A következő címkéjű bejegyzések mutatása: megváltás Ára 1. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: megváltás Ára 1. Összes bejegyzés megjelenítése

vasárnap, augusztus 05, 2012

Jézus vérének egyedülállósága záró gondolataim.


Az előzőekben megértettük hogy Isten meghatározta, hogy milyen módon és milyen áldozat felmutatásával tudunk elé járulni. Melyek teljes mértékben különbözőek azoktól a pogány és démonok által inspirált áldozatoktól melyek az emberi történelmet végigkísérik.

„Azért, mert elhagytak engem, és idegenné tették e helyet, és idegen isteneknek áldoztak benne, akiket sem ők nem ismertek, sem atyáik, sem Júda királyai, és eltöltötték e helyet ártatlan vérrel; és magaslatokat építenek a Baálnak, hogy megégessék fiaikat a tűzben, égőáldozatul a Baálnak, amit én nem parancsoltam, sem nem rendeltem, és amire nem is gondoltam.” 

Pál a pogányok apostola pedig röviden kijelenti:” Sőt, hogy amit a pogányok áldoznak, démonoknak áldozzák és nem Istennek; nem akarom pedig, hogy ti az ördögökkel legyetek közösségben.”


 Elemben a fent említett hamis áldozatokkal a  mi megigazulásunk alapja az a tökéletes és egyszeri áldozat, amit Jézus Krisztus mutatott be értünk, mint Isten báránya. Aki meghalt a mi bűneink miatt, eltemették majd harmadnapra feltámadott a halálból a mi megigazulásunkért, megmentésünkért!  Az Úr Jézus bűn nélküli volt. Ezért meghalni se tudott volna. Mivel magára vette a MI bűneinket ezért tudta öt a halál elérni. De ez a helyettesítés értünk történt meg. Mert ahol nincs bűn ott nincs halál sem. Ezért ha a mindenható Isten neked bűnbocsánatot ad Jézus által akkor egyben felszabadít a halál hatalma alól is. Ezét lehet az embernek már itt a földön örök élete, ahogy arról a bibliában olvasunk.  Többek között ezért is rendkívül fontos hogy az ember személyesen megbéküljön a Teremtőjével.

Remélem valamennyire a témához tartozó bibliai igazságok fejtegetése és ismételgetése a segítségedre volt. Bízom benne, hogy sokkal világosabb képet kaptál arról hogy mennyire nem mindegy hogy van e valóságos kapcsolatod a feltámadott Jézus Krisztussal. Nagyon nem mindegy hogy „hazataláltál már”vagy még kint bolyongsz a hideg és sötét bűnnel átitatott világban igazából még azt sem tudva, hogy merre haladsz.

A jelenlegi témánk lezárását egy pár igevers citálásával teszem. Ez további gondolatokat és hitbeli megerősödést indíthat el a szívedben, aminek az eredményeként a fent tárgyalt igazságok egy teljesen új irányt adhatnak az életednek.

 -„Tudván, hogy nem veszendő holmin, ezüstön vagy aranyon váltattatok meg a ti atyáitoktól örökölt hiábavaló életetekből; Hanem drága véren, mint hibátlan és szeplőtlen bárányén, a Krisztusén.” /I Péter 1:18/

-„Akiben van a mi váltságunk az Ő vére által, a bűnöknek bocsánata az Ő kegyelmének gazdagsága szerint. Melyet nagy bőséggel közlött velünk minden bölcsességgel és értelemmel, Megismertetvén velünk az Ő akaratának titkát az Ő jó kedve szerint, melyet eleve elrendelt magában. Az idők teljességének rendjére nézve, hogy ismét egybeszerkeszt magának mindeneket a Krisztusban, mind, amelyek a mennyekben vannak, mind, amelyek e földön vannak." /Efézus 1;7-/


-„Titeket is megelevenített, akik holtak valátok a ti vétkeitek és bűneitek miatt. Melyekben jártatok egykor e világ folyása szerint, a levegőbeli hatalmasság fejedelme szerint, ama lélek szerint, mely most az engedetlenség fiaiban munkálkodik.Akik között forgolódtunk egykor mi is mindnyájan a mi testünk kívánságaiban, cselekedvén a testnek és a gondolatoknak akaratját, és természet szerint haragnak fiai valánk, mint egyebek is.
De az Isten gazdag lévén irgalmasságban, az Ő nagy szerelméből, mellyel minket szeretett. Minket, kik meg voltunk halva a vétkek miatt, megelevenített együtt a Krisztussal, (kegyelemből tartattatok meg!) És együtt feltámasztott és együtt ültetett a mennyekben, Krisztus Jézusban, hogy megmutassa a következendő időkben az Ő kegyelmének felséges gazdagságát hozzánk való jóságából a Krisztus Jézusban. Mert kegyelemből tartattatok meg, hit által; és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez. Nem cselekedetekből, hogy senki ne kérkedjék." Efézus 2;1-9/

-„Jöttek pedig ugyanazon időben némelyek, kik néki hírt mondának a Galileabeliek felől, kiknek vérét Pilátus az ő áldozatukkal elegyítette. És felelvén Jézus, monda nékik: Gondoljátok-e, hogy ezek a Galileabeliek bűnösebbek voltak valamennyi Galileabelinél, mivelhogy ezeket szenvedték? Nem, mondom néktek: sőt inkább, ha meg nem tértek, mindnyájan, hasonlóképpen elvesztek. Vagy az a tizennyolc, akire rászakadt a torony Siloámban, és megölte őket, gondoljátok-e, hogy bűnösebb volt minden más Jeruzsálemben lakó embernél? Nem, mondom néktek: sőt inkább, ha meg nem tértek, mindnyájan hasonlóképpen elvesztek."/Lukács ev 13;1-/

-„Akkor szól majd az ő bal keze felől állókhoz is: Távozzatok tőlem, ti átkozottak, az örök tűzre, amely az ördögnek és az ő angyalainak készíttetett." /Máté 25;41/

A biblia egyértelművé teszi, hogy a kárhozat a gyötrelem nem az embernek van fenntartva. Isten az embert szereti és megváltotta Szent Fia által.
De meg kell érteni az igazságos Isten, nem tud védelmet adni azoknak az embereknek, akik elutasítják a megváltásukat bármi okra is hivatkozva. Azok az emberek végső soron beintegrálódnak a bukott sátáni királyságba, amivel a bűn összeköti őket. Ha ez az integrálódási folyamat nincs a megtérés által megszakítva és felszámolva. Akkor sátán eléri azt hogy az emberek nagy része, szintén  mint az ősbűnt is neki köszönve elkárhozzon.

Ne így legyen, hiszen ma még tart a „kegyelem napja” és mindannyinknak  bármilyen bűnösök is legyünk bármilyen sötét is a múltunk. Van lehetőségünk visszatérni, megtérni az Istennel való személyes kapcsolatba. Dicsőség legyen, ezért ami megváltónknak az Örökké áldandó Jézus Krisztusnak!

Köszönöm hogy megtiszteltél a figyelmeddel.

szombat, augusztus 04, 2012

Jézus vérének egyedülállósága 6.bejegyzés


Az előző bejegyzést a zsidókhoz írt levél kilencedik fejezetének 22 versével zártuk.
„És csaknem minden vérrel tisztíttatik meg a törvény szerint, és vérontás nélkül nincsen bűnbocsánat.”Az emberi kultúrákat és történelmet figyelve szinte minden időben és minden helyen ezen a földgolyón megtaláljuk azokat a vallási rituális gyakorlatokat melyek vagy állati vagy emberi vérhez kapcsolódnak.  Ennél a pontnál megjegyzem az én személyes véleményem, hogy minden vérrel kapcsolatos áldozatnak legyen az Isten előtt kedves és akarata szerint való vagy pont az ellenkezője az Ö fenséges személyétől idegen és előtte utálatos.

 Mindkét áldozat gyakorlásának eredete visszavezet abba az időbe, amikor még az emberi szaporulat csak egy–kétszáz főt számlált tehát teljesen vissza Ádám idejéig.
Ahogy a biblia beszámolóját olvassuk, itt találkozunk két fajta áldozattal. Ami természetesen kétféle eredményt hozott.
„Lőn pedig idő multával, hogy Káin ajándékot vitt az Úrnak a föld gyümölcséből.
Ábel is vitt az ő juhainak első fajzásából és azoknak kövérségéből. És tekint az Úr Ábelre és az ő ajándékára. Káinra pedig és az ő ajándékára nem tekintett, miért is Káin haragra gerjedt és fejét lecsüggesztette.”
A történetet bizonyára mindenki ismeri sajnos Káin, engedte a szívét megromlani az irigységből fakadó harag által és Ábelt rövidesen agyonverte. Rengeteg igazságot lehetne itt most boncolgatni. De csak két dolgot említek meg. Ábel áldozata azért volt kedves Isten előtt, mert figyelembe vette Isten igazságát. Cselekedete igazolja, hogy világosan megértette és tudatosította, hogy az Istennel való kapcsolattartáshoz a lázadás óta Isten rendtartása szerint véráldozatra van szükség. Aminek nem beteges barbarizmus a kiváltó oka. Hanem mint előkép a kezdetektől tudatosítja és ráirányítja az ember figyelmét arra a tényre, hogy egy napon a mindenható Isten a saját fiát „az Isten bárányának” életét fogja adni az emberiségért. Minden Isten által elfogadott véráldozatnak ez az elsődleges szerepe. A jelenen túlmutatva a figyelmet Jézus Krisztus értünk hozott szent és tökéletes áldozatára irányítja.

Káin nem így tett. Ö figyelmen kívül hagyta a fent említett Igazságot, és vér nélküli áldozatott vitt Isten elé. Ráadás egy a bűn miatt megromlott föld termését. Ábel áldozatával kapcsolatosan az újszövetségben találunk egy rendkívül fontos megjegyzést. Mégpedig azt hogy hit által vitt elfogadható áldozatot Isten elé.
„Hit által vitt Ábel becsesebb áldozatot Istennek, mint Káin, ami által bizonyságot nyert a felől, hogy igaz, bizonyságot tevén az ő ajándékairól Isten, és az által még holta után is beszél.” Minden azon múlik engedelmeskedünk e Isten beszédének. Isten szólt és be is mutatta, hogy a kapcsolat helyreállásához tiszta vér szükségeltetik. /vér folyt és állatbőrbe lett felöltöztetve az emberpár./ Isten szólt és Ábel meghallotta és hit Isten szavának. Ezt Isten akarata szerinti cselekedeteiből láthatjuk teljesen egyértelműen. Ahogyan azt a Zsidókhoz irt levélből idézve, megláthattuk az imént. Káin ellenben nem figyelt Istenre. Így áldozata nem hitből és nem Istennek tetsző módon történt miért is így nem erősítette
meg a teremtőjével való kapcsolatát, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy megölte a saját testvérét. 

Befejezésül fontos megjegyezni, hogy e két személy két irányvonalat is jelöl a történelemben. Ábel az igaz egyházat formázza, aki hitből élve Isten beszédének engedve Isten rendtartása szerinti véráldozatot mutat fel a kapcsolat érdekében. Mi az újszövetségben nyilván az Istennel való kapcsolat fenntartása érdekében már nem állatáldozatokat /amik előképek voltak/ viszünk Isten elé. Hanem amikor Isten elé járulunk minden esetben az Ö Fia áldozatára és szent vérére hivatkozva, cselekszünk.
Káin pedig a maga-választotta Istentisztelet az Isten beszédét részben vagy egészben figyelmen kívül hagyó helyes bibliai hit nélkül való vallásos világot szimbolizálja.
Isten csak az előző mintával tud közösséget vállalni.





Köszönöm a megtisztelő figyelmeteket.
A témát szeretném folytatni a következő bejegyzésemkor.