„Mert az Úr nem azt nézi,
amit az ember; mert az ember azt nézi, ami szeme előtt van, de az Úr azt nézi,
mi a szívben van.”
Ma reggel, több téma közül
ez az igevers emelkedett ki leginkább, így erről írok most pár sort nektek. Azzal kezdeném, hogy az egészséges kereszténységben kikerülhetetlen a
rendszeres napi szintű közösség, Isten beszédével, a szentírás igazságaival.
Kiemelten fontosnak tartom a személyes bibliaolvasást, de ezzel párhuzamosan
épp így, az élőszóban elhangzó prédikált igét is. Az Isten beszédének
bölcsességét, a személyes kijelentéseket, felismeréseket, összefüggések
meglátását, ilyenkor tudod leginkább megnyerni.
Ezen a ponton figyeltem
meg nem egyszer, hogy az emberek egy része, mivel azt nézi, ami a szem előtt
van, szinte teljes mértékben, a sátán ravaszságából kifolyólag, meg lesz fosztva így az Ige áldásától. Az igazságnak a szava, nem hogy nem tud az ilyen ember szívébe bekerülni, de még az értelmét
se tudja megérinteni, mert a prédikálás első másodpercétől, a figyelme el lett
terelve a gonosz által használt „szemkapun” vagy akár „fülkapun” keresztül.
Mire gondolok? Például Ilyen ember aki így szól: „És monda néki Nátánael:
Názáretből támadhat-é valami jó? Monda néki Filep: Jer és lásd meg! (Mondjuk
itt, noha szkeptikus volt, de jól sült el a dolog, mert hallgatott végül is
Filepre.) vagy „Avagy nem ez-e az ácsmester, Máriának a fia, Jakabnak,
Józsénak, Júdásnak és Simonnak pedig testvére? És nincsenek-e itt közöttünk az
ő nőtestvérei is? És megbotránkoznak vala ő benne. Jézus pedig monda nékik:
Nincs próféta tisztesség nélkül csak a maga hazájában, és a rokonai között és a
maga házában. Nem is tehet vala ott semmi csodát, csak néhány beteget gyógyított meg, rajok vetvén kezeit. És csodálkozik vala azoknak hitetlenségén. Aztán
köröskörül járja vala a falvakat, tanítván.” A lényeg, hogy az Isten beszédét neked szólni kívánó
embereket megelőzhet, olyan pletyka vagy téves, akár rossz hír is, amit ha te
elfogadsz, beengedsz, akkor fix, hogy arról az áldásról, ami el lett számodra
általa készítve, szépen le is maradtál. De itt tovább is megyek, számos
alkalommal voltam fültanúja, hogy így szóltak emberek, hagyd már, én nem
hallgatok olyan embert aki, „zsebre vágott kézzel prédikál” vagy amint meglátja,
és nem öltönyben lép fel a pulpitusra, azonnal leírja, hogy még felöltözni se
tud. Remélem, érthető mire szeretném felhívni a figyelmet.
Ne a láthatóakra néz! Nem
lényeg, hogy öltönyben, vagy farmerban,( természetesen legyen ápolt, törekedjen minden téren az igényességre, ez jó, de igazából nem ez a lényeg) nem mérvadó, hogy nő vagy férfi, nem
számít, hogy állva, ülve, hosszú hajjal vagy rövid frizurával, nyomtatott
Bibliából vagy okos eszközről olvasva. Mindezek nem számítanak, nem lényegesek,
egyszerűen nem ezen van a hangsúly. A lényeg ebben az Isteni figyelmeztetésben
van: „Mert akit az Isten küldött, az Isten beszédeit szólja; mivelhogy az Isten
nem mérték szerint adja a Lelket.” és ez
is:” Ha valaki szól, mintegy Isten igéit szólja: ha valaki szolgál, mintegy
azzal az erővel szolgáljon, amelyet Isten ád: hogy mindenben Isten
dicsőíttessék a Jézus Krisztus által, akinek dicsőség és hatalom
örökkön-örökké. Ámen.” Tehát csak ez számít elsősorban! Aki szól, az Isten
beszédét szólja, sóval fűszerezetten, mint arany almát ezüst tálcán. (az arany
alma a tökéletes/tiszta és szent Isteni szó/Igazság. Az ezüst tálcán való
kínálás pedig azt követeli meg tüllünk, hogy a szentírás áldott szavát/igazságát
mindig a kegyelem fényében lássuk és szóljuk. Az igét a Szent Szellem
vezetésében, szívből szívbe szólva, hittel és bátorsággal kell közölni.
Helyesen hasogatva, a teljes írás összefüggéseinek megismert világosságánál,
ahhoz nem hozzá téve és nem elvéve, elhallgatva belőle.Nekünk pedig Isten az Ő kegyelméből, adjon mind inkább lágy és alázatos, az igazság magját befogadó szívet. Nagy öröm számomra, hogy
szeretitek és hallgatjátok az Isten Szent és Igaz beszédét, velem együtt,
akinek Isten kegyelmet adott, hogy az igazság elérje a szívemet és jó földbe hulljon, csak úgy mint nálatok.
Köszönöm a figyelmeteket!
