"Ő pedig felelvén, monda nékik: Mert néktek megadatott, hogy érthessétek a mennyek országának titkait, ezeknek pedig nem adatott meg."
Az Ige egyenesen szól! Noha kétségtelen hogy akad benne nehezen érthetőbb rész is, ahogy arra Pál is felhívja a figyelmünket. De biztosak lehetünk abban, hogyha megfelelő hozzáállást tanúsítunk, minket is megszólít és a nekünk meglévő világosságban és hitben tovább vezet a kijelentéseiben.
Egy nem régen megtekintett dokumentumfilmben Barack Hussein Obama szónoklata alatt így szólt: „A szentírás melyik része kellene, hogy irányítsa a politikánkat? Mózes 3. könyvét kövessük, ami arra utal, hogy a rabszolgaság elfogadható, és azt mondja, hogy a kagyló tisztátalan étel? Vagy Mózes 5. könyvét kövessük, ami azt tanácsolja, hogy kövezd meg a gyermekedet, ha eltér a hittől? Vagy maradjunk a hegyi beszédnél, ami annyira radikális, hogy a saját védelmi minisztériumunk sem élné túl a bevezetését?” Nos, jó lett volna az egész szövegkörnyezetet is hallani illetve annak fordítását olvasnom, mert úgy gömbölyű, hogy vélemény alkossak. De azért mindenképp ez a pár mondat is elárulja, hogy mennyire, de mennyire nincsen helyén a megfelelő bibliaértelmezés még ilyen magas körökben sem. Ismételten be kell látni, hogy az Ige élet és Szellem, és a pszichikai ember/újjászületés nélküli/ nem értheti meg, nem tudja helyesen értelmezni és bolondság lesz előtte egy bizonyos színt után. Persze ez megeshet hívő emberrel is, ha elcsűri csavarja az írásokat a maga vesztére.
De térjünk vissza Obama úr hangos kérdésére. Valamint Dr.Richard Dawkins Istent gyalázó, ide kapcsolódó szavaira is.
Természetesen a teljes írást Istentől ihletettnek tartjuk mi keresztények, így jogos a kérdés, amikor megfogalmazódik hová is tegyük azokat az igerészeket, amelyekből első látszatra egy kegyetlen, zsarnoki, megbocsájtani képtelen, vérszomjas, etnikai tisztogató, nőgyűlölő, homofób, rasszista, gyerek és népirtó Isten körvonalazódik./ezek Dawkins véleménye/szavai voltak/
Nem egyszer kérdezték már ezt tőlem is hol kedvesen, hol durván megfogalmazva ezeket. Ilyenkor a kérdezőtől mindig csak annyit szoktam kérni, hogy legyen hajlandó időt szánni a válaszok megkeresésére, ami ott kezdődik, hogy ö neki is el kell fogadnia azokat a biblia értelmezési kritériumokat, amelyek a nehezen érthető bibliaversek helyes értelmezését lehetővé teszik. A teljesség igénye nélkül itt egy kis segítség.
- Segítő Ima kérés a tanulmányozásra és a Szent Szellemre, mint ihletőre való figyelés legyen a kiinduló pont.
- Mindig a teljes Szentírás összképére kell törekedni. Az értelmező embernek nincs joga ara hogy egy-egy bibliai verset/részt kiragadjon, elkülönítsen az egész szentírás egészétől.
- Mivel a kegyelem időszaka/újszövetség van, így e korszak kijelentéseit kell pillérként alkalmaznunk elsősorban. A törvény Izrael népének adatott ez az igéből egyértelműen kiolvasható. A különféle rendtartási étkezési és áldozati törvények nekik adattak, hogy azok által éljenek Istennel, egymással és a környezetükben élő pogány népekkel. /Ha csak ezt figyelembe veszi az elnök úr szerintem meg is válaszolta volna a saját kérdését./
- Figyelembe kell venni a megerősítés elvét, ami azt mondja ki, hogy két három bizonyság /tanú szükséges egy - egy igazság, helyzet, szituáció, hitelesítéséhez.
- Soha nem szabad figyelmen kifúl hagyni az adott kor jellemzőit és társadalmi berendezkedését.
- Mindig követni kell a szerző eredeti szándékát üzenetének értelmezésekor, hogy ne adjunk olyan szavakat a szájába, amelyeket nem mondott, és ne is tegyük félre azt, amit viszont kijelentett. Ezt leginkább úgy tudjuk elérni, ha bekezdésenként, tanulmányozzuk az írásokat nem pedig versenként/mondatonként.
- Feltétlen szükséges az adott igerész eredeti szövegének és több bibliafordításnak a tanulmányozása hogy közel kerüljünk a helyes értelmezéshez.
Természetesen mondanom sem kell, hogy tíz esetből talán egy vagy két ember az, aki valóban választ vár ilyen esetekben és az arra való időt és energiát is kész megadni. A többi csak saját önigazolásának füstjébe burkolódzik, és azt akarja elérni, hogy mindenki úgy lássa a dolgokat, ahogyan ö. Mert mindenki a tulajdon szívéből hozza elő azt, ami ott jelen van. Ki igazi kincseket és van, aki annak híján, mindenféle rútságot és gonoszságot. Mindenki azt adja, amije van. Ki életet, ki halált. De nekünk, keresztényeknek az a kiváltság jutott, hogy Isten beszédén növekedhetünk és a szívünket így élet töltheti be. Az élet pedig maga Jézus! Aki megígérte nekünk, hogy Szent Szellem által elvezet minket minden igazságra. Minket vezet el,akik már az Övéi vagyunk. Egy előítéletekkel teli, lázadó/istentagadó szívnek nem tanításra és az abból fakadó igazgyöngyökre van szüksége hanem a legnagyobb kincsre Jézusra a róla szóló örömhírre! S csak azután a tanítás gyöngyeire.Ha ezt a különbséget értjük akkor szép lassan megtanuljuk, hogy a gyöngyeinket nem szórjuk a sárba mások talpa alá. Hanem csak aki vágyakozik, annak szépségét meglátni annak mutatjuk meg. Szerintem a világ számára az Örömhír az, amit mindig és mindenkor nyújtanunk kell. Tanítani elsősorban a tanítványokat kell és a valóban szomjas embereket, a hozzájuk illő módon.
