Amikor homokra építkezünk

A legtöbb ma jelentkező, egyéni, családi és társadalmi szörnyűségnek, bajnak és problémának, az alap kiváltó oka a neveletlenség. De nézzük ezt meg egy kicsit közelebbről. A szentírás szerint a fiak egyik legfontosabb jellemzője, a nevelhetőség. A példaadás talaján ható dinamikus irányszabás, azaz az igazság átadása, benne a megfelelő intés, feddés, fegyelmezés, egy elmélyült és szeretetteljes légkörben. Azok az emberek, akik úgy cseperednek fel,(mert a nevelésnek és a fegyelmezésnek egész kicsi kortól el kell kezdődnie, egymásra épített módon.) hogy nem voltak nevelve, (azaz nem voltak szeretve sem) azok életüket és annak területeit korcsként/fattyúként fogják megélni. Ez nem Isten akarata, nem kéne ennek így lenni, de az Istentől elfordult szív és elme, ezt termeli ki, az olyan ideológiák, izmusok és filozófia rendszerek által, melyek szembemennek a teremtő Isten bölcsességével, szükségszerűen, lázadó fattyakkal, engedetlen, szófogadatlan emberekkel töltik meg a mindenkori társadalmat. Miért fontos itt az Isten beszédének és az abban meglévő bölcsességnek a megemlítése? Pontosan a fentiek problematikája miatt! Ugyanis, ha nincs igazság, ha nincs abszolút igazság. Ha nincs, egy általános mindenkire érvényes zsinórmérték, akkor csupán bármit építünk is, futóhomokra, ingoványra, mocsaras részre van alapozva. Ez pedig nem lesz tartós! Nem lesz áldás, se, az egyén se a család, se a társadalom számára.

Oldalszám ki tudnám ezt fejteni, de itt nincs erre lehetőség, és nem is szükséges, mert érthető mire gondolok. Elég még annyit itt megjegyeznem, hogy nem véletlen, hogy az Úr Jézus világosan tájékoztat bennünket, hogy a személyes gonosz, azaz a sátán milyen természetű:

„Ti az ördög atyától valók vagytok, és a ti atyátok kívánságait akarjátok teljesíteni. Az emberölő volt kezdettől fogva, és nem állott meg az igazságban, mert nincsen ő benne igazság. Mikor hazugságot szól, a sajátjából szól; mert hazug és hazugság atyja.”

 „a tolvaj nem egyébért jő, hanem hogy lopjon és öljön és pusztítson; én azért jöttem, hogy életük legyen, és bővelkedjenek.” Azért nagyon fontos ismernünk az igazság bölcsességét és stabil állandóságát, mert akkor felismerhetjük, hogy sátán miért is próbálja elszakítani az embereket a szentírás egészének kinyilatkoztatásától. Ha ugyanis ebben sikert ér el, akkor felnövekedhet egy olyan világrend, és benne olyan társadalmak, amelyben nincs abszolút igazság, nincs megbízható zsinórmérték, ahol az ember az isten, ahol végső soron a zsinórra fűzött igazságot nem ismerő és nem értő embert sátán a maga tervei, és céljai szerint rángathatja. Mint például úgy, ahogy azt jelenleg Amerikában látjuk. De áll a Biblia szava, ezekre a nagy szabadságot kiáltozó emberekre is: „Szabadságot ígérvén azoknak, holott ők magok a romlottság szolgái; mert akit valaki legyőzött, az annak szolgájává lett.”

De nem akarok lekanyarodni, szóval inkább nézzük meg a szentírás szavait a Zsidókhoz írt levélben:             

„És elfeledkeztetek-e az intésről, amely néktek, mint fiaknak szól: Fiam, ne vesd meg az Úrnak fenyítését, se meg ne lankadj, ha ő dorgál téged; Mert akit szeret az Úr, megdorgálja, megostoroz pedig mindent, akit fiává fogad. Ha a fenyítést elszenveditek, akkor veletek úgy bánik az Isten, mint fiaival; mert melyik fiú az, akit meg nem fenyít az apa?

Ha pedig fenyítés nélkül valók vagytok, melyben mindenek részesültek, korcsok vagytok és nem fiak. Aztán, a mi testi apáink fenyítettek minket és becsültük őket; avagy nem sokkal inkább engedelmeskedünk-e a lelkek Atyjának, és élünk! Mert ám azok kevés ideig, tetszésük szerint fenyítettek; ő pedig javunkra, hogy szentségében részesüljünk. Bármely fenyítés ugyan jelenleg nem látszik örvendetesnek, hanem keservesnek, ámde utóbb az igazságnak békességes gyümölcsével fizet azoknak, akik általa gyakoroltatnak.”

 Meglátható a fentiekből, hogyha elfogadjuk a sátán igazságtagadó azt meghamisító, felszámoló politikáját, akkor értelmetlen a jó és a rossz kihangsúlyozása, és elveszti a nevelés szükségessége a talajt a lába alól. Így, ha nincs nevelés, nincs fegyelmezés, akkor fattyak cseperednek fel. Szárba szökik az élet minden területén az engedetlenség, mint azt körülnézve, mindenki láthatja is.

Köszönöm a figyelmeteket.  

 

 

A serdülő gyermekek.

Kristóf bizony erőteljes vágtába kezdett a kamaszodás területén.Hirtelen azt hittem még a két nagy testvérét is be akarja elözni annyira nekilódult. Volt egy két könyv ami aktualitása miatt ismételten előkeült ami a gyermeknevelés a cseperedés állomásai valamint kamaszkor területeit taglalja. Az ilyen témájú irodalom közül van egy két kedvenc is amit örömmel ajánlok a kezdő és a gyakorló szülőknek egyaránt. Ilyenek: Dr. James Dobson valamint Ross Campbell könyvei elég sokat meg lehet kapni magyar fordítással is. A család a gyermeknevelés területén igazán kipróbált hasznos könyvek ezek. Csak ajánlani tudom nekem nagy segítségemre voltak.Áljon itt  Standovári Orsolya rövid összefoglallója a témában.

KAMASZ = PIMASZ? 

Avagy: hogyan kezeljük serdülő csemeténket?

Akár tetszik, akár nem, elérkeztünk a serdülőkor kapujához: ahhoz a dinamikus életszakaszhoz, amely pattanásokkal kezdődik, és szakállasan ér véget? – kezdi Dr. James Dobson pszichológus kamaszokról szóló írását.
Nagyon találó mondat arra az időszakra, amelynek az elején egy gyerekkel van dolgunk, a végén pedig egy felnőtt kerül ki a „kezeink közül”. Ez a metamorfózis az egész család életét megváltoztatja. Ha szeretnénk sikeresen venni az akadályokat, sokat segíthet, ha az alapoktól kezdve átgondoljuk, mivel is kell szembenéznünk, és kialakítunk egy átfogó, tudatos stratégiát. Először is fontos tisztázni, hogy mi a gyereknevelés célja: sikeres, boldog egészséges (testben és lélekben) felnőtteket nevelni, akik megállják a helyüket a „nagybetűsben”, akik különbséget tudnak tenni jó és rossz között, képesek önállóan dönteni saját sorsuk kérdéseiben, és a döntéseik következményeiért vállalják a felelősséget.

Stratégia

A gyermeküket gondosan nevelő szülőket két szélsőség fenyegeti leginkább, amelyeknek mindegyike káros és kerülendő. Az egyik a teljesen liberális nevelés, ilyenkor a szülő –vagy abból a meggyőződésből, hogy ezzel hátráltatná egyénisége kibontakozását, vagy csupán hanyagságból– nem fegyelmezi, nem tiltja el gyermekét semmitől. Nagyon veszélyes módszer, nem készíti fel a nehézségekre, nem tanítja meg a kudarcok feldolgozását, nincsenek beépített korlátok a gyerek életében, amelyek megoltalmazzák a veszélyektől. Sokan azt hiszik, a szülő feladata kimerül a természetes gondviselésben és abban, hogy biztosítsa a gyerek számára a magas színvonalú szórakoztató-ipari hátteret, hogy mindazt élvezhesse, amit a tudomány és a technika nyújtani tud, és amit a szülő esetleg gyerekkorában nélkülözött. A túlzásba vitt liberalizmus káros következményeit viszont felmérések és kutatások százai, valamint maga az élet igazolják. Sem a szülők, sem a tanárok, de még a munkahelyek sem tudnak mit kezdeni az olyan fiatalokkal, akik mindig is azt tettek, amit akartak, és ha valamihez nem volt kedvük, azt egyszerűen ott hagyták.

A másik szélsőség a túlzott védelem/félelem illetve a kemény bánásmód. A túl szigorú szülő megakadályozza gyermekében az egészséges szabadságtudat kialakulását. Ha mindent irányításunk alatt tartunk kamaszkorú gyermekünk életében, akkor megakadályozzuk abban, hogy egyszer elszakadjon tőlünk, és önálló életet éljen. Az apa, aki azzal a felkiáltással, hogy „az élet kemény, sok pofonnal jár, nem fenékig tejfel” és így tovább, ridegtartással neveli gyerekét, nem adja meg neki a szükséges érzelmi támaszt, lelki sérüléseket okoz neki. Az anya, aki annyira félti csemetéjét, hogy legszívesebben magához láncolná, és egyedül nem engedné soha sehova, egészségtelen függőséget épít ki saját maga és gyermeke között, amit talán soha nem sikerül elvágni, és ezzel tönkreteszi a felnövő gyerek életét, sikertelenné teszi majdani párkapcsolatát.

„A gyereknek két dolgot kell adnunk útravalóul: gyökereket és szárnyakat.” –összegezhetjük a helyes magatartás lényegét. Vagyis biztosítanunk kell a hátteret számára: szeretetet, elfogadást, bátorítást, vigasztalást kell nyújtanunk bárhol és bármikor, de tudnunk kell fokozatosan elengedni, hagyni, hogy kipróbálja a saját szárnyait, megtalálja azt, amiben kiteljesedhet, amivel boldog lehet.


A kamaszkor problémáira sokszor egyszerű, gyakorlati szempontok adnak magyarázatot. Az első, amit tudatosítani kell magunkban az, hogy kamasz gyerekünk testi, fizikai, biológiai, hormonális változásokon megy át. Nem (mindig) direkt produkál váratlan hangulatváltozást: lehet, hogy egy pimasz mondatot azonnal megbán, amint már kimondta, és valójában maga sem érti, hogy csúszhatott ki a száján. Olyan folyamatok játszódnak le benne, amelyeket általában nem ért, ezért gyakran nem tudja őket kontrollálni, talán nem is akarja elfogadni, de nem tehet semmit ellenük. Meg kell tanulnia együtt élni új önmagával. A szülőknek sokkal türelmesebbnek kell lenniük gyerekükkel, mint korábban. A kamaszkor mindenkit próbára tesz a családban, gyakoribbak a veszekedések, több a feszültség.

Ezzel kapcsolatban le kell szögeznünk egy fontos dolgot: ha korábban nem volt pontosan kialakított gyereknevelési stratégiánk, ha nem voltunk következetesek az elveinkhez, hanem minden csak úgy alakult, ahogy a helyzet hozta, amolyan „ahogy esik, úgy puffan” módszert alkalmaztunk, akkor most ne várjunk csodát kamasz gyerekünkkel kapcsolatban. A korábbi problémák, a szülők hibái, mulasztásai, rossz döntései a kamaszkorban gyakran felnagyítva jelennek meg. Például ha egy gyereket kisebb korában gyakran kaptunk hazugságon, és nem szoktattuk le erről valamilyen módszerrel, hanem azt gondoltuk, hogy majd kinövi, akkor komoly a veszélye annak, hogy kamaszgyerekünkből professzionális hazudozó válik. Mi a teendő?

Feltétel nélküli szeretet, elfogadás

A gyereknek éreznie és tudnia kell, hogy a szülő mindig, minden körülmények között szereti, elfogadja őt. Ha valamilyen hibát is követ el, vagy rosszul dönt egy helyzetben, vagy szándékosan az ellenkezőjét tette, mint amit a szülő mondott, akkor is van számára megbocsátás. Nem szabad úgy éreznie a kamasznak, hogy csak akkor szeretjük, ha jól teljesít. A szeretet nem függhet az iskolai eredményektől vagy a sportban, zenében stb. elért sikerektől. Ezt a feltétel nélküli szeretetet fontos kimutatni, kimondani, éreztetni, méghozzá akár fizikai módon is: öleléssel, puszival, egy simogatással, persze csak akkor, ha ez nem kínos az alanynak. A szakemberek egybehangzóan állítják, hogy a testi kontaktusnak fontos szerepe van kamaszkorban, mivel a serdülőnek fokozott lelki, érzelmi szükségei vannak: gyakran küzdenek elvetettséggel, kisebbrendűségi érzésekkel, sokszor bizonytalanok, félelmeik vannak, szoronganak.
Példamutatás

Soha nem várhatunk el olyasmit gyerekünktől, amit magunk sem gyakorlunk, például nem prédikálhatunk a dohányzás káros következményeiről cigarettával a kezünkben. Életmódunk, viselkedésünk, jó vagy rossz szokásaink sokkal jobban hatnak a gyerekünkre, mint az elméleti tanításaink. Figyelmet kell fordítanunk arra, hogy mit tanul tőlünk kamasz, mit utánoz le a saját életünkből.
Programok

Mostanában sokat lehet hallani arról, hogy a gyerekek túl vannak terhelve, sok az iskolai és iskolán kívüli elfoglaltságuk, mégis azt javaslom a szülőknek, hogy szervezzenek hasznos tevékenységeket délutánonként, illetve hétvégén, amivel eltöltheti a gyerek a szabadidejét, és minél kevesebb időt hagyjanak a céltalan lődörgésre, semmittevésre. Szerencsés, ha a gyerekek be vannak vonva a ház körüli teendőkbe, házimunkát végeznek, esetleg olyan feladatot is rájuk bízunk, amit nem szívesen csinálnak. Ezzel elkerülhetjük, hogy önző, egoista, lusta felnőtté váljanak. A munka és a küzdelem formálja a jellemet, a cél elérése pedig sikerélményt ad. Richard Whately angol filozófus szerint az, aki szorgalomra szoktatja gyermekeit, jobban gondoskodik róluk, mintha vagyont adna kezükbe.

Standovári Orsolya

Legyél családtag!

Nagyon szeretem amikor emberek nyíltan vállalják és kifejezik hitüket Isten kegyelmében szeretetében gondviselésében. Bizonyára sokan hallottatok a chilei bányászok egy részét ért szerencsétlenségről.

Ami még honpapokkal ezelőtt történt. Többetek halott az elhúzódó de sikeres mentesükről is. 

Viszont talán nem mindenki tud arról hogy ennek a sikeres szabadulásnak a hátterében konkrétan az áll.Hogy ezek a bányászok igencsak Istenfélő emberek legalább is a többségük  családjaikkal barátaikkal együtt.      Hogy miért fontos ez?

Azért mert meggyőződésem hogy a sikeres szabadulásuk hátterében szellemi szempontból nem más húzódik mint az a tény hogy ezek az emberek igen szorult helyzetükben nem átkozódni kezdtek nem jajveszékelni és kígyót békát kiállatni Istenre.. mint amit az emberek többsége tesz hasonló helyzetekben. Hanem kő keményen elkezdték az Igaz Istenbe vetett hitüket kimondani megvallani. Elkezdtek szinte a tragédia elejétől kezdve mind ők mind a családtagok barátok egy aktív közbenjárást imát Hogy Isten kegyelme felszabaduljon és megszabadítsa őket szorultságukból. S ahogy a biblia tanítja nekünk "Az Úr Jézus Krisztus könyörgést meghallgató és szabadító Isten"   Ezt ők meg is tapasztalhatták.

Meggyőződésem hogy az Istenbe vetett hit hiánya a Bibliából vett ígéreteinek nem ismerése az oka azoknak a tragédiáknak amelyekben Isten nem tud segítségül lenni. Hiszen tudjuk hogy Isten nem személyválogató. 

Ahol őszinte bibliai hitet talál  és az ekképpen élő emberek segítségül hívjak azok imáira Isten  egészen bizonyosan és konkrétan válaszol. Viszont azokon az embereken akik Teremtményei csupán de nem gyermekei és Isten akaratával szembehelyezkedve élnek nos azok az emberek saját maguk korlátozzák Istent abban hogy az életükbe bele szólhasson azt átformálhassa és jó irányba terelje.

Természetes szinten is így van ez . Mi emberek is csak akkor tudunk érdemben és folyamatosan segíteni a leghatékonyabban egy gyermeket  ha az a sajátunk. Így van meg a jogi és más szempontból fontos legideálisabb helyzet. Minden más esetben felelősegünk és lehetőségeink igen csak behatároltak.Példaként én nem mehet át a szomszédba egy idegen családba  beleszólni az életükbe teljes jogkörrel  még akkor se ha látom hogy tragédia közeleg. Egyszerűen azért mert a viszonyunkban jogi és más korlátok vannak jelen. Nekünk embereknek Isten teremtményeinek ezért kell arra törekedni hogy továbblépve az Istennel való kapcsolatban Családtagokká váljunk. Isten fiai legyünk felűről születettek.. azaz megtért ujjá született Istennek engedelmes emberként éljünk itt a Földön.  Így tudjuk biztosítani  Isten számára hogy kegyelme szeretete és gondviselése el is tudjon érni bennünket úgy és akkor amikor arra szükség mutatkozik.

Csak hívő ..vagy Tanítvány is!?

Még mindig keveset írogatok eme blogomba./ez nem csak az idő hiánya/

Bár a már eddig posztolt bejegyzések is meggyőződésem szerint gondolkozásra és cselekvésre buzdítóak. Több magánjellegű Email kapok aminek témáját nem ártana feldolgozni itt is. Ma elsősorban egy hetek óta foglalkoztató témát érintenék nem kevesebb céllal mint hogy önmagamat és természetesen e blogot olvasó embertársamat Önvizsgálatra szólítsam.  Igen ÖNVIZSGÁLATRA. Már csak azért is mert erre maga Isten is felkér bennünket a biblia lapjain  "magatokat próbáljátok meg"..!Miért is? Hogy valóságos élő működő hitben élek e.

Ez a vizsgálat noha kényelmetlen is tud lenni rendkívül fontos és  hasznos.Szóval nem véletlen javasolja nekünk a teremtő. Természetesen szükséges hozzá bibliaismeret de ez feltételezem a hívőknek nem okoz gondot mert rendszeresen olvassák és tanulmányozzák az Isten beszédét ami a szentírás. / ha nem így volt esetleg akkor nincs mire várni tovább./ Nagy felelőtlenség az emberi faj ha mondhatni "használati utasítását" figyelmen kívül hagyva egy polcon porosodva tartani. 

Tehát az első lépés az önvizsgálatban hogy megnézzem hitben vagyok e. Azaz nem repedezik e az első szeretett fala az Istennel való kapcsolatomban. Továbbá csak beszédemben tűnik fel hogy Istenfélő ember vagyok vagy az életvitelem és a cselekedeteim is ezt bizonyítják.Csak hívő vagyok .. vagy TANÍTVÁNY is.

-A hívő megtart magának bizonyos területeket az életéből és így egy vagy több területen is engedetlenségbe lázadásba kerül Isten akaratával. 

Egy Tanítvány fő jellemzője hogy ENGEDELMES Isten beszédének. /nem tradícióknak nem emberi rendeléseknek hanem csak és kizárólag Isten beszédének./

-A hívő hallgatja az igét ... de egyáltalán nem  biztos hogy cselekszi is.

Egy igazi  tanítványa az Úr Jézus Krisztusnak  cselekszi megtartja és beépíti az életébe a szentírás szavait.

-A hívő vagy semmi vagy csak minimális áldozatot hoz az Isten országáért Isten tervének megvalósulásáért itt a mai jelenben.S nem igazán kíváncsi Isten életére szóló személyes vezetésére és akaratára.

Egy igazi tanítvány tud és hoz is  bármikor áldozatot Isten akaratáért. Ha kell szenvedést vállal  de  tovább megyek kész életét feláldozni Uráért.  /mint ahogy ezt teszik azok a mártírok akik Kínában Indiában és más helyeken ma meghalnak az evangéliumért./

A hívő mint nevében is benne van hisz Isten beszédének igazságában de ez a hit inkább nevezhető egy értelmi 

elfogadásnak bizonyos dolgokról megállapított igazságok helyesnek tartásával. Ami legyünk őszinték nem teljesen az a hit amit Isten jogosan elvár az Öt követő emberektől.   Mégpedig azért nem mert eme hitnek nincsenek Isten akarata szerinti cselekedetei melyek a lelki területről a súlypontot  a szellemi területre áthelyezve Isten dicsőségére szolgálnának. S így a  hit cselekedetek nélkül halottá működésképtelenné válik.

Pár éve mint egy divathullám sokan állítják magukról hogy hisznek én nem is akarom ezt kétségbe vonni.

Csak arra hívnám fel a figyelmet amit a biblia állít határozottan hogy eme állapot még nagyon kevés hiszen 

mint látjuk a bibliában maga sátán is a bukott gonosz szellemi lények is hisznek Istenben azaz tudják hogy létezik hogy az Ö beszéde igazság.  DE NEM IS AKARJÁK ÉS GONOSZSÁGUK FOLYTÁN NEM IS TUDJÁK CSELEKEDNI ISTEN AKARATÁT.  Ahogy az ige mondja róluk várják a rettenetes ítéletüket

hiszen tudják hogy ez következik rájuk.

De visszakanyarodva a témánkhoz. Egy hívőnek nem elég hogy csak úgymond hisz. Egy hívőnek az kell hogy életcélja legyen hogy  Tanítvánnyá váljon hogy az igének ne csak hallgatója vagy ismerője legyen  ...

HANEM CSELEKVŐJE betöltője megtartója valóságosan megélője legyen. 

Egy igazi tanítvány engedelmes  amit megért azt legjobb tudása szerint elkezdi megvalósítani megcselekedni.

Egy tanítvány tanul! Tanulja Isten beszédét akaratát vezetését tanulja a hívő életet  Isten dicsőségére élni itt a Földön.Az igének szó szerint CSELEKVŐJE! A hívő meg csak annyit mond :de hát én hiszek. 

Nos sok esetben ezért nem változik semmi ezért nem tud megvalósulni Isten akarata akár egy személy akár egy társadalom életében.

Isten támogasson minket az engedelmesség szellemével hogy Igazi TANÍTVÁNYOK legyünk.

Legyen így az Úr Jézus nevében! 

Gyermeknevelés...

A biblia tényleg támogatja a gyermekek elverését? Egy könyvben olvasta a barátom hogy a gyerekeket a biblia szerint verni kell.


Mindig irritált ha egy egy bibliai igét kiragadva azt túlhangsúlyozva ezáltal Isten akaratától távol kerülve értelmezik a bibliát.S Így próbálnak úgymond segítséget nyújtani útmutatást adni./ téma már tucatszor előkerült/
Én magam mindig is azon az elven voltam hogy inkább ha szükséges én fenekelem el a saját gyermekemet mint úgymond nevelés hiányában ahogy az ige mondja korcsként fattyúként nevelkedjen. Gondolom nem kell senkinek bemutatni az így felcseperedő gyermekek viselkedését,szülő és társadalom ellenes magatartását.Sajnos a mai társadalom tele van ilyen úgymond soha el nem fenekelt gyerekekkel.Ahogy a pszichológusok akkoriban hangsúlyozták mindent rá kell hagyni a gyerekre így fejlődik ki a személyisége./Lári fári../ Szóval Inkább én tőlem kapjon ha már nincs más mód a meggyőzésére mint később az élettől olyan pofont amibe beleroppan. Vagy ahogy találóan egy barátom mondta a lopáson tetten ért és a biztonsági örök által jól megruházott kamasz gyerekének. Ha az első lopkodásaidnál jól elvertem volna a kezed lehet hogy ma nem kelet volna érted jönnöm. Szerintem az elhangzott mondata megragadta a lényeget. Magam részéről nagyon örülnék ha a gyermeknevelésből ki lehetne hagyni a fenyítést.Évtizedek óta egyre inkább ki is marad ami a társadalmon a mindennapi életben is nagyon nagyon meglátszik.Nyilván ha működne az észérvekre ható nevelés önmagában akkor ennek egyértelműen látszania kéne.

Úgy gondolom nem véletlen vannak benne a bibliában a neveléssel kapcsolatos igék.Persze mindig is voltak olyanok akik nem helyesen értelmezve elcsűrve csavarva szeretetlen szívvel szeretetlen légkörben gonoszul alkalmazták.Természetesen az Ilyen esetekhez sem Istenek sem a szentírásnak semmi köze nincs. A boltban vásárolható késsel is lehet gyilkolni. Mégis abszurd lenne a gyártó céget hibáztatni. Kegyelem és Igazság által töröltetik el a bűn.Ez nagyon fontos alapelv.A gyermeknek a családban folyamatosan meg kell tapasztalni a szeretett légkörét.S ha esetlegesen egy popsira csapás vagy egy fenekelés ilyen közegben történik meggyőződésem hogy semmi lelki traumát nem okoz a gyereknek.Emlékszem egyszer a gyermekem miután rendkívül csúnyán viselkedett,hisztizett és csapkodva dobálódzott.Elmondtam hogy ezt nem teheti ezt nem tűröm el,s ha nem hagyja abba akkor elfenekelem.Sajnos be kellett tartanom az ígéretemet. S ami meglepett azt mondta pár perc múlva. Apa ezt megérdemeltem. Számomra ez akkor egy nagyon nagy visszaigazolás volt hogy a gyermeknek igen is kell korlát mégpedig minden területen a saját védelmében. S ha ezt áthágja tudatosan akkor kötelességem szankcionálni.Szintén a saját érdekében.Nagyon nagy kijelentés van azon bibliai versekben is amelyek a gyerekneveléssel kapcsolatosak. Így látom.

A témához kapcsolatosan egy remek tanulmányt is ajánlok, ami nekem is nagyon sokat segített, e terület még alaposabb megértéséhez, és bölcsebb alkalmazásához.

      Itt olvashatod:              A fenyítő bot.

Ez is kapcsolódó anyag, nemrég találtam: itt olvashatod.