A háborúság és üldöztetés evangéliuma?

Ha viharban vagy, sötét van, emlékezzél meg, hogy olyan is létezik, hogy háborúság és üldöztetés "evangéliuma". Hogy merem az evangélium dicsőségét, azaz, azt a reményt és vigaszt, amit az örömhír közöl, egyfajta nehézségnek is tartani? Nos ha most sokan felhördültek, akkor már megérte leírnom ezt a címet. Természetesen meg is válaszolom a kimondatlan kérdést, mégpedig a szentírás egy ismert, de kevésbé hangsúlyozott versével. Azt tudjuk, hogy Isten országába való szabad bemenetelünk lehetősége Jézus Krisztus által/miatt megadatott. Ez igazi örömhír! De csak úgy, mint a jutalom kérdésénél, Jézus válaszát, miszerint „üldöztetésekkel együtt” rendszerint elhagyják. Épp így szinte alig van megemlítve az embereknek, hogy az Isten országába való bemenetel nem mindig egy vidámparki utazás. Az apostolok cselekedeteiben ezt olvassuk: „Erősítve a tanítványok lelkét, intvén, hogy maradjanak meg a hitben, és hogy sok háborúságon által kell nékünk az Isten országába bemennünk.”  Egy másik vers arról tájékoztat bennünket, hogy „sok baja van az igaznak” De itt rögtön meg is jegyzi: „de valamennyiből kimenti őt az Úr”.  Ez, hatalmas vigasztalás a számunkra, mégis a tény, tény marad, aminek eshetőségével számolnunk kell. Az evangéliumokban így olvashatunk erről: „És ömlött az eső, és eljött az árvíz, és fújtak a szelek, és beleütköztek abba a házba; de nem dőlt össze: mert a kősziklára építtetett.” 

A Kősziklára építkezés, az Istenbe vetett bizalmat, az Isten beszédének a megismerését, minél korrektebb megélését a hitből való cselekedetek tégláinak, saját életünkben való kiégetését jelenti.

 A hit jót vár! Ahogy egy dicséretben énekelni is szoktuk. Ez az alaphelyzet, ez nem vitás. Mégis az Isten beszédéből nyert útmutatás, fel kell, hogy készítsen bennünket, hogy itt a „sivatagi” vándorlásunk során, léteznek gonosz napok, viharok, és nem kedvelt történések.

Kérlek, ne érts félre, nem elrémíteni, nem kellemetlen félelmes gondolatokat akarok ébreszteni benned. Távol legyen! Sokkal inkább azt szeretném elérni, hogy ha a hívő vándorlásod során, nehézségbe, akadályba, próbába, kerülnél, ne érjen felkészületlenül. Ne akasszon ki, ne érje el, hogy pánikba/félelembe, reménytelen sötét és kilátástalan helyzetben érezd magad, még akkor se, ha kellemetlen és érthetetlen is, amivel találkoztál. Isten veled van, mindig is melletted volt! Semmi okod a kétségbeesésre! Az ellenség ismerete, (hogy meg ne csaljon minket a Sátán: Mert jól ismerjük az ő szándékait.) és Urunk tökéletes győzelmének tudata, már fél győzelem! Ha Jézusra nézel, ha bízol Isten kegyelmében és jóakaratában, ha megteszed a te részed, ami elvárható tőled, ha hittel és türelemmel/kitartással leszel, meglesz a másik fele is, és meglesz a teljes győzelmed! Isten nem ember hogy hazudjon, nem ígér olyat, amit meg ne tenne. Nem késik el az ígérettel/ a szabadítással, te csak kiálts hozzá, hívd Őt segítségül!

„Ez a szegény kiáltott, és az Úr meghallgatta, és minden bajából kimentette őt.”

„Várván vártam az Urat, és hozzám hajolt, és meghallgatta kiáltásomat.”

„Én ugyan azt gondoltam ijedtemben: Elvettettem szemeid elől; de mégis meghallgattad esedezéseimnek szavát, mikor kiáltottam hozzád.”

Még a mi Urunk, Jézus Krisztus előtt sem volt ismeretlen a sötét napok problematikája.

„Ki az ő testének napjaiban könyörgésekkel és esedezésekkel, erős kiáltás és könnyhullatás közben járult ahhoz, aki képes megszabadítani őt a halálból, és meghallgattatott az ő istenfélelméért,”            

Viszont ezen ismeret/tudás hiányában, sok hívő, elkényelmesedve egy jóféle életvitelbe, egyfajta nem józan naivitásba kerülhetnek. Aztán amikor történetesen, eléri az életüket, egy-egy a hit hőseinél is felsorolt igazán kényelmetlen helyzethez hasonló történés, máris kész a baj, és a hitnek és Isten magasztalásának még az emlékére is sötét fátyol, a meg nem értés és a csalódás leple borul. Hiszen nekik soha nem mondták, hogy egy hívő embert is érhet kellemetlenség, baj, egyszóval nem csak terülj-terülj asztalkám létezik, az élet minden napjára kötelezően.

Isten áldjon és óvjon, erős karjával, tartson meg minket a vihar idején.

Azt még feltétlen szeretném megemlíteni, hogy a „te részed” megtételébe, az is beletartozik, hogy segítséget kérsz, ha magad nem tudsz fölé kerekedni a problémának, vagy a vihar által hátrahagyott törmelék halomnak. Egész biztosra veszem, hogy az általad megélt viharral kapcsolatban, már másnak is van tapasztalata, és más módokon is segíteni tudnak neked.  

Zárásként egy ígéret: "Nem egyéb, hanem csak emberi kísértés esett rajtatok: de hű az Isten, aki nem hagy titeket feljebb kísértetni, mint elszenvedhetitek; sőt a kísértéssel egyetemben a kimenekedést is megadja majd, hogy elszenvedhessétek."

Köszönöm a figyelmedet.  

A pornó, a romlott kívánság és a fizikai test bálványozása!

A legnagyobb és igen jól elrejtőző bálvány, amivel találkozhatunk, az mi magunk vagyunk! A mindenáron trónt követelő énünk. Annyiban, amennyiben elfordul Isten akaratától, illetve arra nem kiváncsi! A romlott kívánság kiszolgálásában megvalósuló bálványimádás után, a következő hatalmas bálványtárgy a saját és a másik ember fizikai teste, szintén annyiban, amennyiben nem Isten akaratával megegyező módon van tekintve és kezelve! Ez a nagy helyzet és ez a világ, hatalmas iramban és minden módon, támogatja és építi ezt a fertelmes nagy bálvány! A szexuális forradalom óta, sátán hatalmas erőket csoportosít erre a területre. Ma már ott tartunk, az elkorcsosulást munkáló gonosz angyaloknak, az alájuk tartozó tisztátalan szellemeknek és az őket kiszolgáló embereknek köszönhetően, nem elég a tisztátalanság, nem elég a pedofília, nem elég a zoofilia, nem elég már semmi, semmilyen démoni tanítás! Genderizmus kell! Az majd megadja a kegyelemdöfést az emberiségnek. Egy a nemiséget és az azzal járó helyes szexualitást felrúgó, azt sátáni és örült módon összekeverni és felszámolni szándékozó világ teremtését láthatjuk a szemünk előtt! De e folyamat mögött, nincs semmi, ami Isten előtt kedves lenne! Isten SZENT! Isten akarata SZENT és Isten örök rendje is SZENT! Ha valaki és bárki, e rend ellen tör, ítéletet gerjeszt, mert a mennyei trón előtt, összeülnek az angyali ítélő bírák, mint azt tették a régi időkben. Az írás azt javasolja, hogy minden féltet dolognál jobban őrizzük meg a szívünket,  (a megelevenített, Istennel, a kegyelem által élő kapcsolatba került szellemi központunkat) mert oda árad be elsősorban, és onnan tud kiáradni a személyiségünk minden területére az Istentől ránk áradó élet. Természetesen ez az élet, leginkább az Isten beszédén, valamint a Szent Szellem kinyilatkoztatásán keresztül ér el bennünket. Sajnos, én Istenfélelem hiányában ezzel nem nagyon törődve, azt gondoltam, hogy játszhatok/kísérletezhetek, hogy meddig is lehet elmenni, határokat megközelíteni. Mondanom sem kell, igen hamar megtapasztaltam, hogy mit is jelent, ha az ordító oroszlán, elkezdi az ember elnyelését. Nem bölcs a kívánságot dédelgetni és a határvonalon táncolni, mert egy szempillantásban dolgozik a kígyó.

Isten szentségével kapcsolatosan most eszembe jutott egy olyan nap, amikor Isten elé álltam. Egy szellemi szempontból igen megalázott és a pornográfiától és önkielégítéstől letiport állapotban, így fordultam, a megváltómhoz, Jézus Krisztushoz.:

 "Istenem senki nem Ismer, úgy ahogy te. Te választottál engem ki, ebből a bukott világból, megkerestél és lehajoltál hozzám. Lehetetlen, hogy tévedtél volna! Most mégis mocskosan jövök eléd,, és ez igen mély gyötrelem, mert jóságodért nem ezt érdemled. Csak nyelvel, szeretlek téged! Csak ígérgetek, újra és újra. Uram te ismered a szívem! De ki kell mondanom előtted, magamat is szembesítve, nekem tetszik ez az egész, hiszen játszani merek vele. Te ismered a harcaimat, az ezernyi kudarcomat, hallottad minden ígérgetésemet, láttad bukásaim folytonosságát. Uram nyilvánvaló, hogy nem szeretlek téged, hiszen nem engedelmeskedem, és az ó természetem, nagyon is él. Úr Jézus, kudarcot vallottam, be kell ismernem, kedvelem a bűn ideig-óráig való gyönyörűségét. Uram csak azt tudom mondani, amit Péter mondott a csónakban, menj el tőlem, mert még veled járva is bűnös ember vagyok. De ha kérhetem azt, hogy könyörülj rajtam, akkor hozzád kiálltok Szabadításomnak Istene!" 

Szellemileg igen nehéz nap volt. De Isten nyomorúságomat, áldásomra fordította. El kell mondanom, nagyon meglepődtem, mert a szívemben egy nagyon régen olvasott igerész elevenedett meg:

„Gondoljátok meg azért, hogy ő ily ellene való támadást szenvedett el a bűnösöktől, hogy el ne csüggedjetek lelkeitekben elalélván. Mert még végig nem állottatok ellent, tusakodván a bűn ellen. És elfeledkeztetek-e az intésről, amely néktek, mint fiaknak szól: Fiam, ne vesd meg az Úrnak fenyítését, se meg ne lankadj, ha ő dorgál téged; Mert akit szeret az Úr, megdorgálja, megostoroz pedig mindent, akit fiává fogad. Ha a fenyítést elszenveditek, akkor veletek úgy bánik az Isten, mint fiaival; mert melyik fiú az, akit meg nem fenyít az apa? Ha pedig fenyítés nélkül valók vagytok, melyben mindenek részesültek, korcsok vagytok és nem fiak.”

Az egyszerű fordításban így olvassuk:

„Gondoljatok Jézusra! Türelmesen elviselte, amikor a bűnösök gonoszul bántak és makacsul ellenkeztek vele. Ha erre gondoltok, nem fogtok belefáradni munkátokba, sem nem vesztitek el a kedveteket. Isten úgy bánik velünk, mint a fiaival. A bűn elleni harcotokban még nem kellett szembenéznetek a halállal. Isten fiai vagytok, és ő bátorít benneteket. De ezt a bátorítást elfelejtettétek: „Fiam, vedd komolyan, ha az ÚR nevel téged, és ne veszítsd el a kedved, amikor megfegyelmez! Mert az ÚR megneveli azokat, akiket szeret, és megfenyít mindenkit, akit a fiává fogad.”  Fogadjátok el, és vessétek alá magatokat az ilyen nevelésnek! Tekintsétek az Édesapátoktól jövő megfegyelmezésnek! Mert ez azt bizonyítja, hogy Isten úgy bánik veletek, mint a fiaival. Hiszen minden fiút megnevel az apja. Mindenkinek szüksége van a fegyelmezésre. De ha sohasem kaptok fegyelmezést, akkor nem is vagytok igazán Isten fiai, csak törvénytelen gyerekek.”

Isten, bűnnel nem kísért, a bűn nem tőle ered, senki nem mondhatja, hogy Isten valami okból vezetett bele, ebbe vagy abba a bűnbe. NEM és ezerszer is NEM!

„Senki se mondja, mikor kísértetik: Az Istentől kísértetem: mert az Isten gonoszsággal nem kísérthető, ő maga pedig senkit sem kísért. Hanem mindenki kísértetik, amikor vonja és édesgeti a tulajdon kívánsága. Azután a kívánság megfoganván, bűnt szül; a bűn pedig teljességre jutván halált nemz.”

 De tudnunk kell, hogy Isten a mi nevelésünkben/fegyelmezésünk részeként fel tudja használni a mi, bűnös engedetlenségünket is. Mindaddig, amíg össze nem törünk, be és el nem ismerjük, hogy mindenestől kegyelemre és irgalomra szorultak vagyunk. Mert elveszett mivoltunk és romlottságunk, félelmetes mélységet mutat, ha test szerint járunk. Saját erőből pedig a szabadulás, kivitelezhetetlen. Ha ideig óráig sikerül is, létre jön más torzulás, és előjön egy másfajta bűn. Mindaddig nem léphetsz a növekedés következő lépcsőfokára, ameddig sikeresen le nem vizsgázol azon a helyen és abban amiben épp a kihívásod zajlik. Isten azt akarja, hogy felismerd és elismerd magad előtt, hogy nem játszadozhatsz, nem tűrhetsz meg az életedben, egy kis kovászt sem, mert annak padló lesz a vége! Ha valóban teljes szívedből akarod, hogy Jézus úr legyen az életedben, és nem csak "uram uram" játékot akarsz. Akkor az életedben/szívedben, semmit nem tarthatsz vissza Istentől, egy kicsin zugot sem tarthatsz elzárva előle, mert akkor ott sötétség lesz, és a sötétség hívni kezdi a szörnyeket és a hóhérokat. Egy kivalló katonája Istennek, Derek Prince ezt úgy fogalmazta meg: „ a nem teljes engedelmesség, végül is engedetlenség.”  

Nos, a fiak, és nyilván azért tértél meg, hogy Isten fiaként éld a hátralévő életedet, nem kedvelik az engedetlenséget. Nem azért mert nem ismerik azt, (sajnos mindenki ismeri) hanem mert jobban szeretik az Atyát és a Fiút, aki az örök élet! Szellemiekhez szellemieket kell szabni az írás szerint. 

A szent Istennel való kapcsolathoz pedig nyilvánvaló, hogy szentség/szentségre való törekvés illik. Azzal, hogy érintőlegesen írtam a fenti témáról, természetesen nem az szerettem volna sugallni, hogy a szexuális bűnök, vagy akár más bűnök félvállról vehetőek, vagy, hogy az ellenük való harc, gyerekfeladat lenne. Abból a szellemi szempontból igen tanulságos napomból, a képvillantást, bátorításként adtam. Mindenképp érdemes őszintén Istenhez fordulni, Ö ismer minket és tudja, hogy kit hogyan kell nevelni. úgy érzem, ennyit helyezett most a szívemre az Isten Szelleme. Ha azonban ezen a területen kérdésed, esetleg harcod van. Nyomatékosan szeretnélek megkérni az Úr Jézus nevében, hogy bátorodjál fel! Keress és kérj segítséget. Menj el pásztorlásra, vegyél rész ismert, szabadító szolgálatban jártas ember tanácsadásában, mert szeretném elmondani neked az Isten örömhírét, melyről magam is bizonyság vagyok! A legmélyebb és a legsötétebb engedetlenségből és lázadásból is van SZABADULÁS az ÚR JÉZUSBAN! Nincs az a bűn, amit Jézus ne tudna darabokra zúzni! De ebben neked is együtt kell működnöd Istennel, a mennyei Atyánkkal, mint jóravaló és engedelmes gyermeke!    

Köszönöm a figyelmedet, Isten áldjon és őrizzen!   

Fenti gondolataim után pár héttel kaptam ezt az általam nem ismert tanítást. Igazság és felrázó tartalma miatt, itt is megosztom. A videó alatt a szöveg letölthető PDF formátumban, tanulmányozásra. 

Gondolataim a jelenlegi migráns problémában.

Nem örülök a migránsoknak . . . 

Biztos, hogy szeretetlen vagyok?

Szeretném megkérdezni hangosan: szeretetlenségnek nevezhető-e az amikor valaki jobban ragaszkodik az igazsághoz, Isten örökkévaló beszédéhez, mint bármi máshoz, ami annak irányelveit és a legsötétebb helyen is korrekten világító fényét megkérdőjelezi, idejétmúltnak, és bizonyos esetekben nyugodtan hanyagolhatónak tartja. Az én válaszom az, hogy nem! Nem szeretetlenség. Sőt inkább, ahogy az apostolok minden ilyen helyzetben, nekünk is akképpen kell reagálnunk.

„Felelvén pedig Péter és az apostolok, mondának: Istennek kell inkább engedni, hogynem az embereknek.”

Értsd jól , nem áll szándékomban igeversek mögé bújni, a véleményem nem ilyen célzatú. Tisztában vagyok azon igevers tartalmával, mert kezdettektől egy kiemelt igeversem. „Ha azt mondja valaki, hogy: Szeretem az Istent, és gyűlöli a maga atyjafiát, hazug az: mert aki nem szereti a maga atyjafiát, akit lát, hogyan szeretheti az Istent, akit nem lát?”

Most ne kelljen mindig ott kezdenem, hogy Isten JÓ!

Ez az alap mindig, mindenkor ahonnan ki kell indulnunk. Isten jóakarattal van még a nem hívő, az Őt naponta káromló emberek felé is. Arra tanít beszédében, hogy még az ellenségeinket is szeressük, és sorolhatnám a rengeteg szeretetteljes, irgalmát és kegyelmét, jóakaratát, hirdető igeverseket, bibliában ismertetett történeteket. Arról a tényről nem is beszélve, hogy mélységes szeretetében a legdrágább kincsét az Ő egyszülött fiát is képes volt értünk, a megváltásunkért oda adni a keresztre. Szóval azt gondolom, bátran kiindulhatunk abból az egyértelmű tényből, miszerint Isten JÓ!

Megjegyzem, azon pedig nem kell meglepődnünk, hogy sátán pedig mindent megtesz az emberi élet palettáján, azért hogy Istent érdektelennek, kegyetlennek, zsarnoknak, önző despota, a végletekig szeretetlen lénynek mutassa be. Ha viszont Isten jó, mint ahogyan  az ige is mondja:

 „Érezzétek és lássátok meg, hogy jó az Úr! Boldog az-az ember, aki ő benne bízik.”

Akkor hova tegyük, mit kezdjünk azon igerészekkel, amelyek ennek ellentmondani látszanak.

Van bőven ilyen mindkét szövetségben, és ha ezek nincsenek a helyükre téve, bizony félreértést, hitetlenséget, zavart okoznak. A részletes megbeszélése nélkül, említsünk meg egy-két ilyen részt. A fáraó szívének megkeményítése, az Izrael honfoglalásakor kiirtandó népek kérdése, az Ézsaiási „gonoszt teremtek” vers, a Kananeus asszony esete, amikor is Jézus szó szerint lekutyázta, a Jézusi korbácsragadás, Ananiás és Safira esete a kegyelem kiáradásának közepén, szóval lehet sorolni. Amit fontos megértenünk, hogy egyetlen egy esetben sem Isten szeretetlenségéről, vagy közömbösségéről van szó, hanem a mélyebb bibliakutatás, minden ilyen történetnél/igeversnél egyértelműen megtalálja a problémát, a mulasztást és a törvénytelenséget, mégpedig mindig az ember és sohasem Isten részéről.

Jelenkorunk mostani igen komoly problémája a migráns kérdés. Bizony látni, hogy ennek zűrzavarában is milyen félreértések, és sok esetben az ige igazságát félre tevő, Isten akaratával nem egyező megoldásokat és humanista (a bukott embert piedesztáló, istenítő) vagy evvel totálisan szembe menő (másik véglet) lépéseket tartanak elfogadhatónak, Isten igéjének teljes képet adó igazságának semmibevételével.

Szerintem ebben a kérdésben az igazi súlypont nem az amúgy fontos gondoskodásban és segítségnyújtásban mutatkozik meg. Ennek amúgy is mindig és minden körülmények között helye van, mindentől függetlenül.  

A súlypontja ennek a kérdésnek ott mutatkozik meg hogy vajon Isten akarata-e, hogy olyan helyzetbe hozzuk őket, amelyben az általuk nyíltan semmibe vett és rendszeresen megtaposott kultúránkat, hitünket, értékeinket, és eredményeinket szolgáltatjuk ki nekik. Figyelembe véve a  zsigereiket is átható, gyerekkoruktól beléjük táplált haragot, gyűlöletet, valamint a vallási nézeteikre hivatkozó kegyetlenkedéseiket. (bátran olvasd el a korán ide vonatkozó rendelkezéseit)

Azt gondolom, hogy ezen a ponton feltétlen meg kell húznunk a határt!

Meg kell húznunk:

-Az igazság miatt!  

Mert egyértelmű, hogy melyik kultúra az, amelyik minden hibája ellenére, életpárti, emberbarát, és leginkább működőképes.

- Az önvédelem miatt!

Mert az Istentől kapott ajándékainkat - család, egzisztencia és elért eredmények - meg kell tudnunk védelmezni.

- Valamint az utánunk következő generáció miatt is!

  Nem lehetünk annyira felelőtlenek, hogy életterüket, és mindennapjaikat kiszolgáltatjuk egy idegen vallásnak és kultúrának, mely épp eléggé bizonyította már, hogy semmi jót nem tartogat sem a zsidóknak sem a keresztényeknek és egyáltalán senkinek, aki nem hódol be, úgymond az iszlámban lefektetett akaratnak.

 Mindig is voltak olyanok, akik azt gondolják a felületes rész igazság, egyben a teljes igazság, és annak pillanatnyi kezelése, egyben a teljes probléma megoldása.

Pedig sajnos ez nem így van. Mindig az összképet és a lehető legtöbb lépést kell előre látni, valahogy úgy, mint a sakkban is. Például rész igazság, ha az éhezőnek enni adsz, ez jó, de így még mindig függésben marad. Ha úgymond a hal odaadása mellett, még meg is tanítod halászni, akkor a rész igazságtól egy óriási lépést tettél a teljes igazság irányába. Nehéz és felelősségteljes a jelenben előregondolkozva hozni jó döntéseket, mégis ezt kell tennünk ez a mi feladatunk, még ha kockázatos is.

Elejét véve, hogy bárki is félre értelmezze a fent leírtakat, szeretném egyértelművé tenni, egyetértek a rászoruló embertársaim megsegítésével a kereteimen belül, legyen bárki.

Nem értek egyet az agresszív, hőzöngő, a problémát eltörölni és nem megoldani akaró gyűlöletkeltéssel, mert mindig csak szélsőséget szül.

Ellemben nem vagyok hajlandó Isten igazságát félre tenni, a jót rossznak és a rosszat jónak mondani. S nem fogok semmilyen eltorzult humanista ideológiát sem kiszolgálni a békesség kedvéért. Az igazságot még a békességnél is nagyobbra értékelem, mint ahogy Jéhu is tette.

„És mikor meglátta Jórám Jéhut, monda: Békességes-é a dolog, Jéhu? Felele ő: Mit békesség?! Mikor Jézabelnek, a te anyádnak paráznasága és varázslása mindig nagyobb lesz!”

Sajnos azt látni, hogy a szellemi paráznaság és a varázslás egész Európát elöntötte, pedig volt elég baj és orvosolni való eddig is bőven. Én eldöntöttem, hogy a szociális érzékem mellett a józanságomat is megőrzöm.  

A migránsok alatt több csoportot is értek. A politikai és gazdasági menekültek mellett, meglátásom szerint, igen nagy létszámot képvisel a helytelen vallási és kulturális beállítottság miatt átok alatt lévő gyümölcstelenségben szenvedő, irigy és frusztrált réteg, akik viszont más -  jelen esetben Európa nemzeteinek - áldásaira szépen rá akarnak tenyerelni. Mert látták az internet segítségével, hogy lehet így is élni. Ez nekik is kell. Persze, az ehhez vezető izzadság és kulturális valamint szellemi változás, az már nem. 

Továbbá ott vannak a nyíltan kimondott, a tömegbe beépülő ismeretlen számú, az Iszlámot erőszakkal terjesztő  katonák is. Természetesen ezek megkülönböztetése szinte lehetetlen, több okból is, ezért ez nem tud a megoldás alapja lenni.

A magam részéről az mellett hogy most leírtam a gondolataimat, azt gondolom hogy nagyon fontos a rendszeres közbenjárás e terület és probléma mielőbbi megoldásáért.      

Köszönöm a figyelmedet.

Gondolataim a természetfeletti területről.

A természetfeletti jelen van! Ezt ma már, a materializmus lassú halálának idején egyre többen fel valamint elismerik.  A mai gondolataim leginkább azok a kedves de véleményem szerint kissé naiv hívőkkel is kapcsolatos, akik valamilyen /bármilyen okból a tiszta/Isten szentségével átitatott természetfeletti valóságot figyelmen kívül hagyják az érte való szellemi birkózással együtt, és mint a minket körül vevő mindennapos tényt elbagatellizálják, vagy kispadra ültetik a hívő életükben.

Nem állítom, azt hogy a keresztény élet másról sem szól csak harcról, hála az Úrnak Ö a békesség Isten! Így egy kereszténynek rendszeres és hosszú távú tapasztalata is lehet a békesség, mint Isten áldása. Természetesen ez, mint tudjuk nem zárja ki azt a tényt, hogy egy keresztény egész földi életében rövidebb – hosszabb ideig különböző intenzitással, és eredménnyel de harcban áll! Harca/tusakodása van a régi természetével, a világgal, és a lázadó gonosz szellemi lényekkel is.

Sok naiv keresztény ezen a területen a legbizonytalanabb. Aztán akadnak olyanok is akik sajnos tévelyegnek e témában! Nem ismerik a maguk vagy vezetőik hiányos/felületes igeismerete /nem helyes teológiai látása és a Szent Szellem gyakorlati erejének megtapasztalásából fakadó hiánya miatt azt a területet, amit viszont az írás szinte lapról lapra elénk tár. Összekeverik a jót a rosszal az Isten Szellemének munkáját a démonok tevékenységével és sorolhatnám.  A legnagyobb problémát én sok hívő embernél abban látom, hogy a hívő életük nem Istenek az erején nyugszik! /ahogy ezt Pál apostol ezt világosan le is írja az első Korinthusi levél második fejezetében./  Az ilyen hivők alig vagy sehogy nem rendelkeznek a Szent Szellemtől való konkrét saját maguk által megtapasztalt erő-megnyilvánulásokkal, melyeket ők maguk éltek át, illetve amelyek általuk történtek az Isten vezetésében a Szent Szellem által. „Velük együtt bizonyságot tevén arról az Isten, jelekkel meg csodákkal és sokféle erőkkel s a Szent Léleknek közléseivel az ő akarata szerint.” Arra most nem térnék ki, hogy Jézus Urunk biztosított minket arról a tényről, hogy számunkra is hatalmat és erőt adott a Szent Szellem által. : „Ímé adok néktek hatalmat, hogy a kígyókon és skorpiókon tapodjatok, és az ellenségnek minden erején; és semmi nem árthat néktek.” Tudjuk hogy a Szent Lélek/Szellem eljövetelével és vételével/betöltekezésével a tanítványok Isteni erőt nyertek a hívő élet minden területére nézve.

„Hanem vesztek erőt, minekutána a Szent Lélek eljő reátok: és lesztek nékem tanúim úgy Jeruzsálemben, mint az egész Júdeában és Samariában és a földnek mind végső határáig.”

Akik olvassák a blogomat azok tudják hogy nem tudom elfogadni a megszűnési elméletet! Mind az igetanulmányozásaimnak mind a gyakorlati hívő életemnek ellentmondó teológiai feltevés.  Azt gondolom a hívők része, így az én részem is nagyon világosan le van írva az Efézus levélben:

„Hogy a mi Urunk Jézus Krisztusnak Istene, a dicsőségnek Atyja adjon néktek bölcsességnek és kijelentésnek Lelkét az Ő megismerésében.; És világosítsa meg értelmetek szemeit, hogy tudhassátok, hogy mi az Ő elhívásának a reménysége, mi az Ő öröksége dicsőségének a gazdagsága a szentek között, És mi az Ő hatalmának felséges nagysága irántunk, akik hiszünk, az Ő hatalma erejének ama munkája szerint, Amelyet megmutatott a Krisztusban, mikor feltámasztotta Őt a halálból, és ültette Őt a maga jobbjára a mennyekben.

Felül minden fejedelemségen és hatalmasságon és erőn és uraságon és minden néven, mely neveztetik nemcsak e világon, hanem a következendőben is: És mindeneket vetett az Ő lábai alá, és Őt tette mindeneknek fölötte az anyaszentegyháznak fejévé,”

Hiszünk az Ö hatalma erejének munkája szerint, aminek legfenségesebb és legdicsőségesebb mozzanata az volt, amikor Jézus Krisztus a Szent Szellem által a harmadik napon feltámadt!  Ugyanez az erő  amely most megeleveníti a mi halandó testünket is, ugyan ez az erő a Szent Szellem ereje az amely segítségünkre van hogy hiteles hívő életet éljünk. Ami nem csak az erkölcs területén, nem csak a karitatív cselekedetekben, nem csak az ige ismeretében áll. Hanem a gyakorlati Isten Szellemétől/ Ö általa való erőmegtapasztalások, a Szent Szellem ajándékaira való hitbéli ráhagyatkozás és azokkal való együttműködésből is áll! 

A minap egy oldalt meglátogatva, felmerült az a kérdés hogy miért nem történnek ma hiteles csodák, és egyáltalán az egyház a mai kereszténység miért nem mutatja fel és éli át azokat az Isteni beavatkozásokat, jeleket és csodákat melyek a korai tanítványokat életében mindennaposak voltak.

Noha én is azt gondolom, hogy az Isten vezetésében és kenetében végzett általános mindenhol megtapasztalható csodák és jelek által kísért igeszolgálatok valóban nincsenek még azon a szinten ahol Istent dicsőítve és az igét megerősítve, lehetnének. De hogy ne lennének, azt az állítást nem tudom elfogadni, egyre több helyről és egyre gyakrabban hallani és tapasztalni áttörést ezen a területen is. Valamint sok hazai hívő is megerősíti a konkrét Isteni beavatkozást az életében. De elismerem, van ma még létjogosultsága a kérdésnek. 

Sok lehetséges okot lehet számításba vennünk e kérdés valamilyen szintű megválaszolásához.

Említsünk meg egy párat melyek figyelemre méltó gondolatok:  - Nincs olyan tiszta mély közösség Isten Szellemével és kenetével, mint volt az apostoloknak és a korai keresztényeknek. - Nem szolgálati ajándék az, akihez fordulnak a hívők segítségért. Figyelembe kell venni a szolgálati területet és az emberek hozzáállását, hiszen tudjuk, hogy volt olyan város ahol maga Jézus sem tudott úgy csodákkal is beavatkozni, ahogy szerette volna, mert az emberek nem válaszoltak hittel. Ezért csak egy-két ember tudott gyógyulást átvenni. Aztán sokszor felmerül a konkrétan meglévő még áttöretlen sötét ellenállás, melynél eredményeket csak az „erős megkötözése” a sátáni erők térdre kényszerítése után lehet elérni. Köztudott a földrajzi területek közötti igen jelentős szellemi különbség is, amit szintén meg kell említeni. Afrikai, Ázsiai és Indiai testvéreink gyakori és hatalmas csodákról tesznek bizonyságot, míg Amerikai és Európai keresztények ritkábban élik át Isten áldásának ilyen megnyilvánulását. Igaz az előbbi testvéreink mérhetetlenül nagyobb kihívásokat, szenvedéseket és próbákat élnek át nap, mint nap, mint mi.   Egyszóval sok olyan aspektusa van e témakörnek, amire egyáltalán nem vagy csak részben látunk rá.

De akár hogy itt is érvényes, az hogy minden változást az egyéntől, azaz magunktól/magunkból kell elindítani. Ezért most egy pillanatra térjünk vissza az Efézusi igerészhez: „ .. Mi az Ő hatalmának felséges nagysága irántunk, akik hiszünk, az Ő hatalma erejének ama munkája szerint”  

A kérdés régen is és most is leginkább az, hogy hiszünk e Isten hatalmas erejének a hivő életébe beavatkozó működésében, vagy elvetjük azt bármi okból kifolyólag?  Itt nem csak az úgynevezett üdvözítő hitről van szó. Hanem arról a hitről, ami utat készít és felszabadítja a gyakorlati beavatkozásra az Isten erejét, ami sokszor társul a hit ajándékával, de mégis véleményem szerint nem azonos azzal de bele torkollhat.

Szóval megkérdezlek hiszel e Isten hatalmas ma is az életedbe beavatkozni tudó erejében vagy te is csak azt gondolod hogy a természetfelettinek csak okkult oldala van és minden természetfeletti történés a sátán produktuma? Azt gondolod Isten ezen a területen, nem tesz semmit? Ellenben megengedi hogy évről évre egyre nagyobb démoni erővel rendelkező „erős emberek” okkultisták, mágusok lépjenek a színre, akik mint régen magukat valami nagynak állítják a nép előtt, és sokak szívét elfordítják Izrael Istenének keresésétől azokkal a csodajelekkel, amiket a nép között tesznek. NEM! NEM! és NEM! Isten féltékeny és féltőn szerető Isten, aki nem nézi jó szemmel, ha azt a dicsőséget, ami neki jár, megrabolják!  Az Ige azt állítja együtt nő az igazság ereje és a hazugság ereje a búza és a konkoly. Nem testvérem! Ha az okkult emberek növekednek a sötét szellemi erőben a démonokkal való egyre intenzívebb szövetségük miatt, akkor Isten népének is /legalább is egy részének egész biztosan/ mindenképpen növekedni kell a Szent Szellem erejében és ajándékaiban való gyakorlati tevékenységben! Egy hívőnek ezt agy kell látnia. Mózes botja mindig erősebb!

Fülöp és Péter kenete mindig nagyobb, mint a Simon mágusok bűbája és szemfényvesztése.            

Nézük ezt az igét más fordításokban is:

EFO:

 „Imádkozom, hogy megtudjátok, milyen mérhetetlenül nagy Isten ereje, amely értünk működik, akik hiszünk.”

Csia:

” mennyire felülmúl mindent az ő nagy hatalma a mi életünkben, akik abban a mértékben hittünk, ahogy az ő erejének uralkodó hatalmát a Krisztus életében munkálkodni láttuk.”

Nem szükséges senkinek bizonygatnom hogy Isten hatalmas és erős Isten! Jó akaratú és mindenható! De e tényekből a személyes életünkben/tapasztalatunkban csak úgy és olyan mértékben tudunk leginkább részesedni, ha hiszünk Isten erejében! /természetesen tudom, hogy létezik más hite által való áldásba jutás is, de itt most nem erről beszélünk./ Ha valóban bízunk, abban hogy Ö kész a mi életünkbe is Atyai szeretetéből beavatkozni. /természetesen akkor, úgy és olyan módon, ahogy szuverén akaratában van/ Ha teljesen bizonyosak vagyunk és egészen elhittük, hogy Jézus Krisztus tegnap ma és mindörökké ugyan az! Ahogy ezt az ige kijelenti róla, s ahogyan régen is jót tett mindenekkel Ö ugyan így tesz ma is! Csak ha ilyen hozzáállással leszünk, akkor fogjuk egyre inkább megtapasztalni a mindennapjainkban is, azt a tényt, hogy Isten a jelenben is és a mi életünkben is csodatevő Isten!

A magam részéről az elmúlt évtizedekben igen sok konkrét csodát éltem meg az élet különböző területein, melyek több hittestvérem valamint családtagom előtt is ismert dolog.  Természetesen ezek java része szubjektív, de igen számos az olyan jelek illetve csodák száma is melyek mások életében történtek meg úgy hogy Istennek tetszett, hogy rajtam keresztül szolgáljon szabadulással, gyógyulással, és más a Szent Szellem által való beavatkozással az adott személy vagy személyek életében. Istené minden dicsőség, Ö ismeri a szívemet! Ezeket csupán azért említettem meg hogy felbuzdítsam a szíveteket, hogy keressétek Isten akaratát ezekben, a dolgokban is. Egy hívő embernek, ha nem is egyforma mértékben, de ismernie, értenie és értelmeznie kell tudni a természetfeletti világot, természetesen igei módon, a Szent Szellem vezetésében, hogy se szégyent ne valljon egy konfrontáció esetében, se túl ne lépje a hitének mértékén ezen a területen sem, mert ettől is int minket az Isten beszéde. S ami a legfontosabb hogy felismerje mi az ami Isten szelemének munkája és mi az nem. S még véletlenül se essen abba a hibába hogy ami az Isten Szellemétől van azt az ördögnek tulajdonítja. Mint annak idején a farizeusok némelyike akik a Szent Szellem erejében szolgáló Úr Jézus tevékenységét a Belzebub munkájának titulálták.  

A következő posztban a lehetséges természetfeletti kihívásokkal kapcsolatosan fogok hangosan gondolkozni, ha teheted, tarts velem akkor is. 

Köszönöm hogy megtiszteltél a figyelmeddel.       

A homoszexualitás kérdése

Amikor ez a téma előkerül mindig eszembe, jut egy gondolat.

„A valódi kérdés, az hogy megengedjük-e az „erkölcsöst” az „erkölcstelentől” megkülönböztetni már nem tudó kisebbségnek, hogy rákényszerítsen bennünket a jó és a rossz közötti különbségtétel feladására.
F Lagard Smith
Jogi professzor és népszerű szerző.
Többek között ö írta a Szodoma második eljövetele c. a témában egyedülálló könyvet is.

Kétségtelen, hogy ha valamikor, akkor napjainkban igen nagy erőfeszítés történik arra nézve, hogy a biblia tekintélyét de leginkább Istennek az ember szexualitását, érintő kijelentéseit aláaknázzák.
Ma már egyházon belül és kívül a homoszexualitás kérdésköre előtérbe került annak térnyerése miatt. Mind a társadalomban de sok egyházban is szerte a világon egy nagyfokú negatív elhajlás, megalkuvás tapasztalható ezen a területen attól, ami Isten véleménye e témában. Magam azt gondolom, hogy a homoszexuális életmód a biblia alapján elítélendő és bűn. Bűn épp úgy, mint a házasságtörés a prostitúció vagy bármely más bűn. Érdemes itt megemlíteni, hogy a Biblia azt mondja, hogy minden bűn, amit az ember cselekszik az a testen, kívül van. De a szexuális bűnök esetében az ember a maga teste ellen és nyilván a másiké ellen is vét. Azaz olyan folyamatokat indít be, amelyek eredményeképpen fizikai és erkölcsi leépülés és más torzulások jöhetnek létre. Ezt erősíti meg a romai levél első fejezete az I kor 6. fejezete és más igeversek is.
Véleményem szerint a teljes Írás Istentől ihletett így idézhetnék több ó szövetségi igerész is a témához, még akkor is, ha azok nem a mostani kegyelem időszakát hangsúlyozó időben íródtak. De úgy vagyok ezzel a mostanra kialakult helyzettel a kérdésében, mint amikor Urunk megjegyezte:  „Ha Mózesre és a prófétákra nem hallgatnak, az sem győzi meg őket, ha valaki a halottak közül feltámad.”
Tehát aki nem akarja elfogadni Isten igazságát annak akár ó szövetségi akár új szövetségi támpontokat, mutatsz nem fog rád hallgatni, mert nem érdekli Isten véleménye.
Ezt megtapasztaltam évekkel ezelőtt az öt kenyér szervezettel folytatott levélváltásomban, akik tudomásom szerint az óta megszűntek, mint egyesület. Valamint nem egy személyes beszélgetésben ahol az önakarat elnyomta az Isten igazságát.

Hogy ne szaporítsam a szót az egész Biblia, arról tesz bizonyságot, hogy Isten az embert az Ö képére és hasonlatosságára teremtette és legfőbb vágya hogy az ember hasonló legyen alkotójához, megváltójához, az Úr Jézus Krisztushoz! Azt szeretné, hogy népe, az egyházat alkotó hívők sokasága visszatükrözze az Ö Isteni szentségét, jellemét, tökéletességét, Istenfélelemben. Nos az a határozott véleményem hogy a homoszexualitás, mint ahogy a többi, Isten által bűnnek nevezet magatartás ebbe az igazi Istenképűségbe sehogy sem fér bele. Isten kinyilvánította hogy szentek legyünk, erre törekedjünk és harcoljuk meg a hitnek szép és nemes harcát, ha kell naponként. Mindenki a maga harcát kell, hogy harcolja, mégpedig azon a területen, amelyik életében még nem illeszkedik Isten tökéletes akaratába. Egy keresztény embernek az Úr Jézus a példaképe! Öt követi és hozzá akar hasonlóvá válni gondolkozásában, beszédében, és életvitelében.
Isten pedig egyértelműen és minden kétséget kizárólag SZENT!

Figyelmeztetés!
A fenti igazságok mellett szeretném kihangsúlyozni, hogy mint minden Isten előtt nem kedves magatartásból, így e bűnből is meg lehet térni / ha nem lehetne Isten, nem kérné / és tapasztalataim szerint Isten kész megbocsátani és gyógyulást adni, mint minden más esetben is, amikor az ember hozzá fordul.
Továbbá soha nem szabad szem elől téveszteni, hogy Isten irgalommal, szeretettel és türelemmel van a bűnös ember/emberek felé! Azaz Isten nem az embert, hanem az embert lealacsonyító, leigázó, és tönkretevő bűnt gyűlöli! Ezért készített számunkra szabadulást, Jézusban, aki az emberiség megváltója.

A témához kapcsolódóan részletesebben többek között még az alábbi helyeken is olvasgathatsz.
bejegyzés  bejegyzés 2.  Ezt is olvasd el még egy poszt  érdemes és tanulságos elolvasni a különféle hozzászólásokat is.

Köszönöm a figyelmeteket.

Egy hatékony sereg.

A hatékony sereg.
Nemcsak  kardja van! De a forgatáshoz is van ereje Isten Szelleme által.

Tegnap egy beszélgetés után ahol e témát is szóba hoztam, még ma is ezen gondolkozom.

Teljes szívemből hiszem hogy Isten elkezdett egy olyan munkát nagyon sok keresztény életében, melynek célja hogy a felekezeti szemüveget /melynek meglétét magam nem tartom feltétlen bajnak, minden helyen van ilyen/ háttérbe tolva, egy újfajta egységet kovácsol olyan keresztényekből, akik a mellett, hogy a saját szülői házukhoz értsd felekezetükhöz hálás szívvel lojálisak. Egy olyan feladatra is felkészülnek, amely kibontakozóban van a szemünk láttára. Egészen pontosan arra gondolok, ahogy egyre inkább közeledünk azokhoz a napokhoz, amelyeket a biblia nehéz és sötét és utolsó szavakkal illet. Az azt megelőző napokra gondolok, amikor az Úr lezárja a pogányok idejét. Akkor előáll egy olyan helyzet, amely sokkal inkább át lesz már itatva a sötétség erejével, mint az eddigiek bármikor. A bibliában felismerhetőek olyan időszakok, lezárások például kivonulás előtt, Urunk keresztre feszítésekor, az apostolok pünkösd utáni igeszolgálatának hajnala, amikor is sátán már nem tudta az igét természetes szinten gátolni, lefékezni, hatástalanítani. Így okkult természetfeletti erőket mozgósított hogy Isten munkáját megakadályozza, vagy lefékezze.

Gondoljatok csak az egyiptomi varázslókra, Heródes irracionális tébolyultságára, Simon mágus vagy Barjézus esetére. Ezek kétségtelen a „normális/megszokott” igével szembeni ellenállásnál, jóval, nagyobb gonoszsággal és sötét démonikus töltettel támadták az igazságot/Isten akaratát.
Hála a mindenható kegyelmének ezekben, a helyzetekben Isten megoldást adott olyan embereken keresztül, akik ott és olyan hatékonysággal tudtak eljárni, hogy sátán terve kudarcba fulladt. Nos azt gondolom Isten ezekhez, a napokhoz mérten elkészít/felkészít egy olyan kommandós egységet, kérlek, értsd jól. Amely nem csak a kereszténység egy bizonyos ágához tartozik nem csak egy felekezethez. Hanem minden felekezet és ágban lesznek ilyen harcba bevethető tagok. Mégpedig nem ritkaság számba menően, hanem a feladathoz mérten. Ami meglátásom szerint igen komoly és sorsdöntő lesz. Csak gondoljatok bele, hogy az ige azt mondja egy bizonyos időben sátán dühöngeni fog nagy haraggal, mert tudja ténykedésének hátralévő rövidségét. De ne gondoljátok, hogy e dühnek és haragnak nem lesz az emberiséget egyaránt érintő nagyon komoly előszele mintegy bevezetője. Sajnos lesz.
De ezekben, az órákban a kegyelem lezárásának idején, mint a futóknál a hajrá pillanataiban, Isten a pogányok számának utolsóként érkező elhívottjai felé is szolgálni akar és fog is! Még ha az antikrisztusi sötétség valóban már kiteljesedése előtt fog állni. Tulajdonképpen erre az időre készít Isten egy igen hatékony és ütőképes népet a világ minden részén. Olyan hívőkből  akik már nem csak felekezeti szemüveget használva tudnak látni. Olyan hívőkből, akik az Ismeret redőnyfalait felhúzva, olyan egységre tudnak szert tenni, amely eddig nem volt jellemző.
Az igazságnak Isten igéjének a fényénél szeretetben összekapcsolódva egy olyan kenetre tesznek szert, amely képessé teszi őket a legkeményebb sötétség megzúzására is. Amelyet a környezetükben tapasztalnak.
Ezt a Krisztusban valósan megélt gyakorlati szeretetet az alázat, az önzetlen felebaráti segítés, a másik méltánylása, felekezeti hovatartozástól függetlenül. Hiszen Isten maga állítja hogy minden gyermekének adott talentumot. A hívő életben megértet teológiai látás másik fél javára fordítása. Az egymás szolgálatának mind mélyebb megértése, s személyének szeretetben való elhordozása. A képmutatás, és hamis ellenségkép felszámolása, a gyakorlati szentség minden irányú megvalósítására tett rendszeres erőfeszítés. Egy olyan egységet tud létrehozni, ami 
Elhozza azokat a napokat melyekben, az hogy szó szerint taposunk az ellenség minden erején, és semmi nem árthat nekünk. Rendszeresen megélt élettapasztalat lesz. Nem csak próbálkozgatás, mely igen sokszor a hitetlenség a tudatlanság a szentség hiánya a meg nem élt egység a felebaráti képmutatás az arrogancia a felfuvalkodottság a büszkeség a Szent Szellem erejének nem ismerete, a kialakult teológiai tudás falai miatt eddig rendszeresen meghiúsult. A megosztásnak és a fent vázolt bűnök meglétének sátán mindig nagyon örült, mert tudta hogy még ezeket fent tudja tartani a hívők/felekezetek életében addig azzal a Szent Szellemi erővel, nem nagyon kell számolnia, amiről az apostolok többször is beszéltek a Szentírás lapjain.
Meg vagyok győződve, arról hogy egyre többen, jutnak erre a felismerésre ezekben, a napokban. Aminek eredményeként a hívők a missziós parancsnak Isten akarata szerint sokkal jobban és hatékonyabban tudnak engedelmeskedni, mint eddig bármikor.
Mert Isten minden akadályon és falon átmenve el akarja érni az embereket az örömhírrel!  Éljenek bárhol is és legyenek bármilyen sötétség által megbilincselve.

Köszönöm a figyelmed.