Isten megismerésének kulcsa, egy könyvrészlet által megvilágítva.

"Amikor azt mondom, hogy teológia kísérleti tudomány „bizonyos értelemben”, akkor azt gondolom, hogy olyan, mint a többi kísérleti tudomány, bizonyos mértékig, de nem teljesen.

Ha valaki önök közül történetesen geológus, aki a kőzeteket tanulmányozza, akkor annak el kell mennie és meg kell találni a kőzeteket. Azok ugyan nem jönnek hozzá, de ha ő elment értük nem futnak el tőle. A kezdeményezés teljes mértékben az ő oldalán van. A kőzetek sem nem segítik, sem nem akadályozzák a munkáját. De tételezzük fel, hogy valaki zoológus és vadállatokról akar fényképfelvételeket készíteni eredeti környezetükben. Ez egy kissé más már, mint a kőzetek tanulmányozása. A vadállatok, nem jönnek oda hozzá, sőt el is tudnak futni előle.

S ha az illető nem marad teljesen nyugton és csendben, meg is teszik. A kezdeményezés egy kis parányi nyoma kezd az ő oldalukon lenni. Menjünk, most egy szinttel följebb és tételezzük fel, hogy meg akarunk ismerni egy embert. Ha elhatározta, hogy ezt nem engedi meg nekünk, akkor nem fogjuk tudni megmerni. Meg kell nyernünk a bizalmát. Ebben az esetben a kezdeményezés egyenlően van megosztva, kettőn áll a barátság. Amikor Isten megismeréséhez jutunk el, a kezdeményezés az Ő oldalán lesz. Ha nem mutatja meg Magát, semmi sem képesít bennünket arra, hogy megtaláljuk. S valóban egyeseknek sokkal többet mutat meg Magából, mint másoknak. Nem azért mert kedvencei volnának, hanem mert nem tudja megmutatni Magát olyan embernek, akinek egész lelke egész jelleme nem megfelelő helyzetben van. Mint ahogy a napsugár sem tükröződik - bár nincsenek kedvencei - poros tükörben oly ragyogóan, mint a tiszta tükörben. Másképp is kifejezhetjük. Ezt, ha azt mondjuk, hogy míg a többi tudomány által használt műszerek rajtunk kívül lévő dolgok (mint a mikroszkóp vagy a távcső) addig az a műszer, amelyen át Istent vizsgáljuk, mi magunk vagyunk. S ha az ember nem tartja magát tisztán és fényesen, akkor az Istenről alkotott képe elmosódott lesz, mint a hold, amikor piszkos távcsövön át nézzük. Ezért van a borzalmas népeknek borzalmas vallása: piszkos lencsén át tekintenek Istenre. Isten csak igaz embereknek tudja Magát olyannak mutatni, amilyen a valóságban.”

Részlet C.S.Lewis Keresztény vagyok c. könyvéből.

Idáig az idézet, és itt, hogy az utolsó mondattal kapcsolatosan se legyen senkinek félreértése,

Az Igaz ember alatt, az Isten beszédének Igazsága által és a Szent Szellem által újjászületett embert értjük, aki megigazult hit által. Ők valóban úgy tudják megismerni Istent, persze ők sem teljes mélységébe, amilyen valójában. De az említett kontextusban minden más ember is, aki érték centrikus, aki igazság szerető, aki alázatos, és általában jóravalónak ismerjük, az is felfoghat, megragadhat valami igazság részeket az Igaz Istenből, de kétségtelen hogy a valós és átfogó Istenismerethez, a vele való személyes kapcsolthoz, a legelső a Biblia lapjairól felismerhető kérés az ember felé, a megtérés. Emlékszem, Derek fontosnak tartotta kiemelni, hogy a megtérés még a hitet is megelőzi/megelőzheti. "Betelt az idő, és elközelített már az Isten országa: térjetek meg, és higgyetek az evangéliumban." 

Köszönöm a figyelmet, mindenki számára kívánom az Igaz Isten egyre mélyebb megismerését, a feltámadott Jézus Krisztus által és a róla való bizonyságtételt, amihez a kijelentés mellett szentség, tisztaság, egyenesség, engedelmesség is szükségeltetik, a mi részünkről.    

Bent vagy a szövetségben?

Ezeken a meleg napokon is érdemes az isten beszédéről megemlékezni. A mostani soraim mondandójával,  úgy gondolom szinte mindenki tisztában van, mégis talán nem árt egy kis ismétlés, ezek felett az alapigazságok felett. Az elmúlt hetekben is több ember szájából halottam hogy "én bizony hiszek" hisz és tényleg igazságtalan az élet vagy Isten, vagy nevezzem bár hogy, de Igazságtalan vele, mert mert mert"....

 Amit legtöbbször tapasztalok ezekben a beszélgetésekben az, hogy mindenki elkezd

valamilyen cselekedetre valamilyen szerinte Isten előtt igazán méltányolandó tettére hivatkozni.

/" voltam első áldozó , rendszeresen járok misére, bérmálkoztam,nem járok ugyan templomba, de a rózsafüzér mellett mindennap megszólítom a szűzanyát"..és sorolhatnám./

S ez csak a vallásos része a dolgoknak. Mert az ateisták materialisták természetesen a lemez másik oldalát sorolják ilyenkor. /"Nézd, megértelek hinni kell valamiben, neked ez egy bevált mankó hát támaszkodj csak rá, nekem nincs szükségem hinni legfeljebb magamban" Te komolyan hiszel valamiféle felsőbbrendű lényben" na, a lényeg, itt is sorolhatnám a különböző véleményeket.

Hogy a tárgyra térjek. érdemes, megemlékeznünk arról, ami az egyik legfontosabb tény Istennel kapcsolatosan, hogy Ö személyes Istenként akar jelen lenni az ember életében.  Aki minden időben a történelem minden időszakában csak és kizárólag egy általa létrehozott szövetségen belül hajlandó az emberrel/emberekkel kapcsolatba kerülni/illetve kapcsolatot fenntartani. (a magunk kreálta, és írásidegen kapcsolódások nem valósítják meg ezt. Tehát nem lehet, önkényesen (hopp gondolok egyet és én mától hiszek. megtérés nélkül) maga választotta módon az Istennel kapcsolatba kerülni. Már az, hogy egyáltalán elkezdünk figyelni az igazságaira és érdeklődni felőle, az is az Ő kegyelmes munkája. Isten a szövetség Istene! Bizonyára nem árulok el titkot/újdonságot senkinek, ha kérem, hogy gondoljon csak a bibliában megnevezett szövetségekre: /Adámmal, Noéval, Ábrahámmal, Izraellel, Dáviddal majd az  Úr Jézus Krisztusban velünk újjászületett hívőkkel kötött szövetségre./

Isten minden korban szövetségi kereteken belül tartott kapcsolatot, az emberrel. A következő tény hogy ezeket a szövetségeket és azok kétoldali feltételeit, kötelezettségeit, áldásait, szimbólumait és szövetségi iratait mindig ISTEN adta! Ö hívta létre és tette aktuálissá, amikor eljött annak az ideje. S a harmadik tény hogy eme szövetségek megtörése semmibevétele vagy ígéreteinek betartása soha nem Isten oldaláról hibádzott.

 Nos ennek fényében láthatjátok hogy rengeteg ember aki szájával hivatkozik ugyan Istenre, 

Igazából fogalma nincs, ki Ö, hogy lehet vele kapcsolatba lépni és maradni, és annak milyen feltételei vannak. (a mi felelősségünk is, hogy ez ne maradjon így) Sokan önmagukat hívő embernek tartják. De ha megkérdezném, hogy kiben hisz, és miért, és ennek mik a konkrét bizonyságai, megtapasztalásai, és neki személyesen miben állnak a kötelezettségei az Isten felé, akkor bizony mély csend következnék. Mint már nem egyszer tapasztaltam. Ne értsetek félre, senkit nem akarok megbántani. De a személyes Isten, élő valóságos kapcsolatot akar kiépíteni mindenkivel egy valós szövetségben, Ö a vallásos színjátékokkal maga választotta úgymond istentiszteletekkel nem tud és nem is vállalt soha közösséget. (Ide tartoznak, a nevében elkövetett vallási őrjöngések, túlkapások, inkvizíciók is.)  Ezért van annyi csalódás félreértés és Isten nélküli élet, mert az emberek vagy nem tudják, vagy nem akarják elfogadni, hogy Isten csak az éppen aktuális szövetségen belül hajlandó velünk szóba állni, legalább is hosszútávon. ( Ennek pedig feltételei, de természetesen áldásai is vannak! A legelső feltétel az Isten beszédéből származó igazság meghallgatása elfogadása az ebből született bizalom gyakorlatba ültetése az adott engedelmességben. Azaz ami kezdettől fogva hirdettetett: TÉRJETEK MEG! A bibliai hit kiépülése csak az Istenhez megtért és tőle, felülről született emberben tud egészséges módon kifejlődni.  

"Ezeket pedig mikor hallották, szívükben megkeseredtek, és mondának Péternek és a többi apostoloknak: Mit cselekedjünk, atyámfiai, férfiak? Péter pedig monda nékik: Térjetek meg és keresztelkedjetek meg mindnyájan a Jézus Krisztusnak nevében a bűnöknek bocsánatára; és veszitek a Szent Lélek ajándékát.

Köszönöm a figyelmedet. 

Élet, ami csak egy hitvány utánzat.

Tudjuk, hogy a világot elárasztják az eredeti termékek utánzatai, legyen szó ruházatról, szerszámokról vagy karórákról. Éppen így van ez a szellemi élettel, a hívő élettel kapcsolatosan is. A képmutatás a világgal való barátság és az isten vezetése nélküli kereszténység, a politikai és divat kereszténység lassan mindenhol jelen van, és kifejti átkos tevékenységét, aminek lényege, hogy az embereket elzárja és a keresőket távol löki Isten valós és személyes megismerésétől. 

Úgy gondolom, hogy az Istennel való személyes és valósan megélt kapcsolat, egy hitvány utánzata az, amikor egy vallási tradícióktól és ezekből kialakított szabályrendszerekre épülő vallásos életet gyakorol valaki, miközben saját képmutatásával és törvénytelenségével teljes mértékben, tisztában van. Ez nem Élet! Ez sokkal inkább, egy saját bejáratú és maga-választotta istentiszteletnek látszó, képmutató vegetálás. (tudom, mert megéltem) Dicsőség Istennek, hogy ezt az igazságot szerető embereknek, felismerni engedi. Valamint a mai idők történései és bizonyos végidőkre jellemző folyamatok beindulásának gyakorlati megtapasztalása is sokakban felismerteti ezt a tényt, (nem elégséges csak a vallásos máz) amin sürgősen változtatni kell azoknak a magukat hívő embereknek tartó személyeknek, akik valóban Isten gondviselésére és megtartó kegyelmére apellálnak. Mielőtt valaki félre akarná érteni, nem a rend, a hasznos és működőképesnek bizonyuló elődeinktől kapott tapasztalatok ellen, szólok. Valamint, semmiképpen nem az Isten törvénye ellen. Hiszen a törvény szent igaz és jó. 

A törvény  egy korlátokkal rendelkező keretet biztosít, és noha tilt, de egyben ugyanakkor véd is. Engem eltilt a táskád ellopásától, és egyben, téged, véd a táskáddal kapcsolatosan, és így tovább. Tehát az Isten törvénye szent, igaz és jó! De fel kell ismernünk nem ad életet, mert nem is feladata és nem is tud, életet adni. Az élet Krisztus és nem a törvény.  Az ó szövetségben és most sincs senki, aki a törvényt pontosan és maradéktalanul betartotta vagy jelenleg betartaná.  (ha pedig egyet megront ...  ezért is kellett még a főpapnak is áldozatot vinnie saját magáért) Erre ( a törvény maradéktalan betöltésére) csak Jézus Krisztus volt képes, mivel nem rendelkezett az Ádámi romlott maggal, hiszen nem földi édesapja volt, hanem a Magasságos Istennek az ereje helyezte el az örökkévaló logosz/ ige azaz Krisztus magját, a kegyelembe fogadott szűz Máriában. Így lett az ige testé, így inkarnálodott Krisztus az emberi testben, és kellett az Atyaisten akarata szerint, Jézusnak, Jézus Krisztusnak nevezni. De hogy visszakanyarodjak, meg kell értenünk és el kell fogadnunk Isten beszédét itt is. A törvény Krisztusra vezérlő mester, azaz olyan, mint egy rámutató Isteni pálca. Mert az történik ugyanis, amikor az ember találkozik az Isten jó és igaz törvényével, hogy az megítéli és leleplezi, hogy bizony a bűn megtalálható benne örökség szerint eredendően, és cselekedetekben megmutatkozva is, amikor is tette ki-ki, azt, amit nem kellett volna, hogy megtegyen, mert ártott magának, másnak, és Isten akaratával is szembe helyezkedett, ami egyértelmű lázadás. De ezen a ponton a Törvény rámutat Jézus Krisztusra, aki az életét adta értünk a golgotai keresztfán, hogy mi megbékélhessünk Istennel az örökkévaló teremtő Istennel, a mennyei Atyával, kegyelem által! Isten beszéde világosan felhívja a figyelmet arra a tényre, hogy a holt, hit nélküli, vallásos élet értelmetlen és semmi haszna nincs. De tovább megyek, a teológiának és az általa megismert tőrvényeknek/szabályoknak is igen csekély hasznuk van (az is csak ide a földi életre van hatással). Az örök élet szempontjából, ha nem vezetnek el, a megtérésre, az Úr Jézus Krisztusba vetet hithez és az Isten személyes megismeréséhez akkor pedig nem volt értelme, hiszen a hit célja a szellem üdvössége! Azaz Isten megismerése, Krisztusba kerülés, és az 

Ő személyének belénk ültetődése. 

„Ő pedig felelvén, monda nékik: Igazán jövendölt felőletek, képmutatók felől Ézsaiás próféta, amint meg van írva: Ez a nép ajkaival tisztel engem, a szívük pedig távol van tőlem. Pedig hiába tisztelnek engem, ha oly tudományokat tanítanak, amelyek embereknek parancsolatai. Mert az Isten parancsolatját elhagyva, az emberek rendelését tartjátok meg, korsóknak és poharaknak mosását; és sok egyéb efféléket is cselekesztek. És monda nékik: Az Isten parancsolatját szépen félre teszitek, azért, hogy a magatok rendelését tartsátok meg.”

„Aki azért mást tanítasz, magadat nem tanítod-é? aki azt hirdeted, hogy ne lopj, lopsz-é?

Aki azt mondod, ne paráználkodjál, paráználkodol-é? aki útálod a bálványokat, szentségtörő vagy-é? Ki a törvényben dicsekszel, a törvénynek megrontása által az Istent gyalázod-é?

Mert az Istennek neve miattatok káromoltatik a pogányok között, amint meg van írva.

Mert használ ugyan a körülmetélkedés, ha a törvényt megtartod; de ha a törvényt áthágod, a te körülmetélkedésed körülmetéletlenséggé lett. Ha tehát a körülmetéletlen pogány megtartja a törvénynek parancsolatait, az ő körülmetéletlensége nem körülmetélkedésül tulajdoníttatik-é néki? És a természettől fogva körülmetéletlen ember, ha a törvényt megtartja, megítél téged, aki a betű és körülmetélkedés mellett is a törvénynek megrontója vagy. Mert nem az a zsidó, aki külsőképpen az; sem nem az a körülmetélés, ami a testen külsőképpen van: Hanem az a zsidó, aki belsőképpen az; és a szívnek lélekben, nem betű szerint való körülmetélése az igazi körülmetélkedés; amelynek dícsérete nem emberektől, hanem Istentől van.”




Kérlek hallgasd meg Derek Prince kiváló videótanítását ami szorosan kapcsolódik a fenti bejegyzésemhez. Rendkívül nagy áldás Isten ihletett beszédének hallgatása.

Köszönöm a figyelmeteket.  

A pornó, a romlott kívánság és a fizikai test bálványozása!

A legnagyobb és igen jól elrejtőző bálvány, amivel találkozhatunk, az mi magunk vagyunk! A mindenáron trónt követelő énünk. Annyiban, amennyiben elfordul Isten akaratától, illetve arra nem kiváncsi! A romlott kívánság kiszolgálásában megvalósuló bálványimádás után, a következő hatalmas bálványtárgy a saját és a másik ember fizikai teste, szintén annyiban, amennyiben nem Isten akaratával megegyező módon van tekintve és kezelve! Ez a nagy helyzet és ez a világ, hatalmas iramban és minden módon, támogatja és építi ezt a fertelmes nagy bálvány! A szexuális forradalom óta, sátán hatalmas erőket csoportosít erre a területre. Ma már ott tartunk, az elkorcsosulást munkáló gonosz angyaloknak, az alájuk tartozó tisztátalan szellemeknek és az őket kiszolgáló embereknek köszönhetően, nem elég a tisztátalanság, nem elég a pedofília, nem elég a zoofilia, nem elég már semmi, semmilyen démoni tanítás! Genderizmus kell! Az majd megadja a kegyelemdöfést az emberiségnek. Egy a nemiséget és az azzal járó helyes szexualitást felrúgó, azt sátáni és örült módon összekeverni és felszámolni szándékozó világ teremtését láthatjuk a szemünk előtt! De e folyamat mögött, nincs semmi, ami Isten előtt kedves lenne! Isten SZENT! Isten akarata SZENT és Isten örök rendje is SZENT! Ha valaki és bárki, e rend ellen tör, ítéletet gerjeszt, mert a mennyei trón előtt, összeülnek az angyali ítélő bírák, mint azt tették a régi időkben. Az írás azt javasolja, hogy minden féltet dolognál jobban őrizzük meg a szívünket,  (a megelevenített, Istennel, a kegyelem által élő kapcsolatba került szellemi központunkat) mert oda árad be elsősorban, és onnan tud kiáradni a személyiségünk minden területére az Istentől ránk áradó élet. Természetesen ez az élet, leginkább az Isten beszédén, valamint a Szent Szellem kinyilatkoztatásán keresztül ér el bennünket. Sajnos, én Istenfélelem hiányában ezzel nem nagyon törődve, azt gondoltam, hogy játszhatok/kísérletezhetek, hogy meddig is lehet elmenni, határokat megközelíteni. Mondanom sem kell, igen hamar megtapasztaltam, hogy mit is jelent, ha az ordító oroszlán, elkezdi az ember elnyelését. Nem bölcs a kívánságot dédelgetni és a határvonalon táncolni, mert egy szempillantásban dolgozik a kígyó.

Isten szentségével kapcsolatosan most eszembe jutott egy olyan nap, amikor Isten elé álltam. Egy szellemi szempontból igen megalázott és a pornográfiától és önkielégítéstől letiport állapotban, így fordultam, a megváltómhoz, Jézus Krisztushoz.:

 "Istenem senki nem Ismer, úgy ahogy te. Te választottál engem ki, ebből a bukott világból, megkerestél és lehajoltál hozzám. Lehetetlen, hogy tévedtél volna! Most mégis mocskosan jövök eléd,, és ez igen mély gyötrelem, mert jóságodért nem ezt érdemled. Csak nyelvel, szeretlek téged! Csak ígérgetek, újra és újra. Uram te ismered a szívem! De ki kell mondanom előtted, magamat is szembesítve, nekem tetszik ez az egész, hiszen játszani merek vele. Te ismered a harcaimat, az ezernyi kudarcomat, hallottad minden ígérgetésemet, láttad bukásaim folytonosságát. Uram nyilvánvaló, hogy nem szeretlek téged, hiszen nem engedelmeskedem, és az ó természetem, nagyon is él. Úr Jézus, kudarcot vallottam, be kell ismernem, kedvelem a bűn ideig-óráig való gyönyörűségét. Uram csak azt tudom mondani, amit Péter mondott a csónakban, menj el tőlem, mert még veled járva is bűnös ember vagyok. De ha kérhetem azt, hogy könyörülj rajtam, akkor hozzád kiálltok Szabadításomnak Istene!" 

Szellemileg igen nehéz nap volt. De Isten nyomorúságomat, áldásomra fordította. El kell mondanom, nagyon meglepődtem, mert a szívemben egy nagyon régen olvasott igerész elevenedett meg:

„Gondoljátok meg azért, hogy ő ily ellene való támadást szenvedett el a bűnösöktől, hogy el ne csüggedjetek lelkeitekben elalélván. Mert még végig nem állottatok ellent, tusakodván a bűn ellen. És elfeledkeztetek-e az intésről, amely néktek, mint fiaknak szól: Fiam, ne vesd meg az Úrnak fenyítését, se meg ne lankadj, ha ő dorgál téged; Mert akit szeret az Úr, megdorgálja, megostoroz pedig mindent, akit fiává fogad. Ha a fenyítést elszenveditek, akkor veletek úgy bánik az Isten, mint fiaival; mert melyik fiú az, akit meg nem fenyít az apa? Ha pedig fenyítés nélkül valók vagytok, melyben mindenek részesültek, korcsok vagytok és nem fiak.”

Az egyszerű fordításban így olvassuk:

„Gondoljatok Jézusra! Türelmesen elviselte, amikor a bűnösök gonoszul bántak és makacsul ellenkeztek vele. Ha erre gondoltok, nem fogtok belefáradni munkátokba, sem nem vesztitek el a kedveteket. Isten úgy bánik velünk, mint a fiaival. A bűn elleni harcotokban még nem kellett szembenéznetek a halállal. Isten fiai vagytok, és ő bátorít benneteket. De ezt a bátorítást elfelejtettétek: „Fiam, vedd komolyan, ha az ÚR nevel téged, és ne veszítsd el a kedved, amikor megfegyelmez! Mert az ÚR megneveli azokat, akiket szeret, és megfenyít mindenkit, akit a fiává fogad.”  Fogadjátok el, és vessétek alá magatokat az ilyen nevelésnek! Tekintsétek az Édesapátoktól jövő megfegyelmezésnek! Mert ez azt bizonyítja, hogy Isten úgy bánik veletek, mint a fiaival. Hiszen minden fiút megnevel az apja. Mindenkinek szüksége van a fegyelmezésre. De ha sohasem kaptok fegyelmezést, akkor nem is vagytok igazán Isten fiai, csak törvénytelen gyerekek.”

Isten, bűnnel nem kísért, a bűn nem tőle ered, senki nem mondhatja, hogy Isten valami okból vezetett bele, ebbe vagy abba a bűnbe. NEM és ezerszer is NEM!

„Senki se mondja, mikor kísértetik: Az Istentől kísértetem: mert az Isten gonoszsággal nem kísérthető, ő maga pedig senkit sem kísért. Hanem mindenki kísértetik, amikor vonja és édesgeti a tulajdon kívánsága. Azután a kívánság megfoganván, bűnt szül; a bűn pedig teljességre jutván halált nemz.”

 De tudnunk kell, hogy Isten a mi nevelésünkben/fegyelmezésünk részeként fel tudja használni a mi, bűnös engedetlenségünket is. Mindaddig, amíg össze nem törünk, be és el nem ismerjük, hogy mindenestől kegyelemre és irgalomra szorultak vagyunk. Mert elveszett mivoltunk és romlottságunk, félelmetes mélységet mutat, ha test szerint járunk. Saját erőből pedig a szabadulás, kivitelezhetetlen. Ha ideig óráig sikerül is, létre jön más torzulás, és előjön egy másfajta bűn. Mindaddig nem léphetsz a növekedés következő lépcsőfokára, ameddig sikeresen le nem vizsgázol azon a helyen és abban amiben épp a kihívásod zajlik. Isten azt akarja, hogy felismerd és elismerd magad előtt, hogy nem játszadozhatsz, nem tűrhetsz meg az életedben, egy kis kovászt sem, mert annak padló lesz a vége! Ha valóban teljes szívedből akarod, hogy Jézus úr legyen az életedben, és nem csak "uram uram" játékot akarsz. Akkor az életedben/szívedben, semmit nem tarthatsz vissza Istentől, egy kicsin zugot sem tarthatsz elzárva előle, mert akkor ott sötétség lesz, és a sötétség hívni kezdi a szörnyeket és a hóhérokat. Egy kivalló katonája Istennek, Derek Prince ezt úgy fogalmazta meg: „ a nem teljes engedelmesség, végül is engedetlenség.”  

Nos, a fiak, és nyilván azért tértél meg, hogy Isten fiaként éld a hátralévő életedet, nem kedvelik az engedetlenséget. Nem azért mert nem ismerik azt, (sajnos mindenki ismeri) hanem mert jobban szeretik az Atyát és a Fiút, aki az örök élet! Szellemiekhez szellemieket kell szabni az írás szerint. 

A szent Istennel való kapcsolathoz pedig nyilvánvaló, hogy szentség/szentségre való törekvés illik. Azzal, hogy érintőlegesen írtam a fenti témáról, természetesen nem az szerettem volna sugallni, hogy a szexuális bűnök, vagy akár más bűnök félvállról vehetőek, vagy, hogy az ellenük való harc, gyerekfeladat lenne. Abból a szellemi szempontból igen tanulságos napomból, a képvillantást, bátorításként adtam. Mindenképp érdemes őszintén Istenhez fordulni, Ö ismer minket és tudja, hogy kit hogyan kell nevelni. úgy érzem, ennyit helyezett most a szívemre az Isten Szelleme. Ha azonban ezen a területen kérdésed, esetleg harcod van. Nyomatékosan szeretnélek megkérni az Úr Jézus nevében, hogy bátorodjál fel! Keress és kérj segítséget. Menj el pásztorlásra, vegyél rész ismert, szabadító szolgálatban jártas ember tanácsadásában, mert szeretném elmondani neked az Isten örömhírét, melyről magam is bizonyság vagyok! A legmélyebb és a legsötétebb engedetlenségből és lázadásból is van SZABADULÁS az ÚR JÉZUSBAN! Nincs az a bűn, amit Jézus ne tudna darabokra zúzni! De ebben neked is együtt kell működnöd Istennel, a mennyei Atyánkkal, mint jóravaló és engedelmes gyermeke!    

Köszönöm a figyelmedet, Isten áldjon és őrizzen!   

Fenti gondolataim után pár héttel kaptam ezt az általam nem ismert tanítást. Igazság és felrázó tartalma miatt, itt is megosztom. A videó alatt a szöveg letölthető PDF formátumban, tanulmányozásra. 

Pünkösdi gondolataim.

Mi, akik kegyelmet kaptunk és a Szent Szellem munkája által, befogadtuk Jézus Krisztust az életünkbe/a szívünkbe. Egyben kiváltságba kaptuk azt a lehetőséget is, hogy pünkösd idején megemlékezzünk, és tiszta szívvel méltassuk a Szent Szellemet, aki mindig és mindenhol felemeli és dicsőíti a mi urunkat és megváltónkat, Jézus Krisztust. Természetesen, amikor a Szentháromságban kijelentett Istent imádjuk, magasztaljuk egyben mindhárom Isteni személy előtt, kifejezzük a hódolatunkat! Mégis helye van a hívő ember életében annak is, hogy egy-egy Isteni személy, értünk tett/végzett munkáját is, időnként részletekbe menően és személy szerint is méltassunk, arról megemlékezzünk.

Ezért a teljesség igénye nélkül, felsorolok pár olyan tényt, melyet a Szent Lélek/Szellem

tett, illetve tesz az életünkben. Ami még inkább emeli a pünkösdi hálaadásainkat és Istendicséretünket.

Az Isten megismerése a megtérésünk/hitre jutásuk a Szent Szelem fáradhatatlan munkája is volt, hiszen az Atya Ö általa vont és vezetett el Jézus, Krisztusként való felismeréséig.

Aztán a hívő életünk hajnalától kezdve Ö az aki elvezet bennünket minden igazságra, a Szent Szellem az aki segít értelmeznünk, befogadnunk és megemésztenünk az ige, az élet kenyerét!

Ismét csak Ö az aki felruházza a tanítványokat mennyei erővel, hogy hitelesen képviseljük az Úr Jézust itt a földi szolgálatunk idejében.

Ö az aki kimondhatatlan fohászok által van segítségünkre a kritikus időszakokban.

Ö az aki egyéni életünket és szolgálatunkat megáldja ajándékaival és munkálja bennünk a Szellem gyümölcseit, hogy áldásban részesüljünk és áldást osszunk meg a környezetünkben.

Ö az aki elpecsételt bennünket az örök váltság napjára, aki szüntelen kész vigasztalni és pártfogolni az életünk minden idejében és minden élethelyzetében.

Valamint Ö az aki megeleveníti a mi halandó tagjainkat/testünket aki az elragadtatásunkkor, vagy feltámadásunkkor Isteni munkájával szintén mellettünk fog állni.

Hála és áldás az Atyának Jézus nevében, azért hogy megengedte, és lehetővé teszi, mindannyink számára hogy Isten akarata szerint újra és újra betöltekezzünk/vegyünk Szent Szellemet, mégpedig mérték nélkül, hiszen Ö kész jelenlétét így megosztani velünk!

Minden kedves olvasómnak/bloglátogatónak sok sok áldást kívánok Pünkösd alkalmából!  

Gondolataim a természetfeletti területről.

A természetfeletti jelen van! Ezt ma már, a materializmus lassú halálának idején egyre többen fel valamint elismerik.  A mai gondolataim leginkább azok a kedves de véleményem szerint kissé naiv hívőkkel is kapcsolatos, akik valamilyen /bármilyen okból a tiszta/Isten szentségével átitatott természetfeletti valóságot figyelmen kívül hagyják az érte való szellemi birkózással együtt, és mint a minket körül vevő mindennapos tényt elbagatellizálják, vagy kispadra ültetik a hívő életükben.

Nem állítom, azt hogy a keresztény élet másról sem szól csak harcról, hála az Úrnak Ö a békesség Isten! Így egy kereszténynek rendszeres és hosszú távú tapasztalata is lehet a békesség, mint Isten áldása. Természetesen ez, mint tudjuk nem zárja ki azt a tényt, hogy egy keresztény egész földi életében rövidebb – hosszabb ideig különböző intenzitással, és eredménnyel de harcban áll! Harca/tusakodása van a régi természetével, a világgal, és a lázadó gonosz szellemi lényekkel is.

Sok naiv keresztény ezen a területen a legbizonytalanabb. Aztán akadnak olyanok is akik sajnos tévelyegnek e témában! Nem ismerik a maguk vagy vezetőik hiányos/felületes igeismerete /nem helyes teológiai látása és a Szent Szellem gyakorlati erejének megtapasztalásából fakadó hiánya miatt azt a területet, amit viszont az írás szinte lapról lapra elénk tár. Összekeverik a jót a rosszal az Isten Szellemének munkáját a démonok tevékenységével és sorolhatnám.  A legnagyobb problémát én sok hívő embernél abban látom, hogy a hívő életük nem Istenek az erején nyugszik! /ahogy ezt Pál apostol ezt világosan le is írja az első Korinthusi levél második fejezetében./  Az ilyen hivők alig vagy sehogy nem rendelkeznek a Szent Szellemtől való konkrét saját maguk által megtapasztalt erő-megnyilvánulásokkal, melyeket ők maguk éltek át, illetve amelyek általuk történtek az Isten vezetésében a Szent Szellem által. „Velük együtt bizonyságot tevén arról az Isten, jelekkel meg csodákkal és sokféle erőkkel s a Szent Léleknek közléseivel az ő akarata szerint.” Arra most nem térnék ki, hogy Jézus Urunk biztosított minket arról a tényről, hogy számunkra is hatalmat és erőt adott a Szent Szellem által. : „Ímé adok néktek hatalmat, hogy a kígyókon és skorpiókon tapodjatok, és az ellenségnek minden erején; és semmi nem árthat néktek.” Tudjuk hogy a Szent Lélek/Szellem eljövetelével és vételével/betöltekezésével a tanítványok Isteni erőt nyertek a hívő élet minden területére nézve.

„Hanem vesztek erőt, minekutána a Szent Lélek eljő reátok: és lesztek nékem tanúim úgy Jeruzsálemben, mint az egész Júdeában és Samariában és a földnek mind végső határáig.”

Akik olvassák a blogomat azok tudják hogy nem tudom elfogadni a megszűnési elméletet! Mind az igetanulmányozásaimnak mind a gyakorlati hívő életemnek ellentmondó teológiai feltevés.  Azt gondolom a hívők része, így az én részem is nagyon világosan le van írva az Efézus levélben:

„Hogy a mi Urunk Jézus Krisztusnak Istene, a dicsőségnek Atyja adjon néktek bölcsességnek és kijelentésnek Lelkét az Ő megismerésében.; És világosítsa meg értelmetek szemeit, hogy tudhassátok, hogy mi az Ő elhívásának a reménysége, mi az Ő öröksége dicsőségének a gazdagsága a szentek között, És mi az Ő hatalmának felséges nagysága irántunk, akik hiszünk, az Ő hatalma erejének ama munkája szerint, Amelyet megmutatott a Krisztusban, mikor feltámasztotta Őt a halálból, és ültette Őt a maga jobbjára a mennyekben.

Felül minden fejedelemségen és hatalmasságon és erőn és uraságon és minden néven, mely neveztetik nemcsak e világon, hanem a következendőben is: És mindeneket vetett az Ő lábai alá, és Őt tette mindeneknek fölötte az anyaszentegyháznak fejévé,”

Hiszünk az Ö hatalma erejének munkája szerint, aminek legfenségesebb és legdicsőségesebb mozzanata az volt, amikor Jézus Krisztus a Szent Szellem által a harmadik napon feltámadt!  Ugyanez az erő  amely most megeleveníti a mi halandó testünket is, ugyan ez az erő a Szent Szellem ereje az amely segítségünkre van hogy hiteles hívő életet éljünk. Ami nem csak az erkölcs területén, nem csak a karitatív cselekedetekben, nem csak az ige ismeretében áll. Hanem a gyakorlati Isten Szellemétől/ Ö általa való erőmegtapasztalások, a Szent Szellem ajándékaira való hitbéli ráhagyatkozás és azokkal való együttműködésből is áll! 

A minap egy oldalt meglátogatva, felmerült az a kérdés hogy miért nem történnek ma hiteles csodák, és egyáltalán az egyház a mai kereszténység miért nem mutatja fel és éli át azokat az Isteni beavatkozásokat, jeleket és csodákat melyek a korai tanítványokat életében mindennaposak voltak.

Noha én is azt gondolom, hogy az Isten vezetésében és kenetében végzett általános mindenhol megtapasztalható csodák és jelek által kísért igeszolgálatok valóban nincsenek még azon a szinten ahol Istent dicsőítve és az igét megerősítve, lehetnének. De hogy ne lennének, azt az állítást nem tudom elfogadni, egyre több helyről és egyre gyakrabban hallani és tapasztalni áttörést ezen a területen is. Valamint sok hazai hívő is megerősíti a konkrét Isteni beavatkozást az életében. De elismerem, van ma még létjogosultsága a kérdésnek. 

Sok lehetséges okot lehet számításba vennünk e kérdés valamilyen szintű megválaszolásához.

Említsünk meg egy párat melyek figyelemre méltó gondolatok:  - Nincs olyan tiszta mély közösség Isten Szellemével és kenetével, mint volt az apostoloknak és a korai keresztényeknek. - Nem szolgálati ajándék az, akihez fordulnak a hívők segítségért. Figyelembe kell venni a szolgálati területet és az emberek hozzáállását, hiszen tudjuk, hogy volt olyan város ahol maga Jézus sem tudott úgy csodákkal is beavatkozni, ahogy szerette volna, mert az emberek nem válaszoltak hittel. Ezért csak egy-két ember tudott gyógyulást átvenni. Aztán sokszor felmerül a konkrétan meglévő még áttöretlen sötét ellenállás, melynél eredményeket csak az „erős megkötözése” a sátáni erők térdre kényszerítése után lehet elérni. Köztudott a földrajzi területek közötti igen jelentős szellemi különbség is, amit szintén meg kell említeni. Afrikai, Ázsiai és Indiai testvéreink gyakori és hatalmas csodákról tesznek bizonyságot, míg Amerikai és Európai keresztények ritkábban élik át Isten áldásának ilyen megnyilvánulását. Igaz az előbbi testvéreink mérhetetlenül nagyobb kihívásokat, szenvedéseket és próbákat élnek át nap, mint nap, mint mi.   Egyszóval sok olyan aspektusa van e témakörnek, amire egyáltalán nem vagy csak részben látunk rá.

De akár hogy itt is érvényes, az hogy minden változást az egyéntől, azaz magunktól/magunkból kell elindítani. Ezért most egy pillanatra térjünk vissza az Efézusi igerészhez: „ .. Mi az Ő hatalmának felséges nagysága irántunk, akik hiszünk, az Ő hatalma erejének ama munkája szerint”  

A kérdés régen is és most is leginkább az, hogy hiszünk e Isten hatalmas erejének a hivő életébe beavatkozó működésében, vagy elvetjük azt bármi okból kifolyólag?  Itt nem csak az úgynevezett üdvözítő hitről van szó. Hanem arról a hitről, ami utat készít és felszabadítja a gyakorlati beavatkozásra az Isten erejét, ami sokszor társul a hit ajándékával, de mégis véleményem szerint nem azonos azzal de bele torkollhat.

Szóval megkérdezlek hiszel e Isten hatalmas ma is az életedbe beavatkozni tudó erejében vagy te is csak azt gondolod hogy a természetfelettinek csak okkult oldala van és minden természetfeletti történés a sátán produktuma? Azt gondolod Isten ezen a területen, nem tesz semmit? Ellenben megengedi hogy évről évre egyre nagyobb démoni erővel rendelkező „erős emberek” okkultisták, mágusok lépjenek a színre, akik mint régen magukat valami nagynak állítják a nép előtt, és sokak szívét elfordítják Izrael Istenének keresésétől azokkal a csodajelekkel, amiket a nép között tesznek. NEM! NEM! és NEM! Isten féltékeny és féltőn szerető Isten, aki nem nézi jó szemmel, ha azt a dicsőséget, ami neki jár, megrabolják!  Az Ige azt állítja együtt nő az igazság ereje és a hazugság ereje a búza és a konkoly. Nem testvérem! Ha az okkult emberek növekednek a sötét szellemi erőben a démonokkal való egyre intenzívebb szövetségük miatt, akkor Isten népének is /legalább is egy részének egész biztosan/ mindenképpen növekedni kell a Szent Szellem erejében és ajándékaiban való gyakorlati tevékenységben! Egy hívőnek ezt agy kell látnia. Mózes botja mindig erősebb!

Fülöp és Péter kenete mindig nagyobb, mint a Simon mágusok bűbája és szemfényvesztése.            

Nézük ezt az igét más fordításokban is:

EFO:

 „Imádkozom, hogy megtudjátok, milyen mérhetetlenül nagy Isten ereje, amely értünk működik, akik hiszünk.”

Csia:

” mennyire felülmúl mindent az ő nagy hatalma a mi életünkben, akik abban a mértékben hittünk, ahogy az ő erejének uralkodó hatalmát a Krisztus életében munkálkodni láttuk.”

Nem szükséges senkinek bizonygatnom hogy Isten hatalmas és erős Isten! Jó akaratú és mindenható! De e tényekből a személyes életünkben/tapasztalatunkban csak úgy és olyan mértékben tudunk leginkább részesedni, ha hiszünk Isten erejében! /természetesen tudom, hogy létezik más hite által való áldásba jutás is, de itt most nem erről beszélünk./ Ha valóban bízunk, abban hogy Ö kész a mi életünkbe is Atyai szeretetéből beavatkozni. /természetesen akkor, úgy és olyan módon, ahogy szuverén akaratában van/ Ha teljesen bizonyosak vagyunk és egészen elhittük, hogy Jézus Krisztus tegnap ma és mindörökké ugyan az! Ahogy ezt az ige kijelenti róla, s ahogyan régen is jót tett mindenekkel Ö ugyan így tesz ma is! Csak ha ilyen hozzáállással leszünk, akkor fogjuk egyre inkább megtapasztalni a mindennapjainkban is, azt a tényt, hogy Isten a jelenben is és a mi életünkben is csodatevő Isten!

A magam részéről az elmúlt évtizedekben igen sok konkrét csodát éltem meg az élet különböző területein, melyek több hittestvérem valamint családtagom előtt is ismert dolog.  Természetesen ezek java része szubjektív, de igen számos az olyan jelek illetve csodák száma is melyek mások életében történtek meg úgy hogy Istennek tetszett, hogy rajtam keresztül szolgáljon szabadulással, gyógyulással, és más a Szent Szellem által való beavatkozással az adott személy vagy személyek életében. Istené minden dicsőség, Ö ismeri a szívemet! Ezeket csupán azért említettem meg hogy felbuzdítsam a szíveteket, hogy keressétek Isten akaratát ezekben, a dolgokban is. Egy hívő embernek, ha nem is egyforma mértékben, de ismernie, értenie és értelmeznie kell tudni a természetfeletti világot, természetesen igei módon, a Szent Szellem vezetésében, hogy se szégyent ne valljon egy konfrontáció esetében, se túl ne lépje a hitének mértékén ezen a területen sem, mert ettől is int minket az Isten beszéde. S ami a legfontosabb hogy felismerje mi az ami Isten szelemének munkája és mi az nem. S még véletlenül se essen abba a hibába hogy ami az Isten Szellemétől van azt az ördögnek tulajdonítja. Mint annak idején a farizeusok némelyike akik a Szent Szellem erejében szolgáló Úr Jézus tevékenységét a Belzebub munkájának titulálták.  

A következő posztban a lehetséges természetfeletti kihívásokkal kapcsolatosan fogok hangosan gondolkozni, ha teheted, tarts velem akkor is. 

Köszönöm hogy megtiszteltél a figyelmeddel.       

Szaladj oda az Atyához!

Elindult az esztendő! S mivel még itt tartózkodsz a földön ez bizony téged is, érint. :)

Az idei első poszt lévén, megragadva a lehetőséget kívánok minden olvasómnak Istentől megáldott és vezetett esztendőt! Isten hűséges és gondviselő Atya! Jó ezt mindenkor szem előtt tartanunk!  

Ha hívő keresztény vagy szeretném most felhívni a figyelmedet arra a tényre, hogy korodtól függetlenül gyermek vagy. Gyermeke a mindenható Istennek, aki örökkévaló beszédének igéjéből szült ujjá téged valóságos szentségben. Gyermek vagy! Persze tudom, hogy ebbéli állapottól el lehet sodródni, mert ahogy az ige mondja különbség, van a fiú és egy fattyú között. A fiú engedelmes még abban az állapotában is, amikor épp az ó természete benézett az élete ablakán.

Miért mondom ezt? Nem ellentmondás ez? Nem! Ha odafordultál és megtértél az élő Isten Jézus Krisztusban, kinyilatkoztatott kegyelméhez a Szent Szellem által, és mennyei válaszként az Atya kegyelméből újjászült, akkor nem! Akkor te kedves testvérem Isten gyermeke vagy! Amiről meggyőződésem, hogy maga a Szent Szellem tesz bizonyságot a te szellemeddel karöltve. Aki hisz az Isten fiában bizonyságtétele van önmagában! Pecsétje /záloga van. Egyszóval nem valami bizonytalan és ködös dolog az Istenfiússág. Ha számodra mégis az, apró lépésekkel haladva nézd meg hogy hol nem vetted figyelembe Isten beszédének útmutatását mely a kereszténnyé válás alaplépéseiben világosan le van fektetve.

Első sorban a megtérésre a felnőtt vízkeresztségre gondolok. Itt a blogomon is írtam már ezekről nem egyszer. De ha kérdésed adódna, írj bátran. A Szent Szellem/Lélek keresztséget, amit rendkívül fontosnak tartok megemlíteni, noha tisztában vagyok vele, hogy nem üdvösségi kérdés ellenben az előző két említett hitbeli szent cselekedettel. De véleményem szerint mindenképp elengedhetetlenül szükséges, ahhoz hogy valaki Isten országának erejében tudjon szolgálni, mind maga mind a környezete életében. Nekem nem probléma, hogyha ezt másként látod még, de én úgy találtam, hogy a Szent Szellem erejében és ajándékaiban tevékenykedő keresztények több területén a hívő életnek sokkal hatékonyabbak /eredményesebbek, mint azon testvéreik, akik eme lehetőséggel bármi okból kifolyólag nem élnek. De erről is írtam már röviden.  

Tehát ott tartunk, mint gyermekeknek, időnként oda kell szaladnunk az Atyához! Oda kell szaladnunk, hogy megöleljen aztán, azért hogy karjára véve neveljen, hiszen fiak vagyunk!

De oda kell szaladnunk a félelmeinkkel, a kudarcainkkal, a sértettségünkkel vagy akár a megbotránkozásunk idején is. Szaladnunk kell akkor is, amikor minden rendben és a világ játszótere teljes napsütésben ragyog! Aztán azért is szaladunk, mert ki szeretnénk fejezni a szeretetünket és a hálánkat a szerető kapcsolatért. Ez mellett szaladunk, hogy felhívjuk a figyelmet a környezetünkre, az embertársainkra, azaz közbenjárni megyünk. Az Atya várja és kívánja, hogy rendszeresen odaszaladjunk hozzá! Az ige azt mondja, ha olyanok nem leszünk mint a gyermekek, lemaradunk/kimaradunk az Isten országából. Nem mehetünk be abba! Talán ezért látni sok lógó orrú keresztényt sokfelé.

De mi testvéreim ne lógassuk a nózinkat semmiért Isten az aki elkezdte bennünk az Ö jó munkáját! S van egy jó hírem így az év elején is!  Ö nem csak elkezd valamit, hanem hatalma van arra, hogy be is fejezze!  A mi dolgunk, az hogy hittel, szeretettel, hálával hozzá szaladjunk!     

Szép hétvégét és köszönöm a figyelmeteket! 

Gondolataim a bibliai hitről.

Bizonyára sokan hallottátok már azt a mondást : „hogy él mint hal a vízben!” S valóban mindenki számára egyértelmű hogy ha élő fickándozó halat akar látni, szükséges kisétálnia egy tóhoz vagy folyóhoz vagy legalábbis mindenképp egy olyan vízben gazdag helyre ahol a különböző halacskák megélhetnek és szaporodhatnak. Tehát ha nem sült halról beszélünk mindenképpen összekötjük a halat még ha nem is tudatosan az életterével, ami a víz!

Nos a keresztényeknek is van egy ilyen kulcsfontosságú életterületük/létezési zónájuk, ami nem más mint a HIT!

Nincs az a hívő aki ne hallotta volna már ezt az Istennel való élő kapcsolathoz elengedhetetlenül fontos tényezőt! Természetesen amikor a bibliai hitről beszélünk tudatosítanunk kell magunkban hogy ez nem az a hit amit a világban értenek a hit alatt. Egy általános hittel minden ember rendelkezik amit a mindennapi életvitelében rendszeresen használ. De a bibliai hit témájánál mi nem erről a hitről beszélünk. Hiszen ez a fajta világban jelenlévő hit nem eredményez Istenismeretet,sem üdvösséget, sem megigazulást és sorolhatnám. Az a hit amit Isten elvár, kér, figyel, és mindenkor kész megjutalmazni az az a fajta hit ami kizárólag az Isten örök beszédéből táplálkozva növekszik fel az ember szívében/szellemében! S itt el is érkeztünk egy olyan ponthoz a hitről való gondolkozásunkban, amiről feltétlen említést kell tennünk. A bibliai hit noha érinti és támogatja/táplálja az elmét, reménységet hozva létre számára! Mégis a bibliai hit elsősorban nem az elméhez hanem a szívhez köthető/kapcsolható. „Szívvel hiszünk az Igazságban” állítja az írás!

S csakugyan amikor azt látjuk, hogy emberek egy értelmi elfogadást/igaznak tartást gondolnak hitnek, nem sok minden változik és történik az életükben, hiszen a szívük a lényegi legbelső valóságuk nincs érintve az Isten beszéde által. Ezért hangoztatta Pál hogy ö amikor prédikál nem emberi bölcsességet közöl, azaz nem az értelemnek hanem a szívnek szól elsősorban. Nem akarom, hogy félre értés legyen, nagyon fontosnak tartom az elmét a racionalitást és a dolgok átgondolását, de az ige alapján jogosan teszünk és kell tennünk különbséget az elmebeli hit és a szívbeli hit között. Az emberi kommunikációt ha nem tölti meg és nem itatja át Isten beszéde mégpedig úgy, hogy mögötte az újjászületett szívet betöltő Szent Szellem jelen van, nem tud létre hozni szívbéli hitet. Ezért utasítja Isten az örömhír mondóit arra: „Ha valaki szól, mintegy Isten igéit szólja: ha valaki szolgál, mintegy azzal az erővel szolgáljon, amelyet Isten ad: hogy mindenben Isten dicsőíttessék a Jézus Krisztus által, akinek dicsőség és hatalom örökkön-örökké. Ámen.”

Véleményem szerint ezért hatástalan és meddő legtöbbször az az igehirdetés ahol az igével szolgáló személy nincs újjászületve. Valami olyan állapot ez amit Jézus úgy jellemzett, hogy vak vezet világtalant és így mindketten a verembe esnek. Eleve Isten országában alapkövetelmény a megtérés az Újjászületés romolhatatlan magból Isten igéjéből valóságos szentségben. Számomra elképesztő, hogy hány a bibliával foglalkozó ember ezt az alap lépést még soha nem tette meg, és csodálkoznak eredménytelenségükön és szó szerinti örömtelen kínlódó hitéletükön. Emlékezzünk mit is mondott Jézus Nikodémusznak! „Bizony, bizony mondom néked: Ha valaki nem születik víztől és Lélektől, nem mehet be az Isten országába.” Mindenképpen érdemes ezen az igeversen is alaposan elgondolkoznunk.

De térjünk vissza a hit kérdésére.

Te hitből élsz? Valós Isten beszédéből származó azon álló, szívbéli hitből élsz, vagy mások utánzásából, esetleg csupán értelmi hitből amelynek nincsenek cselekedetei csak úgy van. De nem a szívedben és ezért holt hit! Semmit sem változtat sem a Te életeden sem a másokén. Az értelmi hitről mondja az írás, hogy cselekedetei nem lévén halott önmagában. Igazából nem oszt nem szoroz.

A hitből való élet nem mások utánzása! Nem rutinból, csípőből, cselekvő élet, mert abból félő hogy, hiányzik a Szent Szellem vezetése! Nem is egy inaktív elmebeli meggyőződés bibliai igazságokban.

Nem! Nem! És Nem! A hitből való élet aktív,cselekvő, a Szent Szellem vezetésére figyelő, bátor Isten beszédét szemelőt tartó, mások által világosan felismerhető és Isten által folyamatosan méltányolt élet! Igen! Isten által méltányolt neki tetsző életvitel, melyet a zsidó levél szerint mindig és folyamatosan vár, elfogad, keres és megjutalmaz!

Fontos bibliai gondolatok! 

-Mindent amit tesztek hit által hitből cselekedjétek.

-Ami nincs hitből bűn az.

-Lehetetlen Istennek hit nélkül tetszeni.

-A kételkedést a kicsinyhitűséget Jézus nem fogadta el.

-Ahol hitetlenség volt nem is tudott csodát tenni,pedig szeretett volna.

-Hitet cselekedetek által kell aktiválni élővé tenni.

-Mivel Isten adta kinek kinek a hit valóságát,jogosan kérdezi :hogy van hogy nincs hitetek?

A győzelmünk Krisztus Jézus által van,ami realizálja a láthatóban ezt a győzelmet az a mi bibliai hitünk! 

Köszönöm a figyelmeteket! 

A témához kapcsolódó érdekes, gondolkozást serkentő posztok.


http://megmondoka.blogspot.hu/2014/06/hogyan-fejlodik-hitunk-velunk-egyutt.html 

http://divinity.szabadosadam.hu/?p=7262 

http://www.ujragondolo.hu/hitem-kepekben/ 

http://www.ujragondolo.hu/ha-hit-probaja/ 

http://divinity.szabadosadam.hu/?p=8089#more-8089 

Gondolatom Isten országával kapcsolatosan.

Ami nem látható mégis megmutatható!

Nem akarom most az igazság és a békesség szoros kapcsolatának teljes térképét megrajzolni egyrészt, mert nem valószínű, hogy sikerülne másrészt, mert nem is szükségeltetik, hiszen temérdek igevers beszél e „testvérpárról” és csodálatos szilárd alapot és stabilitást adó valóságáról. A leginkább szembetűnőbb dominanciája Isten országával kapcsolatosan mutatkozik meg.
A Róma levélben ezt így olvassuk: „Mert az Isten országa nem evés, nem ivás, hanem igazság, békesség és Szent Lélek által való öröm.” Ez nem példázat bevezetés, hanem inkább egy definiálás.
Az írás arról tájékoztat minket, hogy Isten országa:

-NEM evés és ívás! Azaz nem magunknak való Földhöz ragadt életvitel.
-NEM beszédben áll!  Azaz noha hirdetnünk szükséges ezt nem elég csak nyelvel tenni, mint ahogyan szeretni sem elég csak nyelvel. A gyakorlati bemutatás kulcsa a hiteles igehirdetésnek. Amiben Isten Szelleme, mint az igazság szelleme készségesen mindig is részt vett és vesz Jézus Krisztust dicsőítve!
-NEM látható módon jött el. Azaz a jelen korban Isten országának a teljes dicsősége nem látható formában van jelen. Mint ahogyan az Úr mindenhatóságával is sokan még most nincsenek tisztában. Legalább is úgy nem, ahogy majd nemsokára az Úr Jézus Földi millenniumi országlásában lesz nyilvánvaló mindenki számára. Természetesen ez nem azt jelenti hogy mi hívők ne tapasztalnánk és tapasztalhatnánk meg már most az Isten Szellemétől való erőmozgásokat beavatkozásokat gyógyulásokat és a szabadulásokat hiszen ezt az Úr népe számára mindig is elérhetővé tette. Jézus Krisztus tegnap ma és mindörökké ugyanaz! Ö mindig kész volt bemutatni Isten országának hatalmát és a kiküldött tanítványoktól is elvárta, hogy az igehirdetést kössék össze a gyakorlattal. Erre utal egyértelműen számos igevers mellett a zsidó levél hatban az ige, hogy a Szent Szellemet vett hívőknek mekkora a felelősségük, mert ők megízlelték az Istennek jó beszédét és a jövendő Istenuralma alatt álló világ erőit. Ha ezt nem lehetne személyesen és egyértelműen beazonosíthatóan megtapasztalni, akkor nyilván nem volna számon kérhető sem. Na de nem akarok elkanyarodni, ott tartunk, hogy Isten országa az ige tanúsága szerint mibennünk, hívőkben, a mi szívünkben, életünkben van jelen.
Tehát ha igaz keresztény életet élsz, hitből élsz, és hitből cselekszel akkor Isten országa benned, van!  Isten országa pedig igazság békesség és a Szent Szellem általi öröm.
Ha tehát keresztényként /teljes joggal/ vallod, hogy Isten országa benned van.  Akkor ezt másokkal megláttatni, másoknak felragyogtatni csak úgy tudod, hogy Isten beszédének igazságának a megtartója vagy! Ahogy és amilyen mértékben erre hangsúlyt fektetsz, elkezded megtapasztalni, hogy az igazság talaján felnövekszik az Istennek minden értelmet felülhaladó békessége, amit viszont az Isten Szellemétől jövő öröm fog követni és fogja elárasztani az életedet. Ahol ellenben nincs meg az Isten igéjének való engedelmesség ott egyértelmű az igazság hiánya! Ez viszont békétlenséget, és örömtelenséget okoz. Az ilyen hívő ember szívében nincs még jelen úgy Isten országa, ahogy jelen lehetne és felemelhetné az adott személyt. Törekedj a gyakorlati hívő életre. Bárhol is tartasz a hívő életedben Isten türelmes szeretetére, jóakaratára, neked szóló nevelésére, mindig számíthatsz. Ö megmutatja az Ö országát rajtad keresztül is ahogyan együtt munkálkodsz akaratával.
Légy áldott!

Miért pont Izrael?

A mindennapi beszélgetéseim során ismerőseimtől, munkatársaimtól nem egyszer elhangzik az a kérdés. Hogy miért a Zsidó nép Isten választott népe. Miért van megkülönböztetés.
Akár korrekt tudás/ megérteni vágyás akár negatív töltetű legyen is, az ilyen kérdésekre is fontos embertársainknak a nekünk adott világosságban megválaszolni.
Én azzal szoktam kezdeni, hogy türelmet kérek, mivel sokszor az egy-két mondatban feltett kérdést mélysége és összetettsége miatt a legtöbbször nem lehet pár mondatban megválaszolni. Következőnek, mint általában mindig igyekszem azokat az igehelyeket megemlíteni melyek Isten beszédében le, vannak fektetve az adott kérdéssel kapcsolatosan.

Ha a kérdező fél figyelme érdeklődése nem lankadt, akkor együtt átbeszélve igyekszem értelmezni számára az olvasottakat. Ez segítség számára, hogy meg tudjon ragadni bele, tudjon látni sokszor egy számára teljesen más gondolkozási/értelmezési folyamatba.
A fenti kérdés esetében például, megemlítem, ha mód van rá vele, együtt felolvasom a következő igeverseket. Hogy meglássa a lényeg nem a mi véleményünkön, hanem Isten véleményén, szaván van.   
Isten mindig különbséget tesz az Élet és a halál az igaz ember és hamis ember a jó és a rossz cselekedetek az áldás és az átok között. Izrael népének kiválasztása elhívása egy bálványimádó Istentelen Istennel nem foglalkozó Öt figyelmen kívül hagyó gonosz közegben történt. A kiindulási igerésznek Mózes ötödik könyvének hetedik fejezetét szoktam választani. Itt pontosan ebbe a közegbe kapunk bepillantás. Ezután Isten kijelenti hogy szuverenitásából kifolyólag hozott egy döntést [ez kapcsolódik Római levél 9:21-hez ami arról szól hogy ha egy fazekasnak van lehetősége az agyaggyuradékból dísztárgyat vagy akár hétköznapi használati tárgyat készíteni akkor mennyivel inkább van erre lehetősége a Teremtőnek.]
„Mert az Úrnak, a te Istenednek szent népe vagy te; téged választott az Úr, a te Istened, hogy saját népe légy néki, minden nép közül e föld színén.
Nem azért szeretett titeket az Úr, sem nem azért választott titeket, hogy minden népnél többen volnátok; mert ti minden népnél kevesebben vagytok;
Hanem mivel szeretett titeket az Úr, és hogy megtartsa az esküt, amellyel megesküdt volt a ti atyáitoknak; azért hozott ki titeket az Úr hatalmas kézzel, és szabadított meg téged a szolgaságnak házából, az Egyiptomibeli Fáraó királynak kezéből.
És hogy megtudjad, hogy az Úr, a te Istened, ő az Isten, a hűséges Isten, aki megtartja a szövetséget és az irgalmasságot ezeríziglen azok iránt, akik őt szeretik, és az ő parancsolatait megtartják."
A kulcs ezekben, a versekben, az hogy Isten nem ember hogy hazudjon, és nem ígér olyat, amit nem tenne meg. Ábrahámnak Izsáknak és Jákobnak tett ígéretét megtartva, a bálványimádó megromlott gonosz nemzetségek közül választott elkülönített magának egy népet, akiket megszentelvén, megtisztítván elkülönített hogy akaratának ismerői megtartói és hirdetői is legyenek. Egy olyan rendtartásban, amit az Ó szövetségből ismerhetünk meg.
A mai kegyelmi időszakban, az Újszövetségi rendtartásban is ez történik csak most a kegyelmet és az Istennel való kapcsolattartás lehetőségét kiterjesztve Isten az egyházat, az eklézsiát [ az egyház alatt a minden népekből kihívottak seregét értem akik Jézus Krisztusban újjászülettek legyen az zsidó vagy a nemzetek közül való nép. ] hívta el/ki az Istentelen világból. Természetesen hangsúlyozni szeretném, hogy az Egyház elhívása nem szüntette meg Izrael elhívását./lásd Római levél idevonatkozó részei./ A szelíd olajfába mi a nemzetekből megtértek oltattunk be, és nem fordítva.
Jézus egyszer azt mondta: „Más juhaim is vannak nékem, amelyek nem ebből az akolból valók: azokat is elő kell hoznom, és hallgatnak majd az én szómra; és lészen egy akol és egy pásztor.” Ezen vers is egyértelműen kifejezi hogy ezek a „más” juhok is léteznek, Istenéi, és egy napon majd hallgatni fognak rá úgy, ahogyan az most az igazi egyház teszi.
Tehát egyfelől nem szabad Izrael különleges szerepét elvitatni, se túlhangsúlyozva azt elfelejteni, hogy most a kegyelem időszakában a nemzetek megtérésének érdekében félre vannak téve egy ideig még a nemzetek közül a „sokaság” megtérésre jut. S a Szent Szellem elő kövekből / újjászületett emberek/ felépíti az Isten templomát. Ezek után Isten ismét teljes mértékben Izrael felé fog fordulni.Mivel a menyasszony az egyház elkészült, felékesítette magát. 
Nem szabad tehát elfelejtkeznünk arról az igazságról, hogy a jelen időszakban a Mindenható Isten, ha lehet így mondani három kategóriában, gondolkozik és minden kategóriával más- más a  munkája és terve, van. Ez a három kategória ma a Földön Izrael az Egyház és a Nemzetek.


Egy régebbi posztom : a témával kapcsolatosan. 

Tanulmányozandó igerészek.
5Mózes 7. fejezet.
Római levél 3. fejezet.
Római levél 10. 11. fejezet.

A hit másik oldala, avagy MEGMARADNI a kegyelemben cselekedetek által.

A kegyelemben maradni a Királyi törvény által.
Ezen bejegyzésem szorosan kapcsolódik az előző posztomhoz.

Miután az előző bejegyzésben félreérthetetlenül megláttuk, hogy az ember csak és kizárólag az Úr Jézusban, mint személyes megváltójába vetett hit által tud megigazulni. A Jakab levél alapján fontos továbblépnünk. Van egy mondás miszerint vagy a bűn tart távol a bibliától vagy a Biblia a bűntől. Ezt a magam életében is igazolhatom a mögöttem lévő hívő élet alapján. Az ige azon felül, hogy megvilágosít bölcsességet/értelmet ad, hitet és reménységet közvetít a szellemünk és lelkünk, vagy ahogy mások mondják a szívünk és az elménk számára. Sőt az írás még arra is rávilágít, hogy akik megnyerik az igét, magukba fogadják és emésztik, azok számára életet és testük számára egészséget, eredményez. [Szóval szeressétek az igét!] Itt a földön a bibliának kell lenni a legjobb barátodnak. Talán el lehet mondani, hogy még soha egyetlen egy generáció nem volt, amelyikre annyi szerteágazó hatást zúdítottak volna az élet minden területéről,  mint az amelyikben most élünk. Az embernek a figyelméért és reagálásáért a nap minden percében hihetetlen nagy harc folyik. Isten jelenleg is az Ö beszédén keresztül keres és szólít meg elsősorban. Ha nem szánsz időt az igével való kapcsolatra szellemi alultápláltságot, fogsz megélni. Ami igen veszélyesé is tud válni.  

A Jakab levél elején azt olvassuk, hogy egészen bizonyosan minden hívő embert kihívások harcok és próbák, azaz különféle kísértések fognak érni egyszóval meg lesz próbálva a hitünk. Ha eddig nem gondoltál bele egész nyugodtan, tudatosíthatod magadban, hogy a világ/környezeted, sátán, de még a saját régi bukott természeted is rendszeresen támadást indíthat ez által próbára téve a hitedet. S azt se felejtsd el hogy a környezeted is nagyon tudatosan figyel hogy mit és hogyan cselekszel mint hívő.
Ezért nagyon fontos ugyan úgy hangsúlyozni a hitből való megigazulás mellett, amiről az előző bejegyzésben olvashattál. Hogy mennyire de mennyire fontos hogy az Isten kegyelméből megigazított Isten gyermeke mit és hogyan Cselekszik. 
Igen itt már belépnek a hit cselekedetei, mert ahogy Jakab mondja:
"Az igének pedig megtartói legyetek és ne csak hallgatói, megcsalván magatokat.
Mert ha valaki hallgatója az igének és nem megtartója, az ilyen hasonlatos ahhoz az emberhez, aki tükörben nézi az ő természet szerinti ábrázatát: Mert megnézte magát és elment, és azonnal elfelejtette, milyen volt." 
Azaz Isten minekutána Jézus Krisztusba vetett hited miatt elfogadott és megigazított.
Eme valóságos állapot miatt elvárja hogy most már ehhez méltóan ehhez mérten viselkedj és cselekedj. Magunktól/érdemeink alapján NEM tudunk odaülni a mennyei asztalhoz, ezt Isten KEGYELME végzi el! De minekutána már ott vagyunk Isten elvárja, hogy úgy is  viselkedjünk mint akik valóban a menyei asztaltársasághoz tartoznak.  Szeretném, ha ezt megértenétek! Nagyon sok kereszténynél ez igen komoly probléma, nem az új teremtés szerint cselekszik, hanem illetlenül. Így magára közösségére és Isten munkájára szégyent hoz. Megjegyzem ha nem élünk az ige útmutatása szerint igazságban hogy akarunk helyes önértékelést, ha nem cselekedjük meg az igét a mindennapjainkban hogyan akarunk erősek lenni az Igazság által.  
Tehát a Jakab második fejezete szerint: „Azonképpen a hit is, ha cselekedetei nincsenek, megholt ő magában.” 
Egy másik fordításban: „Ugyanígy van a hit is: ha nem következnek belőle tettek, akkor halott. Nem ér semmit, mert nem hatékony.
Tehát az életeddel, a cselekedeteiddel, a beszédeddel egyszóval mindazzal, ami Te vagy,
meg kell tudnod mutatni, hogy megigazultál, hogy Istennel jársz és hogy minden tökéletlenséged/harcod ellenére, igen is az igének megtartója vagy és nem csak egy bibliai tudással, teológiával bírsz, ami valóságos igei szent szellemi cselekedetek hiányában csupán halott hit.
Jézus azt mondta:” Képmutatók, igazán prófétált felőletek Ézsaiás, mondván: Ez a nép szájával közelget hozzám, és ajkával tisztel engemet; szíve pedig távol van tőlem.”

"Mondván: Az írástudók és a farizeusok a Mózes székében ülnek: Annak okáért, amit parancsolnak néktek, mindazt megtartsátok és megcselekedjétek; de az ő cselekedeteik szerint ne cselekedjetek. Mert ők mondják, de nem cselekszik."
 Így érthetővé válik, hogyan jön létre a sok erőtlen és lassan-lassan képmutatóvá másokat okoló, másra mutogató keresztény embertípus. Senkit nem szándékozom kárhoztatni Isten az, aki megigazít, akinek kegyelmével helyre tudunk állni. A kulcs, az hogy nincs a hitének cselekedete. Se, jó se kevésbé jó, ami még mindig jobb, mint a semmilyen. Mindössze amit fel tud mutatni az a régi természetének életvitele, megspékelve vallásos mázzal.  Ez nálam is rengeteg problémát okozott korábban. De Istennek van kegyelme és megoldása erre is. De ezt nem javaslom senkinek, hogy megvárja. Bölcsebb, ha igaz emberként igaz cselekedetekben élünk.

Nekünk hitből kell élnünk azokat a jó cselekedeteket megvalósítva melyeket Isten elkészített és megvalósítására ajtót nyitott.
„ És mindent, amit csak cselekszetek szóval vagy tettel, mindent az Úr Jézusnak nevében cselekedjetek, hálát adván az Istennek és Atyának Ő általa.”

„Úgy szóljatok, és úgy cselekedjetek, mint akiket a szabadság törvénye fog megítélni.”

Egy pillanatra itt megjegyzem, hogy láthatjátok, hogy minket nem a Mózesi, hanem a Krisztusi Szabadság törvénye fog megítélni. Ami tökéletesebb és Teljesebb mint a Mózesi törvények. Annyival, amennyivel Maga Jézus Krisztus tökéletesebb minden földi embernél a ki eddig élt és valaha élni fog. Mielőtt félre értene valaki, leszögezem a Mózesi törvény szent igaz és Jó, de ez ma a kegyelem korszakában beintegrálódott a Királyi törvénybe, a szabadság törvényébe. Az által, aki azt helyettünk tökéletesen betöltötte. Jézus Krisztus a mi megváltónk által!
Amikor a királyi törvényben élünk a Szabadság törvényében. Akkor szeretetben a törvényt betöltve élünk. Akkor válik igazán világossá számunkra az a rész a bibliából, amely a Római levél 14 fejezetében van számunkra megírva.


„A hitben erőtlent fogadjátok be, nem ítélgetvén vélekedéseit.
Némely ember azt hiszi, hogy mindent megehetik; a hitben erőtlen pedig zöldséget eszik.
Aki eszik, ne vesse meg azt, aki nem eszik; és aki nem eszik, ne kárhoztassa azt, aki eszik. Mert az Isten befogadta őt. Te kicsoda vagy, hogy kárhoztatod a más szolgáját? Az ő tulajdon urának áll vagy esik. De meg fog állani, mert az Úr által képes, hogy megálljon. Emez az egyik napot különbnek tartja a másiknál: amaz pedig minden napot egyformának tart. Ki-ki a maga értelme felől legyen meggyőződve. Aki ügyel a napra, az Úrért ügyel: és aki nem ügyel a napra, az Úrért nem ügyel. Aki eszik, az Úrért eszik, mert hálákat ad az Istennek: és aki nem eszik, az Úrért nem eszik, és hálákat ad az Istennek. Mert közülünk senki sem él önmagának, és senki sem hal önmagának:
Mert ha élünk, az Úrnak élünk; ha meghalunk, az Úrnak halunk meg. Azért akár éljünk, akár haljunk, az Úréi vagyunk. Mert azért halt meg és támadott fel és elevenedett meg Krisztus, hogy mind holtakon mind élőkön uralkodjék. Te pedig miért kárhoztatod a te atyádfiát? Avagy te is miért veted meg a te atyádfiát? Hiszen mindnyájan oda állunk majd a Krisztus ítélőszéke elé. Mert meg van írva: Élek én, mond az Úr, mert nékem hajol meg minden térd, és minden nyelv Istent magasztalja. Azért hát mindenikünk maga ad számot magáról az Istennek. Annak okáért egymást többé ne kárhoztassuk: hanem inkább azt tartsátok, hogy a ti atyátok fiának ne szerezzetek megütközést vagy megbotránkozást. Tudom és meg vagyok győződve az Úr Jézusban, hogy semmi sem tisztátalan önmagában: hanem bármi annak tisztátalan, aki tisztátalannak tartja. De ha a te atyádfia az ételért megszomorodik, akkor te nem szeretet szerint cselekszel. /megint a királyi törvény!/ Ne veszítsd el azt a te ételeddel, akiért Krisztus meghalt. Ne káromoltassék azért a ti javatok. Mert az Isten országa nem evés, nem ivás, hanem igazság, békesség és Szent Lélek által való öröm. Mert aki ezekben szolgál a Krisztusnak, kedves Istennek, és az emberek előtt megpróbált. Azért tehát törekedjünk azokra, amik a békességre és az egymás épülésére valók. Ne rontsd le az ételért az Isten munkáját. Minden tiszta ugyan, de rossz annak az embernek, aki botránkozással eszi. Jó nem enni húst és nem inni bort, sem semmit nem tenni, amiben a te atyádfia megütközik, vagy megbotránkozik, vagy erőtlen.
Te néked hited van: tartsd meg magadban Isten előtt. Boldog, aki nem kárhoztatja magát abban, amit helyesel. Aki pedig kételkedik, ha eszik, kárhoztatva van, mert nem hitből eszik. Ami pedig hitből nincs, bűn az.” 

Ezen fejezetből is világosan kitűnik a Királyi törvény a Szeretet törvényének gyakorlati alkalmazásának hogyan ja és  mikéntje, természetesen most még ide lehetne az egy Korintus levél 13. fejezetét is másolni.
Ami szintén megvilágítja a gyakorlati szeretet mibenlétét. Amit természetesen csak Isten kegyelme és Szellemének ereje által tudunk betölteni többé kevésbé sikeresen közvetítve az embertársaink felé.
Egyszóval egész világosan kitűnik mit is vár el ISTEN tőlünk ha már CSELEKEDETEKRŐL van szó!
:)

Köszönöm a figyelmeteket.

A megtérésről.

Mi is a megtérés az újjászületés, azaz az Isten útjára való lépés.


Talán azzal kezdem hogy a legfontosabb tény ebben a kérdésben az hogy aki erről a témáról publikál értekezik az olyan ember legyen akinek ezen bibliai igazság igen és ámen az életében. Miért fontos ez? Nos azért mert maga az Úr Jézus kéri, hogy vak ne vezessen világtalant. Mert verembe fognak esni. Most nem fogok utalni arra a rengeteg félreértésre, ami e témában tapasztalható, annál inkább szeretném röviden felvázolni mit is ért a Biblia megtérésen/Újjászületésen. Az ide vonatkozó fontosabb igeverseket a poszt végén természetesen felsorolom.

Azzal kezdeném, hogy a megtérés az-az Élő Istennel való kapcsolatfelvétel legelső és legfontosabb lépése a mi részünkről. Ez nem csak egy gondolkozás béli változást jelent. Nem csak úgymond az igazságnak vagy Isten személyének létezésének az elfogadását jelenti. A megtéréskor az ember megáll a mindenható Isten előtt és felismerve menthetetlen és elveszett állapotát, bűnbánatra jut. Szó szerint felfogva és rádöbbenve arra a tényre, hogy életének királya eddig a saját Énje volt. S mint trónbitorló élte az életét. Kiszolgálva bűnös természetét, mely csak még inkább távolabb lökte nap, mint nap a kegyelem Istenétől. Ezért is élt Isten nélkül a saját feje után menve hol felmentve hol vádolva magát.
Tehát amikor ilyen lelkülettel összetörve megállunk az Isten előtt,és elismerjük, hogy szükségünk van a kegyelmére, a szeretetére, a vezetésére. S segítségül hívjuk az Úr JÉZUS NEVÉT. Akkor létrejött az a szívbéli állapot, ami ha gyakorlatba, azaz valóságos cselekedetbe van ültetve: létre hozza, előidézi a megtérést. Tehát ez az emberi oldal.
Erre válaszként kapja a megtért ember Istentől az újjászületés csodáját, amely egy olyan Szent Szellemi megtapasztalás melyet, az azt megélt /átélt ember kitörölhetetlenül, végérvényesen megjegyez. Sokszor az esemény napjára és órájára való pontos emlékezéssel. Legalábbis én erről tudok beszámolni.

Ettől a pillanattól kezdve függetlenül az érzéseitől és gyakorlati megtapasztalásaitól.
Belépett Isten családjába és hatalmat kapott hogy Isten gyermekévé legyen. Azaz az Atya akarata szerint élje tovább a hátra lévő életét.  Ez nem azt jelenti, hogy tökéletes ember lesz  és többé nem tud vagy  nem tesz olyat, ami Isten tökéletes mértékét sérti, hanem azt, hogy most már az újjászületése után, rendszeres napi kapcsolatban  egyre inkább  kiábrázolódhat benne Az Úr Jézus természete… S így hiteles tanítványa lehet a Mindenhatónak… azaz végső soron folyamatában  teljesül Isten akarata és megszentelve élheti a mindennapi életét.  

A könnyebb érthetőség kedvéért vegyük egy példát is. Mivel a Biblia azt állítja, hogy minden ember Ádámtól származik. Így minden ember a bűneset óta úgy születik, meg hogy eredendően magában hordozza a bűn és a halál valóságát. /ezt a tényt nem szükséges nagyon bizonygatnom, hiszen elég, ha csak magunkba nézünk. De az emberi történelem is totálisan igazolja./ nos ezt az állapotot egy valamikor égő de az óta lángját vesztett gyertyacsonk fekete kanócára tudnám leginkább hasonlítani. Ez a fekete kis funkcióját már nem betöltő kanócdarab ábrázolja ki leginkább az ember halott szellemét. Az Istentől való elszakítottság tényét, mely a bűn következménye.A Megtérés és újjászületés pillanatában pontosan ez a fekete kis elszenesedett kanócdarab kerül Isten részéről szeretetének és elfogadásának jeleként ismételten meggyújtásra. El tudod ezt képzelni.?Nos ez a megtérés!
A megelevenített szellemed már nincs többé elzárva Istentől! Létezése szeretete és számodra adott ajándékai immár valóságosakká lettek! Tapasztalataidtól és érzéseidtől függetlenül. A megtéréseddel létre jött az Élő Istennel való személyesen megtapasztalt valóságos kapcsolatod.
Tudnod kell ennél nincs csodálatosabb se itt se a túlvilágon!


Befejezésül egy nagyon fontos igevers:" Megtértek és meglátjátok, hogy különbség van az igaz és a gonosz között, az Isten szolgája között és a között, aki nem szolgálja őt." 
Gyakorlatilag a vallásos csalásokat képmutatásokat és az emberi romoltságot is feltárni és gyógyítani csak így lehet. 

Tanulmányozandó igeversek:
 Ó szövetségi igék: Jóel 2:12-13 versek   Ézsaiás 55:7    Zakariás 1:3-6 Ezékiel 36: 26-27 versek
Új szövetségi igeversek :  Máté 4:17  Márk 1:15  Apostolok cselekedetei:2:37-38  Róma:310-18 ig.

Jézus vérének egyedülállósága záró gondolataim.

Az előzőekben megértettük hogy Isten meghatározta, hogy milyen módon és milyen áldozat felmutatásával tudunk elé járulni. Melyek teljes mértékben különbözőek azoktól a pogány és démonok által inspirált áldozatoktól melyek az emberi történelmet végigkísérik.

„Azért, mert elhagytak engem, és idegenné tették e helyet, és idegen isteneknek áldoztak benne, akiket sem ők nem ismertek, sem atyáik, sem Júda királyai, és eltöltötték e helyet ártatlan vérrel; és magaslatokat építenek a Baálnak, hogy megégessék fiaikat a tűzben, égőáldozatul a Baálnak, amit én nem parancsoltam, sem nem rendeltem, és amire nem is gondoltam.” 

Pál a pogányok apostola pedig röviden kijelenti:” Sőt, hogy amit a pogányok áldoznak, démonoknak áldozzák és nem Istennek; nem akarom pedig, hogy ti az ördögökkel legyetek közösségben.”

 Elemben a fent említett hamis áldozatokkal a  mi megigazulásunk alapja az a tökéletes és egyszeri áldozat, amit Jézus Krisztus mutatott be értünk, mint Isten báránya. Aki meghalt a mi bűneink miatt, eltemették majd harmadnapra feltámadott a halálból a mi megigazulásunkért, megmentésünkért!  Az Úr Jézus bűn nélküli volt. Ezért meghalni se tudott volna. Mivel magára vette a MI bűneinket ezért tudta öt a halál elérni. De ez a helyettesítés értünk történt meg. Mert ahol nincs bűn ott nincs halál sem. Ezért ha a mindenható Isten neked bűnbocsánatot ad Jézus által akkor egyben felszabadít a halál hatalma alól is. Ezét lehet az embernek már itt a földön örök élete, ahogy arról a bibliában olvasunk.  Többek között ezért is rendkívül fontos hogy az ember személyesen megbéküljön a Teremtőjével.

Remélem valamennyire a témához tartozó bibliai igazságok fejtegetése és ismételgetése a segítségedre volt. Bízom benne, hogy sokkal világosabb képet kaptál arról hogy mennyire nem mindegy hogy van e valóságos kapcsolatod a feltámadott Jézus Krisztussal. Nagyon nem mindegy hogy „hazataláltál már”vagy még kint bolyongsz a hideg és sötét bűnnel átitatott világban igazából még azt sem tudva, hogy merre haladsz.

A jelenlegi témánk lezárását egy pár igevers citálásával teszem. Ez további gondolatokat és hitbeli megerősödést indíthat el a szívedben, aminek az eredményeként a fent tárgyalt igazságok egy teljesen új irányt adhatnak az életednek.

 -„Tudván, hogy nem veszendő holmin, ezüstön vagy aranyon váltattatok meg a ti atyáitoktól örökölt hiábavaló életetekből; Hanem drága véren, mint hibátlan és szeplőtlen bárányén, a Krisztusén.” /I Péter 1:18/

-„Akiben van a mi váltságunk az Ő vére által, a bűnöknek bocsánata az Ő kegyelmének gazdagsága szerint. Melyet nagy bőséggel közlött velünk minden bölcsességgel és értelemmel, Megismertetvén velünk az Ő akaratának titkát az Ő jó kedve szerint, melyet eleve elrendelt magában. Az idők teljességének rendjére nézve, hogy ismét egybeszerkeszt magának mindeneket a Krisztusban, mind, amelyek a mennyekben vannak, mind, amelyek e földön vannak." /Efézus 1;7-/

-„Titeket is megelevenített, akik holtak valátok a ti vétkeitek és bűneitek miatt. Melyekben jártatok egykor e világ folyása szerint, a levegőbeli hatalmasság fejedelme szerint, ama lélek szerint, mely most az engedetlenség fiaiban munkálkodik.Akik között forgolódtunk egykor mi is mindnyájan a mi testünk kívánságaiban, cselekedvén a testnek és a gondolatoknak akaratját, és természet szerint haragnak fiai valánk, mint egyebek is.

De az Isten gazdag lévén irgalmasságban, az Ő nagy szerelméből, mellyel minket szeretett. Minket, kik meg voltunk halva a vétkek miatt, megelevenített együtt a Krisztussal, (kegyelemből tartattatok meg!) És együtt feltámasztott és együtt ültetett a mennyekben, Krisztus Jézusban, hogy megmutassa a következendő időkben az Ő kegyelmének felséges gazdagságát hozzánk való jóságából a Krisztus Jézusban. Mert kegyelemből tartattatok meg, hit által; és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez. Nem cselekedetekből, hogy senki ne kérkedjék." Efézus 2;1-9/

-„Jöttek pedig ugyanazon időben némelyek, kik néki hírt mondának a Galileabeliek felől, kiknek vérét Pilátus az ő áldozatukkal elegyítette. És felelvén Jézus, monda nékik: Gondoljátok-e, hogy ezek a Galileabeliek bűnösebbek voltak valamennyi Galileabelinél, mivelhogy ezeket szenvedték? Nem, mondom néktek: sőt inkább, ha meg nem tértek, mindnyájan, hasonlóképpen elvesztek. Vagy az a tizennyolc, akire rászakadt a torony Siloámban, és megölte őket, gondoljátok-e, hogy bűnösebb volt minden más Jeruzsálemben lakó embernél? Nem, mondom néktek: sőt inkább, ha meg nem tértek, mindnyájan hasonlóképpen elvesztek."/Lukács ev 13;1-/

-„Akkor szól majd az ő bal keze felől állókhoz is: Távozzatok tőlem, ti átkozottak, az örök tűzre, amely az ördögnek és az ő angyalainak készíttetett." /Máté 25;41/

A biblia egyértelművé teszi, hogy a kárhozat a gyötrelem nem az embernek van fenntartva. Isten az embert szereti és megváltotta Szent Fia által.

De meg kell érteni az igazságos Isten, nem tud védelmet adni azoknak az embereknek, akik elutasítják a megváltásukat bármi okra is hivatkozva. Azok az emberek végső soron beintegrálódnak a bukott sátáni királyságba, amivel a bűn összeköti őket. Ha ez az integrálódási folyamat nincs a megtérés által megszakítva és felszámolva. Akkor sátán eléri azt hogy az emberek nagy része, szintén  mint az ősbűnt is neki köszönve elkárhozzon.

Ne így legyen, hiszen ma még tart a „kegyelem napja” és mindannyinknak  bármilyen bűnösök is legyünk bármilyen sötét is a múltunk. Van lehetőségünk visszatérni, megtérni az Istennel való személyes kapcsolatba. Dicsőség legyen, ezért ami megváltónknak az Örökké áldandó Jézus Krisztusnak!

Köszönöm hogy megtiszteltél a figyelmeddel.