Kin keresztül és hogyan szól Isten?

Mindenekelőtt azokon az embereken keresztül, akik az Isten beszédét szólják. Ahogyan írva is van: „Mert akit az Isten küldött, az Isten beszédeit szólja; mivelhogy az Isten nem mérték szerint adja a Lelket.”

 Érdemes megfigyelni az Isten akarata szerinti beszédet, Jézus kerek perec összekapcsolja a Szent Szellem Isten, konkrét jelenlétével. Ahol csak a száraz olaj nélküli lisztláng van, ott az ige csupán betű, hatás nélküli, vagy épp ellentétes hatású, nem megelevenít, hanem megöl. A szentírás, az kenyér is, az élet kenyere. Így, kerül ide a liszt és az olaj. A lényeg hogy mindkét összetevőre szükség van és volt is, ahogy azt a Mózes harmadik könyvének második fejezetében olvashatod. (érdemes és tanulságos)

   Isten beszéde, kijelentése több a teljes kánonba foglalt szentírásnál, erre maga Jézus hívja fel a figyelmet, amikor arra utal, hogy még sok mondanivalója/szava lenne hozzánk, de azt még most el nem tudjuk hordozni. Most ne mond azt, hogy ez az apostoloknak szólt, mert az ige örök! A még el nem mondott/elrejtett ige is az. De kanyarodjunk vissza és szögezzük le bátran, a mai, ó és újszövetségi szentírás az, amire bátran támaszkodhatunk és hivatkozhatunk.

Mindebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy aki Isten beszédét szólja, arra minden bizonnyal érdemes odafigyelnünk, no persze nem mindig! Meg is magyarázom miért. Elsőnek gondolj csak azokra a történetekre, amikor maga sátán, aki igen jól ismeri a szentírást, idézte/szólta, még ha tévesen is, az igét. Tehát a gonosz szellemben lévő igéket (gonosz/félrevezető angyalok által diktált kijelentések és más okkult csatornákon érkező szavakat) akár pontosak akár nem, nem szabad figyelembe vennünk. De menjünk vissza az emberi szintre. Fontos, hogy számba vedd, aki szól, milyen szellemből, és hogy teszi. Az igei alapelv, hogy aki szólja az igét, úgy tegye, mintha aranyalmát szolgálna fel ezüst tálcán.

„Mint az arany alma ezüst tányéron: olyan a helyén mondott ige!”

Az arany alma a tűzben megpróbált tiszta gyümölcsöző, elfogadott/megélt igét jelképezi, az ezüst tányér pedig a kegyelem és az irgalom jelképe itt. Azért fontos, hogy ez ne kerülje el a figyelmedet, mert az igazán Isten akaratában lévő, feléd szolgáló ember, még akkor is amikor megfedd/megdorgál, még ha kemény is ahogy az igazság élével megvág, akkor is szeretettel és irgalommal teszi! Úgymond sóval fűszerezve és mindig a kegyelem talaján állva teszi, soha nem kárhoztatva. Az általános prófétálás („Aki pedig prófétál, embereknek beszél épülésre, intésre és vigasztalásra.”) nem vádlás és kárhoztatás közvetítő, hanem épít, buzdít, és ha kell szeretetben megfeddő. 

Általában alap kiindulási pontunknak Jézus szava kell, hogy előttünk legyen. „Elmenvén pedig tanuljátok meg, mi az: Irgalmasságot akarok és nem áldozatot. Mert nem az igazakat hívogatni jöttem, hanem a bűnösöket a megtérésre.”

Tehát akár az örömhírt, akár tanítói igét szólunk, vagy épp megfeddünk valakit, tegyük irgalmas szívvel, ekképpen emeljük fel vagy korrigáljuk.

A másik nagyon fontos dolog, amit mindenképp szeretnék most szóba hozni, hogy megfigyeltem némelyek elkövetnek egy igen súlyos hibát, amikor prédikációt hallgatnak. Történetesen azt, hogy a prédikáló/szóló személy külsődleges jegyeivel vannak elfoglalva.

Pedig nagyon fontos megtanulni, hogy Isten a szívet vizsgálja és nézi, nem a külsőt. Azaz, nem számít, hogy nő vagy férfi, fekete vagy fehér, hogy kövér e vagy sovány, fiatal vagy idős, jól öltözött e vagy kevésbé. Zsebre tett kézzel járkálva, vagy keresztbe tett lábbal, széken ülve prédikál.

Ezek mind- mind semmit nem számítanak! Ha Isten használja feléd és szót ad a szájába, akkor vagy bölcs, ha nem engeded, hogy a külsőségek elvonják a figyelmedet a neked szánt üzenetről.

Egy két átgondolni való igeverssel fejezném be.

„Ezekre emlékeztesd, kérvén, kérve őket az Úr színe előtt, hogy ne vitatkozzanak haszontalanul, a hallgatóknak romlására. Igyekezzél, hogy Isten előtt becsületesen megállj, mint oly munkás, aki szégyent nem vall, aki helyesen hasogatja az igazságnak beszédét. A szentségtelen üres lármákat pedig kerüld, mert mind nagyobb istentelenségre növekednek. És az ő beszédük, mint a rákfekély terjed; közülük való Himenéus és Filétus.”

„A ti beszédetek mindenkor kellemetes legyen, sóval fűszerezett; hogy tudjátok, hogy mi módon kell néktek kinek-kinek megfelelnetek.”

„Semmi rothadt beszéd a ti szátokból ki ne származzék, hanem csak amely hasznos a szükséges építésre, hogy áldásos legyen a hallgatóknak. És meg ne szomorítsátok az Istennek ama Szent Lelkét, aki által megpecsételtettetek a teljes váltságnak napjára. Minden mérgesség és fölgerjedés és harag és lárma és káromkodás kivettessék közületek minden gonoszsággal együtt; Legyetek pedig egymáshoz jóságosak, irgalmasok, megengedvén egymásnak, miképpen az Isten is a Krisztusban megengedett néktek.”

„Elvetvén azért minden undokságot és a gonoszságnak sokaságát, szelídséggel fogadjátok a beoltott igét, amely megtarthatja a ti lelkeiteket.”

UI: Igen, tisztában vagyok vele, hogy a mi szerető menyei atyánk, tud szólni és szól is, az emberekhez, a teremtet világon keresztül, események és történések üzeneteiben, egyedi és személyre szóló módon, a Szent Szellem Isten, a Szentírás szavait kiemelő, megelevenítő vezetésében, amikor az igét olvassuk. Szólhat álmok és látások által. S mint tudjuk ha kell egy szamarat felhasználva is.

Köszönöm a figyelmeteket.

Mit kezdjek a relativizmussal, avagy csupán nézőpont kérdése, hogy kinek van igaza?

Nos, a képpel kapcsolatban, érdemes elgondolkozni kicsit, az általánosnak vett bólogatás helyett. Ugyanis az a nagy helyzet, hogy egyértelműen csak az egyik félnek van igaza! Mégpedig annak a személynek, aki a közölt információt a szerint értelmezi, ahogy azt az információadó megadta.(A legtöbb esetben számérték után egy pont teszi egyértelművé, hogy azt hatnak  illetve kilencnek kell értelmezni.) Minden információnak van egy forrása. Azaz aki közölte, egyértelművé tette, hogy hatost vagy kilencest szándékozott megadni és akart felismertetni. Tehát csak egy jó, azaz helyes felismerés a helytálló. Természetesen az ekkor is igaz lenne, ha esetleg a képen szereplő valamelyik személy adta volna meg a szóban forgó számot. 

 A nézőpont, az ami! Nem több és nem kevesebb, és jellegéből fakadóan nincs lehetősége, kompetenciája tárgyának vagy témájának igazságtartalmán változtatni, ha csak az eredeti, már meglévő tényigazságot nem akarja megmásítani. Egy teherautó állhat tőlem jobbra, Egy másik ember számára, pedig balra, de a teherautó ottléte, nem a mi ideiglenes nézőpontunkból ered. Az ugyan lehetséges, hogy a teherautó objektív észlelése, kiegészülhet, más igazságokkal is, (még ha, ezt elsőre, szubjektívnek is fogadjuk el.) Pl az egyik, teherautót szemlélő, az ő oldalán lát egy nagy céges reklám-feliratot, ami viszont a másik oldalán nincs, így az azt az oldalt látó ember számára az nem ismert.  De ez, az alapigazságot, a teherautó ott áll, nem tudja módosítani, csupán egy plusz használható részigazság többlettel bír. 

A minden relatív szószólói jellemzően, igen önkényesen járnak el, amikor a közölt tényigazságot átfogalmazni, kikezdeni kiforgatni akarják. de fáradozásaik eredménye sokszor az önellentmondásba torkollik, hiszen azt vallják, hogy bizonyos értelemben mindenkinek igaza van, mindenki a saját felvázolt igazához ragaszkodjon, az a helyes. De a nagy helyzet az, hogy egy relativista szerint, aki elveti a relativizmust, mint kiindulási pontot, annak is igaza van. Ez bizony meghasonlás, ami összeomlást eredményez.   

Jó dolog filozofálni, a dolgok mélyére ásni, megkeresni és felismerni a dolgok szövésmintáit.

De sokszor előfordul, hogy aki ebben gyakorolja magát, elfelejtkezik arról, hogy számolni kell, egy úgynevezett, közölt, vagy kijelentett igazsággal. (egy a felismerésének mélységétől független, adott tényigazsággal.) Ez természetesen objektív, még akkor is ha, a kezdeti rávezető, vagy felismerő szakaszban, szubjektív lépésekből formálódik. Nem egyszer fordul elő, hogy a ráció csak később tudja befogni, összerakni és értelmezni, azt ami, felismerve megragadott, szellemi szemeivel már lát, egy ember, de még szavakkal értelmes és logikus mondón nem tudja lekommunikálni.

       

Ezen a képen a tényigazság (közölt igazság) az hogy egy hengerhasábbal van dolgunk, slussz- passz. Minden más további fejtegetés, ami ezt az alappontot elhagyja és elfelejtkezik, e pont kiindulási igazságáról, csak céltalan, kóválygássá fog válik. Mely út során, ugyan teleszedhetjük a hátizsákunkat féligazságokkal és előfeltevések lebegtetésével, de előrébb nem jutunk. 

A témához kapcsolódó videót Itt találsz.

Ez is kapcsolódó írás.

Amennyiben rendelkezel a témához szorosan kapcsolódó anyaggal, megtisztelnél, ha linkelnéd. 

A fotók: Internet

Köszönöm a figyelmed. 

 

Több mint vallás!

Az igazság valóságának megismerése után, a kereszténységnek is meglett a maga vallási zászlóvivője, mindavval az Isten igazságát nélkülöző tartalommal, amivel a vallások rendelkeznek. Jézus, be kell látnunk nem vallást alapított, hanem az Isten igazságát megvallva és bemutatva, elhozta önmagában az Igazság valóságát. Az Isten szava, ami maga az Igazság! Testé lett, és közöttünk lakozott. A vallások mindig alulról a bukott földi lét valóságából törnek a menny felé, az emberi cselekedeteket (önmegváltást) hangsúlyozva, és Isten akaratát figyelmen kívül hagyva! Ezzel ellentétesen az Igazság, aki testé lett Jézus Krisztusban, a menny dicsőségéből lehajolt (felülről leszületett a mi világunkba a megváltásunkért! Ez minden vallásnál sokkal mélyebb kijelentés! Ezért Jézus Krisztus nem egy, a vallásalapítók sorában, hanem minden szempontból e sort alkotó személyek felett áll! Ezért teljesen jogos amikor egy hívő ember az Isten igazságára támaszkodva hirdeti: „És nincsen senkiben másban üdvösség (megmenekülés): mert nem is adatott emberek között az ég alatt más név, mely által kellene nékünk megtartatnunk.”

„Annak okáért az Isten is felmagasztalta őt, és ajándékozott néki oly nevet, amely minden név fölött való; hogy a Jézus nevére minden térd meghajoljon, mennyeieké, földieké és föld alatt valóké. És minden nyelv vallja, hogy Jézus Krisztus Úr az Atya Isten dicsőségére.” 

Az Igazi kereszténységet alkotó hívő emberek sokasága, mely az egyetemes eklézsiát alkotja, ezért maga is előrébb van az Igazság felismerésében és megélésében, mit bármelyik vallás. Igen, még a keresztény vallásban lévő emberek sokaságánál is. Mert a vallás nem elég, még akkor sem ha keresztény színezetű! Lehet nem könnyű ezt megérteni elsőre, de attól még igaz! 

Áldott hétvégét!

A zsinórmérték.

Minden Isten beszédével foglalkozó embernek érdemes a kapott kijelentését, kialakult látását rendszeresen megméretni, más Istenfélő emberek következtetéseinek fényénél. (elsősorban a szenteknek adott tanítói és más ajándékokra, szolgálatokra gondolok, amelyek hitelre méltóak.) Ez egyben segít, hogy kikerüljük a csaló és hitető szellemek befolyását, és hogy friss hiteles igei látással rendelkezzünk, hiszen ahogy halad a történelem, a kijelentésben is egyre messzebb és mélyebben látunk, Isten Szellemének segítségével. Ahhoz nem fér kétség, hogy Isten akaratának helyesen felismert igazságai, mindennel és mindenkivel szemben elsőbbséggel bír. Ez abban mutatkozik meg leginkább, hogy maga Jézus többször így szólt: „nem olvastátok –e” valamint: „Meg van írva” Tehát még a megváltónk számára is zsinórmérték, az Írás, noha Ő maga nagyobb/több az Írásoknál. (a Biblia, a való igazságnak csak egy bizonyos részét közvetíti számunkra. Leginkább azt mi az élethez és az Üdvösségünkhöz szükségeltetik.) De ez nem jeleni azt, hogy mindent, amiről nincs, konkrétan írva az Igében azt el kell utasítanunk. 

Ezért kulcsfontosságú tanulni a Szent Szellem vezetését, mert az Ő bizonysága (elvezet minden igazságra) ezért fontos a különböző látások összevetése, mert a tudomány sok tanácsos által kristályosodik ki. Valamint a jelentkező gyümölcsök, Jézus szerint, megbízható kiindulási pontok.

Mindig arra kell törekedni Isten népének, amire az apostolok cselekedeteinél találjuk a legszebb példát és konklúziót. „Mert tetszik a Szent Léleknek és nékünk..” 

Itt is jól látható, elsőnek fel van ismerve Isten akarata a Szent Szellem vezetésében és örömében, ezután a megkapott kijelentést, az arra kompetens emberek, elismerik és jóváhagyva kiindulópontnak veszik. Az Írás fel nem bontható, és abból, se elvenni se hozzátenni, nem ajánlatos. Hasznos a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre. Folyamatossága és aktualitása adott, és nem csak a földi történelem emberi aspektusában, hiszen ahogy olvassuk: „Uram! Örökké megmarad a te igéd a mennyben.”

A teljes írás Istentől ihletett, és mivel tudjuk, hogy „monda nékem az Úr: Jól láttál, mert gondom van az én igémre, hogy beteljesítsem azt.”  Semmi, de semmi okunk nincs, hogy a látható világban történő időleges események/történések, és intellektuális csűrcsavarok, rációbombák miatt, azt bármikor is megkérdőjelezzük. Jézus a főpapi imájában így szól: „Szenteld meg őket a te igazságoddal: A te igéd igazság.” Ugyan úgy szent igazság, ahogyan azt annak idején a zsoltáros jegyezte meg: „a te igédnek summája igazság, és a te igazságod ítélete mind örökkévaló.” A teljes szentírás, minden aspektusból nézve, megbízható és hitelre méltó, amit szintén egy szép zsoltár versben olvashatunk. „Az Úr beszédei tiszta beszédek, mint földből való kohóban megolvasztott ezüst, hétszer megtisztítva.” (ajánlom Derek Prince, idevágó tanítását tanulmányozni) Így válik a hívő ember számára az Isten beszéde ÉLETTÉ és SZELLEMÉ „a beszédek, amelyeket én szólok néktek, lélek és élet.” hívja fel a figyelmet erre a tényre, Jézus! „És igen biztos nálunk a prófétai beszéd is, amelyre jól teszitek, ha figyelmeztek, mint sötét helyen világító szövétnekre, míg nappal virrad, és hajnalcsillag kél fel szívetekben;” ajánlja az Apostol számunkra. „Mert az Istennek beszéde élő és ható, és élesebb minden kétélű fegyvernél, és elhat a szívnek és léleknek, az ízeknek és a velőknek megoszlásáig, és megítéli a gondolatokat és a szívnek indulatait.” Csak és kizárólag Isten örökkévaló beszéde az, ami természetfeletti volta révén, áldásunkra/megtartásunkra, meg tudja érinteni és élettel tudja betölteni még a személyiségünk legmélyebb rétegeit is. 

 Az ige igazsága, fegyver is! Tűz és sziklazúzó pöröly! Ami képes a sötétség minden erejét megzúzni és hazugságait porrá égetni.  „Mert a mi vitézkedésünk fegyverei nem testiek, hanem erősek az Istennek, erősségek lerontására; Lerontván okoskodásokat és minden magaslatot, amely Isten ismerete ellen emeltetett, és foglyul ejtvén minden gondolatot, hogy engedelmeskedjék a Krisztusnak;” éppen ezért nekünk, embereknek, megfelelő módon, és nyitott szívvel kell a szentírás elé állnunk. „szelídséggel fogadjátok a beoltott igét, amely megtarthatja a ti lelkeiteket." Egyedül csak ez az Isten szájából származó igaz beszéd az, ami megtartó erővel bír az öröklét szempontjából, a számunkra. Semmi más nincs ilyen, sem a látható sem a láthatatlan világban. Ezért a mi dolgunk az, mint azoké a hívő embereké, akikről az Írás így emlékezik meg. „Ugyanazért mi is hálát adunk az Istennek szüntelenül, hogy ti befogadván az Istennek általunk hirdetett beszédét, nem úgy fogadtátok, mint emberek beszédét, hanem mint Isten beszédét (aminthogy valósággal az is), amely munkálkodik is ti bennetek, akik hisztek.”

Munkálkodik is Ti bennetek, akik szeretettel, tisztelettel, jó szívvel, engedelmességgel, alázattal és rendíthetetlen bizalommal/hittel viszonyultok az örök igéhez!

Köszönöm a figyelmeteket!

Az igazság és a kegyelem harmoniája

Az alábbi írásomat kifejezetten továbbgondolásra szánom. Ha bármilyen irányú észrevételed van, kérlek oszd meg velem/velünk. Mivel az Istennel való kapcsolat személyes, annak minden egyedi aspektusával együtt. Így az egyéni hívő felé végzett szolgálatok során, törekedni kell a személyes aspektusoknak a feltárására, mert csak egész ritkán lehet általánosítható igazságokra támaszkodni. Másként mondva pontosan a fent nevezett ok, követeli meg, hogy felé ne általánosságban, hanem személyre szabottan fogalmazzuk meg azokat az igazságokat, amelyeket a Szent Szellem vezetésében felismerünk az adott hívővel kapcsolatosan. Az általános igazságmegfogalmazások nem működőképesek, mert leggyakrabban nem helytállóak, nem orvosolnak, nem vigasztalnak, mert nagy valószínűséggel csupán a jéghegy csúcsait érintő igazságoknak féligazságoknak, bizonyulnak, és nem érik el az emberi szívet, legfeljebb csak felszínesen. A személyes szolgálatokban, erre érdemes ügyelni.  Elég, ha Jób barátainak beszédeire, tanácsaira gondolunk. Vagy amikor vallásos közhelybombák hullnak az emberre. A Szent Szellem vezetésében, igen gyakran előfordulhat, hogy látszatra teljesen azonos problémával küszködő két embernek teljesen más, igei igazságokat kell megvilágítanunk a szolgálat során, ahhoz hogy hitben felszabadulva bizalommal és erőt véve tudjon tovább haladni az Isten által szabott útján. Az Isten beszéde kétélű kard, vág életre, vág halálra. Itt is mindenképpen szem előtt kell tartanunk, hogy érdemleges változást, eredményt, egy bűnös ember életében a kegyelem és az igazság együttes alkalmazása tud, tartósan elérni.  Hasonlóan, mint ahogyan az ige akkor a leghatékonyabb felénk, ha mint aranyalma ezüst tálcán, érkezik hozzánk. Azzal az almával, (igazsággal) amit jó erővel az arcodba dobnak, valószínűleg nem a táplálásodat érik el.  

Az írás kijelenti: Kegyelem és Igazság által töröltetik el a bűn. Ha csak az igazságot kaptuk volna Istentől, már egy ember sem élne/létezne a földkerekségen. Ha pedig csak a kegyelemre van a hangsúly téve, mint ma némely helyen az úgynevezett, szuper kegyelmet hirdetik. Megint csak falnak menés lesz a vége, mert zsákutcába vezet. Hiszen az írások fényében látható, hogy a kegyelem igazság nélkül, nem választja el az embert a bűntől, csupán helyzetbe hozza, (amire magától képtelen lenne) hogy így a kegyelem által felemelve elérje, megragadja az igazságot, ami megértve és elfogadva (betöltve, azaz megélve) már képes a bűn erejét megtörni, sőt teljesen felszámolás alá vonni, a hívő életében.

„Erről ismerhetők meg az Isten gyermekei és az ördög gyermekei: aki igazságot nem cselekszik, az egy sem az Istentől való, és az sem, aki nem szereti az ő atyjafiát.”

„Az igének pedig megtartói legyetek és ne csak hallgatói, megcsalván magatokat. Mert ha valaki hallgatója az igének és nem megtartója, az ilyen hasonlatos ahhoz az emberhez, aki tükörben nézi az ő természet szerinti ábrázatát: Mert megnézte magát és elment, és azonnal elfelejtette, milyen volt. De aki belenéz a szabadság tökéletes törvényébe és megmarad amellett, az nem feledékeny hallgató, sőt cselekedet követője lévén, az boldog lesz az ő cselekedetében.”

Láthatjuk, hogy a kegyelem és az igazság harmóniában egymást segítve hozzák létre az Isten által elvárt eredményt. Kegyelemből megigazulunk, hit által, ez máshogy nem tud megvalósulni, mert a kegyelmet sem kiérdemelni, sem cselekedetekkel megvásárolni nem lehet. Isten, a Testé lett Igébe az Ő Szent fiába vetett hitünk miatt, Krisztus igazságát tulajdonítja nekünk. De ezek után teljesen nyilvánvaló és jogos elvárása Istennek a hit által megigazult hívő ember felé, hogy úgyis éljen mint megigazult ember. S nyilvánvaló, hogy Isten által megszabott igazságban járó ember minden módon és egyre inkább elválasztja magát a felismert bűneitől. Arra törekszik, ahogy az írás, erre kéri is, hogy úgy járjon itt a földi életidejében, ahogyan Jézus. „Azért, amiképpen vettétek a Krisztus Jézust, az Urat, akképpen járjatok Őbenne.”

      Ha nem úgy él, akkor a kegyelem számára csak lehetőség marad, amivel az életvitelét nézve nem él, hanem visszaél. 

„Tudjuk pedig, hogy az Istennek ítélete igazság szerint van azokon, akik ilyeneket cselekesznek. Vagy azt gondolod, óh ember, aki megítéled azokat, akik ilyeneket cselekesznek, és te is azokat cselekszed, hogy te elkerülöd az Istennek ítéletét? Avagy megveted az ő jóságának, elnézésének és hosszú tűrésének gazdagságát, nem tudván, hogy az Istennek jósága téged megtérésre indít? De te a te keménységed és meg nem tért szíved szerint gyűjtesz magadnak haragot a haragnak és az Isten igaz ítélete kijelentésének napjára. Aki megfizet mindenkinek az ő cselekedetei szerint: Azoknak, akik a jó cselekedetben való állhatatossággal dicsőséget, tisztességet és halhatatlanságot keresnek, örök élettel; Azoknak pedig, akik versengők és akik nem engednek az igazságnak, hanem engednek a hamisságnak, búsulással és haraggal.”  

„Ha kegyelmet nyer a gonosz, nem tanul igazságot, az igaz földön is hamisságot cselekszik, és nem nézi az ÚR méltóságát.” Egyértelműen ki van fejezve, ha csak a kegyelem van, és nem tanulnak mellette igazságot, nem élik meg az igazságot, (ahogy az ige mondja aki várja Jézust önmagát megtisztítja) akkor a bűn a hamisság még a mennyei helyre is vízumot kapna az ilyen embertől.  

 "Csak beszédből nem tanul a szolga, ha érti is azt, nem törődik vele.”

Nincs érdemleges változás, megy a saját feje után, és ha megnógatják, akkor a kegyelemre hivatkozik. (értsük jól, azzal nincs baj, ha a kegyelemre hivatkozik, jól teszi! De ha ez mellet nincs ott az igazság, a saját életében megélt, gyakorlatba ültettet igazság, nem engedi kiépülni az életében az Istenfélelmet,  akkor lehet, az út végén csak egy zsákutcát talál. Az cselekszik biblikusan, aki tudatában van, hogy lehet, hogy nem tudja felszámolni arra a bizonyos napra az életében lévő minden bűnt/hamisságot. De ennek ellenére nem erre néz, hanem folyamatosan tisztítja magát, folyamatosan harcol (megbirkózik) a felismert bűnével, azt elismeri, bűnnek nevezi, és minden módon, mindent megtesz, fáradhatatlanul, hogy kitakarodjon az (bármi is) az életéből. Ez kedves magatartás Isten előtt, a folyamatos bűnnel szembeni harc, egyben visszaigazolás is, arról hogy a hit jelen van, és aktívan cselekszik. (Persze a hit nem csak a bűnnel szembeni ellenállásban/birkózásban tud megmutatkozni.)

Hogy szól az ige: „Boldog az a szolga, a kit az ő ura, mikor haza jő, ilyen munkában talál!”  Tehát ha az Úr által számunkra elkészíttet, és vezetésében lévő munkát végezzük, az mind a hit cselekedete és kedves Isten előtt.  

  

„Azért, ó, király, fogadd el tanácsomat, és szabadulj meg vétkeidtől igazság által és hamisságaidtól a szegényekhez való irgalmasság által. Így talán tartós lesz a békességed.”  Vétkeidtől igazság által, elég egyértelműen szól.

„Könyörületességgel és igazsággal töröltetik el a bűn; és az Úrnak félelme által távozhatunk el a gonosztól.”  A kegyelem karjaiban kell átölelve lennünk és élnünk. Az igazságot gyakorlati módon fel kell mutatnunk, meg kell valósítani azt az életünkben. Így vagyunk erősek, és merünk majd mindennel szembemenve, egy Istenfélő életmódot élni, ez pedig azt eredményezi, hogy Isten, minél inkább átitat szentségével, és a bűn lépésről lépésre felszámolódik az életünkben. Egyértelműen felismerhetővé válik a megszentelődésünk, aminek súlypontja természetesen Isten bennünk és értünk végzett munkájában van, hiszen Jézus Krisztus nélkül semmit sem tehetünk. „Tőle vagytok pedig ti a Krisztus Jézusban, ki bölcsességül lett nékünk Istentől, és igazságul, szentségül és váltságul:”  Tehát azzal szeretném befejezni, hogy mindig tartsuk szem előtt, amit János apostol levelében olvasunk: „És az Íge testté lett és lakozék mi közöttünk (és láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét), a ki teljes vala kegyelemmel és igazsággal.”  Tehát ha a mi mesterünk, megváltónk teljes volt kegyelemmel és igazsággal is! Nekünk, tanítványainak is, mindkét valóságtól egyre inkább át kell itatódnunk, mindkettőre támaszkodva, ragaszkodva kell élnünk a hívő életünket.

Köszönöm a figyelmeteket.     

Két ember, két probléma, egy jó hozzáállás!

 Volt két ember,(példatörténet) az egyik, amikor az istennel való kapcsolatáról beszélgettünk, nagy lelkesen, és ahogy láttam, igen büszkén is, azt újságolta, mennyi mindent tesz isten népéért, istenért, és egyáltalán az igazság térnyerése érdekében. Valóban remek dolgokról számolt be. Jó volt hallgatni, mégis a beszélgetés végén így fordultam hozzá: Jóravaló embernek látszol, mégis azt kell mondanom, igen nagy, hangsúlyeltolódás van a hívő életedben. Tudod az írás szerint, még a jó cselekedeteinket is isten készíti elő nekünk, arról nem is beszélve, hogy nála nélkül, semmit nem tehetünk, Így aztán meg kell mondanom, picit jogtalan büszkeséget érzek a beszámolóidban, mert aki az Úrban dicsekszik, az a hangsúlyt, egyben istenre helyezi és nem a saját cselekedeteire. Kegyelemből tartatunk meg hit által, és nem cselekedetekből van a megigazulásunk. De beszéljen az írás maga: „Tudván azt, hogy az ember nem igazul meg a törvény cselekedeteiből, hanem a Jézus Krisztusban való hit által, mi is Krisztus Jézusban hittünk, hogy megigazuljunk a Krisztusban való hitből és nem a törvény cselekedeteiből; Mivel a törvény cselekedeteiből nem igazul meg egy test sem. Ha pedig Krisztusban keresvén a megigazulást, mi magunk is bűnösöknek találtatunk, avagy Krisztus bűnnek szolgája-é? Távol legyen. Mert, ha amiket elrontottam, azokat ismét fölépítem, önmagamat teszem bűnössé. Mert én a törvény által meghaltam a törvénynek, hogy Istennek éljek. Krisztussal együtt megfeszíttettem. Élek pedig többé nem én, hanem él bennem a Krisztus; amely életet pedig most testben élek, az Isten Fiában való hitben élem, aki szeretett engem és önmagát adta érettem. Nem törlöm el az Isten kegyelmét; mert ha a törvény által van az igazság, tehát Krisztus ok nélkül halt meg.”

A másik ember, amikor szintén az Istennel való kapcsolatáról kezdet mesélni, mindig megjegyezte, hogy ö bizony hisz!  Hiszi a szentírás szavait, és bizony, ahogy hallottam helyesen és pontosan idézte a megfelelő igeverseket. (Azt nem kérdeztem honnan e mély írás ismeret, lehet meg kellett, volna. ) Egy idő után megkérdeztem, lenne e kedve, elmesélni egy-két történetet, ami konkrétan öt érinti, vele történt meg, és mint bizonyság elmondhatná. De továbbra is csak a remek biblia idézetekkel számolt be, arról hogy ő hívő, és minden nap, rendszeresen olvassa a bibliát. Bő félóra elteltével, a szívemből a számra, a következő szavakat mondtam neki. Tudod jó dolog hallgatni az igét, jó olvasni az igét, de ha nem építjük be az életünkbe, nem cselekedjük meg, amit átvettünk belőle, akkor bizony nem sokat tud használni számunkra, hiszen olyan lesz, mint az a bizonyos tükör, ami mikor belenézünk, megmutatja, a valós állapotunkat, rávilágít, hogy mit is kellene cselekednünk, és hiszünk is neki. Mégis a tükörtől eltávolodva, már nem a szerint élünk/cselekszünk, mint amit mutatott nekünk.

Nem szabad elfelejtkeznünk arról, hogy noha nem vagyunk a törvény alatt, az nem azt jelenti hogy törvény nélkül lennék! Minket a királyi törvény fog megmérni, amibe, legalábbis én így látom/értelmezem, hogy egyértelműen be van integrálva mind a tízparancsolat mind a hegyi beszéd igazságainak kijelentései. De erre most nem térnék ki részletesebben. Most akkor azt mondom, hogy pl a szombatot meg kell tartani? Nem! Ha valaki a törvény miatt tartja meg, és mást is erre buzdít, akkor nagyon nagyot téved, és az Írás, újszövetségi igazságától, véleményem szerint távol került. Számos igevers bizonyítja ezt. De ha pl hitből tartja meg, ahogyan az ige utal is rá: „Emez az egyik napot különbnek tartja a másiknál: amaz pedig minden napot egyformának tart. Ki-ki a maga értelme felől legyen meggyőződve. Aki ügyel a napra, az Úrért ügyel: és aki nem ügyel a napra, az Úrért nem ügyel. Aki eszik, az Úrért eszik, mert hálákat ád az Istennek: és aki nem eszik, az Úrért nem eszik, és hálákat ád az Istennek.”

  Az írás, az ilyen, fentebb vázolt cselekedet nélküli viselkedést, többféle módon is leírja. „Azonképpen a hit is, ha cselekedetei nincsenek, megholt ő magában.”

 „Az igének pedig megtartói legyetek és ne csak hallgatói, megcsalván magatokat. Mert ha valaki hallgatója az igének és nem megtartója, az ilyen hasonlatos ahhoz az emberhez, aki tükörben nézi az ő természet szerinti ábrázatát: Mert megnézte magát és elment, és azonnal elfelejtette, milyen volt.” 

„Mondván: Az írástudók és a farizeusok a Mózes székében ülnek: Annak okáért, amit parancsolnak néktek, mindazt megtartsátok és megcselekedjétek; de az ő cselekedeteik szerint ne cselekedjetek. Mert ők mondják, de nem cselekszik.”  

A fenti két példa, tartalmaz ugyan feszültséget, de nem ellentmondást, mint azt már előttem is, rengetegen kifejtették. Persze, ettől még, időnkét hangsúlyozni kell, azt a nagyon fontos igazságot, miszerint hit által igazulunk meg, de miután megigazultunk (hangsúlyozom hit által, cselekedetek nélkül. „Nem cselekedetekből, hogy senki ne kérkedjék.”) isten teljesen jogosan elvárja az Ö megigazult gyermekeitől, hogy igaz emberhez méltóan éljenek és cselekedjenek, természetesen hit által. „Aki azért tudna jót cselekedni, és nem cselekszik, bűne az annak.”

 „Ami pedig hitből nincs, bűn az.” A hit által megigazult ember pontosan avval hitelesíti a környezete számára, hogy megigazult. Hogy isten akarata /vezetése szerint élve, cselekszi az isten által a maga számára elkészített általános és egyedi, hitből való jó cselekedeteket. Az általános alatt, azt értem, amit a szentírás isten akarataként közöl velünk, az egyedi alatt pedig a saját magunkhoz személy szerint köthető minket érintő, csak általunk elvégezhető cselekedeteket értem. Természetesen a jó hozzáállás a Szent Szellem vezetése, hiszen Ö tudja egész pontosan, egyénre lebontva, hogy kinek, mire kell az életében a hangsúlyt helyezni, az üdvössége és a hitelessége érdekében. „Mert akiket Isten Lelke vezérel, azok Istennek fiai.”

Köszönöm a figyelmeteket! 

Gondolatom a megelégíteni képes Isteni vezetésről.

Aki valóságosan és hosszútávon képes megelégíteni, Jézus Krisztus!

Ö mellénk állt, velünk van, sőt a szívünkben vett lakozást!

Isten mellettünk áll! A gond azzal van, hogy sokan ebből az igazságból, semmit, vagy vajmi kevés áldást tudnak csak átvenni. Meg tanultuk az élményeket hajkurászni, amivel a maga helyén nincs is semmi bajom. Ezzel csak egy problémát hordoz magában. Az élmény centrikusa tesz, ami szinte soha nem érinti meg a szíved kérgeit. Az érzelmeidet igen, de a szívedet nem. Azt inkább csak megerősíti, abban hogy még inkább csak magaddal törődj, hiszen olyan kevés jó érzés/élmény éri az embert. Tudjuk, hogy ami igazán el tudja érni a szívünket, az nem más, mint Isten beszéde. A leghatékonyabban az ige igazsága tudja a szívünket a helyes irányú változásra ösztönözni, ebben megerősíteni. Ezen a ponton megfigyelhető egy másik probléma is. Sok hívő, egyszerűen hánykolódik és elvész a töménytelen mennyiségű, mára már mindent felölelő és részleteiben is kiveséző igazságok felhőjében. Nem, e tudás/ismeret halmaz a probléma. Jó hogy ez van, már amennyiben Isten akaratával és igazságával megegyező. A gond az ebben való hánykolódással/ fixálatlansággal van. Így olvassuk az Efézusi levélben:  „Hogy többé ne legyünk gyermekek, kiket ide s tova hány a hab és hajt a tanításnak akármi szele”  ez leginkább csak vívódást/gyötrelmet okoz a bensőnkben, valamint felemésztő szeretetlen versengést. „Én Pálé vagyok, én meg Apollósé, én meg Kéfásé, én meg Krisztusé.” Az ilyen gondolkozás eltéveszti a lényeget! Azt, hogy Jézus mellettem van! Sőt bennünk él! Ö és egyedül csak Ö képes elvezetni személyesen minket, minden igazságra a Szent Szellem által. Ezért is kulcs fontosságú az életedre nézve, hogy meg tanulj figyelni az Isteni vezetésre. Ö az, aki mindig, így a vihar idején is, meg tudja neked mutatni, hogy Te mire figyelj! Ö segít észrevenni, hogy az adott viharban a Te számodra, hol vannak azok a fix pontok, az igazságnak azok a számodra aktuális igazsághorgonyai, melyekbe bátran belekapaszkodhatsz, míg elül a vihar. Ez igen lényeges dolog. Hiszen az a horgony, ami egy testvérem súlyát elbírja a viharban, lehet az én súlyomat már nem tudná megtartani. Ezért egy hívő nem csípőből utánoz, hanem meg kell tanulnia a saját vezetését átvenni, gyakorlottá kell, válnia, hogy a szellemi szeme, felismerje az ö súlyát megtartani képes aktuális Igazsághorgonyt. Nem véletlenül mondja az ige, hogy: „Mert akiket Isten Lelke vezérel, azok Istennek fiai.” Természetesen, aki hívő létére nem figyel a Szent Szellem vezetésére /nem tanulja meg/ az is Isten gyermeke, ha megtért és fentről született. De sajnos a mindennapokban nem fog tudni olyan sikeresen és győztesen élni, mint az a testvére, aki folyamatosan/betöltekezik a Szent Szellem ajándékával és a tőle áradó vezetéssel. Kedves testvérem töménytelen mennyiségű Igazság /tényanyagot ismerhetsz, de mit érsz vele ha az Isteni vezetés nélkül az Igazsághalmazból nem tudod felismerni/átvenni hogy mi a te aktuális igei igazsághorgonyod amit a Szent Szellem azért akar megmutatni, hogy a viharban ne sodródj el. Hit által élni nem azt jelenti, hogy másokat utánozunk, noha ez is lehet egyfajta vezetés, olykor, bár leginkább a gyerekkorhoz köthető. Sokkal inkább azt jelenti, hogy figyelsz és figyelsz a veled lévő a benned élő Úr Jézusra, aki valóságosan megelégíthet, úgy hogy többet nem szomjazol meg. Beszéld meg vele a vezetésedet, mond el neki, hogy számítasz rá, hogy rá támaszkodsz, hogy bízol benne! Hogy elfogadod az élő vizet abból a pohárból amiben ö akarja adni és annyit amennyi a te mértékednek megfelelő.

Köszönöm a figyelmeteket.  

A búza és a konkoly

Egy nagyon érdekes dolgot olvastam a konkollyal kapcsolatosan. Mégpedig azt, hogy a Búza jobban növekedik a konkoly jelenlétében, mint nélküle.

A BÚZA ÉS A KONKOLY

 Jézus példázata (Máté 13:24-30)

Más példázatot is adott eléjök, mondván: Hasonlatos a mennyeknek országa az emberhez, aki az ő földébe jó magot vetett;

De mikor az emberek alusznak vala, eljöve az ő ellensége és konkolyt vete a búza közé, és elméne.

Mikor pedig felnevekedék a vetés, és gyümölcsöt terme, akkor meglátszék a konkoly is.

A gazda szolgái pedig előállván, mondának néki: Uram, avagy nem tiszta magot vetettél-e a te földedbe? Honnan van azért benne a konkoly?

Ő pedig monda nékik: Valamely ellenség cselekedte azt. A szolgák pedig mondának néki: Akarod-é tehát, hogy elmenvén, összeszedjük azokat?

Ő pedig monda: Nem. Mert amikor összeszeditek a konkolyt, azzal együtt netalán a búzát is kiszaggatjátok.

Hagyjátok, hogy együtt nőjjön mind a kettő az aratásig, és az aratás idején azt mondom majd az aratóknak: Szedjétek össze először a konkolyt, és kössétek kévékbe, hogy megégessétek; a búzát pedig takarítsátok az én csűrömbe.

És a magyarázat (Máté 13:36-43)

Ekkor elbocsátván a sokaságot, beméne Jézus a házba. És az ő tanítványai hozzámenének, mondván: Magyarázd meg nékünk a szántóföld konkolyáról való példázatot.

Ő pedig felelvén monda nékik: (a szereposztás)

• Aki a jó magot veti, az az embernek Fia;
• A szántóföld pedig a világ;
• a jó mag az Isten országának fiai;
• a konkoly pedig a gonosznak fiai.
• Az ellenség pedig, aki a konkolyt vetette, az ördög;
• az aratás pedig a világ vége;
• az aratók pedig az angyalok.

Amiképpen azért összegyűjtik a konkolyt és megégetik: aképpen lesz a világnak végén.

Az embernek Fia elküldi az ő angyalait, és az ő országából összegyűjtik a botránkozásokat mind, és azokat is, akik gonoszságot cselekesznek,

És bevetik őket a tüzes kemencébe: ott lészen sírás és fogcsikorgatás.

Akkor az igazak fénylenek, mint a nap, az ő Atyjoknak országában. Akinek van füle a hallásra, hallja.

Egy kis növénytan:

A konkoly megnevezés egy félrefordítás a Bibliában.

Ami ott görög nyelven szerepel, az: ζιζάνιον (dzidzanion) = konkolyperje, szédítő vadóc (Lolium temulentum), a búzához hasonlító, még lisztté őrölve is bódító, narkotizáló, mérgező növény. Ez egyben mutatja az ellenség szándékát és módszerét.

A magyar köztudatba is az jött át, hogy ez egyenlő a vetési konkollyal (Agrostemma githago), pedig nem. A szédítő vadóc görög nevéből (dzidzanion), származik a francia zizanie = viszály szó.

A konkolyperje mérgezéséről:

·       magvai mérgezőek

·       toxikus hatóanyaga a gitagin szapotoxin és az agrostemmasav szaponin

·       az agrostemmasav nagyobb mennyiségben ideg- és izombénító hatású, emellett vérkárosító

·       ha takarmányba kerül, a disznó- és szárnyas állományt károsíthatja,

·       juhokra és nyulakra veszélytelen

  

Közönséges búza.

Triticum vulgare Vill. – (Tiszta búza.) – 3. t. 5. k. Áttelelő egyéves. Egyéves. Kalásza szembetűnően 4-szögletű: kalászkája rendesen 4-virágú, az alsó 1–3 virág termékeny. A leghidegebb néhány területeken kívül mindenütt nagyban termesztik; hazánk egyik fő mezőgazdasági terméke.

Van őszi búza (T. hybernum L.), melynek pelyvái rövid szálkájúak, esetleg szálkátlanok (tarbúza) és tavaszi búza (T. aestivum L.), melynek pelyvái mindig hosszú szálkájúak. A nálunk uralkodó rövid tavasz, késői fagyok és a korán beálló hőség miatt főleg őszit vetnek és csak ha ez valami okból nem sikerül, vetnek tavaszit, sőt a tavaszi helyett is leginkább a »járó búzát« kedvelik, melyet mind ősszel, mind tavasszal lehet vetni.

Szédítő vadócz.

Lolium temulentum L. – (Részeg- v. részeges fű, üszögös konkoly.) – Egyéves. Meddő szárat soha sem hajt. Pelyvái a kalászkánál hosszabbak, szálkásak v. szálkátlanok. Terem vetés közt, főleg árpa- és zabföldön, az egész országban.

Mérges hatását már az ó-korban ismerték, azt azonban nem tudták, mitől ered ez a hatása. 1898-ban mind a magvaiban, mind a szárában, különösen a bütykök táján, a növénnyel valószínűleg symbiosisban élő gomba fonalait fedezték fel és újabban ezeknek tulajdonítják a szédítő hatását.

Elgondolkodtató:

A konkolyperje, más néven a szédítő vadóc

bekerülése (az ellenség, amikor ők alszanak, éjjel a jó vetést felülveti gonosszal),

hatásmechanizmusa (szédítés, bódulat, narkózis, mérgezés)

Az ábrát nézve: a búza egyenes, négyzet-keresztmetszetű tömör kalásza szemben a szédítő vadóc zik-zakos „termése” ( = gyümölcse).

A gombával fertőzöttség (ami évezredekig rejtve maradt)

A disznóknak árt, de a juhoknak nem árt.

                                                                     Összeállította: Zachár Krisztina

Szerkesztette:  Kiss István

Dunakeszi, 2009

És még egy kis infó:

A konkoly - a nem igazi hívő - nagyon hasonlít a búzához - igazi hívő -, és sajnos ott van az egyházban, ott van a gyülekezetekben. Nem elkerülhető, ezt Jézus maga "ígérte" meg (Máté 13:24-30). Nincsenek szuper szent gyülekezetek. De mi is a konkoly, mint növény?

"A konkoly vagy vetési konkoly (Agrostemma githago) a szegfűfélék családjába tartozó, 50–70 cm magas, eredetileg a Földközi-tenger nyugati vidékéről származó, de világszerte elterjedt vetési gyomnövény. A kenyérgabonával keveredve komoly veszélyforrást jelentettek, mivel a sütés-főzés során a méreganyagok nem bomlottak le – 3-5 grammnyi lisztje már nyálkahártya-irritációt, fejfájást, görcsöket, keringési zavart, súlyosabb esetben fulladásos halált okozhat." (Wikipédia: konkoly szócikk)

Elég veszélyesnek látszik. Jézus mégis azt mondja, ne próbáld kiválogatni a búza közül, mert véletlenül a búzát is kitépnéd vele együtt. Nincs mit tenni.

De van-e valamilyen jó hatása?

Egy nagyon érdekes válasz ebből a cikkből, ami miatt az egész gondolat megszületett: "Emellett megemlítendő, hogy a vetési konkolynak pozitív allelopatikus hatása van a búzára nézve: konkoly jelenlétében a búza 20-50%-kal is nagyobbra nő."

Elképesztő, de a búza jobban növekedik konkoly jelenlétében... Ne panaszkodj a gyülekezeted számodra jelenleg konkolynak látszó tagjai miatt, inkább növekedj!

Forrás: Itt  és innen gyulekezetvezetes.blog

Isten erős, hatalmas és hadakozó!

Jó ideje olvasgatom Sytka írásai, a megmondoka blogon.

Legutóbbi, érdekes sorozatában, az Isten háborúival  kapcsolatosan volt egy elgondolkoztató megjegyzése, egy hozzászólásban, amin, nem egyszer filozofáltam már én is.  Idézem: "És mielőtt valaki felvetné, hogy akkor miért nem háborodok fel Isten kegyelmén is, hiszen az is legalább ilyen érthetetlen. Nos, ez igaz, ám a kegyelem szinkronban áll Krisztus személyével, tanításaival, karakterével - itt azért elég nagy az összhang az Atya és a Fiú között. Bár Jézus is tudott dühös, sőt agresszív lenni, de soha nem ölt és nem is akart megölni senkit, és mást sem buzdított erre. Az ószövetségi istenképben viszont egyszerre fér meg egymás mellett a kegyelmes, igazságos és szerető Atya a vérengző, népeket elpusztító, ártatlanokat vízbe fullasztó Atya képével. Engem ez a disszonancia zavar és gondolkodtat el."

  Az én meglátásom nem annyira közkedvelt, lehet abszurdnak is tartják talán. De én az évtizedek alatt nem találtam, sok emberrel együtt gondolkozva sem, annál egyszerűbb és logikusabb választ erre a problémára. Miszerint az ó szövetségben nem volt lehetőség az emberekből kivetni, kiűzni a démonokat, és a gonosz bukott angyalokkal való kapcsolattartásukat, más módon fékezni, mint ilyen első látásra kegyetlen és könyörtelen beavatkozásokkal. (tudom ezekben, sokan nem hisznek) Én igen!

Valamint nem volt  KEGYELEM dicsőségének az a hatalmat adó ereje, ami ma a jó angyalok emberekért végzett tevékenységét és mellettük való beavatkozást ilyen nagymértékben engedélyezi. „Hanem járultatok Sion hegyéhez, és az élő Istennek városához, a mennyei Jeruzsálemhez, és az angyalok ezreihez” Ezek az „angyalok ezrei” ma részt vesznek a szellemi harc területein az emberek oldalán, és így a démonizálódás, főleg a közös nagy tömegeket egyszerre érintő, erősen korlátozva van Isten jóságából kifolyólag. A gonosz angyalok megkötözött/leláncolt részével is itt kell számolnunk. Ez is jelenleg a kegyelem korszakának kedvez. 

Valószínűsíthető, hogy az ó szövetségi időben, az emberek, közösségek egy szint után, nemcsak maguk álltak totálisan szembe Isten akaratával, hanem másokat is erre vezettek. Ebbe mint tudjuk, bekapcsolódtak a bukott angyalok és többek között gonosz tanácsokkal látták el a lázadókat. Valamint megrontották őket lelki és testi területen egyaránt. Ez pedig amikor elért egy olyan szintet ami már veszélyeztette Isten örök rendjét és további, jövőbeni terveit. Akkor kénytelen volt ezen embereket, gonosz közösségeket (ha egy bizonyos szintű démonizálodás mellett még beszélhetünk egyáltalán emberről és nem csak egy bábúról, melynek legtökéletesebb példánya maga az Antikrisztus.) „félre tolni”, mint hadakozó, harcos Isten /hiszen így is aposztrofálja magát/ mivel ezen emberek harcba, ellenszegülésbe merészkedtek teremtőjükkel és annak örök-érvényű akaratával. A gyermekeket is elérő ítéletért, ki kell mondani a tisztátalan szellemvilággal lepaktáló szülök a felelősek. Ha életben maradnak, csak idő kérdése hogy a befolyásukra jogalapot szerzett démonok ugyan úgy, ahogy a szülőket, Isten akarata és törvénye ellen fogják fordítani. Ez egy ördögi kör volt.   Az újszövetségben ez a helyzet, alapvetően megváltozott! „És mindnyájan elálmélkodnak, annyira, hogy egymás között kérdezgették, mondván: Mi ez? Micsoda új tudomány ez, hogy hatalommal parancsol a tisztátalan lelkeknek is, és engedelmeskednek néki?” (új tudomány, nem volt azelőtt erre lehetőség, csupán enyhíteni lehetett a démonikus gyötrést ideig, óráig.)

Lehet követ ragadni de elmondom egy másik gondolatomat is. Az írás azt mondja nem test és vér ellen van nekünk tusakodásunk, hanem sátán királyságát képviselő lények ellen.

Tehát nem emberek ellen. De mivel mindenki, aki létezik, a minden szellemek Atyjától való. Senki nincs, aki független lenne Istentől. Még a bukott szellemvilágban sem. Mégis vannak akik fellázadtak Isten ellen és vele szemben helyezkedtek/álltak fel. Ezen teremtmények hierarchikus rendjének legvégén, véleményem szerint megjelennek a bukott emberiség azon egyedei, akik noha még testben vannak, de oly mértékben azonosultak már a szívükben sátán terveivel és céljával, (aminek például egyik, egyértelmű jele a kéjjel való tudatos tömeggyilkolás, vagy egy másik ismertetőjük ezeknek az erős embereknek hogy antikrisztusi hamis vallások szószólói, és az emberek szívét így zárják el az élet urától Jézustól) hogy minden zokszó nélkül besorolhatóak az ellenség a sátán királyságát tudatosan építő/szolgáló szellemi lények sorába.  Ilyenkor szokták mondani, hogy de nekik is van megtérési lehetőség miért zárom ki őket. Nos nem kizárom őket de azt látni hogy valahogy nem élnek eme lehetőséggel. Nem igazán látok megtért Hitlereket, Sztálinokat nem igazán látok megtérni hamis vallási vezetőket stb stb. Legyünk reálisak a jelen kor "erős emberei" közül nem igazán látunk egy két kivételtől eltekintve konkrét megtérőket. Persze ez nem véletlen van így. A gonoszságban el lehet érni olyan pontot ahonnan már nincs vissza út, nem a kegyelem hiánya miatt, hanem a gonoszsággal való betöltekezés miatt.    

„Ti az ördög atyától valók vagytok, és a ti atyátok kívánságait akarjátok teljesíteni. Az emberölő volt kezdettől fogva, és nem állott meg az igazságban, mert nincsen ő benne igazság. Mikor hazugságot szól, a sajátjából szól; mert hazug és hazugság atyja.”

Nem kell ezt a gondolatot elfogadni tőlem, csupán hangosan gondolkoztam, de jelenleg így látom. 

A konkrét szellemi harcok fajtáinak gyakorlati alkalmazásával, az Istendicsőítésekkel valamint a gonosz szellemek által befolyásolt megkötözött emberek felé való szolgálattal, az angyalok segítségével, igen nagy mélységben, ha nem is teljesen, de megoldódott a „félreállítás”  szükségességének kérdése. Így van lehetőség a megtérésre a megszabadulásra. Ez is, Isten irántunk való felfoghatatlan nagy irgalma. Megjegyzem a tudatosan gonosz/vérszopó embereknél továbbra sincs más megoldás, nem marad más lehetőség, mint a köznép érdekében, likvidálni őket. PL isis, boko haram, stb harcosainál.  Be kell látnunk nem nagyon van mit tennünk az ilyen embereknél, még akkor sem ha még ilyen mélységekből is emel ki Isten kegyelme embereket.

Bár ebben is rendkívül távol kerültünk Isten akaratától, ma a torzult humanista államhatalom  végrehajtó szervei, elég érdekesen cselekszenek, elég, ha csak a több mint 70 embert legyilkoló Breivik esetére gondolunk. Tehát azt gondolom. Isten öl és elevenít, de soha nem gyilkol, és nem vérszopó, mint a kánaáni és más hamis istenek a világtörténelemben. 

Egy régebbi írásomat e témában : itt Isten Öl és elevenít. De nem gyilkol. olvashatod el. 

E témához kapcsolódik Ananiás és Safiara esete akik az Istennek való hazugság után, holtan estek össze. Az ok az volt, hogy nem akárki hanem Sátán foglalta el Ananiás szívét. A felesége pedig szövetségben, közösségben volt vele ebben a gonoszságban. (a gonoszságnak ezen a szintjén nincs kegyelem és nyilván szabadító szolgálat se jöhet szóba, pont ezért.) 

Megjegyzem keresztény körökben is nagyon kevés szó esik arról a tényről, hogy Isten szentségéből fakadó tűz/kenet bizony ölni is tud. A kenet mind a javunkra és ha Istennel szembe megyünk akár ellenünk is megnyilvánulhat. (nem a bűnök szintjét értem ez alatt, azokért tudunk bocsánatot kérni és meg tudunk Isten kegyelméből térni belőle. Hanem az Isten örökkévaló rendje elleni lázadás, az azzal való szembehelyezkedést, amit Isten nem tűr el mert üdvtervét veszélyezteti. ) Jób könyvéből tudjuk, hogy van Istennek egy örök rendje, ha valaki ezt el akarja homályosítani, vagy szembe helyezkedik vele, Isten haragjával és erejével fog találkozni, legyen az gonosz angyal, egy "erős" ember vagy akár ki. Ez nem a legegyszerűbb téma elismerem, de attól még így van.  Isten kijelenti magát mint erős és hadakozó (a gonoszsággal és a gonoszságot kiszolgálókkal) harcoló Isten.  

"Kicsoda ez a dicsőség királya? Az erős és hatalmas Úr, az erős hadakozó Úr."

"Az Úr, mint egy hős kijő, és mint hadakozó felkölti haragját, kiált, sőt rivalg és ellenségein erőt vesz."

Megköszönve a figyelmeteket áldott jövőhetet kívánok! 

Gondolataim a karizmatikus kereszténységet "leleplező" videókkal és könyvekkel kapcsolatosan.

„Ha igaz fedd engem: jól van az; ha dorgál engem: mintha fejem kenné. Nem vonakodik fejem, sőt még imádkozom is értök nyavalyájokban.”

Semmi gond, ha az igaz megfedd, ha igaza van. De mi van akkor ha nincs igaza..

 Azt tapasztalom, hogy az online világban több olyan keresztények által készített videó és írás kering, amelyekkel leginkább a pünkösdi és karizmatikus egyházban jól ismert szolgálatokat igyekeznek befeketíteni, sátáni emberekként ábrázolni, hogy személyüktől és szolgálatuktól a hivőket elidegenítsék. Természetesen nem új keletű dolog ez, de mivel komoly károkat is képes okozni, ezért érdemes pár szóban beszélni erről a jelenségről.     

Nem mintha Isten Igazságát emberi szóval védelembe kéne venni, mert mint tudjuk ez nem szükséges, hiszen a Bibliai szava mindentől függetlenül stabilan áll. Mégis az ige szavát a benne lévő világosság miatt szükséges szólni, hiszen csak így lehet a sötétséget és a félrevezetést leleplezni.

 A leginkább közös jellemzőjük az ilyen filmeknek és „én majd megmondom a tutit videóknak” az, hogy olyan, Isten által tömegek felé is szolgálni tudó embereket támadnak, akik életét és gyümölcseit figyelve, az ige mércéjét használva, bizony nagyon jó gyümölcsöket, eredményeket látunk. Természetesen lehetnek szubjektív számunkra nem szimpatikus dolgok, formák, gyakorlatok, de az sem nem alap, sem nem mérvadó, az igazság egészét nézve.  Mert az ilyen videókat készítő kritikusoknak is be kell látniuk, hogy az általuk kritizált és ledegradált szolgálatokhoz képest, negyedannyi embert nem vezettek el Istenhez és nem pásztoroltak évtizedeken keresztül, mint az általuk támadott szolgálok. De ehhez alázatra volna szükség az ilyen megmondó keresztényeknek, amit viszont én hiányolok bennük, pedig a biblia azt mondja az elbukás előtt, felfuvalkodottság található. Nem kiragadott képkockákra kell felépíteni a vélt teóriánkat, mint ezekben, a videókban nem egyszer látni, ez a gyakorlat nem tévesztendő össze a szellemek megítélésének ajándékával. Az valami egészen más, kedves leleplező videókat gyártó jóakaratú emberek.

Isten Szellemének munkáját összemosni, okkult hamis isteneket tisztelő pogány dolgokkal,

megint csak a fent említett ajándék teljes hiányára utal. Igen veszélyes terület is ez egyben. Legalább is annak az embernek, aki pálcát tör olyan emberek és szolgálatok fölött melyek gyakorlati hasznosságban és az Isten országa számára való gyűjtésben és gyümölcstermésben magasan, előrébb vannak minden tekintetben. Akik szolgálata mellett ezrek és ezrek tesznek bizonyságot! Nem bölcs azt, amit Isten jónak lát és megáld, lesajnálni, nehogy a végén még keresztényként, Isten ellenségeinek találtassunk.

Nem jó ha valaki nem érti a Szent Szellem vezetését, munkáját, és az Ö szélfújását, előfordul, mindenkivel. De az ige kér minket, hogy ne bölcselkedjünk felettébb, mint a hitünk az engedi. A tapasztalatom, ugyanis az hogy az ilyen pálcatörő emberek, hadilábon állnak a Szent Szellem vételével,, soha egy megkötözött felé nem szolgáltak, kiűzvén belőle, amit ki kell. Nem imádkoznak nyelveken, nem imádkoznak a betegekért, mert a kézrátétel is a sátántól van szerintük. Szeretettel mondom, járatlanok az isten országának természetfeletti dolgaiban, de azt minden módon kritizálni és másokat úgymond ”megóvni” az ilyen szolgálatoktól, arra nem restek. 

A következő, ami jellemző rájuk, hogy az Isten hangos, hosszan tartó dicsőítésében is problémát látnak. Azt állítják ez a hipnózis eszköze. Akkor ezek szerint a zsoltárosok és a minden korok dicsőítése, hangszeres dicséretvezetése az nem mást szolgálna, mint hogy hipnózist előidézve egy leuralt tudat módosult állapotba hozza az embereket. Számomra sem kétséges hogy lehet a zenével transz, és tudat módosult állapotokat előidézni, de az ilyen okult és pszichikai zenéket és gyakorlatokat egy kalap alá venni az Isten dicséretével, igen nagy tévedés, még ha kívülről szemlélve, hasonlóságokat is fellelhetünk.

„És monda Dávid a Léviták fejedelmeinek, hogy állítsanak az ő atyjokfiai közül éneklőket, éneklőszerszámokkal, lantokkal, citerákkal és cimbalmokkal, hogy énekeljenek felemelt szóval, nagy örömmel. Dávid pedig s az Izráel vénei és az ezredek vezérei, akik elmenének, hogy felvigyék az Úr szövetségének ládáját az Obed-Edom házából, nagy örömben valának.

És az egész Izráel vivé az Úr szövetségének ládáját nagy örömmel, kürtökkel, trombitákkal, cimbalmokkal, zengedezvén lantokkal és citerákkal.”

„És beállítá a Lévitákat az Úr házába cimbalmokkal, lantokkal és citerákkal Dávidnak és Gádnak a király prófétájának, és Nátán prófétának parancsolatja szerint; mert az Úrtól volt a parancs az ő prófétái által.”

„Jeruzsálem kőfalának felszentelésekor pedig fölkeresék a Lévitákat minden ő helyeiken, hogy behozzák őket Jeruzsálembe, hogy véghezvigyék a felszentelést örömmel és hálaadással és énekléssel, cimbalmokkal, lantokkal és citerákkal.”

„Dicsérjétek őt kürt-zengéssel; dicsérjétek őt hárfán és citerán;

Dicsérjétek őt dobbal és tánccal, dicsérjétek őt hegedűkkel és fuvolával;

Dicsérjétek őt hangos cimbalommal, dicsérjétek őt harsogó cimbalommal.”

Semmi képen nem gondolom, hogy Isten negatív szellemiségű dologra szólítaná fel a népét!

A dobokkal és más, különféle hangszerekkel való dicséret, a tapssal, tánccal, és akár mint Dávid is, a kívülről ugyan magából kivetkőzöttnek tűnő transz szerű Isten előtt való táncos dicséretnek abszolút helye van az Isten népe között! Nem gondolom, hogy a hamis isteneknek példának okáért kijár egy teljes személyiséget átadó, rituális sámán tánc a maga minden állomásával. De az Örökkévalót az Ö gyermekei nem dicsérhetnék teljes szívvel és teljesen átadott személyiséggel. Nem, épp ellenkezőleg! A mély szívből jövő, akár hangos és hangszeres, akár csendesebb lágyabb, tánccal vagy a nélkül megvalósított dicséret kedves Isten előtt. 

„Mert nem a sír dicsőít Téged, és nem a halál magasztal Téged, hűségedre nem a sírverembe szállók várnak! Ki él, ki él, csak az dicsőít Téged, mint ma én! Az atya a fiaknak hirdeti hűségedet! Az Úr szabadított meg engemet; azért énekeljük énekimet éltünk minden napjaiban az Úrnak házában!”

Az-az igazság, hogy mindaz, ami nem visz közelebb Istenhez, mindaz, ami el akar bizonytalanítani, kétséget, és hitetlenséget akar kiépíteni, annak figyelembevételénél, nagyon óvatosnak kell lennünk, mert az Ördög ravasz. A leghatékonyabb csapásokat nem a nyíltan szembehelyezkedő, sokak által könnyen leleplezhető hazugságokkal éri el. Hanem azokkal a ferdítésekkel és csúsztatásokkal, összemosásokkal, és olyan manipulált részigazságokkal, amelyek csak alig észrevehetően térnek el az igazság zsinórmértékétől, és ezért csak nagyon kevesen ismerik fel, hogy álnok módon ható, méreggel kerültek szembe.

Ilyenkor felmerülhet az is, hogy ilyen veszélytől nekünk nem kell tartani, keresztényektől nem érhet minket ilyen méreg, de a tapasztalat azt mutatja, hogy bizony a jó szándékú ember is tud a félrevezetés eszköze lenni, sátán kezében. Gondoljunk csak Péter esetére:  „És Péter előfogván őt, kezdé feddeni, mondván: Mentsen Isten, Uram! Nem eshetik ez meg te véled. Ő pedig megfordulván, monda Péternek: Távozz tőlem Sátán; bántásomra vagy nékem; mert nem gondolsz az Isten dolgaira, hanem az emberi dolgokra.”

Egy nagyon fontos dolog a mellett az igazság mellett, hogy a gyümölcsöket kell figyelnem és nem a fát magát. Az-az, hogy az adott esemény/történés és annak hatásai/céljai, az ember rövidtávú érdekét vagy az Isten örökkévaló akaratát célozza e meg. Az emberi érdek alá akarja e Istent helyezni vagy engedi hogy Isten akarata/érdeke valósuljon meg az emberek között.

Mielőtt félre értene valaki, nem gondolom, hogy felelőtlennek kell lenünk és mindent elfogadnunk, akárki és akárhogyan tálalja. Az alapelv itt is, a fentieken kívül, az aranyalma ezüst tálcán próba. „Mint az arany alma ezüst tányéron: olyan a helyén mondott ige!”

De az ilyen szellemben készült videóknál, könyveknél, mint volt régen a karizmatikus káosz majd én megmondom a tutit, iromány, vagy akár a fesz van és hasonló könyveknél, a több más, mérőkritérium mellett, pontosan az ezüst tálca hiánya leplezi le azt a szellemet, ami a hátérben megbújik, és ami nem Istent és az Ö igazságát dicsőíti. 

Vajon az ilyen művek szerzői,ha igazuk is volna, zárt keretek között személyesen átbeszélték e ezeket a dolgokat amiket a nagy nyilvánosság előtt úgymond „lelepleznek és feltárnak”. Holott ha valamit nem értünk, vagy félre értünk, és úgy érezzük ezt rendeznünk, kell, nem az é a helyes módszer az ige fényében, hogy személyesen egyeztetünk, hogy mi, miért és hogyan. A fentiekben foglaltak helyett, mégis sokan /még ha, jó szándékból is/ nem Isten akarata szerint cselekszenek akkor, amikor általuk nem teljesen értett dolgokat kritizálnak és Isten előtt kedves és gyümölcsöző szolgálatokat, ledegradálnak és kárhoztatnak.   

A témához kapcsolod egy régebbi írásom itt olvasható.  Istentöl vagy nem istentől? címmel.  

Köszönöm a figyelmedet, áldott hétvégét kívánok!      

A hitetlen "hívő" esete.

Ne légy hitetlen, és ez miatt engedetlen!

„Hallottam Izrael fiainak zúgolódásait,/ma a hívőkét is, ugyan úgy /akik zúgolódnak ellenem! Mondd meg nékik: Élek én, azt mondja az Úr, hogy épen úgy cselekszem veletek, amiképpen szóltatok az én füleim hallására!”

„Se pedig ne zúgolódjatok, miképpen ő közülük zúgolódának némelyek, és elveszének a pusztító által. Mindezek pedig példaképpen estek rajtok; megírattak pedig a mi tanulságunkra, akikhez az időknek vége elérkezett,”

Isten azt akarta hogy Ábrahám gyermekei békességben éljenek a nekik megígért földön. Ehelyett ők a pusztában éltek és haltak meg, mert nem akartak megbízni Istenben, nem támaszkodtak teljes szívükből Őhozzá! Szeretném elmondani Isten nem változott meg. Ma is egyértelműen azt akarja hogy gyermekei azokban az ígéretekben és áldásokban éljenek amelyeket elérhetővé tett a Jézus Krisztus által mindannyiunk számára! Olyan ígéretek és áldások ezek, amelyek az Ige szerint hit és békességes tűrés által átvehetőek /megnyerhetőek és élvezhetőek már itt a földi életünkben! Csodák, szabadulások, gyógyulások, áttörések, a jövendő világ erőinek megtapasztalása, ahogy a zsidó levélben olvassuk.

De van ennek egy feltétele, ez pedig nem más, mint a hit! Isten világosan értésünkre adta hogy lehetetlen neki hit nélkül tetszenünk! Ha elé állunk mielőtt kérünk tőle bármit is, azt kérdezi: "Hiszed é ezt?" Azaz ha eredmény akarsz látni akkor hinned kell! Mégpedig helyesen hinned. Ilyenkor annyiszor hallottam, de hát én hiszek Jézusban, elfogadom az Isten beszédét hogy igaz.  Igen de itt most nem erről van szó mert ezt az ige szerint a démonok is megteszik.

 „Te hiszed, hogy az Isten egy. Jól teszed. Az ördögök is hiszik, és rettegnek.”

Azaz ha te hiszel ugyan, de nincsenek a hitednek élő isten akaratában lévő cselekedetei, akkor az a hit halott hit. Félő hogy nem különb annál amit a démonok is feltudnak mutatni. Ha te ugyan, ahogy állítod hiszel, de közben a cselekedeteid nem állnak másból, mint zúgolódás, kesergés, panaszkodás, hitetlen beszéd, okoskodás, negatív megvallás, önátok, az életedben megvallatlan bűn van és a helyzeted megmagyarázása, akkor azt tapasztalod hogy nincs eredmény! Nincs áldás nincs áttörés, nincs csoda és ez félelmet, és rettegést okoz, és kiégést is!Hiszen szükséges hogy egy hívőnek a hite, Isten beszédén annak való engedelmességen és Isten erején nyugodjék. De hogyan is lehetne eredmény, hisz hasonló szinten vagy mint a fentebb említett negatív szellemi lények. Annyi különbséggel hogy nekik nincs és nem is lehet megbékült állapotuk istennel, az ilyen hívőnek viszont, ha könyörög Isten kegyelméért, üdvössége hitem szerint megragadható, és ez csodálatos. Mert hiszen a hit célja a szellem üdvössége. De Isten nem csak a jövőre nézve tartogat csodálatos áldásokat és ajándékokat számunkra, hanem minden szükséget betöltő ígéretei és csodái már itt a földi életünkben megtapasztalhatóak az írások szerint.  Tehát meg kell értenünk ha bizalmatlanul, a láthatókra nézve, keseregve és zúgolódva járulsz Isten elé, akkor gyakorlatilag hitetlenül kerested meg öt.

Márpedig így valószínű hogy nem tud cselekedni az érdekedben. Ugyanez igaz akkor is ha megvallatlan bűnnel, vagy meg nem bocsátással a szívedben állsz elé. Ezek számára nem a hitedről hanem a hitetlenségedről tesznek bizonyságot. Látod, hogy mennyire fontos hogy helyesen higgy Isten beszédében. De persze azt is elmondom, hogy ha helyesen hiszel, akkor sem várható minden esetben azonnal az imameghallgatásod, de nincs is ezzel semmi baj. Hit és békességes tűrés által nyerjük meg az ígéreteket!Isten a te gondviselő mennyei Atyád, nagyon jól tudja, hogy mit mikor és hogyan cselekedjen az életedben.

„És monda nékem az Úr: Jól láttál, mert gondom van az én igémre, hogy beteljesítsem azt.” 

Bizonyára neked is feltűnt hány és hány keresztény él úgy, ami nem Isten dicsőségére van.  Mielőtt felhorkannál, nem a hívőket ért kihívások és problémákról beszélek. Hiszen tudjuk: „Sok baja van az igaznak, de valamennyiből kimenti az Úr.”   Tehát nem erre gondoltam, hanem arra, amikor hihetne, bízhatna Istenben, rá támaszkodhatna, kereshetné böjtöléssel, és virrasztással, hangos kiáltásokkal, a hit harcát harcolva, ellenállva az ördögnek, ahogy az írva van ahogy azt kéri Isten a hívőktől! De ez helyett a láthatókra néz, pedig tudjuk hogy az igaz ember hitben jár és nem látásban! Zúgolódik, kő kemény hitetlen megvallások hagyják el a száját, panaszkodik, és rendre megmagyarázza a balgatag hitetlenségét, hogy ö tulajdonképpen miért viselkedik úgy ahogy.

Tudom nagyon jól miről írok most nektek, magam ugyanúgy elkövettem ezt a végzetes hibát mint gyerekbetegséget! De van egy jó hírem! Ma még tart a kegyelem napja! Ma még a hitetlenségből, a keserűségből, a zúgolódásból, és mindenből, amin nincs Isten tetszésére, meg lehet térni!

Döntsd el mit szeretnél a jövőben tenni. Igazi gyakorlati hívőként, Isten beszédének végre, megalkuvás nélkül engedelmeskedve élni, vagy zúgolódó, szeretetlen, meg nem bocsátó, és száraz kiégett terméketlen, gyümölcstelen életet élve.

Ne felejtsd az írás azt mondja: „Isten hozza vissza a száműzötteket, kihozza boldogságra a foglyokat; csak az engedetlenek lakoznak sivatag helyen.”

Csak az engedetlenek! Csak az engedetlenek lakoznak a gyümölcstelen, száraz, forró, és könyörtelen sivatagban. Minden más hívő ha meg is tapasztal átmeneti nehézségeket, támadásokat, gyötréseket, bizton tudhatja és örömmel kiálthatja!  A beteg is azt mondja Hős vagyok! Az Úr velem kicsoda ellenem! 

Köszönöm a figyelmedet, Isten gazdag áldása vegyen körül!