma már egyre többet, nem csak hallanak, és beszélnek.  Hanem saját maguk is közvetlen vagy közvetett átélői. Ma már olyan időben élünk, amikor a materialista világnézettől tömegével fordulnak el az emberek, mert a meg növekedett információáramlás miatt, az eddig beszűkült világlátásuk jelentősen kitágulva, sok dolog újra átgondolására ösztönzi őket.  Aminek külön örülök, hogy az egyházon belül is tapasztalni ezt, és ha nem is nagy léptekkel, de egyértelműen és folyamatosan apad azon hívők száma is, akik megtérésük ellenére a materialista gondolkozástól valamilyen okból nem szabadultak meg, pedig illett volna nekik. Pár hete kaptam egy videót a ahol képkockákra szedve elemezték hogy a videón szereplő csoda megtörtént e vagy csupán félrevezetés történt. Egy gondom van az ilyen videókkal, kizárólag logikai úton értelmezik a látottakat és nem szellemben. A Szent Szellem ajándékait teljesen mellőzve /azt nem ismerve/ Ez viszont félreértést a látottakba való önkényes gondolat beültetéseket eredményez. Sajnos rendszeresen találkozom olyan, magukat az Isten népének védelmezőiként bemutató megmondom emberekkel, akik azon túl, hogy álnevek és az ismeretlenség leple alatt tevékenykednek. Egyben így saját magukat elérhetetlenné és megmérhetetlenné teszik. Pedig jó volna tudni róluk egy-két alap információt. Mint mondjuk kinek, vannak alárendelve az egyházban, mert ugye, messziről jött ember azt mond, amit akar. Az egyházban bármelyik szárnyát is nézem, van egy hivatalosan elfogadott Isten által felkent és szolgálatba állított hierarchia. Az isten igéjével szolgáló azt tanító embernek ebben a testületben, ismertnek és elfogadottnak kell lennie, és ha olyan kaliberrel lép fel, ami megköveteli a szolgálatának az elismerését és az abba való beállítást, akkor azzal is illik rendelkeznie. Ez a bibliai mérték. Krisztus teste egységes az ajándékok belülről nőnek fejlődnek ki, sokak szeme láttára, pásztorlás /alárendeltség alatt, a Szent Szellem bizonyságtevése mellett. Az ejtőernyős önjelölt szolgálatokat nem nagyon lehet és szabad figyelembe venni. Ismeri az Úr az övéit, és az övéi pedig ismerik egymást és nyitott ellenőrizhető, és elszámoltatható életet élnek. Valamint a szolgálati ajándékoknak alárendelik magukat. Az igazi prófétai szellemben élő hívő, enged a Szent Szellem vezetésének mind a saját életében és még inkább a Krisztus testében elhívott, és kiküldött szolgálok vezetésének. Meg kell érteni az egyházban nincs helye remete kereszténységnek, és még inkább az ellenőrizhetetlen, önjelölt zugpróféták szolgálatának. Isten népe egy közösség, az igazi tagok, kapcsolatban és függésben vannak egymástól, és az egyik legfontosabb jellemzőjük, hogy alárendelik magukat a náluk magasabb tekintélynek, főségi elv alapján, akár értik akár nem a felettük lévő szellemi tekintély lépéseit és határozatait. 

/A kereszténységet hit által éljük meg, nem logikai értés alapján, az sokszor csak később alakul ki./  A másik problémám az olyan emberekkel, akik még ennek az alapnak sem tudnak megfelelni, hogy tudva tudatlanul, de rendkívül nagy károkat okoznak az isten népéhez tartozó fiatalabb és éretlenebb keresztényeknek. Valamint az a tapasztalatom, hogy sok, valami miatt megkeseredett és frusztrálttá vált akár még idősebb keresztényeket is valahogy vonzzák az ilyen önjelölt szolgálatok. Persze ezek nem véletlenek, véleményem szerint ezek olyan csapdáknak bizonyulnak a későbbiekben, melyeket az összekuszáló, a hitető készített az áldozatainak.

Visszakanyarodva feltétlen szeretném még megemlíteni, hogy a legyél nagyon körültekintő amikor olyan könyvekkel és videókkal találkozol, amelyek a Szent Szellem munkáját mossák össze okkult praktikákkal. Vagy olyan anyagokkal melyek Isten által tízezrek felé használt szolgálatokat gúnyolnak és pellengéreznek ki. Mert ha felelőtlen vagy, könnyebben el tud érni a hazugság mérge. Az ilyen témák átbeszélésekor azt is el szoktam mondani, hogy Jézus megmondta nekünk, hogy leginkább ne a fát, hanem a gyümölcseit nézzük, ha helyes eredményre akarunk jutni. A fa a szem előtt való dolgokat jelképezi, ami felületes információt ad csupán számunkra. A gyümölcsök, viszont lehet hogy egy darabig láthatatlanok a szem számára /de nem a szívnek/ és a láthatatlanból kilépő gyümölcs már sokkal, megbízhatóbb információval fog szolgálni a helyes értékítélethez.

Régebbi írásom a témában: Itt olvasható

Köszönöm a figyelmeteket. Istentől megáldott hetet kívánok!                                        

A karizmatikus egyház sem tökéletes.

Több levelet is kaptam mostanában a karizmatikus egyházzal kapcsolatosan . Melyben kiemelik hogy fő problémájuk az egyház ezen szegmensével, bizonyos középpontban álló szolgálók, valamint bizonyos tévtanok.

Mivel magam is karizmatikus keresztény vagyok így ezek a kérdések személyesen is érintenek.

A  tévtanokkal kapcsolatosan az a véleményem, hogy mivel nyilván minden felekezetben igaz az, hogy rész szerinti az ott lévő hívők /még a vezetőké is/ látása, igeértelmezése. Ezért minden felekezetben megtapasztalható, helytelen igei látás, félre értelmezés és csúsztatás, illetve egy-egy igazság túlhangsúlyozása. Ezért az adott felekezet egyéni hívőinek a felelősségük hogy megvizsgálják a nekik adott világosságban, alázatban, az Isten beszédének aranyalmáját, amellyel épp táplálják őket. A hívő ember elsősorban maga felelős a saját Szentírás -értelmezéséért.  Ebben a Szent Szellem vezetése és a saját felekezeti szemüvegen/tradíción való továbblátás nagyon nagy előrelépést jelenthet. De ennek a Szent Szellemtől való vezetésben kell történnie, mert ha valaki ügy ül az istentiszteleten, hogy nincs bizalma a saját vezetői felé, állandóan egy hibakeresési kényszere van, az valószínűleg az ilyen rossz lelkülete miatt semmit nem fog tudni átvenni Istentől. Az ilyen hozzáállásból mielőbb meg kel térni annak aki ezt felismeri magában.   

    

A személyekkel /”kulcsfigurákkal”/ kapcsolatosan. Az a véleményem, hogy mint emberek végzik a munkájukat, mint mindenki más is. Ki jobban ki kevésbe.  Azonban ezektől az emberektől tévedhetetlenséget és mindenkori 100%-ot nyújtást elvárni, kegyetlenség. El kell tudni fogadni hogy Isten felkente őket, és őket akarja használni és fogja is minden tökéletlenségül ellenére. Ez világosan kitűnik a Biblia lapjairól. /Legalább is abban a pozícióban és helyen biztosan! Ezért vannak ők ott és nem Te vagy én! / 

Nyilván ha tévtan/eretnekség vagy más tévelygés merül fel, hiszem hogy Isten támaszt megfelelő embereket, akiken keresztül helyre fogja tenni a dolgokat. Ez mindig így volt és szerintem a jövőben is bízhatunk ez irányban is a mi Mennyei Atyánkban. Azzal hogy felismerek egy hibát még nem kaptam felhatalmazást arra hogy ki is javítsam, még akkor sem ha a talentumom amúgy megadatott hozzá./Lehet hogy én vagyok a legjobb festő de ha nem engem kérnek meg a munka elvégzésére akkor nincs kapcsolódási pont./  Valamint itt megjegyezném hogy arra sincs felhatalmazásunk hogy körberohangálva fél információkat ismerve mindenki felé azt kiabáljuk hogy nézd! Nézd! Sajnos rengetegen vannak az egyházban akik ezt teszik. Ezt úgy hívják pletyka/susárlás, rossz hír terjesztés. Nem tartozik Isten kedvencei közé. 

Egy személy életében nem a rész szerintire kell elsősorban szerintem fókuszálni, azt támogatni vagy elmarasztalni szükséges. De abból végleges konzekvenciát levonni és ezáltal beskatulyázni és felrakni az előítélet polcára szerintem nem Krisztusi gyakorlat. 

Vannak dolgok, amikről folyamatában derül ki, hogy nem Isten vezetése. /lásd tanítványi mozgalom/ Ezáltal vagy teljesen fel kell számolni vagy elég megfésülni és ezáltal korrigálni a menetirányt.

 De ahogy az ige is mondja, nézzük az életük végét is, azaz igazából leginkább az életmű számít nem az, amit az úton haladás ideje alatt hol jól, hol kevésbé jól, és néha a mi megítélésünk szerint nem jól/nem Isten akaratában végeztek. Ráadásként én fontos alapelvnek tartom, hogy kaliberhez kaliber kell, ha valós eredményt akarunk elérni.  Ezt az olyan utcán nevelkedett emberek, mint én is, hamar megtanulják.  Ez alatt azt értem, hogy gyakran találkozom azzal a jelenséggel, miszerint egyértelmű és tartós gyümölcsöket felmutató /de természetesen nem tökéletes és tévedhetetlen / szolgálati ajándékokat, olyan hívők szolnak meg, illetve akarnak ráncba szedni, akik negyedannyi eredmény sem tudnak felmutatni, nemhogy más, de még a saját életükben sem. Ezért azt vallom, hogyha meg kell, valakit fedni azt olyan tegye és úgy, ahogy arra a bibliában is példát látunk, azon eseménynél, amikor Péter képmutató magatartását Pál nyilvánosan megfedte.

Ehelyett mit látni legtöbbször testvér a testvér ellen ront szeretetlenül és minden irgalom hiányában. Mint nem olyan rég tette ezt John MacArthur.

Kicsit hosszúra sikerült a válasz, de így gondolom. 

Valamint szívből sajnálom azokat az eseményeket, amelyek miatt hívők kiábrándultak, vagy egyenesen ellenségesek lettek a karizmatikus testvéreikkel szemben. Jó reménységgel tölt el tudnom az, hogy egy általam nagyon kedvelt tanító, Derek Prince úgy vélte, hogy a karizmatikus egyház nem végállomás. Isten meg fogja tisztítani mindattól, ami nem Isten dicsőségét, szolgálja. S ezáltal még tisztább, szentebb, és Isten dicsőségét kereső és felmutató lesz az egyház. Az Isten által annyira szeretett szentek közössége.  

Köszönöm a figyelmedet. 

Gondolataim a kemény eledelről.

Ma már tudjuk, hogy a táplálkozás mennyire kihat és befolyásol mindent az ember életében. A vitalitását, az erőnléti állapotát, munkavégzését, egészségét testi szerveit szóval szinte minden területet érint. Ebből kiindulva egyértelmű hogy nem mindegy hogy mit és mikor veszünk magunkhoz táplálék gyanánt. Mindkettő a mit és a mikor kulcsfontossággal bírhat a legtöbb esetben. Ezért igencsak érdemes komolyan venni. Hiszen egészségünk múlhat rajta. Az ige világossá teszi, hogy az ember nem csak kenyérrel értsd fizikai táplálékkal él. Hanem szellemét és lelki életét is saját jól fel fogott érdekében táplálnia szükséges. Mégpedig rendszeresen.Igen ám de nem mindegy a szellemi életben sem hogy mikor és mit eszünk. Van, akinek a tejital való,van akinek már az emésztése gyakorlottabb így szilárd ételt is kaphat.

"Én sem szólhattam néktek, atyámfiai, mint lelkieknek, hanem mint testieknek, mint a Krisztusban kisdedeknek. Tejnek italával tápláltalak titeket és nem kemény eledellel, mert még nem bírtátok volna meg, sőt még most sem bírjátok meg: Mert még testiek vagytok; mert amikor irigykedés, versengés és visszavonás van köztetek, vajon nem testiek vagytok-e és nem ember szerint jártok-e?"

„Némely ember azt hiszi, hogy mindent megehetik; a hitben erőetlen pedig zöldséget eszik.”

„Mert noha ez idő szerint tanítóknak kellene lennetek, ismét arra van szükségetek, hogy az Isten beszédeinek kezdő elemeire tanítson valaki titeket; és olyanok lettetek, akiknek tejre van szükségetek és nem kemény eledelre. Mert mindaz, aki tejjel él, járatlan az igazságnak beszédiben, mivelhogy kiskorú: Az érett korúaknak pedig kemény eledel való, mint akiknek mivoltuknál fogva gyakorlottak az érzékeik a jó és rossz között való különbségtételre.” 

Tehát a fenti igeversekből egyértelmű hogy ideje van a tej a zöldség és a kemény eledel fogyasztásának. S azt sem kell különösképpen hangsúlyoznom, hogy a sorrend csak a végéről felcserélhető. Azaz egy kemény eledelt fogyasztó hitben erős ember bármikor ehet zöldséget és esetleg tejet is fogyaszthat noha mivoltánál fogva ez már számára nem üzenet. Ellenben egy hitben csecsemő, ha zöldséget és kemény eledelt kapna, bizonnyal nem tennénk jót vele.  
Itt megjegyzem, ezért kell körültekintőnek lenni, abban hogy az interneten vagy a személyes beszélgetésekben valamennyire beazonosítsuk, hogy kivel mit és mikor oszthatunk meg. 
Elkerülvén a gyomorrontást vagy a súlyosabb szövődményeket. 

A fentiekből következik, hogy ha van fogadó fél, azaz olyan, akit táplálni kell akkor szükségszerű, hogy Isten támasszon olyan embereket, akik táplálnak/és gondoskodnak az étkeztetésünkről.
Hála Istennek Ö ezen a téren is gondviselő és mindenfelé az Ö megbízólevelével bíró gondviselőket, azok által pedig elemózsia raktárakat állít és tesz elérhetővé gyermekei számára.
Az ige alapján: „És Ő adott némelyeket apostolokul, némelyeket prófétákul, némelyeket evangélistákul, némelyeket pedig pásztorokul és tanítókul:”
Ez a mag az alap az evidencia Jézus Krisztuson, mint alapon. A hívők sokaságának közössége pedig ezeken, a magtárakon keresztül kapta/kapja meg a szükséges ellátást Istentől, mindaddig, míg szellemi szempontból e száraz, kietlen, éhező Földön vándorol.

De még valamit meg kell jegyezni itt, amit sokan nem gondolnak át. Pedig Isten igéje feltétlen kéri minden hívő embertől. Mégpedig azt hogy tudatosítani kell magunkban, hogy Ők, ezek a nagyszerű és Isten által elhívott felkent és szolgálatba állított emberek, noha hatalmas ajándékok az egyház számára.Legyenek bármelyik felekezetben is elhívva és munkába állítva. Maguk is csak emberek, akik sem, nem tökéletesek sem nem hibátlanok. Nem mindentudóak és nem tévedhetetlenek. De nem is kell azoknak lenniük, és igencsak kegyetlenség lenne az ilyen elvárás velük szemben. Nemrég hallgattam egy előadást, ami azt ecsetelte, hogy a Pásztorokat sokan nem szeretik, sokszor a juhok érdekében „ázottak” „csapzottak” és még szagosak is lehetnek. A bunda a sajt a tej az igen az kell a pásztor környezetének, de a szagosságot már nem fogadják, pedig ez velejárója a természetes pásztori munkának. Szerintem ezt érdekes szellemi szempontból is átgondolni, mert megáll és igaz ez minden más ajándékra is. S mindent meg kell tenni a pásztorok és más elhívottak munkájának segítése érdekében. /Közbenjárás,anyagi és minden más módon történő támogatás stb./

 De egyszerűen meg kell értenünk. Bennük is rész szerint van az ismeret rész szerint a tudás. Rájuk, és épp úgy vonatkozik, hogy tükör által homályosan látnak, mint mindenkire, aki az ige fényénél táborozik. Elhívásukból kifolyólag kétségtelen hogy Ők sokkal kevésbé látnak homályosan, mint mi. De emberi edényük miatt nem bírnak a teljesség ismeretével, ezért maradnak vakfoltok és homályos pontok az ö életükben és tanításaikban  is. Én magam ebben is Isten hatalmas bölcsességét látom, mert így könnyen megérthetik és megérthető mások által is hogy mennyire egymásra vagyunk utalva és mennyire szükséges minden Isten nagy emberét a maguk területén józanul szeretettel és örömmel fogadnunk. Menyire fontos hogy a felekezeti szemüvegeinket félretéve megértsük és elfogadjuk azt a tényt, hogy Isten máshol másokat is használt és használ az Ö örökkévaló tervének elvégzésére. Miért emeltem ezt most ki? Egyszerű oka van. Azért mert a kemény eledelhez való jutás kulcslépése ez a hívő ember életében. Ennek megértése nélkül nem tudsz közelebb kerülni a keményebb eledel asztalához. 
Isten azt akarja, hogy nyitottak legyünk a friss kijelentésekre, amelyeket igéjéből aktualizál számunkra. Azt akarja, hogy mindent, amit az asztalon találunk, megvizsgáljunk és gondoljuk át a fogyaszthatóságát a mi életünkre nézve. Bátraknak kell lennünk, hogy utána merjünk járni az ige fényénél mindennek amit nekünk tanítanak/tanítottak, mint ahogy azt a Béreai keresztények tették. 

"Az atyafiak pedig azonnal, azon éjszakán elküldték Pált Silással egyetemben Béreába; kik mikor odamentek, elmentek a zsidóknak zsinagógájába. Ezek pedig nemesebb lelkűek voltak a Thessalonikabelieknél, úgymint kik bevevék az igét teljes készséggel, naponként tudakozva az írásokat, ha úgy vannak-e ezek."
Egy másik fordításban is olvassuk el.

"Ezután a testvérek még azon az éjszakán útnak indították Pált és Szilászt, akik továbbmentek Bérea városába. Amikor megérkeztek, ott is elmentek a zsinagógába. 11 Az ottani zsidó közösség tagjai nemesebb lelkűek voltak, mint a Thesszalonikabeliek. Nyitott szívvel és örömmel fogadták az üzenetet, amelyet Pál hirdetett. Naponta tanulmányozták az Írásokat, és gondosan megvizsgálták, hogy valóban igaz-e, amit Páltól hallottak."

Szeretném, ha megértenénk, ha ex katedra bárki, még ha felkent elfogadott személyről beszélünk is, bármiben bármit taníthatna, mondhatna, mert az biztos hogy teljesen úgy van. Akkor minek volt szükséges a Béreaiak ellenőrzésére és utánajárása? Amit ne felejtsünk el az ige fontosnak és érett dolognak tart. 
Mielőtt a szavaimból azt a helytelen következtetést vonnád le, hogy akkor még a pásztoromban, a tanítómban se bízhatok meg? Szeretném leszögezni, hogy egyáltalán nem erről szóltak a fenti mondataim. A lényeg egy szóban hogy Isten előrehaladásod és az Ö akaratába való beállásod érdekében fel tud, és fel akar használni akár egy karizmatikus tanítót úgy,  mint egy fundamentalista tanítást, egy más felekezetben mélyebben felismert meglátást, vagy akár egy régi katolikus hívő tollából származó könyvet. Ennél szájba rágósabban /bocsánat a szóért/ nem tudom kifejezni.
Legyél Nyitott, ha fejlődni szeretnél. 

Köszönöm a figyelmet.