Kegyelem vagy szuper kegyelem?

Mint mindent, sajnos a kegyelmet is túl lehet hangsúlyozni.  

Mi nem a hitben hiszünk! A hitünk központja, lényege és valója a Názáreti Jézus Krisztus, aki kereszthalált halt a mi bűneinkért, és feltámadott a mi megigazulásunkért! Aki hit által átvette a megigazulását, arról elmondható, hogy Krisztusban van! Hiszen csak benne van lehetőség megigazulni, igazságot nyerni hit által. Ez az állapot, a maga személyes, és szubjektív valósága miatt, másoknak nem látható! Ezért ennek a csodálatos valóságnak két oldala van.„Maradjatok én bennem és én is ti bennetek. Miképpen a szőlővessző nem teremhet gyümölcsöt magától, hanemha a szőlőtőkén marad; akképpen ti sem, hanem ha én bennem maradtok.” Mi Krisztusban, Ö pedig bennünk él! Ez már viszont mindenki által felismerhető és mérhető! A mi Krisztusban oldal, nem annyira látható és utánozható / én hívő vagyok, de a valóság egy képmutató élet/. A Krisztus bennünk oldal viszont látható és mérhető, itt a tények beszélnek, a még meglévő tökéletlenségek ellenére is.  / Pl. legyen hittel és Szent Szellemmel teljes, nem lenne logikus ezt kérni, ha nem lenne mérhető / Akiben Jézus Krisztus, lakozást vett, annak az élete, belülről fakadva megváltozik/átalakul és egyre inkább hasonlóan fog élni, mint Jézus! Hiszen azt mondja az írás: „Krisztussal együtt megfeszíttettem. Élek pedig többé nem én, hanem él bennem a Krisztus; amely életet pedig most testben élek, az Isten Fiában, való hitben élem, aki szeretett engem és önmagát adta érettem.” Hitben élem, de nem halott hitben! Erről nemrég írtam pár gondolatot. Tehát bátran kijelenthetjük, hogy az, aki azt állítja, hogy Jézus Krisztusban van és megigazult hit által, az egyben azt is állítja, hogy nem csak ö van Jézus Krisztusban, hanem Krisztus is ö benne! Ez pedig mindenképpen előbb-utóbb szent életvitelben mutatkozik meg! Nem szabad lemondanunk, a gyakorlati szent életre való törekvésről, csupán azért, mert most divat lett a kegyelmet kiragadva, túlhangsúlyozva egyfajta szuper kegyelmet tanítani némelyeknek. A test megfeszítése ma sokaknál kigúnyolandó tanítás, hiszen mindent szabad nekik. A tisztaságra való felhívás, ma sokaknak törvénykezés. Csak sajnálni tudom azokat, akik így gondolkoznak, ez nem a felűről való bölcsesség, inkább testi és démoni.   

Köszönöm hogy itt jártál!   

Gondolataim az Isten embereiről.

Akiket Isten küld, azok Isten beszédét szólják, és azzal az erővel szolgálnak, amelyet Isten ad nekik! Nem pszichikai és nem démonikus erő ez! Ezt több dologban is egészen világosan fel lehet és fel kell ismernünk! Egy ilyen fontos dologban nem szabad azt gondolnunk hogy Isten bizonytalanságban akar tartani. 

"Ha valaki szól, mintegy Isten igéit szólja: ha valaki szolgál, mintegy azzal az erővel szolgáljon, amelyet Isten ad: hogy mindenben Isten dicsőíttessék a Jézus Krisztus által, akinek dicsőség és hatalom örökkön-örökké. Ámen."

Az egyik ilyen mérő, pont a fenti igében van jelen. Akit Isten küldött az-az Isten beszédét szólja. Helyesen hasogatott, szeretettel és irgalommal átitatott, bölcsen közölt igéket oszt meg, amelyek felemelnek, és közelebb visznek Istenhez, ahhoz képest mint előtte voltál.  Ha pedig valaki szolgál azzal az erővel, kell tennie melyet a Szent Szellem Isten, nyilvánít meg a szolgálati és szellemi ajándékokon keresztül. Itt fontos megjegyeznem, hogy ezt a két területet az Isten beszédét és az Isten erejének megnyilvánulását soha nem szabad szétválasztani.  Ahol a bibliai igazságok ismerete és figyelmembe vétele nélkül találkozol természetfeletti erővel, az nem Istentől van, még akkor sem, ha nagyon hasonlít arra. Ha pedig nem látsz, nem találsz egyáltalán erőt /természetfeletti Istentől jövő munkát az életedben és a gyülekezetedben akkor valószínűleg csupán vallásos életet éldegélsz egy vallásos helyen.      

Az Isten beszédét szóló és még inkább az Ö erejében mozgó a Szent Szellem ajándékait, hit által bemutató Isten embereit, a leggyakrabban olyan vádakkal illetik, mint magát Jézus Krisztust is, annak idején, amikor itt a földön testben járt közöttünk! "A farizeusok pedig ezt hallván, mondának: Ez nem űzi ki az ördögöket, hanemha Belzebubbal, az ördögök fejedelmével."  Csak megjegyzem ezek nem hitetlen emberek voltak. Azt mondták rá, hogy csodatevő tevékenységét sátáni /démonikus erővel végzi. Természetesen ez nem volt igaz, de az embereket „az engedetlenség fiait” sátán rendszeresen felhasználja, arra hogy az Isten munkájától a Szent Szellem erő megnyilvánulásaitól az embereket elidegenítse, káoszt, zűrzavart, összemosást és félelmet létrehozva. Meg se tudnám számolni mennyi ilyen témájú videót, és könyvet tanulmányoztam át az évek során. Kifejezetten azért, hogy megértsem melyek azok a biblia irányelvek, amelyeket alkalmaznunk kell, amikor is olyan eseményekkel, természetfeletti megnyilvánulásokkal találkozunk, amelyről az emberek ma már egyre többet, nem csak hallanak, és beszélnek.  Hanem saját maguk is közvetlen vagy közvetett átélői. Ma már olyan időben élünk, amikor a materialista világnézettől tömegével fordulnak el az emberek, mert a meg növekedett információáramlás miatt, az eddig beszűkült világlátásuk jelentősen kitágulva, sok dolog újra átgondolására ösztönzi őket.  Aminek külön örülök, hogy az egyházon belül is tapasztalni ezt, és ha nem is nagy léptekkel, de egyértelműen és folyamatosan apad azon hívők száma is, akik megtérésük ellenére a materialista gondolkozástól valamilyen okból nem szabadultak meg, pedig illett volna nekik. Pár hete kaptam egy videót a ahol képkockákra szedve elemezték hogy a videón szereplő csoda megtörtént e vagy csupán félrevezetés történt. Egy gondom van az ilyen videókkal, kizárólag logikai úton értelmezik a látottakat és nem szellemben. A Szent Szellem ajándékait teljesen mellőzve /azt nem ismerve/ Ez viszont félreértést a látottakba való önkényes gondolat beültetéseket eredményez. Sajnos rendszeresen találkozom olyan, magukat az Isten népének védelmezőiként bemutató megmondom emberekkel, akik azon túl, hogy álnevek és az ismeretlenség leple alatt tevékenykednek. Egyben így saját magukat elérhetetlenné és megmérhetetlenné teszik. Pedig jó volna tudni róluk egy-két alap információt. Mint mondjuk kinek, vannak alárendelve az egyházban, mert ugye, messziről jött ember azt mond, amit akar. Az egyházban bármelyik szárnyát is nézem, van egy hivatalosan elfogadott Isten által felkent és szolgálatba állított hierarchia. Az isten igéjével szolgáló azt tanító embernek ebben a testületben, ismertnek és elfogadottnak kell lennie, és ha olyan kaliberrel lép fel, ami megköveteli a szolgálatának az elismerését és az abba való beállítást, akkor azzal is illik rendelkeznie. Ez a bibliai mérték. Krisztus teste egységes az ajándékok belülről nőnek fejlődnek ki, sokak szeme láttára, pásztorlás /alárendeltség alatt, a Szent Szellem bizonyságtevése mellett. Az ejtőernyős önjelölt szolgálatokat nem nagyon lehet és szabad figyelembe venni. Ismeri az Úr az övéit, és az övéi pedig ismerik egymást és nyitott ellenőrizhető, és elszámoltatható életet élnek. Valamint a szolgálati ajándékoknak alárendelik magukat. Az igazi prófétai szellemben élő hívő, enged a Szent Szellem vezetésének mind a saját életében és még inkább a Krisztus testében elhívott, és kiküldött szolgálok vezetésének. Meg kell érteni az egyházban nincs helye remete kereszténységnek, és még inkább az ellenőrizhetetlen, önjelölt zugpróféták szolgálatának. Isten népe egy közösség, az igazi tagok, kapcsolatban és függésben vannak egymástól, és az egyik legfontosabb jellemzőjük, hogy alárendelik magukat a náluk magasabb tekintélynek, főségi elv alapján, akár értik akár nem a felettük lévő szellemi tekintély lépéseit és határozatait. 

/A kereszténységet hit által éljük meg, nem logikai értés alapján, az sokszor csak később alakul ki./  A másik problémám az olyan emberekkel, akik még ennek az alapnak sem tudnak megfelelni, hogy tudva tudatlanul, de rendkívül nagy károkat okoznak az isten népéhez tartozó fiatalabb és éretlenebb keresztényeknek. Valamint az a tapasztalatom, hogy sok, valami miatt megkeseredett és frusztrálttá vált akár még idősebb keresztényeket is valahogy vonzzák az ilyen önjelölt szolgálatok. Persze ezek nem véletlenek, véleményem szerint ezek olyan csapdáknak bizonyulnak a későbbiekben, melyeket az összekuszáló, a hitető készített az áldozatainak.

Visszakanyarodva feltétlen szeretném még megemlíteni, hogy a legyél nagyon körültekintő amikor olyan könyvekkel és videókkal találkozol, amelyek a Szent Szellem munkáját mossák össze okkult praktikákkal. Vagy olyan anyagokkal melyek Isten által tízezrek felé használt szolgálatokat gúnyolnak és pellengéreznek ki. Mert ha felelőtlen vagy, könnyebben el tud érni a hazugság mérge. Az ilyen témák átbeszélésekor azt is el szoktam mondani, hogy Jézus megmondta nekünk, hogy leginkább ne a fát, hanem a gyümölcseit nézzük, ha helyes eredményre akarunk jutni. A fa a szem előtt való dolgokat jelképezi, ami felületes információt ad csupán számunkra. A gyümölcsök, viszont lehet hogy egy darabig láthatatlanok a szem számára /de nem a szívnek/ és a láthatatlanból kilépő gyümölcs már sokkal, megbízhatóbb információval fog szolgálni a helyes értékítélethez.

Régebbi írásom a témában: Itt olvasható

Köszönöm a figyelmeteket. Istentől megáldott hetet kívánok!                                        

Elégséges a holt hit?

  

A holt hit is hit. Igen hasonlít az élő hitre.  Hogy mégsem az, azt cselekedetbeli gyümölcstelensége leplezi le. Hitnek két oldala van, az Isten beszédéből kijelentet igazság szívbeli megragadása és e magunkba fogadott igei igazságból származó cselekedet. Így válik teljessé a hit! A cselekedet nélküli hit és a hit nélküli cselekedet, egyaránt kerülendő, mert Isten előtt nem kedves, és sok haszna nincs. Ahol nincs cselekedete a hitnek, ott az haszontalan, és legvégül értékelhetetlen. Ahogy az ige mondja, meg kell tudnunk mutatni a hitünket a cselekedeteinkből. A másik kategória, azon tevékenységek/cselekedetek, amelyek nélkülözik az Isten akarata szerinti hitet. Ezek a cselekedetek is egyfajta hitből vannak. Csak nem Isten kijelentett igazságából és az abból, felnövő hitből táplálkoznak, hanem jobb esetben téves emberi gondolkozásból, /pl hiedelmek, babonák, téves feltételezések, tehát olyan emberi gondolatok ezek, amelyek nem feltétlenül rosszindulatúak, csupán tévesek, nem pontosak. /lásd amikor Jézus megkérdezte hogy kinek mondják öt az emberek/

Az ilyen feltevésekből/hitekből táplálkozó cselekedetek is helytelenek lesznek.

Rosszabb esetben az ember a hazugságban hisz, a félelem szavának a hitetlenség szavának hisz, az ördög hitetésének ad helyet. Az ebből származó cselekedetek megint csak elfogadhatatlanok Isten előtt, érthető módon.  Így, ilyen esetekben Isten szemszögéből nem beszélhetünk az Ö általa elvárt hitről, hiába vannak cselekedetek.  Az ilyen esetekre az írás így szól: „Ami pedig hitből nincs, bűn az.”  

Én jó pár napja ezeken gondolkozom. Javaslom te is forgasd ezt a szívedben, keresd Istent a jobb megértés érdekében. „Mert kegyelemből tartattatok meg, hit által; és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez;”

De Isten itt nem a „holt” hitre, hanem az élő hitre gondol, a holt hitnek nincs kedves és jó illata, amit szívesen látnának a menyben!

A legesendőbb bizonyságtétel, a legkisebb adag leves átadása az éhezőnek, a fél kabáttal való betakarás, és minden apró törekvés, ami Isten szentsége felé halad, élő hitet feltételez! És akinek van, annak adatik! Szóval jó reménységgel legyél magad felől, de ne tűrd meg a hullaszagot! 

Köszönöm a látogatásodat!