"Az Istenhit egy mankó a
számotokra!"
Legyen, nevezzék így azok,
akik még nem ismerik ennek a hitnek a csodáját.
Sokszor mondták már nekem,
hogy az Istenhit valahol egy mankó egy kapaszkodó, hiszen valamiben hinni kell.
Nos ha ez a „mankó” szükséges, ahhoz hogy az Öröklét dicsőségébe beléphessek
akkor én nagyon hálás, vagyok, hogy van ez a „mankó” és két kézzel kapaszkodom
bele! Ha ez a "mankó szükséges ahhoz, hogy Isten akaratát és véleményét
megismerjem, ám legyen. Más szóval Jézus megmondta, hogy Ö nem az
egészségesekhez jött és azokhoz, akik azt gondolják nincs semmi bűnük. Akik úgy látják, nekik nincs szükségük Isten kegyelmére. Hanem a
betegekhez jött az elveszett bűnös emberekhez. Akinek Örömhírt hozott! „Az Úrnak lelke
van én rajtam, mivelhogy felkent engem, hogy a szegényeknek az evangéliumot
hirdessem. Elküldött, hogy a töredelmes szívűeket meggyógyítsam, hogy a
foglyoknak szabadulást hirdessek és a vakok szemeinek megnyitását, hogy
szabadon bocsássam a lesújtottakat,”.
Egy másik helyen így szól az Írás:
„Mivel ezt mondod: Gazdag
vagyok, és meggazdagodtam és semmire nincs szükségem; és nem tudod, hogy te
vagy a nyomorult és a nyavalyás és szegény és vak és mezítelen. Azt tanácslom
néked, hogy végy tőlem tűzben megpróbált aranyat, hogy gazdaggá légy; és fehér
ruhákat, hogy öltözeted legyen, és ne láttassák ki a te mezítelenségednek
rútsága; és szemgyógyító írrel kend meg a te szemeidet, hogy láss.”
Én magamra ismertem ezen,
versekben is. Ezért is döntöttem az Istenhit mellett és fogadtam el Jézus
Krisztusban a megváltást. Mert be kell látni, nem valamiben kell hinni, hanem
valakiben! Nem is akárkiben, hanem csak abban, aki az életét adta váltságul,
a golgotai kereszten, hogy mi ne vesszünk el, ha rátámaszkodunk teljes
szívünkkel, ere a csodálatos személyre, aki ezt a „mankót" számunkra,
megtestesíti. Ha ezt „mankónak” titulálja a világ, ám tegye. Hiszen egy
mankó szerepe pont a segítés, a megtámogatás, hogy a haladásunk biztos legyen. ( Mankó és haladás ellentmondásosnak tűnhet, de Isten szemében a megváltásra és kegyelemre szoruló emberiségre, illik ez a kép.) Tehát
a világiak ezen megfogalmazás, nem hogy nem bántó, hanem egyenesen arra
figyelmeztet, hogy bizony Isten, erős jobbjával megtámogat minket, hogy biztosan
járjunk az Ő útján.
A fenti fotó (internetről)
azért tetszett meg, mert szó szerint kiábrázolja a rendezést, a rendberakást, a
perspektívaváltást. (Természetesen a megváltásunk csodálatos voltát semmilyen
képpel, nem lehet visszaadni, de jobb híján, ez is megteszi.)
Köszönöm a figyelmeteket.
