A tanítványság tekintélyt feltételez.

A Keresztények többsége egyetért abban, hogy a hitre jutása után az ima és az Isten beszédével való rendszeres kapcsolattartás mellett, a szellemi növekedésének a kulcsa az, hogy tanítvánnyá váljon. Tanítvánnyá, hiszen a szentírás szerint lett/van most már egy Mestere! Ráadás az egyedüli igazi mesterrel léphetett tanítványi kapcsolatba. Ezért is mondja az Írás, hogy senkit ne hívjunk mesternek, mert egy a mi mesterünk az Úr Jézus Krisztus. Tehát a szó teljes és minden területet átfogó értelmében valóban csak Őt illeti meg a Mester szólítás. Ahogyan Jézus Krisztus az Uraknak Ura és a királyok királya éppen úgy a mesterek Mestere is. 

 Most hajnali 5:38 van. A feleségem is ébren motoszkál, neki készülődik a napnak. Én pedig a meleg tejeskávém mellett, ölemben a klaviatúrával arra összpontosítok, hogy megfelelő szavakkal adjam át nektek a gondolataimat, amit hitem szerint Isten kijelentett beszéde inspirál bennem a Szent Szellem csodálatos és izgalmas munkája során. Ő ugyanis megígérte, hogy szava munkálkodik is bennünk, akik hiszünk. Csak azért említettem most ezt meg, mert az Istennel való élő kapcsolat súlypontjának a te életedben is a tanítványság a Mesterre figyelés kell, hogy legyen. De ennél a pontnál most szeretném kiemelni, és nyomatékosítani, hogy a tanítványság gyakorlati megvalósulása a te életedben is csak úgy tud megvalósulni, ha felismered és megérted, valamint minden módon támogatod az Eklézsiában és az azt alkotó helyi közösségekben meglévő tekintélyrendet. Már többször megfigyeltem, amikor ez a téma szóba kerül, mindig akad egy két ember, aki felszisszen és elkezd fészkelődni. Nos, pont miattuk érdemes erről beszélni, de mindenki másnak is áldásos, (még ha tudja és érti is) ha mint erősen levert szegek, mélyen megértett igazságokká válnak ezek a kijelentések. Csak emlékeztetek mindenkit, hogy a tekintélyrend mindenhol, mind a látható mind a (most még) láthatatlan szinten, jelen van és kimutatható. De még a bukott szellemvilágban is (hiszen másol mindent) egyértelműen jelen van minden káosz és anarchia, minden lázadás ellenére.

Pont ennek a fényében szomorú látnom azt, hogy számos hívő, nem érti és elutasítóan viszonyul az Istentől adott és szolgálatba állított tekintélyekhez. (Pedig az Isten beszéde azt kéri tőlünk, hogy még egymást is különbnek tartsuk, nemhogy az Úr által szolgálatba állított vezérkart.)

Ahogy nincs remete kereszténység sem, teljes bizonyossággal állítom, nincs olyan tanítvány, Isten által tanítványnak tartott hívő sem, aki független lenne az Eklézsia hierarchiájában valamikor is beállított szolgálati ajándékoktól, és azoknak a helyi gyülekezetekben a gyülekezet előtt szolgálatba állított és kiküldött képviselőitől. „És pedig némelyeket rendelt az Isten az anyaszentegyházban először apostolokul, másodszor prófétákul, harmadszor tanítókul; azután csodatévő erőket, aztán gyógyításnak ajándékait, gyámolokat, kormányokat, nyelvek nemeit.”

„És Ő adott némelyeket apostolokul, némelyeket prófétákul, némelyeket evangélistákul, némelyeket pedig pásztorokul és tanítókul: A szentek tökéletesítése céljából szolgálat munkájára, a Krisztus testének építésére:” Tehát meg kell értenünk, némely embereket Jézus Krisztus, mint szolgálati ajándék ad és emel ki az egyházban, ezáltal megkülönböztetett pozíciót biztosítva számukra, minden emberi gyengeségük és hibáik/bűneik ellenére is. Ábrahámtól kezdve a prófétákon át az apostolokig, mind-mind kegyelemre szoruló és a maguk gyarlóságát olykor megvillantó emberek voltak. Lehet ez ellen ágálni és ragadozni egy két helyét nem találó, és meggyökerezni nem szándékozó hívőnek, de már most megmondom, Isten nem fog ezen változtatni senki kedvéért sem, a jelenlegi kegyelmi időszakban. Csak egy két igevers a legális tekintélyi hatalomgyakorlással kapcsolatban. : „Akiknek bűneit megbocsátjátok, megbocsáttatnak azoknak; akikéit megtartjátok, megtartatnak.”

„Bizony mondom néktek: amit megköttök a földön, a mennyben is kötve lészen; és amit megoldotok a földön, a mennyben is oldva lészen.”

„Mert én távol lévén ugyan testben, de jelen lévén lélekben, már elvégeztem, mintha jelen volnék, hogy azt, aki ekként ezt cselekedte, Ti és az én lelkem a mi Urunk Jézus Krisztusnak nevében egybegyűlvén, a mi Urunk Jézus Krisztus hatalmával Átadjuk az ilyent a Sátánnak a testnek veszedelmére, hogy a lélek megtartassék az Úr Jézusnak ama napján.”

„A kívül valókat pedig majd az Isten ítéli meg. Vessétek ki azért a gonoszt magatok közül.”

De van még számos, amit érdemes tanulmányozni, hogy a helyére kerüljenek a dolgok. 

Zárásként szeretnék mindenkit buzdítani, hogy becsüljétek meg az Isten szolgáit! Nem sok Apostol, próféta, tanító, evangélista és pásztor van, de vannak, mert Jézus szolgálatba állít ilyen embereket, mégpedig a szentek érdekében. azért hogy az egyházban rend legyen, azért hogy az egyházban már átvett javak és Isteni áldások továbbra is, Isten uralma és akaratában maradjanak.
Itt megemlítem, hogy nem véletlen figyelmeztet az Írás, hogy : "Presbiter ellen vádat ne fogadj el, hanem csak két vagy három tanúbizonyságra." Tehát nuku pletyka!
 A hadsereg példáját is érdemes figyelembe venni, a tábornokok a vezérezredesek az ezredesek az őrnagyok és így lefelé megosztva a tekintély és a parancsadási lehetőség, nem véletlen, nem ok nélkül találomra épül így fel. S nehéz helyzetben nem véletlen, hogy ezeket a magas rangú tiszteket menekítik elsőnek. Egyszerűen azért, mert a gyakorlati harcászati tudásuk, és háborús tapasztalataik, messze felülemelik őket a természetesen nem lebecsült állomány fölé. Most alapelvről, és az ideális helyzetről beszéltem és nem a rossz kivételekről és példákról, mert nyilván az is van. Mint ahogy Szellemi szempontból is vannak hamis apostolok és más álnok munkások. De a kivételekre mutogatva senkinek nincs joga, az Istentől megadatott szolgálati ajándékokat elutasítani, és magukat tőlük függetleníteni. Legalábbis akkor, ha valaki tanítványként akar járni az Úrral!  

Köszönöm a figyelmeteket. 

Ezen a linken a témához kapcsolódó videó  tekinthető meg. Ez is szorosan kapcsolódik   

UI: Ezt írták egy közösségi oldalon: Jó lenne, ha tárgyilagos módon kifejtenéd, hogy mit jelent, hogyan épül fel, és a valóságban hogyan működik az eklézsia hierarchiája. E magyarázat nélkül értelmezhetetlen a bejegyzésed.  Válaszom:

 Talán igazad van és még ez a pár mondat szükséges a posztba. Pótolom is. Csak nagyon általánosan. A fej a szegletkő Krisztus! A hatalom innen folyik alá a Szent Szellem gyakorlati vezetése és igazolása/ és az adott közösség bizonysága mellett. A szolgálati ajándékok őt van ilyen, valamint kormányok, gyámolok, ezek mellet/alatt a gyülekezet presbitériuma, diakóniai szolgálata. A tartós hatalom leosztás a Szellemi tekintélybe helyezés itt kb véget is ér. Tehát igazán nem sok. Természetesen a fentebb említettek, ideiglenesen megbízhatnak, és egyfajta tekintélybe helyezhetnek másokat is. De ezek befolyása és tekintélye csak egy-egy területre korlátozódik. Tehát egy gyülekezetben egy idősebb hívő csak azért mert idősebb és elvileg tapasztaltabb, attól nem lesz semmiképpen szellemi tekintély. Vagy az én illetve más bloggerek esetében, aki blogol, vlogol vagy bármilyen módón képviseli az Isten beszédét az online térben, ettől nem válik szellemi tekintélyé, és ha korrekt, akkor nem is lép fel így. Amúgy pedig a hatalomnak és a tekintélynek jellemző sajátja hogy külső visszaigazolásból táplálkozik. Nem lehet (legálisan legalábbis) kiharcolni, kikönyökölni, elvenni. Ez vagy van, vagy nincs, beszéljünk bármilyen területről. Az illegális területre nem térnék most ki.        

Egy gondolat a tekintélyről.

Amikor az igazság oldalán állva azonos célkitűzés mellett, találkozunk feszültséggel, ellentmondó helyzetekkel, akkor kell leginkább figyelembe venni az Isten beszédében világosan lefektetett tekintélyre vonatkozó igazságokat.

Magam úgy látom, igazság és igazság között is, néha prioritás szükségeltetik, pontosan ugyan úgy, mint amikor két nem túl jó lehetőségnél igyekszik az ember a kevésbé rosszat választani. Az igazság esetében is az erősebb, az igazolhatóan nagyobb, erősebb igazságra, vagy akár életet mentő igazságot szükséges/célszerűbb választani, szem előtt tartani, kivéve, ha Isten nem ad konkrét vezetést, ami ezt felülírja. Ha valakinek igazság korsója van, jogosan nevezi korsónyi igazságnak, viszont annak, akinek igazság hordója van, az prioritást élvez. A megvalósított gyümölcsöket, elért eredményeket nem lehet, nem figyelembe venni, hiszen azok magukért beszélnek. Az hogy a nagyobb áldja meg a kisebbet, szintén szellemi rangsort feltételez, tehát a tekintélyrendszer nem rossz, hanem jó, ez akkor is igaz, ha sajnos az ember olyan, hogy amivel élni tud, azzal visszaélni is tud. A tekintélynél is igaz az, ami a házasság intézményénél, Isten hozta létre, Ő a forrása, és igen áldásos dolog. Az hogy a benne lévő felek, önzésükben vagy más okból kifolyólag, működésképtelennek kiáltják ki, attól még nincs igazuk. Mint egy másik írásomban utaltam rá, az emberi/testvéri kapcsolatokban is a bizalom a hit és a szeretet tartópillérein állva, lehet előre haladni a jó irányba. Ezek nélkül, kiépül a bizalmatlanság, a hibakeresés, (mindenhol van, ami nincs ott, és úgy, ahogy Isten akarata szerint, lennie kellene) felnövekszik a keserűség, és sátán máris elrabolta az ember szívéből a hitet, ami mint tudjuk, bizalmat is jelent. Hit nélkül pedig nem tudunk Istennek tetszeni, és kész, le is állt a munka.(Ez a „luxus” pedig nem megengedhető, egy elkötelezett hívőnek.) Jön a bizonytalanság, és a szélfútta állapot. Aminek sajnos gyakran tragédia a vége. Ahogy igaz az, hogy szabadságra lettünk elhívva, ugyan úgy igaz, hogy hatalom alá vetett emberek is vagyunk (nincs kivétel), csak nézd meg, hogy kinek minek a hatalmát fogadod el. Mert ezek rendkívül nagy súllyal bírnak az ember életében. Abban is nagy igazság van, hogy sátán ravasz, és azon van, hogy ha lehet a hívő embereket, kivonja az Istent szolgáló, Isten akaratát közvetítő emberek befolyása alól. Nem szabad erről sem elfelejtkezni, mert igen nagy árat lehet fizetni érte. 

Köszönöm a figyelmeteket.               

A női szolgálatokkal kapcsolatos gondolataim.

Van egy általános alapelv a bibliában, miszerint a gyümölcseiről megismerni a fát. Azaz minden tevékenységnek/történésnek lesz egy igen jól besorolható eredménye. Olyan előfordulhat, hogy maga a fa nem nyeri el a tetszésemet, vagy épp nekem nagyon szimpatikus, de igazából, nem ez számít. Amire figyelnem kell az nem a fa, hanem az a gyümölcs, ami megterem rajta. Nos, ha ez jó és áldásos, még ha nekem nem szimpatikus fáról szedhető le, Jézus szerint, akkor is érdemes nem elutasítani, hiszen jó gyümölcs. A női szolgálattevők esetében is, nem szabad csak, arra az igeversre építeni, ami egy adott helyen egy adott szituációra fogalmazódott meg.

Az ige igazságait figyelembe kell, hogy vegye a keresztény ember. De általánosításra én azt gondolom, egy – egy igevers nem jogosítja fel az embert. Ezért kell a teljes szentírást figyelembe venni (nem árt minél alaposabban megismerni) és ezért kell, egész személyes módon megtanulni a Szent Szellemre való figyelést a hívő életben. Ezután pedig felekezettől függetlenül, a több szem többet lát elvet követve, minden lényegi és többséget érintő kérdésben meg kell vizsgáltatni a saját vezetésem konzekvenciáit.  Ez a hozzáállás, jól működik, és mivel a kölcsönös tiszteleten és szereteten alapul, valamint józanságon, és az igazság minél korrektebb megismerése a vágy.  Így azt tapasztalni, hogy Istentől is áldás jön rá, és helytálló vélemény eredmény születik meg így. Mind a bibliát mind a történelmet figyelve, számos csodálatosan eredményes szolgálatot, hölgyek töltöttek be. Lehet ezért szemöldököt ráncolni némelyeknek, de attól még ez tény, hogy szolgálatukat Isten elfogadta és hitelesítette, számtalan ember életében. A betű, ahogy az írás utal rá, öl. A Szent Szellem vezetését kell keresnünk, mert Ő nem törvénykezik, nem ragad ki igerészeket, és Isten országát munkálja. Nem úgy, mint azok, akik a női szolgálatok által termett gyümölcsöket, és tömeges áldásokat, farizeusi módon egy tollvonással semmissé tennék, és ez által milliókat fosztanának meg az Isten áldástól.          

Ne olvass olyan könyvet, ami nem hű a címéhez.

Olvastam hogy készült egy petíció, egy oldal megszüntetésének érdekében, ami állítólag Sándor pásztor tanításait közli. De mint kiderült, inkább egy fajta anarchia klubbá vált, ahol ki egyet, ki mást szól. Egy oldalnál is az van, mint egy könyvnél. A tartalomnak illik a címhez igazodnia. Ez mivel nem valósult meg, így valóban okafogyottá vált az oldal, és aki kezdeményezte és aláírta, teljesen érthető, jól járt el, mivel többnyire csak a Gyülekezetet és a vezető lelkészt ekézik a hozzászólásokban, márpedig nyilvánvaló, az oldal nem ezét jött létre. A törlési kérelem szerintem egyértelmű, hogy nem azért lett kérve, hogy a szólásszabadság korlátot kapjon, hanem mert etikátlan , övön aluli, tehát nem sportszerű, nem korrekt az oldal megléte. (De nincs gond, az Istent szeretőknek, minden a javára van)  Mivel az elérhetőség, mindeddig nem törlődött, bizonyára több olyan ember ki is használja ezt, akik véleményem szerint nem helyesen járnak el, amikor keserűségből, sértettségből, vagy féligazságokra támaszkodva, a keresztényi normákat figyelmen kívül hagyva, írogatnak az oldalon. Nyilván van erre kereslet, mindig is volt, az ember már csak ilyen, és a világnak is ad csámcsogni valót hogy szálkákat keressenek, a maguk gerendái helyett. Mégis el kell mondanom, nem mindegy, hogy Te mit és kit, hallgatsz/olvasol. Ebben józannak kell lenned és körültekintőnek. A juhok ismerik a pásztor hangját, a pásztorokat utánzó farkasok hangját, viszont meg kell tanulniuk felismerni a Szent Szellem vezetésében. Ez rendkívül fontos feladata egy hívőnek. Lassan három évtizede azt látom, hogy a gyülekezetet vagy a vezetőséget mindig is csapkodták, szidalmazták, hol ezért, hol meg amazért.  De Isten megáldja, és erőteljesen használja az ö népének azon részét, amelyet a Hit gyülekezete alkot, és megőrzi, mert hőséges Isten. Megmondta világosan, hogy neki az Ö gyermekeire gondja van. Valamint arról se szabad megfeledkeznünk, tartozzunk bármely gyülekezetbe is, hogy a „görbe tükrök” is a javunkra vannak. A maguk szintjén, hozzá segítenek, hogy még inkább formába hozzuk magunkat, és megfésülködjünk, ahol ez szükségessé válik. De azt látom némelyek nem csak egyéneknek, de egész gyülekezeteknek meg akarják mondani, minden kompetencia nélkül, hogy mi hol kócos, de még ez sem elég, egyenesen meg akarják szabni, hogy nekünk melyik frizura áll jól és szerintük melyiket kéne hordanunk, amit már ők is elfogadhatónak tartanak. Ezzel az a baj, hogy egyenesen a Krisztusban kapott vezetésünket és szabadságunkat támadják meg. Ehhez pedig elhívás nélküli önjelölteknek egyszerűen nem ad felhatalmazást az ige. Világosan látjuk a biblia alapján, hogy az Antiókhiába érkező Pétert, amikor Isten azt látta, hogy korrigálni szükséges az evangélium érdekében, akkor nem akárkit küldött oda hozzá, hanem Pált. Szellemiekhez szellemieket, kaliberhez kalibert.  Ne felejtsétek el, Isten soha nem vádol, és nem kárhoztat. Ö megigazítja a gyermekeit, és ebbéli munkájához bármit bármikor fel tud használni. De ezen munkákat is bölcsen szeretettel és irgalommal végezteti.  Az írás közli velünk: „Mikor nincsenek ökrök: tiszta a jászol; a gabonának bősége pedig az ökörnek erejétől van.” Az ökör jellemzője, hogy erős, gabonatermelése kiemelkedően jó és igen nagy haszonnal jár. Az adott ökrök között a karámon belül a legerősebbre ez még inkább igaz. Biztosak lehetünk abban, hogy a „Gazdát” nem lepi meg, hogy van munka a jászolban az ökrei miatt. Csak ha már felkerültünk a mennyei otthonunkba, fogunk mentesülni az Urunk által meghatározott mindennapi lábmosás alól. Soha nem értettem meg azokat az embereket akik, vélt vagy akár valós problémák miatt a rendezésre való törekvés helyett, a megbocsátás az elengedés/túllépés helyett, képesek lennének úgymond, az egész istállót felgyújtani, mert épp olyanjuk van.  Isten irgalmas, kegyelmes, hosszú tűrő, nem fedődik minduntalan. Reális velünk kapcsolatban, tudja, mi lakozik bennünk. Mégis velünk van, mellettünk áll, és használ minket. De akadnak némelyek, akik ezeket a csodálatos és hatalmas áldásokat csak maguknak akarják kisajátítani. Ezzel le is leplezték a szívüket, hogy nem a jó kincs, amit előhoztak felelőtlenül és irgalmatlanul.

Köszönöm a figyelmeteket. 

Önjelölt ekézők.

Sok hívő megtérése után, előbb –utóbb elérkezik egy olyan pontra, amikor a prédikált ige igazságainak egy bizonyos szintű megértése, egyfajta magabiztosságot teremt számára. Ez egyfelől jó és örvendetes dolog, mert ez, Isten akarata is. De ilyenkor előállhat egy igen veszélyes helyzet is, mert ha nem tesz hangsúlyt a kellő alázatra, a másik különbnek tartására, akkor bizony elszaladhat vele az a bizonyos paci. Egész pontosan arra gondolok, hogy az ilyen hivők ajkát, egyre többet hagyják el olyan félreértelmezett bibliai idézetek. Mint például: Nekem kenetem, van Istentől, ami mindenre megtanít. Nekem nincs szükségem földi pásztorra, én otthon is meg tudom élni a hitéletemet és más téves gondolatok, és féligazságok. Nem kétlem, hogy valóban hatalmas szabadságot kaptunk az újszövetség Krisztusában. Irigylésre méltóan nagyot, és olyan valóságosat amilyenről más vallások csak álmodozhatnak.  Mégis, mint tudjuk, Isten Szellemének vezetése, soha nem mond ellent, az írott ige kijelentésének. Én magam is hiszek szívemből, hogy a Szent Szellem bizonyságot tesz bennünk az igazságról, a mi szellemünkkel együtt, többféleképpen tud szólni és vezetést adni számunkra, de ez nem jogosíthat fel ara, hogy az Isten igéjében közölt kereteket figyelmen kívül hagyjam. Ha egyszer Isten világosan közölte, hogy az egyházban elhelyezett, kipróbált és felkent embereket, szolgálati ajándékokat, mégpedig a szentek növekedésének és tökéletesedésének érdekében, akkor ezt nincs joga senkinek megkerülni, mert annak végzetes következményei lehetnek. Isten az Ö felkentjeiről úgy beszél, hogy kettős tisztességre méltóak, hogy munkájuk rendkívül értékes, és mi, ha lehet, minden módon támogassuk a szolgálatukat, hogy azt örömmel, újra és újra felbuzdulva végezzék. Itt szeretném megjegyezni, rendkívül károsnak tartom, azt a jelenséget, hogy némely ember minden alázat hiányában különféle blogokon és youtube csatornákon és más fórumok oldalain, teljes arroganciával ekézi, azokat az embereket, szolgálatokat és gyülekezeteket, melyeket, határozottan állítom, még csak nem is ismer, legfeljebb felületesen. De saját szavai és szellemisége leplezi le az ilyen embert, akire a leginkább az jellemző, hogy negyed annyit nem tett le az asztalra semmilyen téren mint azok akiket ócsárol. Emberünk még véletlenül se ismert, mivel nicknevek mögé bújva, hozzászólást korlátozva, a megmérettetést nem vállalva, keresztény vezetők felé való alárendeltséget nem ismerve, nem igazolt féligazságokat, dezinformációkat és csúsztatásokat közölve, a homályban, az ismeretlenségben lappang. Nos lelke rajta, Isten elől nem tud bujkálni. De természetesen ö az, aki az Isten egyedüli szócsövének gondolja magát, aki csípőből lehúz neves, Isten és emberek előtt megpróbált, sok évtizedes, gyümölcstermő szolgálatokat. Nos kérlek benneteket, amikor ilyen önjelöltekbe botlotok, ha van rá mód, szeretetben intsétek meg őket, tudván, hogy szívük tartalma leginkább keserűség, frusztráltság és irigység terméke. De társaságukat kerüljétek, mert munkájuk nem egyéb, mint Dátán és Koré és Doég tevékenysége. Természetesen mi hívők, tapasztalhatunk olyan zavart és gonosz napokat, amikor valami miatt megbotránkozva, vélt vagy valós dolog miatt kiakadva, bölcsesség nélkül és meggondolatlanul szólunk és ítélkezünk. Sajnos ez nem ismeretlen dolog. De ezt az ember, ha kell segítséggel akár, de minél hamarabb, lerendezi és tisztázza. De én fentebb nem erről szóltam, és nem szeretném, ha ezt összekevernénk. Mert az első sajnos Krisztus munkájának ellensége, akár tudatlanul is. A másik egy rövid időre egyensúlyt vesztett az ördög banánhéján.

 Köszönöm a figyelmet.

Érdek kereszténység!

Elismerem hogy az Istenhez kapcsolódás, érdek! Igen nagy szükség /a bűnösségünk/motiválta érdek! De a kapcsolódási motívumok nem mindenkinél egyformák. Van, divat kereszténység is, de én most inkább az érdek kereszténységről gondolkoznék pár szóban. Találkozni olyan emberekkel, akiknek Jézus Krisztus nem egyéb, mint egy ugródeszka! Elrugaszkodási lehetőség a saját önmegvalósításuk érdekében. Olyan emberek ezek, akik Jézust, a Bibliát, az Isten népét, igazából meg nem tért szívvel, önző önérdekből saját vágyaik és karrierjük felépítésére akarják használni. 

Sajnálom ezeket, az embereket! Kicsit olyanok ők, mint azok, akik az oázis helyett, pár palack vízért rohangálnak egyik helyről a másikra, egyik embertől a másikig, érdek kapcsolatokat kialakítani. /Természetesen, mindannyian alakítunk ki érdek kapcsolatokat valamilyen szinten, és nincs is ezzel semmi gond, mert a motívum az, ami számít. S ha te Isten akaratát keresed az Ö dicsőségét és nevének felemelését, akkor nem romlik meg a szíved az úton, és az oázis felé haladsz./ Viszont azok az emberek, akik nem helyes motivációval úgy mond, hozzácsapódtak a kereszténységhez. Igen nagy csalódás lesz az osztályrészük, ha a kezdeti helytelen és nem őszinte hozzáállásukat, nem változtatják meg, és nem térnek meg teljes szívükből. Ne értsd félre, nem olyan emberekről beszélek, akik azért tértek meg, hogy meggyógyuljanak, hogy áldást nyerjenek, hogy rendbe jöjjön az életük. /Mondjuk a legjobb motívum a mély bűnbánat és kegyelemért kiáltás/ Nem, nem ilyen emberekre gondolok! Hiszen mi mindannyian betegek vagyunk/voltunk ezért is jöttünk az egyedüli nagybetűs Orvoshoz! Hiszen az Úr maga mondta, nem az egészségeseknek, van szükségük orvosra. Nem az úgymond igazakat hívja megtérésre.  A fent említett emberek egész mások, még azoknál is felelőtlenebbek, mint akik Istent egy automatának nézik. Ezek ugyanis előbb utóbb ráeszmélnek balgaságukra és rendezik a kapcsolatukat Istennel. Mint ahogy a kisgyermek életében is vége egyszer a pelenkázási időszaknak. Nem így az Istent használni/kihasználni akaró emberek, mert ők mivel nem esnek rá a kősziklára, hogy összetöressenek, ezért az fogja majd egy napon szétmorzsolni őket. Valós megtérés nélkül álmaikból semmi nem tud megvalósulni. Ne takaródzunk tehát Istennel, a magunk hírnevét kovácsolva. Igen mély zsákutca ez. Ha a környezetedben úgy látod, lenne kiért közbenjárni, feltétlen tedd meg. Ma még tart a kegyelem napja, és a legnagyobb mélységből, álnokságból és bűnből is meg lehet térni! Az oázis nem érdemes feladni, pár palack múlandó italért.

Van még egy téma, amit röviden érdemes lenne megemlíteni, ilyen az egyházban való szolgálati címek jogtalan/illegális használata. Amikor valaki úgy építi ki a saját szolgálatát,

hogy azt megelőzően valamilyen szolgálati ajándék környezetében mutatkozik, illetve attól szolgálatot kap/vagy kér, és ezt úgy állítja be mások előtt, mint jogalapot a saját szolgálatának elindítására. Természetesen, még ha feltételezem is hogy a szándék jó, akkor sincs Isten vezetésében. Az így megragadott szolgálat nem legális, ha van is bármilyen pozitív eredménye. Az kizárólag Isten irgalma miatt és az adott személyhez kapcsolódó emberek hite miatt van. Az ilyen szolgálatokra a legjellemzőbb a zártság, a legális valós elhívással rendelkező szolgálati ajándékok kerülése, azok megszólása, vagy egyenesen szidása. Testi módon megragadott szolgálati titulusok nyilvános birtoklása, hatalom/befolyás kiépítés céljából.  Csak egy példa, hogy egészen világos legyek. Nekem az a szolgáló, aki nincs alárendelve Krisztus testében már egyértelmű gyümölcsöket hozó legális szolgálati ajándékoknak, valamilyen szinten nem velük együtt mozog a Szent Szellem vezetésében. Nem nyitott, a testvérbaráti kapcsolatra, és az abban való megmérettetésre.  Számomra az ilyen emberek igen nagy kérdést jelentenek a hitelességüket illetőleg. Még akkor is, ha mindenféle titulusi címkét aggatnak magukra. xy pásztor vagy xy apostol, evangélista, stb. Nos az ilyen emberek sokszor inkább kerékkötőinek bizonyulnak Isten munkájának, mintsem áldására. Lehet hogy pszichikai erővel pár embert valahogy /főkként Isten irgalma miatt, mert nézi az egyszerű hívő emberek hitét és szükségeit/ elterelget. De sorozatos botrányok, visszaélések és más visszás dolgok kísérik a tevékenységét. Melyek agyon vannak hallgatva és csak fájdalmat, és kárt okoztak sokaknak. Ez nincs Isten dicsőségére, és nem építi az egyházat. Nagyon nem mindegy, hogy kit fogadunk el fogadunk be, Istentől való áldásként az életünkbe. Nemcsak pásztorok, béresek is vannak, és bizony vannak farkasok is. A legbölcsebben akkor járunk el, ha a nyilvánosság előtt megmért, megalapozott és hitelesített szolgálatokat /ezek legtöbbször belűről kinőtt, Isten és emberek által megpróbált személyek/  részesítjük előnybe, ezeket támogatjuk. Az új szolgálatokra is nagy szükség van, nem kell bizalmatlannak lennünk, de körültekintőnek és Isten vezetésére figyelőnek igen!  Természetesen a hiteles szolgálatokat is rendszeresen érik és érhetik rágalmak és vádak, hiszen ismerjük, hogy sátán miképpen akarja fékezni Isten munkáját. A mi részünk, az hogy minden módon elősegítsük az Isten munkáját, támogassuk minden módon a valóban Isten által felkent és szolgálatba helyezett ajándékokat. Valamint szüntelen törekedjünk a hiteles kereszténység megélésére, és bemutatására. Isten nem kér a divat kereszténységből, és még inkább nem kér az érdek kereszténységből. Ahogyan a politikai és a mammon által vezérelt kereszténységből sem. 

Köszönöm a figyelmedet!

Áldott hétvégét kívánok Isten örömében.