A serdülő gyermekek.

Kristóf bizony erőteljes vágtába kezdett a kamaszodás területén.Hirtelen azt hittem még a két nagy testvérét is be akarja elözni annyira nekilódult. Volt egy két könyv ami aktualitása miatt ismételten előkeült ami a gyermeknevelés a cseperedés állomásai valamint kamaszkor területeit taglalja. Az ilyen témájú irodalom közül van egy két kedvenc is amit örömmel ajánlok a kezdő és a gyakorló szülőknek egyaránt. Ilyenek: Dr. James Dobson valamint Ross Campbell könyvei elég sokat meg lehet kapni magyar fordítással is. A család a gyermeknevelés területén igazán kipróbált hasznos könyvek ezek. Csak ajánlani tudom nekem nagy segítségemre voltak.Áljon itt  Standovári Orsolya rövid összefoglallója a témában.

KAMASZ = PIMASZ? 

Avagy: hogyan kezeljük serdülő csemeténket?

Akár tetszik, akár nem, elérkeztünk a serdülőkor kapujához: ahhoz a dinamikus életszakaszhoz, amely pattanásokkal kezdődik, és szakállasan ér véget? – kezdi Dr. James Dobson pszichológus kamaszokról szóló írását.
Nagyon találó mondat arra az időszakra, amelynek az elején egy gyerekkel van dolgunk, a végén pedig egy felnőtt kerül ki a „kezeink közül”. Ez a metamorfózis az egész család életét megváltoztatja. Ha szeretnénk sikeresen venni az akadályokat, sokat segíthet, ha az alapoktól kezdve átgondoljuk, mivel is kell szembenéznünk, és kialakítunk egy átfogó, tudatos stratégiát. Először is fontos tisztázni, hogy mi a gyereknevelés célja: sikeres, boldog egészséges (testben és lélekben) felnőtteket nevelni, akik megállják a helyüket a „nagybetűsben”, akik különbséget tudnak tenni jó és rossz között, képesek önállóan dönteni saját sorsuk kérdéseiben, és a döntéseik következményeiért vállalják a felelősséget.

Stratégia

A gyermeküket gondosan nevelő szülőket két szélsőség fenyegeti leginkább, amelyeknek mindegyike káros és kerülendő. Az egyik a teljesen liberális nevelés, ilyenkor a szülő –vagy abból a meggyőződésből, hogy ezzel hátráltatná egyénisége kibontakozását, vagy csupán hanyagságból– nem fegyelmezi, nem tiltja el gyermekét semmitől. Nagyon veszélyes módszer, nem készíti fel a nehézségekre, nem tanítja meg a kudarcok feldolgozását, nincsenek beépített korlátok a gyerek életében, amelyek megoltalmazzák a veszélyektől. Sokan azt hiszik, a szülő feladata kimerül a természetes gondviselésben és abban, hogy biztosítsa a gyerek számára a magas színvonalú szórakoztató-ipari hátteret, hogy mindazt élvezhesse, amit a tudomány és a technika nyújtani tud, és amit a szülő esetleg gyerekkorában nélkülözött. A túlzásba vitt liberalizmus káros következményeit viszont felmérések és kutatások százai, valamint maga az élet igazolják. Sem a szülők, sem a tanárok, de még a munkahelyek sem tudnak mit kezdeni az olyan fiatalokkal, akik mindig is azt tettek, amit akartak, és ha valamihez nem volt kedvük, azt egyszerűen ott hagyták.

A másik szélsőség a túlzott védelem/félelem illetve a kemény bánásmód. A túl szigorú szülő megakadályozza gyermekében az egészséges szabadságtudat kialakulását. Ha mindent irányításunk alatt tartunk kamaszkorú gyermekünk életében, akkor megakadályozzuk abban, hogy egyszer elszakadjon tőlünk, és önálló életet éljen. Az apa, aki azzal a felkiáltással, hogy „az élet kemény, sok pofonnal jár, nem fenékig tejfel” és így tovább, ridegtartással neveli gyerekét, nem adja meg neki a szükséges érzelmi támaszt, lelki sérüléseket okoz neki. Az anya, aki annyira félti csemetéjét, hogy legszívesebben magához láncolná, és egyedül nem engedné soha sehova, egészségtelen függőséget épít ki saját maga és gyermeke között, amit talán soha nem sikerül elvágni, és ezzel tönkreteszi a felnövő gyerek életét, sikertelenné teszi majdani párkapcsolatát.

„A gyereknek két dolgot kell adnunk útravalóul: gyökereket és szárnyakat.” –összegezhetjük a helyes magatartás lényegét. Vagyis biztosítanunk kell a hátteret számára: szeretetet, elfogadást, bátorítást, vigasztalást kell nyújtanunk bárhol és bármikor, de tudnunk kell fokozatosan elengedni, hagyni, hogy kipróbálja a saját szárnyait, megtalálja azt, amiben kiteljesedhet, amivel boldog lehet.


A kamaszkor problémáira sokszor egyszerű, gyakorlati szempontok adnak magyarázatot. Az első, amit tudatosítani kell magunkban az, hogy kamasz gyerekünk testi, fizikai, biológiai, hormonális változásokon megy át. Nem (mindig) direkt produkál váratlan hangulatváltozást: lehet, hogy egy pimasz mondatot azonnal megbán, amint már kimondta, és valójában maga sem érti, hogy csúszhatott ki a száján. Olyan folyamatok játszódnak le benne, amelyeket általában nem ért, ezért gyakran nem tudja őket kontrollálni, talán nem is akarja elfogadni, de nem tehet semmit ellenük. Meg kell tanulnia együtt élni új önmagával. A szülőknek sokkal türelmesebbnek kell lenniük gyerekükkel, mint korábban. A kamaszkor mindenkit próbára tesz a családban, gyakoribbak a veszekedések, több a feszültség.

Ezzel kapcsolatban le kell szögeznünk egy fontos dolgot: ha korábban nem volt pontosan kialakított gyereknevelési stratégiánk, ha nem voltunk következetesek az elveinkhez, hanem minden csak úgy alakult, ahogy a helyzet hozta, amolyan „ahogy esik, úgy puffan” módszert alkalmaztunk, akkor most ne várjunk csodát kamasz gyerekünkkel kapcsolatban. A korábbi problémák, a szülők hibái, mulasztásai, rossz döntései a kamaszkorban gyakran felnagyítva jelennek meg. Például ha egy gyereket kisebb korában gyakran kaptunk hazugságon, és nem szoktattuk le erről valamilyen módszerrel, hanem azt gondoltuk, hogy majd kinövi, akkor komoly a veszélye annak, hogy kamaszgyerekünkből professzionális hazudozó válik. Mi a teendő?

Feltétel nélküli szeretet, elfogadás

A gyereknek éreznie és tudnia kell, hogy a szülő mindig, minden körülmények között szereti, elfogadja őt. Ha valamilyen hibát is követ el, vagy rosszul dönt egy helyzetben, vagy szándékosan az ellenkezőjét tette, mint amit a szülő mondott, akkor is van számára megbocsátás. Nem szabad úgy éreznie a kamasznak, hogy csak akkor szeretjük, ha jól teljesít. A szeretet nem függhet az iskolai eredményektől vagy a sportban, zenében stb. elért sikerektől. Ezt a feltétel nélküli szeretetet fontos kimutatni, kimondani, éreztetni, méghozzá akár fizikai módon is: öleléssel, puszival, egy simogatással, persze csak akkor, ha ez nem kínos az alanynak. A szakemberek egybehangzóan állítják, hogy a testi kontaktusnak fontos szerepe van kamaszkorban, mivel a serdülőnek fokozott lelki, érzelmi szükségei vannak: gyakran küzdenek elvetettséggel, kisebbrendűségi érzésekkel, sokszor bizonytalanok, félelmeik vannak, szoronganak.
Példamutatás

Soha nem várhatunk el olyasmit gyerekünktől, amit magunk sem gyakorlunk, például nem prédikálhatunk a dohányzás káros következményeiről cigarettával a kezünkben. Életmódunk, viselkedésünk, jó vagy rossz szokásaink sokkal jobban hatnak a gyerekünkre, mint az elméleti tanításaink. Figyelmet kell fordítanunk arra, hogy mit tanul tőlünk kamasz, mit utánoz le a saját életünkből.
Programok

Mostanában sokat lehet hallani arról, hogy a gyerekek túl vannak terhelve, sok az iskolai és iskolán kívüli elfoglaltságuk, mégis azt javaslom a szülőknek, hogy szervezzenek hasznos tevékenységeket délutánonként, illetve hétvégén, amivel eltöltheti a gyerek a szabadidejét, és minél kevesebb időt hagyjanak a céltalan lődörgésre, semmittevésre. Szerencsés, ha a gyerekek be vannak vonva a ház körüli teendőkbe, házimunkát végeznek, esetleg olyan feladatot is rájuk bízunk, amit nem szívesen csinálnak. Ezzel elkerülhetjük, hogy önző, egoista, lusta felnőtté váljanak. A munka és a küzdelem formálja a jellemet, a cél elérése pedig sikerélményt ad. Richard Whately angol filozófus szerint az, aki szorgalomra szoktatja gyermekeit, jobban gondoskodik róluk, mintha vagyont adna kezükbe.

Standovári Orsolya

Az idős emberek tisztelete

Azt gondolom, olyan témát választottam most ami sajnos méltatlanul háttérbe szorult a gyakorlati élet mindennapjaiban.

Ez pedig az idős emberek tisztelete. 

Mint legtöbbször itt is igaz, hogy amit ma ezen a téren produkálunk az annak a gyümölcse, amit mi magunk láttunk és megtanultunk a szüleinktől és úgy általában a társadalmi érintkezésekben. Gondolom, nem kell bizonygatnom a század eleji gondolkozás és gyakorlat mennyire kimagasló volt ezen a területen is.

Az emberi kapcsolatokat még a tágabbakat is áthatotta a kölcsönös tisztelet méltánylás még akkor is ha természetesen voltak olyan jelenségek melyekkel ma már nem tudnánk azonosulni. Csak hogy egy példa is legyen, gondoljunk csak az iskolákban a vonalzók másodlagos testközeli szerepére egy - egy rosszalkodás esetén.
Szerintem jogosan megállapítható hogy mára az emberi kapcsolatok terén az értékvesztés az erkölcsi korlátlanság szabadosság teljesen jellemzővé vált még a gyermekek között is. S bizony ennek egyik nagy kárvallói az idősödő szülök és maga az a réteg, amelyik már koránál fogva életének hátralévő részét szeretné biztonságban méltánylásban és szeretetben eltölteni.
Most itt oldalakat lehetne írni a negatív tapasztalatokból ezen a területen, de mindannyian tudjuk, a mindennapokból miről beszélek. Az idős magatehetetlen ember kiszolgáltatottsága,az őket ért inzultusok és életellenes cselekmények. A a gonosz és lealjasult mételyre amely az esetleges örökség utáni sóvárgásból fakad sokakban.Szóval tudjuk mi minden tartozik ide.

Mindjárt a biblia elején találkozunk egy érdekes kijelentéssel, amiben Isten felhívja a figyelmet arra a tényre, hogy a sikeres érett házasságot egy férfinek ott kell kezdeni, hogy önálló élet kezd a választott párjával és gyakorlatban elhagyja a szülői házat és ragaszkodik a feleségéhez. Nos, arra a területre most nem térek ki, hogy ez mennyire fontos és megszívlelendő tanácsa a teremtőnek. De arra igen, hogy ebben az igeversében „Annak okáért elhagyja a férfiú az ő atyját és az ő anyját, és ragaszkodik feleségéhez: és lesznek egy testté.” az elhagyja szó nem a magára hagyást nem a szülőktől való elfordulást jelent. Hanem egy önálló felelősségteljes saját élet kezdetét, amit lehetőleg a szülői háztól külön érdemes megkezdeni. Ennek nagyon fontos okai vannak, de maradjunk abban, hogy itt is és később magában a tízparancsolatban is kiviláglik, hogy a gyermekeknek nagyon fontos megérteni a szülői, de egyáltalán az idős társadalom tiszteletét.

Mit értsünk, a szülök tisztelete alatt, és mit ne?

A tisztelet, tiszteletben tartás, tolerálás, méltánylás, megkülönböztetett figyelem, figyelmesség, türelem, érzelmi és anyagi gondoskodás, ápolás és törődés ez mind ide tartozik. És általában az idős embertársainkra is.

A szülök, hibáinak elfogadása azzal való azonosulás az általuk élt helytelen életvitel tolerálása a részükről való házasságunkat manipuláló abba beavatkozni szándékozó beleszólás viszont már nem tartozik a tisztelni való kategóriába.  

Természetesen, ha valaki ilyesmit tapasztalna, az nem jogosítja fel arra, hogy goromba udvariatlan közönséges magatartást engedjen meg magának, mint sajnos teszik ezt sokan. Határozottan, de tisztelettel kell ezeket megbeszélni. Az ilyen tapasztalatok mellett is a szülőknek kijáró egészséges tiszteletet megadására mindenkor igyekezni kell. Ne várjunk tőlük sem tökéletességet, amikor mi magunk is látjuk a saját a hibáinkat. Ne legyünk képmutatóak ezen a területen sem.

Zárásként egy két elgondolkoztató vers a Bibliából.

„Tiszteld atyádat és anyádat, hogy hosszú ideig élj azon a földön, amelyet az Úr a te Istened ád te néked.”

„Az ősz ember előtt kelj fel, és a vénember orcáját becsüld meg, és félj a te Istenedtől. Én vagyok az Úr.”

„És felele a Búztól való Elihu, Barakeél fia, és monda: Napjaimra nézve én még csekély vagyok, ti pedig élemedett emberek, azért tartózkodtam és féltem tudatni veletek véleményemet.”

„Ha pedig valamely özvegyasszonynak gyermekei vagy unokái vannak, tanulják meg, hogy első sorban a maguk háza iránt legyenek istenfélők, és adják meg szüleiknek a viszont tartozást; mert ez szép és kedves dolog Isten előtt.”

„Azt pedig tudd meg, hogy az utolsó napokban nehéz idők állnak be. Mert lesznek az emberek magukat szeretők, pénzsóvárgók, kérkedők, kevélyek, káromkodók, szüleik iránt engedetlenek, háládatlanok, tisztátalanok, Szeretet nélkül valók, kérlelhetetlenek, rágalmazók, mértéktelenek, kegyetlenek, a jónak nem kedvelői. Árulók, vakmerők, felfuvalkodottak, inkább a gyönyörnek, mint Istennek szeretői.”

„És nyomorba jut a nép; egyik a másik ellen, ki-ki az ő társa ellen támad, a gyermek az öreg ellen, becstelen a tisztes ellen;”

„te nem cselekedtél velők irgalmasságot, az öregre nehéz igát vetettél!”

„Az ifjaknak ékessége az ő erejük; és a véneknek dísze az ősz haj.”

Ezek az igerészek is az idős emberek megbecsülésére irányítják a figyelmet érdemes elgondolkozni rajtuk.

A tragédiák.

A tragédiáknál vajon hol van az Isten?

Mindennek előtt szeretném kifejezni őszinte szomorúságomat ha téged érint a dolog. Ilyenkor jobb hallgatni a szenvedővel egy ideig, mert a fájdalom terhét is meg lehet és kell osztani. De igaz az, hogy ilyenkor az emberben szó szerint felordít a kérdés. MIÉÉÉRT?

Bizony a kő kemény kérdéseket is úgy gondolom, fel kell tenni.

Igaz a válasz meghallgatására és értelmezésére a fájdalommal

és  felháborodással teli napok nem a legideálisabbak.

Mégis ha nem tudnám, hogy Isten részéről kész a vigasztalás és az okok
leleplezésének készsége akkor egyszerűen  most nem írnék…De azt hogy ezt a Te személyes életedben miként teszi meg nem tudom megmondani. Isten  személy s a gyermekeit nem egy sablon szerint hanem mindig az adott személyhez igazodva tevékenykedik tanít és formál minket.

Az emberek a biblia ismeret hiányában legfeljebb csak a vallásos emberek frázisait és farizeusi magatartását ismerik így az, úgymond” Istent képviselő” emberek képmutató életvitele miatt, tragédia esetén a szálat tovább fűzve, fájdalmukban Isten személyének rontanak…/sajnos ezt a hibát tehetetlenségemben anno én is elkövettem/ mi emberek ilyenek vagyunk néha igen csak felületesek és igazságtalanok.

Mindenki számára egyértelmű, hogyha elfogadja a bibliából, hogy Isten létezik akkor 

azt a kijelentett igazságot is el kell fogadnia, hogy sátán személye is  sajnos valóságos…

A következő lépés, az hogy vajon kinek és milyen módon van beleszólása az életembe. Melyik fél hogyan tud egyáltalán az emberi élet területére befolyással lenni. Melyek a feltételek és mik a tapasztalatok ezen a területen. /Ha valaki idáig eljut, már rengeteg mindenre választ is kapott./ 

 Mert ha Istent hibáztatom valamiért, akkor úgy elfogadom, még ha nem is helyes álláspontból az Ö létezését. Viszont ha elfogadom a teremtő létezését, akkor el kell fogadnom az Ö velem / teremtményével/ kapcsolatos közlendőit is. Ha nem ismerem ezeket és ezek miatt számomra fájdalmas, felfoghatatlan megtapasztalások érnek, vagy érthetetlen sötét úton való haladásra kényszerülök. Nem a legjobb döntés, ha megvádolom szeretetlenséggel és érdektelenséggel történtek miatt bármekkora is az a fájdalom, amelyet ép el kell, hogy viseljek.

Tovább menve a biblia legtöbbször az embereket ért tragédiák, csapások okaként a lázadást és az engedetlenséget említi meg. Ezek a mindannyiunk életében felelhető gyakorlati cselekedetek bűnök, kiszolgáltatottakká tesznek minket sátán számára kisebb nagyobb mértékben.  Amikor az ember tudva tudatlanul elveti Isten útmutatását annak valószínűleg következménye lesz. 

Előfordul, hogy egy negatív esemény mögött nem annyira szellemi ok áll fent. Csupán emberi mulasztásról és felelőtlenségről kell első sorban beszélnünk.

Valamint előfordulhat olyan negatív történés is mely nem másért kiállt, mint hogy 

Isten dicsősége,hatalma,szeretete az adott helyzetbe belenyúlva megmutatkozzék. 

Van hogy ezen okok bizonyos ponton kapcsolódnak.

De legtöbbször megtörtént tragédiák mögött kimutatható a gonosz jelenléte. Jézus egy helyen arra hívta fel a tanítványok figyelmét, hogy sátán nem másért jött, mint ölni, gyilkolni, lopni és pusztítani. 
Nos, sajnos ezt teszi is minden módon évezredek óta.
Ebben a tevékenységében csak Isten oldalán állva szállhatunk szembe vele. De mint látjuk, legnagyobb hazugságát, hogy Isten nem törődik velünk vagy, hogy nem is létezik. Már milliók szívébe belopta. S e hazugságai mögött megbújva támadja meg leginkább az embereket. Válaszom most csupán e témában az alapgondolataimat tükrözi. Konkrét helyzetekben egy hívőnek imában kell elkérnie Istentől a hogyanok és a miértek válaszát. Illetve az Istennel való személyes kapcsolatából fakadóan a bajt megelőzendő Isten sok esetben megelőző információt ad gyermeke számára.

Isten ismeri minden fájdalmunkat és gyötrelmünket, tud minden könnycseppről, ami valaha legördült az arcunkon. Ő kész bármikor irgalommal fogadni minket a legsötétebb óráinkban is.Ezt soha ne felejtsük el!

Kérlek közeledj felé most, egy őszinte imában.

Teheted a saját szavaiddal is de  segítségként alább találsz egy imát, amit elmondhatsz.

Istenem Fiad az Úr Jézus nevében jövök eléd most.

Nem tudok és főleg nem értek jelenleg szinte semmit se veled se a körülményeimmel kapcsolatosan.  Jelenlegi minden fájdalmammal együtt mégis bizalommal kereslek meg. Elfogadom hogy Te, élő Isten vagy, aki kész vagy Szent fiad Jézus Krisztus által beavatkozni ebben a sötét időszakban is az életembe. Kérlek adj számomra vigasztalást, továbblépést,és engedd hogy megismerjelek személyesen. 

Az Úr Jézus nevében.

Ámen

A hívő élet alapja/fundamentuma.

 "A hívő ember életét a Biblia több helyen is épület vagy ház építéséhez hasonlítja."
 Derek Prince




Az alábbi részletet Derek egy nemzetközileg jól ismert könyvéből a Kereszténység hat alaptanításából idézem. Emlékszem több évtizede került ez a könyve a kezembe és elmondhatatlan nagy áldás volt a hívő életem megalapozásakor.

A keresztény hit alapja  

      A hívő ember életét a Biblia több helyen is épület vagy ház építéséhez hasonlítja....épülvén a ti szentséges hitetekben [felépítvén magatokat a ti legszentebb hiteteken] ...

      Pál apostol is sokszor használja ugyanezt a képet. A...Isten épülete vagytok... mint bölcs építomester,fundamentumot.vetettem...
Akiben ti is együtt építtettek Isten hajlékává a Szellem által.
 Az Apostolok cselekedetei 20,32-ben pedig azt olvassuk:
... az o kegyelmessége Igéjének, aki [amely] felépíthet [titeket] ...

      Mindezek az igék házépítéshez hasonlítják a hívő életét. Ismert tény, hogy minden szilárd és tartós épület elso és legfontosabb része az alap, amely egyúttal a rá építheto ház súlyát és magasságát is meghatározza. Gyenge alap csak kis épületet képes megtartani, eros alapra viszont nagy ház építheto. Az alap és az épület elore meghatározott arányban állnak egymással.

      Jeruzsálemben egyszer egy olyan házban laktam, amelyet egy asszír férfi építtetett. Egy kétemeletes ház építésére szerzett engedélyt a helyi elöljáróságtól, és az alapot is ennek megfeleloen készítették el. Ö azonban növelni akarta a ház bérbeadásából származó jövedelmét, s ezért Pgy harmadik emeletet is húzott az épületre, anélkül hogy erre engedélyt kért volna. Az eredmény az lett, hogy mialatt mi a házban laktunk, az egész épület megsüllyedt az egyik sarkánál, és végül teljesen elferdült.
      Mi volt ennek az oka? Egyetlen dolog: az alap nem volt elég eros ahhoz, hogy megtartsa a házat, amelyet a tulajdonos ráépített.
      Mivel ez az elv a szellemi életben is érvényes, hasonlóan jár sok keresztény is. A legnagyobb elszántsággal fognak hozzá, hogy egy szép, impozáns keresztény életet építsenek fel. Sajnálatos módon azonban ez az épület egy ido után elkezd süllyedni, megvetemedik és elhajlik. Az ilyen keresztények élete eltorzul, sot néha teljesen össze is omlik, és semmi sem marad belole, csak a fogadkozások és fohászkodások romhalmaza, valamint a puszta jó szándék.
      A kudarc oka a romok alá van betemetve. A nem rendesen lerakott alap okozta a bajt, mivel nem volt képes megtartani az eltervezett nagyszabású építményt. Krisztus a koszikla

      Mi hát a keresztény élet Isten által kijelölt alapja? Pál apostol világosan megadja Mert más fundamentumot senki nem vethet azon kívül, amely vettetett, mely a jézus Krisztus.

      Ezt Péter apostol is megerosíti 1. levelében, ahol Jézus Krisztusról szólva azt mondja Azért van meg az Írásban: Ímé szegletkövet teszek Sionban, amely kiválasztott, becses...
                                                                             

Péter itt az Ézsaiás könyve 28,16-ra utal, ahol azt olvassuk:

Ezért így szól az úr Isten: Ímé, Sionban egy követ tettem le, egy próbakövet, drága szegletkövet. erős.alappal...

      Ebből is látszik, hogy ezt a létfontosságú tényt illetoen is teljes az összhang az ószövetség és az Újszövetség között: a keresztény élet igazi alapköve maga jézus Krisztus - senki és semmi más! Nem egy hitvallás, nem egy felekezet vagy egy gyülekezet, nem is egy szertartás vagy valamilyen szentség, hanem maga Jézus Krisztus - mert más fundamentumot senki sem vethet.
      Segítségünkre lehet, ha a kérdéssel kapcsolatban figyelembe vesszük jézus saját szavait is. A Máté evangéliuma 16,13-18-ban olvasható az a párbeszéd, amelyet tanítványaival folytatott:

Mikor pedig jézus Cézárea Hippi környékére méne, megkérdé tanítványait, mondván: Engemet, embernek Fiát, kinek mondanak az emberek? Ok pedig mondának: Némelyek Keresztelo Jánosnak, mások Illésnek; némelyek pedig Jeremiásnak vagy egynek a próféták közül. Monda nékik: Ti pedig kinek mondotok engem? Simon Péter pedig felelvén, monda: Te vagy a Krisztus, az élő Istennek Fia. És felelvén jézus, monda néki: Boldog vagy Simon, Jónának fia, mert nem test és vér jelentette ezt meg néked, hanem az én mennyei Atyám. De én is mondom néked, hogy te Péter vagy, és ezen a kosziklán építem fel az én anyaszentegyházamat, és a pokol kapui sem vesznek rajta diadalmat.

      Vannak, akik szerint jézusnak ezek a szavai azt jelentik, hogy Péter apostol az a koszikla, amelyre a keresztény egyházat fel kell építeni, és hogy így nem is annyira maga Jézus Krisztus, hanem inkább Péter a kereszténység fundamentuma. Ez a téma, vagyis az igazi alap kérdése olyan dönto fontosságú és nagy hordereju, hogy e mondat pontos jelentésének megértéséhez érdemes alaposan megvizsgálnunk jézus szavait.
      Az Újszövetség eredeti, görög nyelvu szove gében jézus Péternek adott válasza egy szándékos szójátékot tartalmaz. A Péter név görögül Petrosz, a petra pedig koszikla. A hasonló hangzásra utalva jézus ezt mondja:

... te Péter (Petrosz) vagy, és ezen a kosziklán (petra) építem fel az én anyaszentegyházamat...

      Jóllehet a két szó hangzásában van hasonlóság, jelentésük mégis elég eltéro. A petrosz kis követ vagy kavicsot jelent, a petra viszont nagy sziklát. Az az elképzelés, hogy az egyházat egy kavicsra kell felépíteni, nyilvánvalóan nevetséges lenne, vagyis biztos, hogy a Mester nem erre gondolt.
      Jézus azért használta ezt a szójátékot, hogy rávilágítson a tanítványaival közölni kívánt igazságra. Pétert nem azonosította a kosziklával, hanem éppen ellenkezoleg: szembeállította azzal. Arra mutatott rá, hogy a kis kodarab, Péter, mennyire apró és jelentéktelen ahhoz a hatalmas sziklához képest, amelyre az egyháznak kell épülnie.
                                         
      A józan ész és a Szentírás egyaránt ezt a tényt erosítik meg. Ha Krisztus egyháza valóban Péter apostolra lenne alapozva, akkor a világ legbizonytalanabb és legingatagabb építménye lenne. Valamivel késobb ugyanis, Máté evangéliumának ugyanebben a fejezetében azt olvassuk, hogy jézus elkezdte figyelmeztetni tanítványait rövidesen bekövetkezendo szenvedéseire és kereszthalálára (21. vsz.), majd a beszámoló így folytatódik (22-23. vsz.):

És Péter elofogván ot, kezdé feddeni, mondván: Mentsen Isten, Uram! Nem eshetik ez meg teveled. O pedig megfordulván, monda Péternek: Távozz tolem, Sátán; bántásomra vagy nékem; mert nem gondolsz Isten dolgaira, hanem az emberi dolgokra.

Jézus Krisztus itt egyenesen azzal vádolja Pétert, hogy gondolkodását az emberek véleménye, mi több, maga a Sátán befolyásolja. Hogyan lehetne egy ilyen ember az egész keresztény egyház alapja?
      Késobb pedig azzal szembesülünk az evangéliumokban, hogy Péter, ahelyett hogy vallást tett volna Krisztusról egy szolgálólánynak, háromszor is nyilvánosan megtagadta az Urat. A honfitársaitól való félelem még jóval késobb, Jézus feltámadása és pünkösd napja után is arra indította Pétert, hogy egy ponton eltérjen az evangélium igazságától - amint errol Pál beszámol a Galáciaiakhoz írt levél 2,11-14-ben.
      Nyilvánvaló tehát, hogy Péter nem volt koszikla. Szeretetreméltó és lobbanékony férfi volt; született vezeto, mégis ugyanolyan ember, mint akárki más, tele gyengékkel és gyarlósággal. Csakis Krisztus lehet az egyedüli koszikla, amelyre az igaz és tartós keresztény hitet alapozhatjuk.
      Ezt a létfontosságú tényt a tiszta, bibliai hit alapjáról az Ószövetség is megerosíti. A zsoltáríró Dávid a Szent Szellem által ihletetten azt prófétálta a 18. zsoltár 3. versében:

Az úr az én kosziklám... obenne bízom: az én pajzsom, üdvösségem sz*rva, menedékem.

A 62. zsoltárban hasonló hitvallást tesz. A 2-3. versben így szól:

Csak Istenben nyugszik meg lelkem; tole van az én szabadulásom. Csak o az én kosziklám és szabadulásom; o az én oltalmam, azért nem rendülök meg felettébb.

      Ugyanennek a zsoltárnak a 6., 7. és 8. versében ismét azt mondja Dávid:

Csak Istenben nyugodjál meg lelkem... Csak ö az én kosziklám és szabadulásom; ö az én oltalmam, azért nem rendülök meg. Istennél van szabadulásom és dicsoségem; az én erős kősziklám, az én menedékem Istenben van.

      Ennél aligha lehet bármi egyértelmubb. A koszikla szó háromszor, a szabadulás pedig négyszer fordul elo az idézett versekben, vagyis az Ige szorosan és elválaszthatatlanul összekapcsolja a koszikla és a szabadulás szavakat. Mind a kettot egyetlen személyben lehet csak megtalálni, és ez a személy maga az úr. Ezt a tényt a „csak" szó ismételt használata is hangsúlyozza. Ha még bárki további bizonyítékokat kívánna, odalapozhatunk magának Péternek a szavaihoz. Az Apostolok cselekedetei 4,12-ben - a Názáreti jézus Krisztusról szólva - azt mondja Izrael népének:

És nincsen senkiben másban üdvösség: mert nem is adatott emberek között az ég alatt más név, mely által kellene nékünk megtartatnunk.

      Így tehát egyedül az úr jézus Krisztus az igazi koszikla, minden korszak kosziklája, akiben üdvösség van. Aki erre a fundamentumra építkezik, az elmondhatja, amit Dávid mondott: „Csak o az én kosziklám és szabadulásom; o az én oltalmam, azért nem rendülök meg..."
A szembesülés

      Hogyan kezd tehát az ember építkezni erre a sziklára, amely maga Krisztus? Vagy más szavakkal: hogyan tudjuk ezt az alapot lefektetni az életünkben?
      Menjünk most vissza ahhoz a drámai pillanathoz, amikor Krisztus és Péter szemtol szembe álltak egymással, és Péter ezt mondta:

Te vagy a Krisztus, az élo Istennek Fia.

      Fontos megvizsgálnunk, hogy ekkor pontosan mi is történt kettejük között.
      Azt már láttuk, hogy maga Jézus Krisztus a koszikla. O azonban nem egy megközelíthetetlen vagy elvont Krisztus. Péternek konkrét, személyes megtapasztalása volt róla, s ennek a megtapasztalásnak négy, egymást követo szakaszát különböztethetjük meg.
      Az első: Péter és jézus közvetlenül, személyesen szembesült egymással. Krisztus szemben állt Péterrel, közvetíto nem állt közöttük. Harmadik személy nem játszott szerepet az eseményekben.
      A második: Péter közvetlen és személyes kijelentést kapott. Jézus azt mondta Péternek: ,,...nem test és vér jelentette ezt meg néked, hanem az én mennyei Atyám". Vagyis Péter nem valamilyen természetes okfejtés vagy értelmi felismerés eredményét mondta ki, hanem egy olyan közvetlen szellemi kinyilatkoztatásét, amelyet magától az Atya Istentol kapott.
      A harmadik: Péter személyesen elismerte, igaznak fogadta el a neki kijelentet-- igazságot.
      A negyedik: Péter nyíltan és nyilvánosan megvallotta az általa felismert igazságot.
      Ebbol a négy, egymást követo lépésbol megértjük, mit jelent az, hogy elkezdünk a sziklára építeni. Ebben az egészben nincs semmi elvont, spekulatív vagy elméleti dolog. Mindegyik szakaszban egyértelmu, személyes megtapasztalásról van szó.
      Az elso lépés tehát a közvetlen, személyes szembesülés jézus Krisztussal. A második lépés a közvetlen, szellemi kinyilatkoztatás jézus Krisztusról.

A harmadik lépés Jézus Krisztus személyes elfogadása. A negyedik lépés Jézus Krisztus nyílt és személyes megvallása.
      Az így megtapasztalt, kijelentett, elismert és megvallott Krisztus az a Krisztus, aki ezáltal minden egyes hívő számára azzá a kosziklává, azzá a fundamentummá válik, amelyre a hite épülhet.
A kinyilatkoztatás

      Felmerül a kérdés: lehetséges-e ma is ilyen megtapasztalás? Megismerheti-e valaki jézust ma is ugyanolyan közvetlen, személyes módon, mint ahogy egykor Péter megismerte?
      E fontos kérdésre azt kell válaszolnunk, hogy igen! Mégpedig a következő két ok miatt.
      Eloször is: Péter nem csupán Jézus Krisztus emberi természetérol kapott kijelentést, hiszen o akkor már jó ideje ismerte a názáreti jézust, az ács fiát. Az a személy, akiről ö akkor a kinyilatkoztatást kapta, Isten örökkévaló, soha nem változó Fia volt, ugyanaz a Krisztus, aki ma megdicsoülten él a mennyben az Atya jobbján. Az azóta eltelt közel kétezer évben semmilyen változás nem történt benne: Ö most is az a jézus Krisztus, aki tegnap és ma és örökké ugyanaz. Aki oszintén keresi ot, ma is kaphat róla kijelentést - ugyanúgy, ahogy egykor Péter.

Másodszor: Péter nem „test és vér" által, vagyis nem valamilyen természetes vagy érzékszervi úton kapta a kijelentést, hanem szellemi kinyilatkoztatásban részesült, Isten saját Szent Szellemének a munkájából. Ugyanaz a Szellem, aki Péternek ezt a kijelentést adta, ma az egész világon tevékenykedik, és ugyanúgy kijelenti ugyanazt a Krisztust. Ezt Jézus maga ígérte meg tanítványainak a János evangéliuma 16,13-14-ben:

De mikor eljő amaz [Ö], az igazságnak Szelleme, elvezérel majd titeket minden igazságra. Mert nem önmagától szól, hanem azokat szólja, amiket hall, és a bekövetkezendoket megjelenti néktek. Az [Ö] engem dicsoít majd, mert az enyémbol vesz, és megjelenti néktek.

      Mivel a kinyilatkoztatás az örökkévaló, szellemi világban történik, az olyan fizikai vagy természeti tényezok, mint például az ido múlása, a nyelvek, a szokások, az öltözködés vagy a körülmények változása semmilyen módon nem korlátozzák.
      Az egyetlen, változhatatlan koszikla, az egyedüli mozdíthatatlan alap, amelyre minden igazi keresztény hitének épülnie kell, ma sem lehet más, mint jézus Krisztusnak, Isten Fiának ez a személyes, egyéni megtapasztalása a Szent Szellem kijelentése által, amit az ö személyes elismerésének és megvallásának kell követnie. A hitvallások és a vélemények, az egyházak és a felekezetek mind változhatnak, ez az egyetlen igaz koszikla azonban örökkévaló és változhatatlan: Isten csak a Krisztusba vetett személyes hit által adja az üdvösséget. Erre az alapra - mind az időben, mind az örökkévalóságot illetően - olyan biztonsággal és bizalommal építhetjük hitünket, amelyet soha semmi nem képes megingatni.

 ---------------------------     ----------------------------  -------------------------

Derek Prince Indiában született, brit szülõk gyermekeként. Angliában az Eton College-ban és a Cambridge-i Egyetemen a görög és latin nyelv szakértõjévé képezték ki. A King's College tagja volt az õsi és modern filozófia területén. A Cambridge-i Egyetemen és a jeruzsálemi Héber Egyetemen tanult héberül és arámul is. Ezen kívül számos mai nyelvet beszélt.
    A második világháború idején, amikor a brit hadseregben szolgált, tanulmányozni kezdte a Bibliát és találkozott Jézus Krisztussal. Ez megváltoztatta az életét. Ebbõl a találkozásból levont két következtetést: elõször is, hogy Jézus Krisztus él; másodszor, hogy a Biblia igaz, helytálló és aktuális könyv. Ezek a következtetések egész életpályáját megváltoztatták. Akkortól kezdve a Biblia tanulmányozásának és tanításának szentelte az életét. A Kulcsok a sikeres élethez (korábban A mai nap Derek Prince-szel) címû naponkénti rádióadása a világ több mint felét eléri, hallható például arabul, kínaiul, horvátul, madagaszkári nyelven, mongolul, oroszul, szamoaiul, spanyolul és tongául. Derek Prince több mint ötven könyv szerzõje. Több mint négyszázötven audió- és százötven videó-tanítása jelent meg, amelyeket több mint nyolcvan nyelvre lefordítottak és ki is adtak. Derrek fõ ajándéka az, hogy a Bibliát és annak tanítását magyarázza egyszerûen és világosan. Felekezetiségtõl és szektásságtól mentes magatartásának köszönhetõen a tanítása mindenféle faji és vallási háttérbõl származó embert megszólít és segít.
     2003. szeptember 24-én Derek álmában, jeruzsálemi otthonában költözött el megváltójához.

A kegyelem

A biblia azt állítja, hogy, az Úr Jézus Krisztus, a testé lett IGE!  Az biblia, az írott IGE pedig az Ö dicsőséges kijelentésének egy olyan  része amelyet egy kánonba foglalt könyvön keresztül adott az emberiségnek. Ha te az igét olvasod, akkor szükségszerű hogy előbb-utóbb  a Názáreti Jézus személyéhez juss, aki világosságot, megértést és kijelentést add neked az Igazságról/valóságról. Istenről, a kegyelemről a megváltásról az ember elveszett állapotáról, és a helyreállás folyamatáról.
Ha a biblia olvasásod eredménye nem ez, és nem vezet gyakorlati  megtéréshez/Istenélményhez akkor te csak a betűt olvastad/érintetted de a szíved/szellemed érintetlen maradt, az igazság nem tudott még beáradni beléd hogy életet hozzon.. A betű öl, a Szellem az ami megelevenít!  Értsd, meg addig nem tudod,  helyesen értelmezni a bibliát, Isten akarata szerint rálátni az igazságra és azt megérteni, ameddig nem Ismered meg azt a személyt,  akiről szól aki azt írta. 
 Ezért mondta Jézus:   „Tudakozzátok az írásokat, mert azt hiszitek, hogy azokban van a ti örök életetek; és ezek azok, amelyek bizonyságot tesznek rólam. És nem akartok hozzám jönni, hogy életetek legyen!”

Bármennyit olvashatod a bibliát, ha nem térsz meg az élő Istenhez, ha nem hívod be Jézust a szívedbe, hogy életed urává legyen. Legfeljebb nagy tudású teológus leszel örök élet és valós Istenélmény nélkül.

Valószínűleg e fenti probléma az oka minden helytelen bibliaértelmezésnek, az ige megmásításának, valamint az elszektásodásnak. De a vallásos és előbb –utóbb kiégésbe vezető hívő életért is e személyes az Úr Jézussal való kapcsolat hiánya okolható.
Ma nagyon sokszor hallom embertársaimtól, hogy ők bizony hisznek Istenben. Sőt ezt és azt tettek vagy tesznek és különben is ők alapjába véve jó emberek. Főkként ha x vagy z embertársukhoz mérik magukat.

 Ilyenkor mindig igyekszek ráviláglani arra a tényre, hogy a mi szemünkben, vannak és lehetnek különbségek. De Isten szemében, aki mindent tud rólunk, a földön egyetlen egy ember sem tiszta. Még angyalaiban is talál hibát. Az Ö mércéje nem más mint maga az Úr Jézus Krisztus. S beláthatjuk az Ö személyéhez szentségéhez tisztaságához mi sehol nem vagyunk. Még megtérésünk után sem.
Ezért is hozta el számunkra az Úr Jézus a KEGYELMET amikor is testé lett/emberré lett a Földön és amikor eljött az ideje MEGHALT  a MI bűneinkért /Engesztelő áldozat lett/ és FELTÁMADÁSÁVAL elérhetővé tette számunkra a BŰNBOCSÁNATOT/ a MEGIGAZULÁST  és a KEGYELMET  mindazok számára akik hisznek benne.

Isten NEM arra vár, hogy elég jó legyél végre. NEM arra vár, hogy majd ha megváltoztál és mindent rendbe hoztál, akkor keresd Öt. NEM és NEM és NEM! Ö azt kéri tőled, hogy most úgy ahogy vagy minden terheddel, szégyeneddel, bűnöddel, úgy ahogy vagy MOST keresd Öt meg!
MOST járulj bátran HITTEL a kegyelem királyi székéhez és békülj meg Istennel a Názáreti Jézus Krisztuson keresztül. Ö teljes elfogadással, megértéssel őszinte szeretettel és irgalommal vár.
Járulj hozzá! Térj meg fordulj vissza az Istennel való kapcsolathoz, amitől Ádámék elszakadtak és az első emberpár óta mindenki. Nincs értelme tovább várni minden egyes nap tékozlás, amit Isten szeretete és vezetése nélkül élsz.
„Jöjjetek én hozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és megterheltettetek, és én nyugalmat adok néktek”

Mit is jelent az újjászületés/felülről-születés?

A biblia az ember megtérését, Istenhez való visszafordulását tartja a legeslegfontosabb emberi döntésnek/cselekedetnek. Ezzel párhuzamos az az  ószövetségi  esemény, amikor Izrael népe kivonult Isten szabadításának köszönhetően Egyiptomból /a világból/ a Fáraó/Gonosz/ uralma alól, hogy Ismételten Istennel lehessen közösségben és szolgálhassa a Mindenható Szent Istent.

Ez az oldal erről szól.

Tizenéves koromban már állandóan a láthatatlan világ, a természetfeletti érdekelt, így orientáltságom is ez irányú volt. Az első időszakom kő kemény kereséssel telt, jártas lettem  okkult dologban, de ezekről nem szívesen beszélek… /Kárnak és szemétnek ítéltem, ahogy az Pál is tette miden olyan dologgal ami akadályozta az Istenben való életet.  A lényeg, hogy találkoztam újjászületett keresztényekkel, akik a biblia igazságával szembesítettek, valamint rajtuk keresztül megtapasztalhattam Isten hatalmas erejének, szeretetének valóságát, így engedve Isten beszédének: Megtértem. Azaz, Isten akarata szerint rendeztem a dolgomat személyesen Istennel. S Isten válaszképp újjászületésben részesített az Ö végtelen kegyelméből…. 
A biblia azt tanítja, hogy az ember a bűnbeesés óta szellemileg halott, így nincs kapcsolatban az élő Istennel és cél tévesztett homályban lévő úton halad .Az Újjászületéskor a szelleme ebből a halott állapotból támad fel, az Úr Jézus Életre keltő érintésétől..  ezután elkezdődik  számára egy valóságos élet,  ami nem csak  a biosz, ami általában a zsoltáros szavaival 70-80 év. Hanem ZOÉVAL /Isteni élettel/ átitatott, ami az örök életébe vezeti be az embert, ha megmarad Isten életére vonatkozó akaratában és nem tapossa meg Isten örök törvényeit. Ez nem azt jelenti, hogy tökéletes ember lesz  és többé nem tud vagy  nem tesz olyat, ami Isten tökéletes mértékét sérti, hanem azt, hogy most már az újjászületése után, rendszeres napi kapcsolatban  egyre inkább  kiábrázolódhat benne Az Úr Jézus természete… S így hiteles tanítványa lehet a Mindenhatónak…

Az a sok millió villódzó kékes doboz. Avagy a televízió árnyékoldala.

Az a sok millió villódzó kékes doboz. Avagy a televízió árnyékoldala.

Az igazság az, hogy nagyon rég szerettem volna már sort keríteni a témában egy pár gondolat leírására. Nem csak arról van szó, hogy ami kis országunk állampolgárai napi négy-hat órát ülnek a varázsdoboz előtt. Ami önmagában gáz és igen családromboló. A nagyobb baj az hogy az embereknek  nem nagyon van arról tudomásuk hogy mások által tudatosan irányított szabadidejüket töltik.

Akadhatnak olyanok akiknek a következendő gondolataim túlzásoknak tűnnek. Az Ö türelmüket külön köszönöm.
Nem szándékozom  a témát mélységében tárgyalni csupán a felszínen tegyünk egy kis sétát.
 A televízió /már az elnevezése is sokat mondó/ térnyerése előtt az emberek rendszeresen találkoztak és gondolatokat cseréltek /önálló gondolatokat/ egymással. Ilyen helyek voltak az esti tábortüzek a nappali hétvégi kikapcsolódások és a piactereken való eszmecserék. Beszélgettek gondolatokat cseréltek és friss az életüket és életterületüket érintő kérdéseket és válaszokat kaptak. A mindennapi tapasztalat és a többek által átbeszélt dolgok letisztították és a felszínre hozták a helyes megoldásokat, gondolatokat.

A tragédia ott kezdődött óriási méretben elharapódzni,  amikor a tv mint olyan belépet az emberek életébe. Az első legnagyobb probléma, amit létrehozott az abban mutatkozott, meg hogy az emberek otthonmaradtak és ilyen módón csaknem teljesen felszámolódott az a közösségi élet, amit az imént vázoltam.
Létrejött egy tudatosan irányított, de észrevétlen sorvasztási folyamat. Amely célja nem más, mint az ember tömegméretekben való butítása.  Szellemi, lelki és erkölcsi leépítése.
Mit is mondott annak idején Descartes: "Cogito ergo sum" "Gondolkodom, tehát vagyok"              Tehát vagyok  és ha vagy akkor számolni kell veled. Nem lehet félrerakni és elaltatni.
De vannak emberek akik egyáltalán nem akarják hogy Te gondolkozz ezért tudatosan megalkották a televízió nevű varázsládát  hogy  ha már annyira gondolkozni akarsz akkor csak arról és csak úgy tedd ahogy Ők  azt szeretnék.  Az  igazság az  hogy ezt mára már sokan felismerték. De azzal rendkívül kevesen vannak tisztában, hogy a televízió képfelbontása és az emberi agy e dologban nem véletlenül szorosan kapcsolódik. S eme kapcsolat bizonyos pontján létrejön egy bizonyos „puha” hipnózis.Ami passzív fogadóalannyá teszi  az embert. Itt meg kell említenem a szublimatikus üzeneteket reklámokat is bár azt hallani hogy ezek lélepleződése óta ezekkel a durva manipulációs eszközökkel már nem élnek. Magam ezt nem így gondolom szerintem csak átcsomagolták a dolgokat. 
No de azt ígértem hogy nem ásunk a mélyére a témának. Talán még egy gondolat a HD minőség bevezetése valószínűleg egy újabb lépcső ahhoz, hogy e „puha”hipnózisos állapot egy kicsit erősebb legyen és természetesen megemlítem a szívverés/szívritmus a különböző hang effektek és hanghullámok direkt kapcsolatát ami szintén nem véletlen. Mint ahogy az sem hogy köztudottan a nap terhét hordozó fáradtan hazaérkező ember alapból fogékonyabb a tv által közvetített manipulálás észrevétlen elfogadására.

Aztán itt van az előszobában a 3D technológia is ami szép lassan elvezet minket ahhoz amit sok keresztény a bibliából már ismer : „És adaték néki, hogy a fenevad képébe lelket adjon, hogy a fenevad képe szóljon is, és azt mívelje, hogy mindazok, akik nem imádják a fenevad képét, megölessenek”  jelenések 13:15     De ez már megint csak egy mélyebb víz és természetesen egy ilyen közegben még sok minden homályos.Ezért nem teszek úgy mintha én ezeket pontosan átlátnám csupán hangosan gondolkozom.

A lényeg vannak akik azt akarják hogy Te ne gondolkozz. Majd ők gondolkodnak helyetted és bizony ezt már elkezdik gyerekkorban az embernél. Higgyétek el nekem tudatos és folyamatos támadás
zajlik már gyerekkortól kezdve. A nagymértékű hanyatlás és erkölcsi romlás többek között kékesen villogó dobozkának is köszönhető. Ehhez elég a különböző korosztályoknak sugárzott tartalmakat kicsit figyelmesebben megvizsgálni. /persze kinek is van erre ideje../

Éljen a mindennapi agymosás és bizony ez kő kemény drog. Csak próbáld ki és kacsold ki a készülékedet egy pár hétre. Ha sikerül akkor tedd ezt meg egyre többet.   De ha nem sikerül a tv kikapcsolása hosszabb időn keresztül akkor valószínű hogy lassan érdemes elgondolkozni mi is történik.
Sajnos mára már szinte kikerülhetetlenné tették a varázsdobozt. A családon kívüli közösségekbe is betörtek és a legtöbb étterembe kocsmába megtalálod a készüléket a lényeg hogy ott se gondolkozz. Csak nézd a sportot vagy bármit is csak kapd az Ő gondolatukat vagy gondolatnélküliségüket. Azaz maradj bábú. Aki úgy beszél és úgy gondolkozik ahogy az valakik mindig is akarták.  Jahh és tv a zsebekbe mert ma már az okostelefonok és a „médiamánia” ezt is lehetővé teszi : )

Zárásként gondoljunk bele ennek káros hatásaiba a gyermekek és a serdülök világában. KATASZTRÓFÁLIS.
De ennek lehet szánok külön egy posztot.

ui: Semmi bajom ha valaki tévét néz nem szeretném ha félreértenétek.De nem árt ha ezt bölcsen végezzük.Miközben gondolkozni sem felejtünk el.