Mindenekelőtt azokon az
embereken keresztül, akik az Isten beszédét szólják. Ahogyan írva is van: „Mert
akit az Isten küldött, az Isten beszédeit szólja; mivelhogy az Isten nem mérték
szerint adja a Lelket.”
Érdemes megfigyelni az Isten
akarata szerinti beszédet, Jézus kerek perec összekapcsolja a Szent Szellem
Isten, konkrét jelenlétével. Ahol csak a száraz olaj nélküli lisztláng van, ott
az ige csupán betű, hatás nélküli, vagy épp ellentétes hatású, nem megelevenít,
hanem megöl. A szentírás, az kenyér is, az
élet kenyere. Így, kerül ide a liszt és az olaj. A lényeg hogy mindkét
összetevőre szükség van és volt is, ahogy azt a Mózes
harmadik könyvének második fejezetében olvashatod. (érdemes és tanulságos)
Isten beszéde, kijelentése
több a teljes kánonba foglalt szentírásnál, erre maga Jézus hívja fel a
figyelmet, amikor arra utal, hogy még sok mondanivalója/szava lenne hozzánk, de
azt még most el nem tudjuk hordozni. Most ne mond azt, hogy ez az apostoloknak
szólt, mert az ige örök! A még el nem mondott/elrejtett ige is az. De kanyarodjunk vissza
és szögezzük le bátran, a mai, ó és újszövetségi szentírás az, amire bátran
támaszkodhatunk és hivatkozhatunk.
Mindebből azt a
következtetést vonhatjuk le, hogy aki Isten beszédét szólja, arra minden
bizonnyal érdemes odafigyelnünk, no persze nem mindig! Meg is magyarázom miért.
Elsőnek gondolj csak azokra a történetekre, amikor maga sátán, aki igen jól
ismeri a szentírást, idézte/szólta, még ha tévesen is, az igét. Tehát a gonosz
szellemben lévő igéket (gonosz/félrevezető angyalok által diktált kijelentések
és más okkult csatornákon érkező szavakat) akár pontosak akár nem, nem szabad
figyelembe vennünk. De menjünk vissza az emberi szintre. Fontos, hogy számba
vedd, aki szól, milyen szellemből, és hogy teszi. Az igei alapelv, hogy
aki szólja az igét, úgy tegye, mintha aranyalmát szolgálna fel ezüst tálcán.
„Mint az arany alma ezüst
tányéron: olyan a helyén mondott ige!”
Az arany alma a tűzben
megpróbált tiszta gyümölcsöző, elfogadott/megélt igét jelképezi, az ezüst
tányér pedig a kegyelem és az irgalom jelképe itt. Azért fontos, hogy ez ne
kerülje el a figyelmedet, mert az igazán Isten akaratában lévő, feléd szolgáló ember,
még akkor is amikor megfedd/megdorgál, még ha kemény is ahogy az igazság élével
megvág, akkor is szeretettel és irgalommal teszi! Úgymond sóval fűszerezve és
mindig a kegyelem talaján állva teszi, soha nem kárhoztatva. Az általános prófétálás
(„Aki pedig prófétál, embereknek beszél épülésre, intésre és vigasztalásra.”) nem
vádlás és kárhoztatás közvetítő, hanem épít, buzdít, és ha kell szeretetben
megfeddő.
Általában alap kiindulási pontunknak Jézus szava kell, hogy előttünk
legyen. „Elmenvén pedig tanuljátok meg, mi az: Irgalmasságot akarok és nem
áldozatot. Mert nem az igazakat hívogatni jöttem, hanem a bűnösöket a
megtérésre.”
Tehát akár az örömhírt, akár
tanítói igét szólunk, vagy épp megfeddünk valakit, tegyük irgalmas szívvel,
ekképpen emeljük fel vagy korrigáljuk.
A másik nagyon fontos dolog,
amit mindenképp szeretnék most szóba hozni, hogy megfigyeltem némelyek
elkövetnek egy igen súlyos hibát, amikor prédikációt hallgatnak. Történetesen
azt, hogy a prédikáló/szóló személy külsődleges jegyeivel vannak elfoglalva.
Pedig nagyon fontos
megtanulni, hogy Isten a szívet vizsgálja és nézi, nem a külsőt. Azaz, nem számít, hogy nő vagy férfi, fekete vagy fehér, hogy kövér e vagy sovány, fiatal
vagy idős, jól öltözött e vagy kevésbé. Zsebre tett kézzel járkálva, vagy
keresztbe tett lábbal, széken ülve prédikál.
Ezek mind- mind semmit nem
számítanak! Ha Isten használja feléd és szót ad a szájába, akkor vagy bölcs, ha
nem engeded, hogy a külsőségek elvonják a figyelmedet a neked szánt üzenetről.
Egy két átgondolni való
igeverssel fejezném be.
„Ezekre emlékeztesd, kérvén,
kérve őket az Úr színe előtt, hogy ne vitatkozzanak haszontalanul, a
hallgatóknak romlására. Igyekezzél, hogy Isten előtt becsületesen megállj, mint
oly munkás, aki szégyent nem vall, aki helyesen hasogatja az igazságnak
beszédét. A szentségtelen üres lármákat pedig kerüld, mert mind nagyobb
istentelenségre növekednek. És az ő beszédük, mint a rákfekély terjed; közülük
való Himenéus és Filétus.”
„A ti beszédetek mindenkor
kellemetes legyen, sóval fűszerezett; hogy tudjátok, hogy mi módon kell néktek
kinek-kinek megfelelnetek.”
„Semmi rothadt beszéd a ti
szátokból ki ne származzék, hanem csak amely hasznos a szükséges építésre, hogy
áldásos legyen a hallgatóknak. És meg ne szomorítsátok az Istennek ama Szent
Lelkét, aki által megpecsételtettetek a teljes váltságnak napjára. Minden
mérgesség és fölgerjedés és harag és lárma és káromkodás kivettessék közületek
minden gonoszsággal együtt; Legyetek pedig egymáshoz jóságosak, irgalmasok,
megengedvén egymásnak, miképpen az Isten is a Krisztusban megengedett néktek.”
„Elvetvén azért minden
undokságot és a gonoszságnak sokaságát, szelídséggel fogadjátok a beoltott igét,
amely megtarthatja a ti lelkeiteket.”
UI: Igen, tisztában vagyok vele, hogy a mi szerető menyei atyánk, tud szólni és szól is, az emberekhez, a teremtet világon keresztül, események és történések üzeneteiben, egyedi és személyre szóló módon, a Szent Szellem Isten, a Szentírás szavait kiemelő, megelevenítő vezetésében, amikor az igét olvassuk. Szólhat álmok és látások által. S mint tudjuk ha kell egy szamarat felhasználva is.
Köszönöm a figyelmeteket.
