Gondolataim a jelenlegi migráns problémában.

Nem örülök a migránsoknak . . . 

Biztos, hogy szeretetlen vagyok?

Szeretném megkérdezni hangosan: szeretetlenségnek nevezhető-e az amikor valaki jobban ragaszkodik az igazsághoz, Isten örökkévaló beszédéhez, mint bármi máshoz, ami annak irányelveit és a legsötétebb helyen is korrekten világító fényét megkérdőjelezi, idejétmúltnak, és bizonyos esetekben nyugodtan hanyagolhatónak tartja. Az én válaszom az, hogy nem! Nem szeretetlenség. Sőt inkább, ahogy az apostolok minden ilyen helyzetben, nekünk is akképpen kell reagálnunk.

„Felelvén pedig Péter és az apostolok, mondának: Istennek kell inkább engedni, hogynem az embereknek.”

Értsd jól , nem áll szándékomban igeversek mögé bújni, a véleményem nem ilyen célzatú. Tisztában vagyok azon igevers tartalmával, mert kezdettektől egy kiemelt igeversem. „Ha azt mondja valaki, hogy: Szeretem az Istent, és gyűlöli a maga atyjafiát, hazug az: mert aki nem szereti a maga atyjafiát, akit lát, hogyan szeretheti az Istent, akit nem lát?”

Most ne kelljen mindig ott kezdenem, hogy Isten JÓ!

Ez az alap mindig, mindenkor ahonnan ki kell indulnunk. Isten jóakarattal van még a nem hívő, az Őt naponta káromló emberek felé is. Arra tanít beszédében, hogy még az ellenségeinket is szeressük, és sorolhatnám a rengeteg szeretetteljes, irgalmát és kegyelmét, jóakaratát, hirdető igeverseket, bibliában ismertetett történeteket. Arról a tényről nem is beszélve, hogy mélységes szeretetében a legdrágább kincsét az Ő egyszülött fiát is képes volt értünk, a megváltásunkért oda adni a keresztre. Szóval azt gondolom, bátran kiindulhatunk abból az egyértelmű tényből, miszerint Isten JÓ!

Megjegyzem, azon pedig nem kell meglepődnünk, hogy sátán pedig mindent megtesz az emberi élet palettáján, azért hogy Istent érdektelennek, kegyetlennek, zsarnoknak, önző despota, a végletekig szeretetlen lénynek mutassa be. Ha viszont Isten jó, mint ahogyan  az ige is mondja:

 „Érezzétek és lássátok meg, hogy jó az Úr! Boldog az-az ember, aki ő benne bízik.”

Akkor hova tegyük, mit kezdjünk azon igerészekkel, amelyek ennek ellentmondani látszanak.

Van bőven ilyen mindkét szövetségben, és ha ezek nincsenek a helyükre téve, bizony félreértést, hitetlenséget, zavart okoznak. A részletes megbeszélése nélkül, említsünk meg egy-két ilyen részt. A fáraó szívének megkeményítése, az Izrael honfoglalásakor kiirtandó népek kérdése, az Ézsaiási „gonoszt teremtek” vers, a Kananeus asszony esete, amikor is Jézus szó szerint lekutyázta, a Jézusi korbácsragadás, Ananiás és Safira esete a kegyelem kiáradásának közepén, szóval lehet sorolni. Amit fontos megértenünk, hogy egyetlen egy esetben sem Isten szeretetlenségéről, vagy közömbösségéről van szó, hanem a mélyebb bibliakutatás, minden ilyen történetnél/igeversnél egyértelműen megtalálja a problémát, a mulasztást és a törvénytelenséget, mégpedig mindig az ember és sohasem Isten részéről.

Jelenkorunk mostani igen komoly problémája a migráns kérdés. Bizony látni, hogy ennek zűrzavarában is milyen félreértések, és sok esetben az ige igazságát félre tevő, Isten akaratával nem egyező megoldásokat és humanista (a bukott embert piedesztáló, istenítő) vagy evvel totálisan szembe menő (másik véglet) lépéseket tartanak elfogadhatónak, Isten igéjének teljes képet adó igazságának semmibevételével.

Szerintem ebben a kérdésben az igazi súlypont nem az amúgy fontos gondoskodásban és segítségnyújtásban mutatkozik meg. Ennek amúgy is mindig és minden körülmények között helye van, mindentől függetlenül.  

A súlypontja ennek a kérdésnek ott mutatkozik meg hogy vajon Isten akarata-e, hogy olyan helyzetbe hozzuk őket, amelyben az általuk nyíltan semmibe vett és rendszeresen megtaposott kultúránkat, hitünket, értékeinket, és eredményeinket szolgáltatjuk ki nekik. Figyelembe véve a  zsigereiket is átható, gyerekkoruktól beléjük táplált haragot, gyűlöletet, valamint a vallási nézeteikre hivatkozó kegyetlenkedéseiket. (bátran olvasd el a korán ide vonatkozó rendelkezéseit)

Azt gondolom, hogy ezen a ponton feltétlen meg kell húznunk a határt!

Meg kell húznunk:

-Az igazság miatt!  

Mert egyértelmű, hogy melyik kultúra az, amelyik minden hibája ellenére, életpárti, emberbarát, és leginkább működőképes.

- Az önvédelem miatt!

Mert az Istentől kapott ajándékainkat - család, egzisztencia és elért eredmények - meg kell tudnunk védelmezni.

- Valamint az utánunk következő generáció miatt is!

  Nem lehetünk annyira felelőtlenek, hogy életterüket, és mindennapjaikat kiszolgáltatjuk egy idegen vallásnak és kultúrának, mely épp eléggé bizonyította már, hogy semmi jót nem tartogat sem a zsidóknak sem a keresztényeknek és egyáltalán senkinek, aki nem hódol be, úgymond az iszlámban lefektetett akaratnak.

 Mindig is voltak olyanok, akik azt gondolják a felületes rész igazság, egyben a teljes igazság, és annak pillanatnyi kezelése, egyben a teljes probléma megoldása.

Pedig sajnos ez nem így van. Mindig az összképet és a lehető legtöbb lépést kell előre látni, valahogy úgy, mint a sakkban is. Például rész igazság, ha az éhezőnek enni adsz, ez jó, de így még mindig függésben marad. Ha úgymond a hal odaadása mellett, még meg is tanítod halászni, akkor a rész igazságtól egy óriási lépést tettél a teljes igazság irányába. Nehéz és felelősségteljes a jelenben előregondolkozva hozni jó döntéseket, mégis ezt kell tennünk ez a mi feladatunk, még ha kockázatos is.

Elejét véve, hogy bárki is félre értelmezze a fent leírtakat, szeretném egyértelművé tenni, egyetértek a rászoruló embertársaim megsegítésével a kereteimen belül, legyen bárki.

Nem értek egyet az agresszív, hőzöngő, a problémát eltörölni és nem megoldani akaró gyűlöletkeltéssel, mert mindig csak szélsőséget szül.

Ellemben nem vagyok hajlandó Isten igazságát félre tenni, a jót rossznak és a rosszat jónak mondani. S nem fogok semmilyen eltorzult humanista ideológiát sem kiszolgálni a békesség kedvéért. Az igazságot még a békességnél is nagyobbra értékelem, mint ahogy Jéhu is tette.

„És mikor meglátta Jórám Jéhut, monda: Békességes-é a dolog, Jéhu? Felele ő: Mit békesség?! Mikor Jézabelnek, a te anyádnak paráznasága és varázslása mindig nagyobb lesz!”

Sajnos azt látni, hogy a szellemi paráznaság és a varázslás egész Európát elöntötte, pedig volt elég baj és orvosolni való eddig is bőven. Én eldöntöttem, hogy a szociális érzékem mellett a józanságomat is megőrzöm.  

A migránsok alatt több csoportot is értek. A politikai és gazdasági menekültek mellett, meglátásom szerint, igen nagy létszámot képvisel a helytelen vallási és kulturális beállítottság miatt átok alatt lévő gyümölcstelenségben szenvedő, irigy és frusztrált réteg, akik viszont más -  jelen esetben Európa nemzeteinek - áldásaira szépen rá akarnak tenyerelni. Mert látták az internet segítségével, hogy lehet így is élni. Ez nekik is kell. Persze, az ehhez vezető izzadság és kulturális valamint szellemi változás, az már nem. 

Továbbá ott vannak a nyíltan kimondott, a tömegbe beépülő ismeretlen számú, az Iszlámot erőszakkal terjesztő  katonák is. Természetesen ezek megkülönböztetése szinte lehetetlen, több okból is, ezért ez nem tud a megoldás alapja lenni.

A magam részéről az mellett hogy most leírtam a gondolataimat, azt gondolom hogy nagyon fontos a rendszeres közbenjárás e terület és probléma mielőbbi megoldásáért.      

Köszönöm a figyelmedet.