Gondolataim a bizonyságtevésről.

Ma a bizonyságtevésről / az evangelizálásról szólnék nagy vonalakban. Nem titok hogy minden hívő ember egyben olyan tanítványa is az Úr Jézusnak. Aki meg van bízva, ki van küldve, és fel van kérve a reménységéről való számadásra. Azaz a Krisztusról való vallástétel rendszeres megtételére. Ugyanis teljes mértékben meg vagyok győződve arról, hogy Isten szemszögéből nézve nincs fontosabb, mint hogy az ember megismerje és felvegye a kapcsolatot Teremtőjével az úr Jézus Krisztuson keresztül. S e csoda megtörténte után maga is életével és cselekedeteivel hiteles bizonyság legyen az Úr kegyelméről, irgalmáról és szeretetéről. Az írás azt mondja, hogy már érettek a kalászok az aratásra. Tehát az aratás Ura nem akarja, hogy az emberek elvesszenek a tudatlanságuk és bűneik miatt melyeknek kiszolgáltatva és melyeket kiszolgálva nap, mint nap elkövetnek. 
A biblia kifejezetten azt tanítja, hogy a kárhozat helye nem az emberek számára van elkészítve, hanem a bukott sátáni királyság számára van fenntartva. De ha az ember nem békül meg Istennel, és nem cselekszi annak akaratát, akkor félő, hogy előbb –utóbb beintegrálódik azok közé a bukott szellemi lények közé, akiknek már a kárhoztató ítéletük bizonyos és így maga a bűneiben élő ember is elkárhozik. 

Nos ezt sem Isten, sem a már vele megbékült ember nem akarja, ezért szóban és cselekedetben hirdetni kell az Úr Jézus nevében azt az örömhírt mely az ember megváltásáról, szól. S melynél nincs fontosabb igazság ezen a földgolyón.  Sajnos meg kell jegyeznem, hogy amikor a bizonyságtevésről szólok, nem arról a fajta gyakorlatról beszélek melyet a Russelisták azaz a Jehova tanúi, végeznek a házról házra járogatásuk és az utcán való leszólítgatásuk alkalmával. Szívós kitátásuk  ugyan példás de sajnos nem Isten igazságát tárják az emberek elé, hanem a legtöbb esetben súlyos tévtanaikat.
Akit e téma mélyebben érdekel. Javaslom bizalommal, keresse fel Kovács Zsolt, ex tanú blogját. Itt: Zsotza  Ö nagyobb kompetenciával bír ezen a területen. Mint megtudtam utólag Itt is szeretettel vár Zsolt!

Tehát visszakanyarodva a bizonyságtevéshez meg kell értenünk hogy az nálunk sem állhat másból mint Pálnál és a többi apostolnál bevett gyakorlatból amiről így szól az Írás:  "Én is, mikor hozzátok mentem, atyámfiai, nem mentem, hogy nagy ékesszólással, avagy bölcsességgel hirdessem néktek az Isten bizonyságtételét. Mert nem végeztem, hogy egyébről tudjak ti köztetek, mint a Jézus Krisztusról, még, pedig mint megfeszítettről. És én erőtlenség, félelem és nagy rettegés közt jelentem meg ti köztetek. És az én beszédem és az én prédikálásom nem emberi bölcsességnek hitető beszédiben állott, hanem léleknek és erőnek megmutatásában: Hogy a ti hitetek ne emberek bölcsességén, hanem Istennek erején nyugodjék."
Itt mindenképpen meg kell állnom egy pár mondat erejéig.
Az évtizedek alatt volt részem megismerni mind elméletben mind gyakorlatban az evangelizálás a hitre vezetés különböző formáit. Ismerem az első sorban logikára, a rációra építő tudatosan megtervezett evangelizálást, ami általában a Szent szellem ajándékai nélkül igyekszik az ember értelmére és szívre hatni a maga racionális érveivel. Ez a fajta evangélium átadás az emberi megértésre épít és abból a feltevésből, indul ki hogy a kérdező/hallgató ember ellenvetései általában intellektuális természetűek.A hangsúly a teológiai válaszadáson van. Isten megáldja ezt a fajta bizonyságtevést, bár az igéből kimutathatóan nem tartja minden helyzetben kielégítőnek/teljesnek. Ami a fenti igéből is egyértelműen kitűnik. Mivel Isten országa az ilyen bizonyságtevésben nem jelenik meg csodák és jelek által, amit pedig Pál egyértelműen szükségesnek tart.Főkként azokban az esetekben amikor sátán természetfeletti erővel áll ellen az igazság hirdetésének.

Ezért pár szóban az ilyen fajta bizonyságtevésről is szólnék, mert életem része ez is megtérésemtől fogva. Isten engem karizmatikus keresztényeken keresztül szólított meg és vezetett élő hitre. Ebből kifolyólag az, amitől sok nem pünkösdi és nem karizmatikus testvérem elzárkózik és elutasít, mint ma már nem működő karizmákat. /nyelveken szólás,hit ajándéka szellemek megítélése stb.  Ki jobban ki kevésbé elzárkózó. Az a szellemi miliő engem a Krisztusba vetett hívő életem során kezdetektől kísér immár lassan negyed évszázada. S nagy örömmel mondhatom, hogy egyre és egyre inkább közelebb visz az Úr Jézus csodálatos személyéhez és az Ö népének szeretetéhez. 
Tehát az a fajta bizonyságtétel számomra és hitem számára azért nem idegen mert a hívő életem első heteitől kezdve az életem része. Mivel a pünkösdi karizmatikus teológiát, képviselő igeverseket szólták számomra így a hitem és a hívő életem ezen igazságokból táplálkozva épült fel. A hit hallásból a hallás Isten igéjéből/Krisztus beszédéből jön létre az emberi szívben. S azt látom hogy kinek mit tanítottak kinek milyen módon hasogatott ige jutott az szerint alakult ki a hívő élete és gyakorlata. Sarkítva lett karizmatikus illetve antikarizmatikus. Nem szükséges ezt elfogadni tőlem, de én így gondolom.

Tehát azt látjuk, hogy Pál alázatosan nem magában bízva nem a maga képességeire támaszkodva, hiszen félve és erőtlenül ment szólni az igét. Mégis kiemeli, hogy nem emberi bölcsességet szól, hanem kész a Szent Szellemben és ajándékaiban mozogva magát Isten erejét is megmutatni. Ne érts félre, nem teszem magam Pállal egyenlő szintre. A kisujját se közelítem, szóval ne menjünk le ilyen gyerekes szintre. De szívemből hiszem Jézus a tanítványok, kiküldésénél meghatározta, hogy mit tegyünk, amikor az emberek felé szolgálunk és a bibliában számos példa is, van a mi tanulságunkra megírva hogy-hogy tegyük azt, amit Jézusnak engedelmeskedve teszünk.   Ami viszont teljesen egybe vág azzal a célkitűzéssel miszerint Jézus Urunk egyértelműen, azt szeretné, ha nem tévelyegnénk, hanem ismernénk az ISTEN IGÉJÉT és az ISTENNEK EREJÉT, ugyanis ez a két terület Jézus szerint az emberek közötti félreértés és tévelygés alapja. Sajnos azt tapasztalom, sokfelé hogy a keresztény testvéreim egy része fél és bizonytalan Isten erejét illetően, ami felületes vagy nem helytálló teológiai ismeretének köszönhető az adott területen.Illetve éretlen nem Isten vezetésében lévő keresztény csecsemők helytelen viselkedése váltott ki. Ez akkor is így van, ha az adott teológiai látás több száz éves és az adott felekezetben azt úgy kell látni és hinni.
/Ezt szeretetből írom és nem, azért mert én magamat egy felsőbbrendű hívőnek gondolom./
Isten meggyőződésem hogy egy olyan népet készít el magának ezekben, az időkben, akik hitből hitbe prédikálnak, mert Isten igazsága legfőképp így jelentődik ki. Olyan hívő népet a mely a helyes teológiai válaszadás mellet képes akár egy okkult kihívást is lefegyverezni. /van több ilyen példa a bibliában/ Olyan népet aki végre nem túlhangsúlyoz vagy elvet  egy egy igazságot, hanem a Szent Szellem vezetésében egységet harmóniát és áldást közvetít.  Azt kívánom magunknak, hogy be tudjuk tölteni az Isten beszédét, ami így szól: Ha valaki szól, mintegy Isten igéit szólja: ha valaki szolgál, mintegy azzal az erővel szolgáljon, amelyet Isten ad: hogy mindenben Isten dicsőíttessék a Jézus Krisztus által, akinek dicsőség és hatalom örökkön-örökké. Ámen.


Köszönöm a figyelmedet.

Gondolataim az Ufó témában.

Többen tudják rólam, hogy 89 nyarán történt megtérésem előtt,elsők között csatlakoztam az akkori Galaktika baráti körhöz 93. ként, ha jól emlékszem. Szerettem az igényes sci-fi írásokat. Akkor is és az óta is azt gondolom, nem vagyunk úgymond egyedül. De természetesen az azóta elért  bibliaismeretem ebbéli gondolkozásomat is kiszélesítette,felülírta és rendezte. 
Nagyon fontosnak tartom, hogy felhívjam a figyelmet egy-két fontos kijelentésre, mert azt látom keresztény körökben e témáról nagyon kevés szó esik és sok a félreértés is. Az összeesküvés elméletekkel foglalkozó blogoktól kezdve a legkülönfélébb médiákban is egyre sűrűbben jelennek meg mindenféle természetfeletti lényekkel és ufókkal kapcsolatos cikkek és videók. A nagy százalékuk említésre se méltó, de egy részét viszont, nyilván nem lehet kézlegyintéssel elintézni. Igencsak sokan sejtik hogy, valami van odakint. Vagy nem csak odakint?

A Rómaiakhoz írt levelében az apostol így fogalmaz: „Mert meg vagyok győződve, hogy sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelemségek, sem hatalmasságok, sem jelenvalók, sem következendők. Sem magasság, sem mélység, sem semmi más teremtmény nem szakaszthat el minket az Istennek szerelmétől, mely vagyon a mi Urunk Jézus Krisztusban.”
Tehát a felsoroltakon kívül a semmilyen más teremtmény igen széles kategória.
De két dolgot leszögezhetünk. Vannak, és ami nagyon fontos, hogy TEREMTMÉNYEK.
Tehát semmiképpen sem Istentől független létformák. Teremtve lettek! Ez azokra is vonatkozik, akik időközben lázadásuk következtében elszakadtak az alkotójuktól. 
Tehát a démonok a bukott angyalok a spiritiszta lelkek, lidércek és bármilyen Isten akaratával szembe helyezkedő lények. Nézzen ki, akárhogy és származzék a világmindenség bármely pontjáról, teremtményi mivoltát nem tudja semmisé tenni és megváltoztatni. Istent, a mindenható Atyát, úgy is ismerjük, mint minden szellemek atyját. Az ige ebben is egyértelműen szól. : „Minden ő általa lett és nála nélkül semmi sem lett, ami lett.”
Tehát ha esetleg bárkivel előfordulna hogy ufókról és más természetfeletti lényekről hitelre méltóan hall, esetleg maga találkozna ilyennel. Az első, amit tudnia kell, hogy akárki és bármi is az a dolog vagy lény vagy, entitás. Számon kérhető és ilyen módon azonosítható. Legalább is hogy melyik oldalról származik kit, képvisel. Istent vagy sátánt a bukott szellemvilágból vagy Isten Országából érkezett e.  Megjegyzem, hogy senki ne járjon úgy esetleg, mint az apostolok cselekedeteiben szereplő Skéva fiai, a számonkérés ha ezt egyáltalán szükséges megtenni, alapfeltétele az Élő Istennel való személyes kapcsolat és a Szent Szellem vezetése. 
Az ige minket hívőket felszólít hogy vizsgáljuk meg a szellemeket hogy Istentől/Istenből érkezők és Isten szavát szólják e vagy sem. A nem hívő, még világi emberek számára azt javaslom,minden ilyen és hasonló esetben, hívják segítségül Jézus Krisztus nevét  mert a biblia azt írja akárki/bárki segítségül hívja az Úr nevét, tehát lehet hívő és nem hívő is.Az Úrtól segítséget kap és szabadulást.
Mielőtt bárki félre értené, nem arról beszélek, hogy ilyen jelenést vagy látomást keresni vagy akarni kell. NEM! Távol legyen! De ha valami folytán egy ember ilyen helyzetbe keveredik szerintem nagyon fontos tudnia, hogy az Úr Jézus Krisztusra ilyen esetben is számíthat. 

A legújabb cikk amit küldtek nekem az arról szól hogy Amerikában áprilisban lesz egy  kormány szintű közmeghallgatás a földönkívüli témakörben. A magam részéről azt gondolom rengeteg eltitkolt, és homályos dolog van ebben a témában, amivel nekünk nem hiszem, hogy foglalkoznunk kell. Se, okkult se más parajelenségekkel,és szemfényvesztésekkel. Ezeket Isten nem véletlen szigorúan tiltja, nehogy az ember megcsalásba kerüljön nálánál [a bukás óta} erősebb és intelligensebb lények révén. Még ha a fejlődésünket és a javunkat akaró ufónautáknak is adják ki magukat. De egy alap tájékozottság e területen is minden embernek érdeke és szükséges is azt gondolom.

Hogy létezik e ember/emberi faj más bolygókon. Azt gondolom, nem létezik.
Más teremtmények létezhetnek. De az ige azt tanítja, hogy Isten a Földet adta az embernek lakásul, hogy itt szaporodjon, őrizze és éljen rajta, Teremtőjének dicsőségére. Sajnos az emberiség hajnalán történt ősbűn minden szintre kiható degenerálódást és torzulást eredményezett. S valamiképpen nem teljesen átlátható módon kiszolgáltatottá is lett az ember a természetfeletti mozgásoknak. Ez felismerhető és beazonosítható az ige fényénél mind a népi hiedelmekben, a vallásokban, az okkult cselekedetekben és a mindennapi élet sok területén. De nekünk hívőknek valóban hatalmas az a kiváltságunk hogy Jézus személyének világosságánál járhatunk és tudjuk, hogy aki öt követi az nem járhat sötétségben. Áldott legyen a mi Istenünk.

Köszönöm a figyelmet.  

Gondolataim a hitről és bizonyos cselekedetekről.

Sokan azt gondolják, hogy Isten jóságának megnyilvánulása felénk csak boldogságközpontú és áldásalapú lehet. Pedig ez nagy tévedés. Félő hogy Istent az ilyen gondolkozás tévesen egy „automatának” látja. Ami a bedobott érmére mindig ugyanazt a választott terméket adja, azaz a boldogságot és az áldást. Sokan azért szeretik Istent, mert megáldja őket, azért végzik a hitük szerinti szent szellemi cselekedeteket, hogy áldást nyerjenek. Jó és helyes dolog jót várni Istentől, mert Ö jó! De ha közben a kapott dolgok előtérbe és a megáldó Isten háttérbe szorul, akkor félre értetté és csapdává válik az áldásunk és kificamodottá a hitünk. Az ilyen kapcsolatban, Isten nem úgy kapja meg az ember szívét, ahogy szeretné. Egyfajta hangsúly eltolódás van az ilyen szívben. Hiányzik a „de ha nem tenné is” mentalitás  ami Sidrak ,Misak és Abednegot jellemezte, ha értitek, mit akarok kifejezni.

Leszögezem teljes szívemből, hiszem hogy áll, amit Jézus mondott: „legyen hitetek Istenben és minden lehetséges a hívőnek” és a kapcsolódó igazságok, de azt is tudjuk Isten igéjéből, hogy nem mindenkinek azonos a biblia ismerete és az abból nyert hite. Mert ugye a hit a hallásból származik. Az Isten igéjének a folyamatos őszinte szívvel való hallgatásából és életünkbe való beépítéséből. Így az egyes hívők adott jelenlegi hitszintje igen csak különböző.Még azonos felekezeten belül is. Nyilván nem véletlen kell törekedni mindannyinknak  a hittel teljes állapotra az azonos igei gondolkozásra még ha erőfeszítést és alázatot is követel. Amit viszont Isten beszédének teljes körű és helyes értelmezése és az annak való folyamatos engedelmesség hoz létre bennünk. Ez érvényes minden egyes hitigazságra, amit a biblia közöl velünk. Legyen az akár az üdvösség kérdése a gyógyulás a házasság, vagy bármelyik más  területé. Csak annyi hitünk lesz az adott részigazságban amennyi ki tudott fejlődni az adott területre, kinyilatkoztatott igék hallgatásából, helyes értelmezéséből és gyakorlatba ültetéséből. Egy dekával se több.
Ami nincs gyakorlatba ültetve csak beszélve, és filozofálva van róla az még erőtlen hit. Ami viszont nem hoz eredményt. Sokkal inkább félreértéseket és háborúságot. Itt ki kéne térni a felekezeti szemüveg problémájára is amivel mindenki rendelkezik akár hol is tért meg, de most nem teszem.
Isten sehol nem ígérte meg hogy az „út” mindvégig könnyű és fájdalommentes lesz.
Van egyfajta helytelen elvárás a keresztények között, ami iszonyatos teherként és torzító erőként hat. Mégpedig a mindig mindenben sikeres keresztény eszményképe. Ami egy pózoló egy álarcot hordó keresztény réteget hozott létre. Egészen mást mutat a gyülekezetben és a kapcsolataiban és más a magánéleti valósága. Valaki mondta, hogy nagyon jól megtanultunk elbújni az álarcaink mögé és azt mutatni, hogy minden rendben van, miközben akár több területen is küszködünk és komoly sebekkel vérzünk, és csalódásaink miatt fuldoklunk.  Azért tesszük ezt, mert félő, hogy ha e maszk nélkül élnénk, akkor harmadosztályú kereszténynek könyvelnek el minket.
Nos mégis érdemes az ilyen maszktól megválni, ha esetleg felismered magadon. Gondoljanak bármit tudnod kell Isten szeret és veled van és azt a munkát amit elkezdett benned végigviszi és befejezi. 

Nagyon sok igevers beszél nehézségről, bajról és szenvedésről is. Figyelmeztet, hogy sok baja van az igaznak, és hogy szenvedések, által kell nékünk az Isten országába bemennünk. De a győzelmünket, a megtartatásunkat,a szabadításunkat, ha az „úton maradunk” azt garantálja Isten. Szeretete és hatalma irgalma és kegyelme által. Ebben teljesen biztos lehetsz! Ennek fényében tudatosítanunk kell, hogy a zsidó levél azokat is, akik hatalmas szabadulásokat éltek meg és azokat is, akik egész életüket egy barlangban élve vagy más miatt szenvedve élték le. A Hit Hőseinek nevez.

Fontos rendszeresen megvizsgálni azt hogy hitben vagyunk hitben járunk  e ,de azzal is tisztában kell lennünk hogy a saját hitünk aktív és fejlődő. Van amiben másként látunk különböző okok miatt és vannak területek ahol kisebb vagy nagyobb hittel rendelkezünk mint hívő társaink. A konkrét feladatunk az hogy a teljes írás hallgatása ,tanulmányozása ,és gyakorlatba ültetése által mindinkább arra törekedjünk hogy  hittel és Szent Szellemmel teljesek legyünk ez mindenkinek minden szempontból csak áldás lesz. 

Apcsel 15.fejezet:a négyes fogat

Akkor nézzük meg röviden a Szentlélek/Szellem tetszésével bíró négy apostoli határozatot, amelyek minden nem zsidó származású ember számára, aki megtért az Élő Istenhez, kötelező érvényű alap ebben a kapcsolatban Melyre felépülhet egy megszentelt azaz Isten számára félretett élet.

Az első a bálványimádás /bálványáldozat és minden, ami ehhez kapcsolódik.

“Ne legyenek néked idegen isteneid én előttem.
Ne készítsél magadnak faragott képet, és semmi hasonlót azokhoz, amelyek fenn az égben, vagy amelyek alant a földön, vagy amelyek a vizekben a föld alatt vannak.Ne imádd, és ne tiszteld azokat.."

A bálványimádás az idegen Isten/Istenek színre lépése mindig ott kezdődik, amikor a láthatatlan Istent láthatóvá, érinthetővé, szándékozzák tenni.  Úgymond tárgyiasítják.
A láthatatlan Istent kizárólag áldott fia a testé lett Jézus Krisztus életének és munkájának tanulmányozásával és a kinyilatkoztatott isteni beszéden, a biblián keresztül lehetséges  helyesen megismerni. 

Istennel ma kizárólag csak hit által lehet személyes kapcsolatban lenni. A jelen üdvtörténeti időszakban el kell fogadnunk, hogy Isten ezt így látja jónak. Természetesen e korszak lezárásakor Isten láthatóvá teszi magát és akkor már nem lesz szükség a hitre. Meg kell jegyeznem itt nem vak, és logikátlan hitre gondolok. Hanem arra az élő hitre melyet Isten igéjéből beszédének hallgatásából nyer a hívő  Mely folyamatosan egy olyan konkrét /ugyan láthatatlan/érzékszervévé válik, mint például a látható keze, amivel fog és tapint. Vagy bármely más fizikai érzékszerve. 
A bálványok legszembetűnőbb ismertetőjegyét Isten a 115. zsoltárban határozza meg.
"Azoknak bálványa ezüst és arany, emberi kezek munkája.Szájuk van, de nem szólnak; szemeik vannak, de nem látnak;Füleik vannak, de nem hallanak; orruk van, de nem szagolnak;Kezeik vannak, de nem tapintanak, lábaik vannak, de nem járnak, nem szólnak az ő torkukkal. Hasonlók legyenek azokhoz készítőik, és mindazok, akik bíznak bennük!"
Tehát a fő jellemvonás hogy halott tárgyak még akkor is, ha élethűségük páratlan. Ezt nem kell jobban ecsetelnem a fenti zsoltárrész, magáért beszél.Természetesen, amikor élő embereket netán állatokat bálványoznak az is kő kemény bálványimádásnak, számít. Ugyan úgy az Igaz Istent, megillető helyet bitorolja.A képek tárgyak és a szentek tisztelete is ide tartozik."NE TISZTELD" Nos ha reálisan körbenézünk a vallások háztáján, nagyon hamar felismerjük a fenti bűn kiterjedt problémáját mind a keresztény mind a nem keresztény vallásokban. A bálványáldozat az ilyen személyeknek illetve tárgyaknak felajánlott kedveskedés. Legyen az egy ima egy virág vagy bárminemű élelem vagy ajándéktárgy ami konkrétan fel lett ajánlva.

A biblia a fösvénységet és az engedetlenséget is összeköti a bálványimádással. A ma közkedvelt bálványai: pénz/mammon/, szex, hatalom, önistenítés egoizmus,önakarat  Vallásos vagy/és világi hírességek eltúlzott nem megfelelő szintű tisztelete.Angyalok imádása/tisztelete.Szellemi lények tisztelete vezető szellem vagy guru követése és tisztelete stb stb ezek is kimerítik ezt a bűnt.



A második a Paráznaság a testi és a szellemi paráznaság egyaránt.


A paráznaság is kapcsolódik a bálványimádáshoz. Nem minden esetben lehet konkrétan elválasztani a kettőt. Szellemi paráznaság vizsgálatánál az alapelv a Férjed a Te teremtőd, ha Isten személyén kívül a szíved másra vágyik más dolgokról, álmodozol, ha bármi arrébb löki Istent a szívedben az első hely központjából, akkor elérkeztél a lelki házasságtörés pusztító területére. Kinek van a legnagyobb szava az életedben? Ki vagy mi az, ami nélkül értelmetlen lenne az életed? Bármi, amiről nem tudsz lemondani, amit nem tudsz elengedni már észrevétlen a szeretőd/bálványod lett.
A testi paráznaság pedig mindaz a szexuális élet, ami a házasságon kívül valósul meg akár gondolatban akár beszédben akár cselekedetben. Ez a kijelentés nem túl népszerű a mai mindent átható szexuális lázadásban de attól még igaz. Ennél a témánál mindig eszembe jut Derek Prince a kiváló bibliatanító véleménye. „A szex olyan, mint a tűz. A kályhába a megfelelő keretek közé való! Azon kívül fájdalmat szenvedés és tragédiákat okoz.” Igen megszívlelendő meglátás.
"A test azonban nem a paráznaságért van, hanem az Úrért, az Úr pedig a testért.Aki kívánsággal tekint egy asszonyra, már paráznaságot követett el vele szívében.A paráznaság (veszélye) miatt azonban mindenkinek legyen felesége, és minden asszonynak férje. A férj teljesítse (szexuális) kötelességét felesége iránt, hasonlóan a feleség is a férje iránt. A feleség nem tulajdonosa a maga testének, hanem a férje; s ugyanúgy a férj sem tulajdonosa a maga testének, hanem a felesége. Kerüljétek a paráznaságot! Minden bűn, melyet az ember cselekszik, a testen kívül van, de aki paráználkodik, a saját teste ellen vétkezik. Vagy nem tudjátok, hogy a testetek a bennetek lakozó Szent Szellem temploma, amelyet Istentől nyertetek; és nem a magatokéi vagytok? Mert áron vétettetek meg; dicsőítsétek ezért Istent a testetekben.Mert a parázna asszony miatt jut az ember egy darab kenyérre, és más férfi felesége drága életre vadászik.Javaidból akkor mások laknak jól, más házába jut, amit összekuporgattál. Paráznaság, bor és must elveszi az észt."



A harmadik a fúlva holt állat.


Ez közvetlen bevezet a következő Isten szemében rendkívül fontos parancsolatba.
A vérevés teljes tilalmába. A fúlva holt állat vére nem folyt ki úgymond nem lett kivéreztetve.

A negyedik pedig a vérevés és a vérrel kapcsolatos bűnök tilalma.

,, semmi vért se egyetek meg bármely lakhelyeteken: se madárnak, se baromnak vérét."  ,,És ha valaki Izrael házából, vagy a köztük tartózkodó jövevények közül valamiféle vért megeszik: kiontom haragomat az ellen, aki a vért megette, és kiirtom azt az ő népei közül. Mert a testnek élete a vérben van, én pedig az oltárra adtam azt nektek, hogy engesztelésül legyen a ti életetekért, mert a vér a benne lévő élet által szerez engesztelést. Azért mondom Izrael fiainak: Egy lélek se egyék vért közületek; a köztetek tartózkodó jövevény se egye meg a vért. És ha valaki Izrael fiai közül, vagy a köztük tartózkodó jövevények közül vadászásban vadat vagy madarat fog, amely megehető: ontsa ki annak vérét, és fedje be azt földdel. Mert minden testnek élete az ő vére a benne lévő élettel. Azért mondom Izrael fiainak: Semmiféle testnek a vérét meg ne egyétek, mert minden testnek élete az ő vére; valaki megeszi azt, irtsák ki. Ha pedig valaki elhullott, vagy vadtól megszaggatott állatot eszik, akár bennszülött, akár jövevény: mossa meg ruháit, és mosódjék meg vízben, és tisztátalan legyen estig, azután tiszta.Csakhogy a vért meg ne egyétek; a földre öntsd azt, mint a vizet."
/vérevés ivás: sült vér, hagymás vér, véres hurka, tudottan véresen vagy vérrel készült élelmiszer, a vér megivása./

Isten azt mondja az adott faj élete annak vérében, van. Ezt keverni magunkba fogadni szándékosan étel vagy ital formájában súlyos bűn, amely a szellemi területen túl a fizikai testre is rendkívül károsan hat. A témában igen sok kivalló irodalom van a hálón is. Itt szeretném elmondani, hogy meggyőződésem hogy mivel a vérben ÉLET van. Ezért egy haldokló embert véradás által, megmenteni NEM bűn, hanem a szeretetnek egy megnyilvánulási formája. 

Tehát a fenti négy rendelkezés/parancs ALAP keret, természetesen a hívő élet gyakorlatában a Szent Szellem személyes vezetése „e négy lábra, egy csiszolt asztallapot" készít karöltve az engedelmes tanítvánnyal  ami mentes a biblia más helyein megnevezett bűnöktől is mint pl a hazugság a káromkodás a lopás a kevélység a varázslás és sorolhatnám. Amelyet, amikor az Úr megérkezik örömmel fog megszemlélni. Az ilyen hívő élet alkalmas lesz, arra hogy az Úr az Örökkévalóság idejére is megterítsen rajta másoknak áldásul.

Köszönöm a látogatásod és a figyelmed.

Isten Öl és elevenít. De nem gyilkol.

A minap találkoztam egy olyan fotóval, ami egy pillanatra kíváncsivá tett, hogy ki rak fel ilyen képeket és milyen célból. Nos a témája az hogy Isten mennyire kegyetlen és hogy aki Őt  szolgálja az tulajdonképpen egy gyilkos Isten szolgál. Mondanom se kell, hamar rájöttem, hogy egy ateista oldalra keveredtem. Annyira nem lepődtem meg, utaltak már ilyen oldalakra, sőt a nagy ateista könyvet is elküldték nekem hónapokkal ezelőtt V Zoltán írását. Sajnos szerintem egyre több ilyen honlap és írás fog születni a vallásból  nem minden ok nélkül kiábrándult emberek révén. /én magam is kiábrándultam a vallásból több mint 25 éve, de nem az Istenhitből/  S bizony azt látom, hogy egyre több az élő hittől elfordult e jelenvaló világhoz ragaszkodó ember, mint Démás is, akit Pál említ meg. Nem jó dolog a hitben hajótörést szenvedni,de számukra van még csónak. De a hittől elfordulni még rosszabb, mert az ilyen, ex keresztények a legkeményebb Istent gyalázókkal karöltve engedik, hogy a világot egyre inkább átható és leuraló antikrisztusi szellem rongybábként rángassa őket.

Tehát ott tartunk hogy az ateisták előszeretettel hangoztatják hogy a biblia Istene kegyetlen és tömeggyilkos. Gondoltam megírom nekik, hogy nem kell annyira kiakadniuk Istenről meg van írva, hogy Ő öl! Öl és elevenít! De mivel nem tudom, hogy milyen a humorérzékük és a végén még azt gondolnák, igazuk van. Így nem írtam nekik. Viszont nekünk érdemes egy kicsit jobban körüljárni ezt a témát, akik helyesen akarjuk értelmezni az írásokat. 
A biblia kijelenti Istenről, hogy Ö Jó! S egy hívőnek minden esetben ebből kell kiindulnia. Isten JÓ! Nagy kegyelmű nagy irgalmú és jóakaratú! Akik megismerték Őt és őt követni szándékoznak ennél nem adhatják lejjebb. Isten jó! Ezt a tényt maga az Úr Jézus is egyértelműen kijelenti az igében. 
Az viszont egy másik tény hogy Isten nem az emberi érzelmek és az embert istenítő humanista gondolkozás szerint jó. Az ilyen gondolkozás szerint Isten mindenkit szeret és ebbéli szeretetében végül is senkit nem fog elítélni,sőt mindenkit a menybe fog fogadni, mert Ö annyira jó. Na ez a hamis evangéliumnak egy tipikus példája. Az Igazság ettől nagyon-nagyon távol van.  

 Nem gondolnám, hogy Isten, aki azt tanítja, hogy ne ölj! Aki száz százalékosan védelmébe veszi az ártatlan vért! Aki magáról úgy ad kijelentést, hogy Isten az Élők az Élet Istene! Az maga gyilkos lenne. Már a gondolat is abszurd. Akkor mégis hová tegyük azokat az igerészeket, amelyekre sokan értetlenségből de nem rozsszándékkal, de sokan támadó és gonosz rosszindulatból mutogatnak. Isten kiirtotta, Isten lesújtott rá, Isten megemésztette, vagy népét Izraelt használta büntető eszközként hogy elpusztítsa az embereket. Nos fontos megértenünk azt az igazságot, hogy Isten szent Isten! Minden esetben, amikor ezen igeverseket kiragadás nélkül tanulmányozzuk, világossá válik, hogy Isten azokat az embereket, csoportokat és népeket, akik gonoszságukban és Istentelenségükben és lázadásukban túllépték az Isteni irgalom határát. Teljesen jogosan megítélte, mert megtaposni és felborítani szándékoztak Isten Örök rendjét és igazságát. Isten ezen ítéleteinek lehetséges voltát mindig előre közölte az emberrel és intette kiérdemlésétől. 

De meg kell értenünk teljesen jogos a bűn és a lázadás megítélése Isten részéről. Akár a Fáraó akár a kánaáni népek akár sodoma és gomora de bármely más történetben is. Minden esetben kimutatható hogy a csapás az ítélet teljesen jogos és igazságos volt. „Távol legyen tőled, hogy ilyen dolgot cselekedjél, hogy megöld az igazat a gonosszal, és úgy járjon az igaz mint a gonosz: Távol legyen tőled! Avagy az egész föld bírája nem szolgáltatna-e igazságot?”
Természetesen figyelembe kell vennünk, hogy az Ó szövetség és az újszövetség között ebben a kérdésben is változás állt fel.  Na nem lett Isten kevésbé szent, hanem Jézus megváltói munkája miatt, ha mondhatni még hosszú tűrőbb lett irányunkba. Vegyük példának szodoma esetét. Ez az a történet amit talán a legtöbben ismernek. A bibliában a Mózes első könyvében találjuk a 18. és 19. fejezetekben.
Már első olvasatra is világosan kitűnik Isten irgalomra való készsége. De mivel Isten egyik tulajdonsága sincs egy másik tulajdonságának rovására, hanem egységben van minden a személyiségében. Ebben az esetben mivel nem volt még tíz igaz sem a városban és ez a romoltság további városokat is megfertőzött volna, ezért közbelépet. Igaz Isteni lényének nem a szeretete és irgalma nyilvánult meg mint előzőleg a bűn betetőződéséig folyamatosan. Hanem teljesen jogosan szentsége igazsága és haragja mutatkozott meg ítélet formájában az adott helyzetben. A kánaáni népek esetében azt előszeretettel hangsúlyozzák, hogy Isten felszámolta közösségeiket. De azt mindig elfelejtik hozzá tenni, hogy ezek a népek teljes mértékben azonosultak a bukott angyalokkal és a gonoszság szellemeivel. Embereket áldoztak, démonokat imádtak, és két lábbal tapostak mindenen, ami szent és igaz. "Isten nem ember hogy hazudjon, és nem ígér olyat, amit meg ne tenne." Ez igaz pozitív és negatív irányban is. Előre felhívta a figyelmünket, hogy a bűnt szentségéből kifolyólag megbünteti és előbb –utóbb de  felszámolja mind a látható mind a láthatatlan világban. Mivel nem az ember hozta létre a bűn realitását, hanem sátán mérge ként jutott be az emberi fajba, ezért Isten e méregtől szabadulni szándékozó embereknek kegyelmet ad a megváltó Jézus Krisztus személyén keresztül. De mindazokat az embereket, akik tudatosan a bűnt és a lázadást választva végső soron sátáni lázadáshoz csatlakoznak akár a történelemben akár az örökkévalóságban de, ítéletben fogja részesíteni. 
Ez szentségéből és bűngyűlöletéből fakad.   
Ma tart még a kegyelem napja és bátran javaslom mindenkinek érdemes megbékülni az Szent Istennel mert Ö JÓ! S számunkra is jót akar, már itt a földön is és az örökkévalóságban még inkább.

Megjegyzés: A Romai katolicizmust és más vallásokat érintő vallásháborúk vérengzések boszorkányégetések és más inkvizíciós gyakorlatok és kínzások még ha Isten nevében követték is el. Soha nem volt Isten akarata és ilyen gonoszságokra  soha nem kért se egyént se közösséget.  



Témához szorosan kapcsolódó írást találtam: Itt olvasható

Apcsel 15.fejezet: Gyújtás ráadva.

Elindulunk:
Örömmel tölt el, az a tapasztalom, hogy egyre több hívő ismeri fel, hogy mennyire szükségessé válik olykor túllátni a saját felekezeti szemüvegén, és ugyanígy szükségeltetik, hogy szeretett kapcsolata a hívő emberekkel mérhető legyen a világi,az Isten még nem Ismerő embertársaink előtt. Mos nem az ökumenizmusról, beszélek, arról korábban elmondtam a véleményem. Itt olvasható.. Hanem arra akarok emlékeztetni mindenkit, amit Jézus mondott. A tanítványok első ismérve, az hogy őszintén szeretik egymást.
Azt gondolom, hogy mindenkinek sikerült elolvasni és elgondolkozni az apostolok cselekedeteinek 15. fejezetén, amit kiindulási pontnak választottunk azon az úton, amin szeretnénk rendet tenni és újragondolni, hogy mi az, amit Isten elvár tüllünk, mint NEM zsidó háttérből megtért hívőktől. Ha ezen a ponton helyes látással bírsz, az olyan valóságos és mély szabadságot és ebből fakadó örömöt biztosít. Amely mindenképp megéri az erőfeszítést. Nem beszélve arról a rengeteg időről és energiáról, ami felszabadul a hitéletedben, ha elhagyod azokat a vallásos holt cselekedeteket melyek rendkívül Istenesnek, hangzanak csak épp a bibliából, nem lehet gyakorlatukat alátámasztani.

Tehát az első, amit alá kell húznunk ebben a fejezetben az - az hogy azok a kijelentések, amiket a Szent Lélek/Szent Szellem és az Apostolok teljes egységben elvárásként itt megfogalmaztak.
„Hanem írjuk meg nékik, hogy tartózkodjanak a bálványok fertelmességeitől, a paráznaságtól, a fúlva holt állattól és a vértől.”
„Hogy tartózkodjatok a bálványoknak áldozott dolgoktól, a vértől, a fúlva holt állattól, és a paráznaságtól; melyektől, ha megóvjátok magatokat, jól lesz dolgotok. Legyetek egészségben!”
Azok a pogány háttérből, a nemzetekből megtért hívőkre vonatkoznak. De azokra kötelezően és mindenkire. Hangsúlyozni szeretném hogy nem akárki, hanem a Szent Szellem az, akinek tetszett, hogy a pogányok közül megtértekre  SEMMI TÖBB TEHER ezen SZÜKSÉGES dolgokon kívül ne terhelődjön. Ennek fényében kell elgondolkoznunk azokon a számtalan részünkre elvárt, sőt kötelezővé tett 
vallási és hit gyakorlatról, amelyeket a fentiek után jó esetben is csupán emberi parancsolatoknak titulálhatunk. Ezeket Jézus úgy hívta, hogy embereknek rendelései parancsolatai. Tradíciók hagyományok vallási és felekezeti elvárások stb.. stb..
„És erőtlenné tettétek az Isten parancsolatát a ti rendeléseitek által.Képmutatók, igazán prófétált felőletek Ézsaiás, mondván:
Ez a nép szájával közelget hozzám, és ajkával tisztel engemet; szíve pedig távol van tőlem. Pedig hiába tisztelnek engem, ha oly tudományokat tanítanak, amelyek embereknek parancsolatai.”

De most kanyarodjunk vissza ahhoz a négy Isteni elváráshoz, amelyeket viszont nem lehet kellően hangsúlyozni pontosan, azért mert ezeket MAGA ISTEN várja el azon gyermekeitől, akik a nemzetek közül megtérnek Ö hozzá, hogy földi életüket Istennel megbékülve éljék tovább.
Ez a négy elvárás egyforma súllyal bír nincs rangsor közöttük pl a vérevés nem kisebb bűn, mint a bálványimádás, még ha nem is, annyira szerteágazó és sokrétű.

Az első a bálványimádás /bálványáldozat és minden, ami ehhez kapcsolódik.
A második a Paráznaság a testi és a szellemi paráznaság egyaránt. 
A harmadik a fúlva holt állat.
A negyedik pedig a vérevés és a vérrel kapcsolatos bűnök tilalma.

Ismét szeretnélek megkérni benneteket, hogy olvassátok el a 15. fejezetet és
tudatosítsátok magatokban, hogy milyen nagy Isten kegyelme velünk szemben
hogy csupán négy dolgot/elvárást határozott meg ezen a nagyon fontos apostoli gyűlésen.
Valamint gondolkozzatok e négy alapbűn valóságán és gyakorlatán, hogy miként van jelen az emberi társadalmakban.

A folytatásban szeretnék erre is kitérni.

UI: Kérlek a lassú tempó az ismételgetések melyek már biztos, feltűntek számodra akár előző bejegyzéseimből is, ne zavarjanak, azt tapasztaltam sokkal eredményesebb így haladni előre.

Köszönöm a figyelmet.

Kezdjük utunkat az apostolok cselekedeteinek 15.fejezetével.

Azt terveztem, hogy jelen posztban pár mondat erejéig kitérek azokra a kereszténységen belül fellelhető tanításokra, látásokra és elvárásokra melyek kisebb nagyobb erővel de valamiképp beékelődtek a hívő emberek hitéletébe, de Isten beszédéből nem igazolhatóak. Ma szerte a különböző felekezetek és gyülekezetek között számtalan olyan hitgyakorlat létezik melyek tradíciókra, felekezeti hagyományokra Isten beszédének kiforgatására vagy egy egy igazság túlhangsúlyozására épülve Isten akarataként van tálalva és a hívőktől számon kérve. Noha ezek nagyon sokszor pontosan hogy ellentétben állnak Isten tervével és akaratával. 

Előző bejegyzésemben említettem hogy nekünk nem lehetőségünk, hanem egyenesen kötelességünk, az, hogy amiként a Béreai keresztények tették annak idején mi is hasonló kép, ellenőrizzük le, járjunk utána az Isten beszédében, hogy az, amit nekünk a szószékről vagy a pulpitus mögül Isten akarataként tanítanak, az csakugyan annak is bizonyul vagy csupán emberi vallásos akarat, még ha jó szándékból sarjadt is ki. Mert bizony, ha csak emberi okoskodás tradíció, vallásos vakbuzgóság. Akkor bizony rettenetes csalódásba fog torkollni az a nap, amikor megmérettetünk. Isten előtt nem tudnak megtartani a vallásos holt cselekedeteink a tradíciókra és hagyományokra épülő hitélet bizony homokra épített ház, amely még az itteni a földi élet próbáiban se bizonyul elégségesnek nemhogy mennyei szemszögből tekintve.

Mielőtt nekiálltam írni e jelen sorokat volt bennem egy vágy, hogy ezen rendkívül fontos
témát hogyan tudnám a legegyszerűbben és a leghatásosabb módon átadni a posztot olvasó felebarátaim számára. Végül is arra jutottam, hogy első körben nem magukat a témákat fogom ecsetelni, mint például, miket nevezünk holt cselekedeteknek, kell egy újszövetségi hívőnek szombat napot tartani,egyenértékű e a tradíció és az Isten beszéde,Isten akarata e a csecsemő keresztség,vagy nekünk Jézus Krisztus példáját kell követnünk ebben is, stb.. – stb..
Szóval nagyon - nagyon sok terület van, amit szó szerint minden hívő embernek újraértelmezni és újragondolni kellene szigorúan Isten igéjének a fényében, már ha mélyebb Istennel való közösséget és eredményesebb hívő életet szeretne megélni.

Ennek fényében arra jutottam, hogy vizsgálódásainkat kezdjük magának Istennek a beszédével a mely ÉLET és SZELLEM! Amely eleven és az Igazság erejétől duzzadva elhat az emberi lélek és szellem legbelsőbb részeiig, és ott valóságos változást tud elérni Isten akarata szerinti hitet létrehozva.

Legyen kiindulási pontunk az apostolok cselekedeteinek 15 fejezete. Kérlek, tudatosítsd magadban, hogy most Isten beszédét olvasod, rakj félre minden előítéletet és okoskodást, hogy az Ige meg tudjon világosítani. A legjobb, ha pár szóban megkéred Isten, hogy segítsen befogadni és megemészteni az Ö szavát.   

Apostolok Cselekedetei 15. rész 

1.
Némelyek pedig, kik Júdeából jöttek alá, így tanítják vala az atyafiakat: Ha körül nem metélkedtek Mózes rendtartása szerint, nem idvezülhettek.
2.
Mikor azért Pálnak és Barnabásnak nagy háborúsága és vetekedése lőn azok ellen, azt végezék, hogy Pál és Barnabás és némely mások ő közülök menjenek fel az apostolokhoz és a vénekhez Jeruzsálembe e kérdés ügyében.
3.
Ők tehát kikísértetvén a gyülekezettől, általmentek Fenicián és Samárián, elbeszélve a pogányok megtérését; és nagy örömet szerzének az összes atyafiaknak.
4.
Mikor pedig megérkeztek Jeruzsálembe, a gyülekezet és az apostolok és a vének fogadák őket, és ők elbeszélék, mily nagy dolgokat cselekedék az Isten ő velök.
5.
Előállának azonban némely hivők a farizeusok szerzetéből valók közül, mondván, hogy körül kell metélni őket, és megparancsolni, hogy a Mózes törvényét megtartsák.
6.
Egybegyülének azért az apostolok és a vének, hogy e dolog felől végezzenek.
7.
És mikor nagy vetekedés támadt, felkelvén Péter, monda nékik: Atyámfiai, férfiak, ti tudjátok, hogy az Isten régebbi idő óta kiválasztott engem mi közülünk, hogy a pogányok az én számból hallják az evangyéliomnak beszédét, és higyjenek.
8.
És a szíveket ismerő Isten bizonyságot tett mellettük, mert adta nékik a Szent Lelket, miként nékünk is;
9.
És semmi különbséget sem tett mi köztünk és azok között, a hit által tisztítván meg azoknak szívét.
10.
Most azért mit kísértitek az Istent, hogy a tanítványok nyakába oly igát tegyetek, melyet sem a mi atyáink, sem mi el nem hordozhattunk?
11.
Sőt inkább az Úr Jézus Krisztus kegyelme által hiszszük, hogy megtartatunk, miképen azok is.
12.
Elhallgatott azért az egész sokaság; és hallgatják vala Barnabást és Pált, a mint elbeszélék, mennyi jelt és csudát tett az Isten ő általok a pogányok között.
13.
Miután pedig ők elhallgattak, felele Jakab, mondván: Atyámfiai, férfiak, hallgassatok meg engem!
14.
Simeon elbeszélé, mimódon gondoskodott először az Isten, hogy a pogányok közül vegyen népet az ő nevének,
15.
És ezzel egyeznek a próféták mondásai, mint meg van írva:
16.
Ezek után megtérek és felépítem a Dávidnak leomlott sátorát; és annak omladékait helyreállítom, és ismét felállatom azt:
17.
Hogy megkeresse az embereknek többi része az Urat, és a pogányok mindnyájan, a kik az én nevemről neveztetnek. Ezt mondja az Úr, ki mindezeket megcselekszi.
18.
Tudja az Isten öröktől fogva minden ő cselekedeteit.
19.
Azokáért én azt mondom, hogy nem kell háborgatni azokat, kik a pogányok közül térnek meg az Istenhez;
20.
Hanem írjuk meg nékik, hogy tartózkodjanak a bálványok fertelmességeitől, a paráznaságtól, a fúlvaholt állattól és a vértől.
21.
Mert Mózesnek régi nemzedékek óta városonként megvannak a hirdetői, mivelhogy a zsinagógákban minden szombaton olvassák.
22.
Akkor tetszék az apostoloknak és a véneknek az egész gyülekezettel egybe, hogy férfiakat válaszszanak ki magok közül és elküldjék Antiókhiába Pállal és Barnabással, Júdást, kinek mellékneve Barsabás, és Silást, kik az atyafiak között főemberek valának.
23.
Megírván azok keze által ezeket: Az apostolok, a vének, és az atyafiak az Antiókhiában, Siriában és Czilicziában levő, a pogányok közül való atyafiaknak üdvözletüket!
24.
Mivelhogy meghallottuk, hogy némelyek mi közülünk kimenvén, megháborítottak titeket beszédeikkel, feldúlva a ti lelketeket, azt mondván, hogy körülmetélkedjetek és a törvényt megtartsátok; kiknek mi parancsot nem adtunk:
25.
Tetszék nékünk, miután egyértelemre jutottunk, hogy férfiakat válaszszunk ki és elküldjük ti hozzátok a mi szeretteinkkel, Barnabással és Pállal,
26.
Oly emberekkel, kik életüket tették koczkára a mi Urunk Jézus Krisztus nevéért.
27.
Küldöttük azért Júdást és Silást, kik élőszóval szintén tudtotokra adják ugyanezeket.
28.
Mert tetszék a Szent Léleknek és nékünk, hogy semmi több teher ne vettessék ti reátok ezeken a szükséges dolgokon kívül,
29.
Hogy tartózkodjatok a bálványoknak áldozott dolgoktól, a vértől, a fúlvaholt állattól, és a paráznaságtól; melyektől ha megóvjátok magatokat, jól lesz dolgotok. Legyetek egészségben!
30.
Azok annakokáért elbocsáttatván, elmenének Antiókhiába; és egybegyűjtvén a sokaságot, átadák a levelet.
31.
És mikor elolvasták, örvendezének az intésen.
32.
Júdás és Silás pedig maguk is próféták lévén, sok beszéddel inték az atyafiakat, és megerősíték.
33.
Miután pedig bizonyos időt eltöltöttek, elbocsáták őket az atyafiak békességgel az apostolokhoz.
34.
De Silásnak tetszék ott maradni.
35.
Pál és Barnabás is Antiókhiában időzének, tanítva és prédikálva másokkal is többekkel az Úrnak ígéjét.
36.
Egynéhány nap mulva pedig monda Pál Barnabásnak: Visszatérve most, látogassuk meg a mi atyánkfiait minden városban, melyben hírdettük az Úrnak ígéjét, hogyan vannak.
37.
És Barnabás azt tanácsolá, hogy vegyék maguk mellé Jánost, ki Márknak hívatik.
38.
Pál azonban azt tartá méltónak, hogy a ki elszakadt tőlük Pamfiliától fogva, és nem ment velök a munkára, ne vegyék maguk mellé azt.
39.
Meghasonlás támada azért, úgyhogy elszakadának egymástól, és Barnabás maga mellé véve Márkot, elhajózék Cziprusba;
40.
Pál pedig Silást választván maga mellé, elméne, az Isten kegyelmére bízatván az atyafiaktól.
41.
És eljárá Siriát és Czilicziát, erősítve a gyülekezeteket.

Ha megkérhetlek, pár perc múlva olvasd el ismételten a fenti fejezetet és koncentrálj a 19. 20. 24. 28. és 29. versekre. Forgasd a szívedben és gondolkozz felette.

itt olvashatsz egy egyszerűbb fordítást is:Apostolok15

Innen szeretném folytatni, ha Isten is megengedi.
Köszönöm a figyelmed.