csütörtök, november 07, 2013

Szeretet vagy hiteltelenség. Gondolataim az örömhír akadályairól.

Ahogyan haladsz előre az Istenismeretben, haladni fogsz előre az embertársaid szeretetében.
Ez alatt nem azt értem, hogy feltétlen azonosulok velük mindenben, amit gondolnak, amit tesznek, vagy ahogy élnek. Hanem azt hogy emberi mivoltuk Isteni teremtettségük engem, irányukba aktívvá, tevőlegessé, jó akaratúvá, hasznossá tesz. Az Istennel való élő kapcsolat legelső gyümölcse hogy az Isten képmására teremtett embert bármilyen állapotban és helyzetben éljen is, Szereted! 


 Az hogy ez mit jelent, merre kell ebben haladnunk, tökéletesednünk. Jézus példaértékű földi élete után az első Korinthusbeliekhez irt levél tizenharmadik fejezete és János apostol levelei pompásan ábrázolják. Azt tapasztalom, hogy az emberek elsősorban nem annyira, arra figyelnek, csak oda, hogy mint mondasz, hanem talán náluk még inkább elsőnek az kerül latba, hogy Te, mint keresztény mit teszel. Tudnod kell, hogy a világ minden nap mind a szemével, mind a fülével ítéletet alkot rólad, véleményez, és kiértékel.
Ha hiteltelen, hanyag, nemtörődöm, felületes, és szeretetlen vagy, nem fognak komolyan venni. Az ilyen viselkedések a világban sajnos megszokottak, mindennaposak. Szóval, ha ezt tapasztalják a szemükkel bizony attól a ponttól már nem fognak arra sem figyelni, amit hallanak tőled. Sok esetben az evangélium terjedésének elfogadásának ez e legnagyobb akadálya. Egy rendszeresen elkéső, magára nem adó, önző, felületes, ítélkező, és sorolni lehetne, bűnökben élő keresztény, nem tud sikeresen „embert halászni” nem tud gyümölcsöt teremni és így gátolja az evangélium terjedését. Ráadás a dolgok rendezése helyett magát egyre rosszabb fényben fogja látni, ami további leépülést és bűnöket fog eredményezni. Beindul egy ördögi kör és a szeretettre elhívott keresztény élet helyett, lassan kialakul egy a világi életmódtól alig vagy semmiben nem különböző vegetálás.  
Nos ahogy Pál mondja: Nem szabadna ennek így lenni atyámfiai.
Mielőtt elcsüggednél, szeretnélek megvigasztalni, amit leírtam sajnos gyakorlati tapasztalatból is írtam. Kezdeti éveimben e problémát magamnak is rendezni kellett.  De nagy az Isten szabadító kegyelme ezért arra kérlek, ne elkeseredj a hívő életedben felismert tökéletlenségeid, bűneid miatt, hanem keresd az Istent, akiről meg van írva. :
    „Áldjad én lelkem az Urat, és el ne feledkezzél semmi jótéteményéről.
    Aki megbocsátja minden bűnödet, meggyógyítja minden betegségedet.”
/103. Zsoltár/

További áldott hetet!
Köszönöm a figyelmedet.

Nincsenek megjegyzések: