Egy különleges hajóút.

A hajótest a kegyelem! Isten irgalma és szeretete. A megváltásunk, az a tökéletes és teljes mértékben egyedi áldozat, amit Jézus, az örök életbe való belépésünk érdekében hozott. Az a vér, ami értünk ontatott a bűneink bocsánatára. Szóval, ez a hajó, a kegyelem hajója! Erre a hajóra csak és kizárólag hit által tudunk feljutni, sehogy máshogy! Erre az útra a jegyet Isten ajándékként, szeretetéből és irgalmas kegyelméből biztosította mindenkinek, aki azt hittel elkéri és elfogadja. Itt egyszerűen nem beszélhetünk cselekedetekről az utazás érdekében, az ember oldalán. A cselekedetek a hajó árbocát és a különböző vitorlákat ábrázolják ki. Melyek rendkívül fontosak, de csak miután a hajótest megépült, mert ennek hiányában, a legjobb anyagú és legerősebben megvarrt vitorla és minden más egyéb hajófelszerelés is értelmetlen. Meg kell értenünk, a hajótest nélküli árbocfába kapaszkodva, vagy vitorlavászon lengetéssel (például helyes erkölcsi cselekedetek) nem tudunk a mennyei parthoz eljutni. Ahhoz fent kell lenni az Istentől megadott hajón, és ahhoz az egész út alatt ragaszkodnunk kell, teljes szívünkből. Csak és kizárólag az Isten által rendelt hajótest az, ami a célba tud juttatni minket, ennek hiányában nem beszélhetünk Isten akaratában lévő hajóútról. Az emberi cselekedetek csak is erre a hajótestre ráépülve jöhetnek számításba és érnek valamit. Csak a hajóval, magával és annak céljával azonosulva válnak valóságosan Isten szemében is értékké.  De így már, ha hit és szeretet munkálja őket, előlépnek a hívő élet legfontosabb elemeivé. Ekkor válik érthetővé az a kijelentés, miszerint:” Látjátok tehát, hogy cselekedetekből igazul meg az ember, és nem csupán hitből.” Vagy hogy: „Felele Jézus és monda néki: Ha valaki szeret engem, megtartja az én beszédemet: és az én Atyám szereti azt, és ahhoz megyünk, és annál lakozunk.”.  Megtartani, megcselekedni, bemutatni, valóságossá tenni, testet adni neki, mert ezzel is megvalljuk, hogy Jézus testben megjelent Krisztus. Ezek csodálatos dolgok és cselekvési lehetőségek a számunkra. De tűzálló értékűk, arany, ezüst és drágakő voltuk, csak a hajóra helyezve válnak értékessé. De mindig is így volt ez, első a hit és azt majd követi a cselekedet, ami egyben megmutatja a hit meglétét és minőségét.

Köszönöm az egész éves látogatásaitokat, a megtisztelő figyelmeteket, kívánok minden olvasómnak áldott és vidám évzárást, és áldott újévet. Hajózunk tovább, Isten kegyelmével telve!   

       

  

Egy mérföldkő az értelmezésben.

Úgy tűnik, azt már elfogadták a keresztények, hogy a teljes írás Istentől ihletett! Tudatosítottuk azt is, hogy leginkább a Biblia magyarázza a Bibliát. Általában akkor, amikor a Szent Szellem vezeti az írás előtt alázatosan megnyílt szívet. Megértettük hogy a megtartott igazságértelmezésünket, rendszeresen meg kell mások által méretni, hogy a részismereteink, vakfoltjaink miatti tévedéseinket, minél hatékonyabban korrigálhassuk. Valamint azt is, ha lassan, de megemésztjük, hogy a teológia különféle területeinek kutatása, a saját jól felfogott érdekünk.


Eszembe jut, amikor Utley professzor bibliai kommentár anyagát tanulmányoztam, (elérhető link ) mekkora örömet okozott az a kijelentésként ható megállapítása, miszerint a Bibliában fellelhető paradox ellentét párok, nem azért találhatóak meg, hogy azokat feloldjuk, hanem mert Isten így tervezte és engedte, hogy azok a szentírás lapjain megtalálhatóak legyenek. Egész pontosan így fogalmazott: „Isten az igazságokat keleti műfajokban fejezi ki, nem pedig nyugati műfajokban. Nem szabad elmozdítanunk azt a feszültséget, amit azok a látszólagos ellentétpárok okoznak, amit a tanokban megjelenő igazságok alkotnak”. Szóval az a nagy helyzet, hogy nem bölcs ezen ellentétpárok feloldása, valamelyik adott igazság javára való eldöntése, annak egyoldalú túlhangsúlyozásával. A teljesség igénye nélkül, említsünk meg egy pár a Bibliában megtalálható paradox párt:

- szabad akarat, szemben az eleve elrendelés tanával

- hit általi megigazulás, szemben cselekedetek fontosságával

- konkrét üdvbizonyosság, szemben a kimunkálandó üdvösséggel

- Jézus, aki egy az Atyával, szemben az Atyának alárendelt Jézussal

Természetesen még számos ilyen, látszatra egymásnak ellentmondó igazsággal is találkozhatunk az Igében, ( Isten egyértelműen gyógyít! Mégis tudjuk, hogy nem minden hívő gyógyul meg, és nem feltétlen azért mert nincs hite a gyógyulásra. Vagy ott van az egyik oldalról, a szenvedés a szegénység bibliában közölt igazságai, szemben a bővelkedésről/prosperitásról szóló épp úgy Isten beszédében megtalálható kijelentésekkel.)  Fontos, hogy ezek az ellentmondási feszültségek többé ne zavarjanak meg bennünket, bátran állítom, hogy a Szent Szellem vezetését kérve, arra figyelve, eljuthat a kereső szív az adott helyzet, esemény, történés, helyes megértésére és az oda vonatkozó bibliai igazságok helyes hasogatására. Olyan is előfordul, hogy egyszerre mindkét igazság él, egy időben. Bár ennek lehetősége az emberi agy számára igen megerőltető, értelmünk végességéből adódóan, nem értjük, hogyan lehet egyszerre két állítás is igaz, egy időben. Így nehéz megragadnunk, hogy a végtelen Isten hogyan teremthet, szabad akarattal bíró, mégis véges teremtményt. Hogy lehet valakinek szabad akarata, ha mégis eleve el van rendelve. Ebben a helyzetben intellektuális probléma elé kerül a hívő, és még számos esetben. Tehát valahol érthető, hogy az ember fel akarja oldani ezeket a feszültségeket. De a megoldás, mégis úgy tűnik az, hogy nem kell így tenni. Ha mégis, azt pedig a Szent Szellemnek kell vezetnie, nem pedig az emberi logikának okoskodásnak.   

Bátran elhihetjük, hogy a Mindenhatónak gondja van az Ő beszédére, hogy az örökre megmaradva, betöltse a feladatát. Nem érdemes elvenni az Igéből, nem érdemes hozzátenni.

A feszültséggel bíró, látszatra önellentmondásban lévő verseket pedig, nem kell feloldanunk mindenáron. Csak egy példa: a szombat nap kijelentésében, mint azt tudjuk, nagyon fontos igazság van, de ez nem azt jelenti, hogy a törvény alá menetelve, a hívőnek meg kell tartani a szombat napot. Ha szeretné megtartani, tartsa meg hitből cselekedve, lehetőleg szabaddá téve a szombatját, más valaki pedig így tesz a vasárnapi nappal, van aki meg egyáltalán nem tesz erre hangsúlyt. Mindenkinek saját magának kell vigyáznia a Krisztusban hit által nyert szabadságára. (az új szövetségben csak a hit által való cselekedetek elfogadhatóak, a törvénynek vége van Krisztusban, betöltötte számunkra, ha mi benne vagyunk és Ő mibennünk.) Senki nem tehet semmit kötelezővé az Eklézsia számára azon felül amit a Szent Szellem az apostolok által megüzent a pogányokból lett hívók számára. „Mert tetszék a Szent Léleknek és nékünk, hogy semmi több teher ne vettessék ti reátok ezeken, a szükséges dolgokon kívül, hogy tartózkodjatok a bálványoknak áldozott dolgoktól, a vértől, a fúlva holt állattól, és a paráznaságtól; melyektől, ha megóvjátok magatokat, jól lesz dolgotok. Legyetek egészségben!”

De ha, valaki hitből és nem törvényből, valamit cselekszik, Isten dicsőségére, és felé való szeretetből, ám tegye. 

„Aki eszik, ne vesse meg azt, aki nem eszik; és aki nem eszik, ne kárhoztassa azt, aki eszik. Mert az Isten befogadta őt. Te kicsoda vagy, hogy kárhoztatod a más szolgáját? Az ő tulajdon urának áll vagy esik. De meg fog állani, mert az Úr által képes, hogy megálljon. Emez az egyik napot különbnek tartja a másiknál: amaz pedig minden napot egyformának tart. Ki-ki a maga értelme felől legyen meggyőződve.  (mert a hit végső soron személyes dolog.)Aki ügyel a napra, az Úrért ügyel: és aki nem ügyel a napra, az Úrért nem ügyel. Aki eszik, az Úrért eszik, mert hálákat ád az Istennek: és aki nem eszik, az Úrért nem eszik, és hálákat ád az Istennek.”

 A mi feladatunk, hogy tanulmányozzuk az Írásokat, lehetőleg minél helyesebb módszereket alkalmazva, figyelve az Istentől való vezetésére. Olyan ez, mint a kétélű kard! Vág életre, vág halálra. Van, hogy csak az egyik éle érint meg minket az adott igazságnak, van hogy ugyanabban a szituációban és körülményekben másszor a másik éle. Ezt pedig senki, csak a Szent Szellem tudja eldönteni, hogy neked, mit kell épp tenned, a te helyzetedben. Ezért is, azok Istennek fiai, akiket Ő vezet! Minden hívőnek előbb – utóbb, saját érdekében meg kell tanulnia, hogy hitben átvegye a saját személyes vezetését, az életének minden területén és a legkülönfélébb dolgokban egyaránt. Mások utánzása, még ha jól és jót is tesz valaki, nem feltétlen fog a mi életünkben is működni. Jó dolog tanácsot kérni másoktól, de amikor a végére érsz, igen sokféle lehetőséget fogsz tudni számba venni. Jót és kevésbé jót, egyaránt. Ráadásul döntened, megint csak neked kell, és vállalnod is azt.

Na de nem akarok elkanyarodni, mert ez már átmenne a személyes vezetés, témájába. Nézzünk meg egy másik mondatát is Dr. Utley-nek.

„a bibliai igazság mindig is egy sor feszültséggel teli paradox párban lett kijelentve. A felekezetiesség mindig is hajlamos volt arra, hogy elvegye ezt a bibliai feszültséget azáltal, hogy az ellentmondó pároknak csak az egyikét hangsúlyozta ki.”

Ennek fényében látható, hogy miért is alakultak ki a pártoskodások „Én Pálé vagyok!

Én meg Apollósé!” és sok más hasonló. A fent vázolt esetben nem annyira személyekre, inkább valamelyik igazságoldalra való merev odaállással voksoltak a hívők, és döntöttek a jó és kevésbé jó, illetve a teljesen elvetendő irányzatok, tantételek stb. között. Éppen ezért tartom én megfelelő hozzáállásnak, ha valaki nem merevedik be csupán azért, mert valakinek nem olyan a teológiája, mint a sajátja. Egy józan nyitottsággal/taníthatósággal kell bírnunk, ha fejlődni szeretnénk. A kapcsolatokban, jó esetben tanulunk, esetleg tőlünk tanulnak. Van, hogy mindkettő történik, és ezek a javunkat szolgálják. Sokkal jobb más fejével is meg tanulnunk gondolkozni, mint csak az általunk elért megismerés hegycsúcsán állva, büszkén zászlót lobogtatni. Ne értsd félre, ez is igen jó eredmény már.  Mert gondolkozást feltételez, és letett munka van mögötte, amikor egy – egy csúcsra felérünk a magunk keretei között.

Az Írás mégis azt mondja: „Ha pedig valaki azt hiszi, hogy tud valamit, még semmit sem ismer úgy, amint ismernie kell.” Isten segítsen nekünk józanul, nyitottaknak maradnunk, és tanítson minket az Ő örökkévaló szavából, ami egyedül képes, megvilágosítani a mi sötétségünket.       

Köszönöm a figyelmet.

         

A trón foglalt nem megosztható!

Egyre több hívőnél tapasztalni, hogy megcsalatnak saját maguktól. Egy olyan csapdába esnek bele, ami a romlott szívből származik, és gőg, önfelmagasztalás, és önigazultságban fejeződik ki. Szellemi szempontból nem más történik ilyenkor, mit az adott „én” veszi a bátorságot, ki tudja milyen okból kifolyólag, és a szívében lévő trónon, amit már előzőleg átadott Krisztusnak, Ura mellé ül. Ez nagyon veszélyes állapotot idéz elő. Történetesen önigazultságot. Amiről így olvasunk: „Két ember ment fel a templomba imádkozni; az egyik farizeus, és a másik vámszedő. A farizeus megállván, ily módon imádkozott magában: Isten! Hálát adok néked, hogy nem vagyok olyan, mint egyéb emberek, ragadozók, hamisak, paráznák, vagy mint ím e vámszedő is. Böjtölök kétszer egy héten; dézsmát adok mindenből, amit szerzek. A vámszedő pedig távol állván, még szemeit sem akarja az égre emelni, hanem mellét verve, mondja: Isten, légy irgalmas nékem bűnösnek! Mondom néktek, ez megigazulva ment alá az ő házához, inkább hogy nem amaz: mert valaki felmagasztalja magát, megaláztatik; és aki megalázza magát, felmagasztaltatik.” Nem az volt a baj ennél a farizeusnál, hogy tisztában volt vele, hogy több dolgot is jól tesz az életében, Isten akaratával megegyezően. Sem az hogy volt bátorsága Istenre nézni emelt fővel. Hiszen mit is mond az Írás: „Mi pedig az Úrnak dicsőségét mindnyájan fedetlen arccal szemlélvén, ugyanazon ábrázatra elváltozunk, dicsőségről dicsőségre, úgy, mint az Úrnak Lelkétől.”

A mi farizeusunknak tehát nem ez volt a baja, inkább az, hogy már majdnem visszafoglalta a szívében a trónszéket, Istentől. Az életében a hangsúly, arról hogy mit tett érte Isten, és hogy mind az üdvössége, mind az Istennel való személyes kapcsolata, kegyelemből van, volt, és várható! Tehát erről a tényről a szellemi figyelme a szívhangsúly, átkerült arra, hogy ő, mint hívő ember mit tett le az asztalra, hasonló gondolat ez ahhoz, mint amit a tékozló fiú testvérénél megfigyelhetünk. „Ő pedig felelvén, monda atyjának: Íme ennyi esztendőtől fogva szolgálok néked, és soha parancsolatodat át nem hágtam: és nékem soha nem adtál egy kecske-fiát, hogy az én barátaimmal vigadjak. Mikor pedig ez a te fiad megjött, aki paráznákkal emésztette föl a te vagyonodat, levágattad néki a hízott tulkot. Az pedig monda néki: Fiam, te mindenkor én velem vagy, és mindenem a tiéd! Vigadnod és örülnöd kellene hát, hogy ez a te testvéred meghalt, és feltámadott; és elveszett, és megtaláltatott.” Nos nem kétséges, hogy süt a tömény szeretetlenség, önigazultság és keserűség a testvér e szavaiból. Sajnos az ilyen állapotba jutott szívnek, sürgősen kijózanító infúzióra van szüksége, ameddig nem késő. Jól tudjuk, hogy kegyelemből tartatunk meg és nem igazán verhetjük a mellünket semmire, még ha oly nagy dolgokat is tudunk felmutatni, mint Isten akaratának megtétele. „E képen ti is, ha mindazokat megcselekedtétek, amik néktek parancsoltattak, mondjátok, hogy: Haszontalan szolgák vagyunk; mert amit kötelesek voltunk cselekedni, azt cselekedtük.” Meg kell értenünk, Jézus nem akar, az amúgy is szűkre szabott, szívbéli trónunkon, osztozni. Az önigazultság, kerékkötője az Úr elé letett önátadásnak. Az igazat megvallva a régi időkben,valószínűleg Jób is, ez a kiváló és remek ember, megízlelte e csapda posványos fojtogatását, amit meg is kellett beszélni Istennel.  

Mi vigyázunk, hogy e csapdát kikerüljük. Ha pedig úgy látod, érdemes volna imádkoznod, akkor ne késlekedj.

Köszönöm a figyelmedet!    

A szolgaság földjén.

Avagy a lelki rabszolgaság fáraója a törvénytelenség.

Életutunkon való vándorlás során, az egyik legkártékonyabb aknamunkát a törvénytelenség, az igazságtalanság okozza. Teszi ezt nyíltan vagy kevésbé szembetűnően, de pusztító rombolását felismerhetjük, a megkeseredett, hitet és reményt vesztett, megbotránkozott, és kiégett életek ezreiben, bármerre járunk is a világban, vagy akár az egyházban. A sötétség egyértelmű célja, hogy a törvénytelenség és az igazságtalanság átitassa és uralja ennek a a világrendnek a rendszerét. Hiszen mi is hirdetné hatékonyabban a hazugságát, mint egy törvénytelenséggel, a jó elnyomásával/ellehetetlenítésével, egy ördögi hazugságra épülő rendszer. Ami azt hangoztatja minden sarkon a föld minden részén, hogy nincs Isten, vagy ha van, akkor érzéketlen, gonosz és nem törődik a saját teremtésével. Nincs igazság kiálltja és rámutat, mindarra a temérdek igazságtalanságra, visszaélésre, képmutatásra, hazugságra ami átitatja az élet minden területét az egyéntől kezdve a családokon és más emberi kapcsolatokon keresztül, sport világáig. 

Ezzel szemben Jézus állítása az, hogy egyedül Isten jó, a szó teljes értelmében. Valamint csak Isten, aki teljes mértékben igazságos és szavatartó.

Azt gondolom a végidők sátáni lemezjátszóján nem az istentagadás fog forogni, hanem ez a hazug, alattomban dolgozó méreg, ami azt sulykolja, hogy isten nemhogy jó, hanem egyenesen gonosz, érzéketlen és kegyetlen. Ez a lemez forgott annak idején, amikor az angyalok egy része sátán mögé állt. Ez forgott, amikor az emberpár elhitetése volt soron, és ez szól most is, ahogy kezd mozgás lenni a végidők színpadán. A törvényszegés titkos bűne, az igazság, hazugsággal való feltartoztatása, már igen rég folyik a világban, megmérgezve az emberek szívét, sokszor még a jóakaratú emberek szívét is, akik közül nem egy, szép lassan feladja az árral szemben való küzdelmét, e tendencia miatt. Te ne tedd ezt! Meg kell értened, és tudatosítanod kell magadban, hogy van igaz ítélője ennek a világnak és minden embernek, aki csak felsírt bármikor ezen a bolygón. Ha a szívedben megértve elfogadod, hogy Isten az Ő bölcsességében mindent a megfelelő időben, igazságosan és részrehajlás nélkül fog megítélni és ez által maradéktalanul igazságot fog szolgáltatni, akkor megtetted a legfontosabb lépést a lelki méregtelenítésed területén. „Távol legyen tőled, hogy ilyen dolgot cselekedjél, hogy megöld az igazat a gonosszal, és úgy járjon az igaz, mint a gonosz: Távol legyen tőled! Avagy az egész föld bírája nem szolgáltatna-e igazságot?” Tudom, hogy nem könnyű ezt elfogadni, de attól még ez az igazság, egy nap minden rendbe lesz téve, mind a látható mind a láthatatlan világmindenségben. Ez nem holmi olcsó önvigasztalás, ha esetleg most erre gondolnál, ez Isten ígéretébe vetett reménység, ami nem szégyenít meg, mert bizonnyal megvalósul. Ha valaki csak azzal a gyakorlati ténnyel tisztában van, hogy a Bibliai próféciák mennyire precízen és pontosan és milyen hatalmas nagy számban, beteljesedtek, nem nehéz megértenie hogy a hátralévőek is mind sorban ahogy írva van be fognak teljesedni.  Az igazságtalanságokból fakadó szenvedés, mérgezi a lelket, torzít, elégedetlenséget, frusztráltságot és lázadást eredményez. Ezt meg kell tanulni kezelni. Ez a világ nem lesz jobb! Nem is célja Istennek javítgatni, foltozgatni, mert tisztában van vele, hogy amit ma megvarrna/rendbe hozna a világnak, azt holnapra darabokra szaggatva taposná a világ. Isten az emberekben akar változást elérni a kegyelem örömhíre által, és az Ő beszédének szavával. Egyedül ez az, ami valóságosan, érdemben hatással tud lenni a világ állapotára is. Az antikrisztusi szellem célja a káoszteremtés, a háborúság és gyűlölet életre keltése az igazságtalanság miatti lázadás elérése, a nyomás alá helyezés az élet minden területén, a gazdaságtól kezdve az oktatási rendszeren át a politikát és mindent felölelve. Ez nem összeesküvés elmélet, ez világosan, nyomon követhető az avatottabb szem számára. Az ellehetetlenített, igazságától megfosztott, idegileg kimerült ember, két dologra inspirálódik, e gonosz és sötét erő miatt. A harag által energizált lázadásra, ami kívülre a társadalom felé hat elsősorban. Valamint a reményvesztettségből táplálkozó megkeseredésre, ez belül dolgozik, aminek egyértelmű eredménye a leépülés, annak minden aspektusával együtt. Tehát az önpusztítással együtt járó függőségeket is ide értem. Pált idézve azt mondom, nem kell ennek így lennie! Ezen ördögi terv megfékezésére, felszámolására nincs okosabb döntés, mint amit az evangélium kínál!

Ez pedig az Istennel való megbékélés, a megváltás elfogadása. Nos én azt tapasztalom, hogy minden szempontból tényleg ez a legbölcsebb döntése az embernek, ha a sötétség erőinek keresztbe szándékozik tenni, a maga és mások életében. Természetesen nem becsülöm le azok ellenállását a gonoszsággal szemben, akik szabad akaratukból, Istennel nem számolva élnek. (még jelenleg) De értékhordozó és értékteremtő célkitűzéseikben azon vannak, hogy az életet mind maguk, mind mások számára élhetőbbé/szebbé tegyék. Tulajdonképpen nekik még nehezebb is e harc, mint a hívőknek/nekem, aki Isten oldalán állva kelek és fekszem. Hiszen: „Az Úr az én kősziklám, váram és szabadítóm; az én Istenem, az én kősziklám, ő benne bízom: az én pajzsom, üdvösségem szarva, menedékem.” aki mindenkinek igazságot és jogos ítéletet fog szolgáltatni, mikor annak ideje elérkezik. Akár hívő vagy akár nem, a szél fúj, és nemcsak a déli, de az északi is eléri az ember életét. Továbbra se add fel a harcot a lelki rabszolgasággal és a hazugság mételyével szemben! Ha kell, változz és változtass, amiben csak módodban áll és tudod, hogy szükséges. Haladj tovább az árral szemben, mert mindenképp megéri. Keresd az igazságot, vagy ha már megtaláltad úgy öleld magadhoz, mint a haldokló utolsó lélegzetét, mert az Ige világosan szól: „Működik ugyan már a törvényszegés titkos bűne: csakhogy annak, aki azt még most visszatartja, félre kell az útból tolatnia. És akkor fog megjelenni a törvénytaposó, akit megemészt az Úr az ő szájának leheletével, és megsemmisít az ő megjelenésének feltűnésével”. Érjen minket ez a nap a teremtővel való megbékélt állapotban, az Ő akaratát követve.

Köszönöm a figyelmedet.           

Az Istennel való közösségről.

Isten, elsődlegesen azért teremtette az embert, hogy közösségben lehessen vele!

Teremtményei közül a saját képmására teremtett ember, akivel e közösséget a legmélyebben és mindent érintően meg tudja élni. Ezért érthető, hogy minden olyan cselekedet az ember részéről, ami ennek a közösségnek a létrejöttét, fennmaradását akadályozza, az Isten célkitűzését támadja. Ez egyben, törvénytelenség is. Hiszen az írás így szól: „Valaki a bűnt cselekszi, az a törvénytelenséget is cselekszi; a bűn pedig a törvénytelenség.” Pont az Istennel való közösség elérése és fenntartása érdekében szükséges minden embernek a bűn ellen fellépni. A közösség eléréséhez való feltételt az Atya, az Ö fiában, Jézus Krisztusban világosan megadta! Bevégeztetett! Meg vagyunk váltva Jézus Krisztus golgotai kereszten elszenvedett kereszthalála által. Ha elfogadjuk ezt a hatalmas csodát, létrejön a közösségünk Istennel! Ha nem vesszük figyelembe, nincs közösség, és ebből fakad, hogy nincs is mit megtartani, ápolni. Ezért is kell leginkább nekünk, akik már közösségbe kerültünk Istennel, felszámolni a bűnt, minden módon, ahol csak találkozunk vele. A bűn nem játék! Sátán szeretné, hogy agyon legyen hallgatva, hogy még a szószékekről is hallgassanak e mindent romlásba döntő valóságról, hiszen ö pontosan tudja, a bűn garancia az Istennel való közösség felszámolására. De hála Istennek érte, van egy csodálatos lehetősége az embernek. Magam is arról tudok bizonyságot tenni, hogy nincs felemelőbb és kiteljesítőbb, egy ember számára, mint a teremtőjével való megbékélés és a vele való harmonikus közösség! Az Élő Istennel való közösségben mindent meglelhetünk, ami az élethez és a szentséghez, a jó lelkiismerethez szükséges. Isteni természet részeseivé válunk ebben a kapcsolatban. Ennek pont az ellenkezője az, amikor az ember elfelejtkezve Istenről, vele nem számolva éli az életét, kergeti a saját terveinek megvalósítását. Ebben az öncsalásban és fájdalommal teli életvitelben nem tudja, (ha fel nem világosítják még időben)

hogy épp azt éli át, amit Jézus a következőképpen fejezett ki: „Mert mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri is, de az ő lelkében kárt vall? Avagy micsoda váltságot adhat az ember az ő lelkéért??”

Köszönöm a figyelmed!

Az örök élet bizonyságának öröme!

A kereszténységben e kérdésben nem lehet, nincs bizonytalanság. Az örök élet tudata, Jézus Krisztusban garancia. Nem tesz ez minket felfuvalkodottá? Nem! Nem bizony! Már csak azért sem mert a bűnnel való birkózásunk a legkülönfélébb területeken, és mélységekben, állandóan figyelmeztet bennünket arra a tényre, hogy a menyasszony még nem feleség. Hogy még személy szerint nem vagyunk ott, ahol Isten látni szeretne bennünket. Még tart a vándorlásunk. Még létezik a bűnnel való tusakodás. De az örök élet belső bizonysága, elsősorban nem arról szól, hogy mi mit teszünk és mit nem, és amit teszünk azt mennyire jól vagy nem jól tesszük. (persze tegyük a mi részünket a lehető legjobban, Istennek tetsző módon.)hanem arról hogy a Szent Szellem még a legnagyobb sötétségben is képes a szellemünkkel együtt bizonyságot tenni arról, hogy Isten gyermekei vagyunk!   

Egyre többen értik meg világszerte a hívők, hogy az Istenhez való megtérésük és az Atya által megjelölt és egyedül állított Ajtón /Mennyei kapun, a feltámadott Jézus Krisztuson keresztül teljes mértékben befogadottak /elfogadottak lettek és megbékültek az Élő Istennel!

Megtört a halál hatalma! „És megszabadítsa azokat, akik a haláltól való félelem miatt teljes életükben rabok voltak.” Ezt az igazságot is jó ilyenkor, halottak napja alkalmával a tudatunk zászlajára tűzni. De nem csak a halál, hanem a kárhoztatás (ami természetesen teljesen jogos volt irányunkban) nyomása alól is felszabadított minket a mi megváltónk. „Kicsoda az, aki kárhoztat? Krisztus az, aki meghalt, sőt aki fel is támadott, aki az Isten jobbján van, aki esedezik is érettünk” Az Úr Jézus, szüntelen közben jár érettünk, és vére az Atya szent színe előtt, állandóan hirdeti megváltásunkat. Míg Ábel vére magáért kiáltott Istenhez, addig Jézus Krisztus vére értünk/ az érdekünkben emel szót a mennyei trónteremben.  

Olyannyira igaz ez, hogy valóságos hatalmat kaptunk arra, hogy Isten fiainak neveztessünk és Isten útján járva, egyre inkább rá hasonlítsunk cselekedeteinkben és életvitelünkben.

Földi vándorlásunk legelső kijelentései közé tartozik hogy megigazultunk hit által és bűnbocsánatot nyertünk Istentől, az Úr Jézusba vetett hitünk miatt. Igen! Teljes körű bűnbocsánatot és ezzel örök életet! Azaz megigazulást és élő személyes kapcsolatot a három egy Istennel. E miatt az Élő Istennel való közösség miatt tudhatjuk, és lehetünk biztosak, abban, hogy örök életünk van! Isten Örökkévaló és Élő Isten! Amikor megelevenített, újjászült minket romolhatatlan magból, Isten Igéjéből. Akkor valamiképpen összekapcsolt minket, élő és örökkévaló lényével is. Ennek megismerése és megértése is, egyben az örök élet, ahogy azt az ige is mondja.: „Az pedig az örök élet, hogy megismerjenek téged, az egyedül igaz Istent, és akit elküldtél, a Jézus Krisztust.”

Az élő Isten bárkinek tud kijelentést adni magáról, de alapjában elmondható, hogy ezen túl, leginkább a megelevenített, élő szellemű ember tud személyes közösséget ápolni a teremtővel. Az ilyen ember egyben, szintén kegyelemből az örök élet birtokosa is, hit által, amely szinte felfoghatatlan örömmel, békességgel, és reménységgel tölti be a hívőt.

Az Ige mondja: „Mert a bűn zsoldja halál; az Isten kegyelmi ajándéka pedig örök élet a mi Urunk Krisztus Jézusban.”

„És ez az a bizonyságtétel, hogy örök életet adott nékünk az Isten és ez az élet az ő Fiában van.”

„Ha elfogadjuk az emberek bizonyságtételét, az Isten bizonyságtétele nagyobb: mert az Isten bizonyságtétele az, amellyel bizonyságot tett az ő Fiáról.

Aki hisz az Isten Fiában, bizonyságtétele van önmagában. Aki nem hisz az Istennek, hazuggá tette őt; mert nem hitt abban a bizonyságtételben, amellyel bizonyságot tett Isten az ő Fiáról.”

„Mert nem kaptatok szolgaság lelkét ismét a félelemre, hanem a fiúságnak Lelkét kaptátok, aki által kiáltjuk: Abbá, Atyám! Ez a Lélek bizonyságot tesz a mi lelkünkkel együtt, hogy Isten gyermekei vagyunk.”

„De tudjuk azt is, hogy az Isten Fia eljött, és értelmet adott nékünk arra, hogy megismerjük az igazat, és hogy mi az igazban, az ő Fiában, a Jézus Krisztusban vagyunk. Ez az igaz Isten és az örök élet.”

Több igeverset nem citálok, buzdítalak, tanulmányozd az írásokat e témában is.

Ha ezekben, az igazságokban szívedből hiszel, ezekre a kijelentésekre rá mersz állni, akkor tudsz csak igazán kibeszélhetetlen és dicsőült örömmel örvendezni Földi vándorlásod során.

Legyél áldott az utadon!

Channeling a modern kori spiritizmus.

Van a kereszténységnek egy olyan radikális ellensége, amely milliók üdvösségének elvesztéséért felelős, ez pedig nem más, mint a spiritizmus, a modernizált nevén chanelling (csatorna). Napjainkra számos okkult gyakorlat öltözött elfogadhatóbb kompatibilisebb formába így a spiritizmus is. Ez a démonokkal kommunikáló okkult ág, még a biblia igazságaira és a kereszténységre is képes hivatkozni /persze helytelen módon/ csak hogy megtévessze az embereket. Sajnos mivel egész gyakorlatias módon és igen gyorsan hoz létre kapcsolatot a tisztátalan szellemekkel így a démonok, előszeretettel segítik elő ezeket, a kapcsolatfelvételeket, a legkülönfélébb természetfeletti jelek és csodák alkalmazásával. Szorosan ide kapcsolódik a kopogás által, asztaltáncoltatás által, tárgyak mozgatásával üzenő szellemek. Az író médiumok, és más házhoz, és házak mellett kialakított létesítményekhez köthető szellemek, a generációs halotti szellemek tevékenysége, ezeket familiáris szellemeknek is nevezik. Mondanom sem kell, hogy a halottak napja, amit világszerte igen fontos eseménynek tartanak sajnos hazánkban is. Nem csak ünnepnapok ezeknek a gonosz tisztátalan szellemeknek, hanem egyenesen, egy feltöltő vitalizáló „szabadság” is, ahol újra és újra erőt merítenek, és hatalmat legalizálnak az emberi sorsok felett. Mielőtt félre értés lenne, leszögezem, nem az elhunyt szeretteinknek való végtisztesség megadásáról és az időnkénti kegyhely rendberakásáról beszélek. Ezeknek nyilván van egy létjogosultságuk. Én a halottakkal (ezek nem az elhunyt szeretteink lelkei, hanem démonok)  való beszélgetés, a hozzájuk való imádkozás, a segítségül hívásukról beszélek. Illetve az ezeket kiszolgáló médiumokról. Ezeket a tevékenységeket a bibliai kifejezetten tiltja.  A démonoktól való tudakozódást, a halotti szellemekre való hallgatást a velük való szövetségkötést Isten gyűlöli! Ilyen kapcsolatokat azért vállalnak, keresnek az emberek, mert a nagyon szeretett és elvesztett házastárssal, rokonnal, szülővel, gyermekkel, való újbóli kapcsolatot kínálják. (természetesen nem ez történik) de mivel ezek a tisztátalan halotti szellemek, démonok száz százalékig hiteles és titkos információkkal, teljesen azonos hanghordozással, hangszínnel, kiejtéssel bírnak és tudják utánozni az elhunyt szeretteinket, így hitetésükkel igen sikeresek. Képesek asztrál kivetüléseket is előidézni, ahol elhunyt személy teljesen meggyőző és hitelesnek tűnő arcát, de akár egész testét bizonyos mértékben láthatóvá tudják tenni rövidebb hosszabb ideig. Sajnos a régi és a modern spiritiszta szeánszokon ezek a gonosz és hitető szellemek, olyannyira hiteles információkat, titkos dolgokat jelentenek ki a médiumnak, hogy már ez gyakran megtöri, felszámolja az ember ellenálló képességét, és teljesen áldozatul esik a bukott szellemvilág hitetésének. De ha ez nem lenne elég, az ilyen szeánszokat igen gyakran valóságos gyógyulások jelek is kísérik melyek célja a spiritiszta személyének és közléseinek igazolása.

Sátán itt is utánozza Isten munkáját. De természetesen az ilyen spiritiszta rendezvényeken elhangzó közlendő, és megerősítő természetfeletti jelenlét, nem Isten evangéliuma nem a Szentírás igazsága, és nem a Szent Szellem erejének munkája, hanem ördögi lények mesterien tálalt hitetése. Természetesen, mint minden okkult területen itt is sokan nem igazi spiritiszták médiumok, hanem anyagi haszon reményében adják ki magukat annak. De ez még a jobbik eset, innen még viszonylag könnyebben van vissza út, a világosság felé az Istenhez való megtérés felé. A valós gyakorló okkultizmusnál sajnos az igazi megtérés vagy csak e dolgokkal való szakítás, már lényegesen ritkább. Nyilván gonoszságukban és démonikus szövetségeikben, az igaz varázslódoktorok, sámánok, boszorkányok, spiritiszta médiumok, jövendőmondók, és más régi vagy modern okkultisták, irdatlan sok kárt tudnak okozni, és okoznak is, leginkább ott, ahol nincs Isten dicsőségé és Jézus Krisztus megváltói nevének/vérének ismerete és az abban gyökeredző bibliai hit.  

Isten azt kéri legyünk józanok! Az élő embereknek, nem halottakhoz kell fordulni segítségért és egyáltalán bármiért, hanem Istenhez! Szeretnék egy pár igeverset megerősítésetekre megemlíteni, és természetesen azért is mert az IGE hatalmas ereje és dicsősége, szétzúzza a hazugságnak és a gonoszságnak minden erejét!

„Mikor te bemégy arra a földre, amelyet az Úr, a te Istened ád néked: ne tanulj cselekedni azoknak a népeknek utálatosságai szerint. Ne találtassék te közötted, aki az ő fiát vagy leányát átvigye a tűzön, se jövendőmondó, se igéző, se jegymagyarázó, se varázsló; Se bűbájos, se ördöngösöktől tudakozó, se titok-fejtő, se halottidéző; Mert mind utálja az Úr, aki ezeket műveli, és ez ilyen utálatosságokért űzi ki őket az Úr, a te Istened te előled. Tökéletes légy az Úrral, a te Isteneddel.

Mert ezek a nemzetek, akiket te elűzöl, igézőkre és jövendőmondókra hallgatnak; de tenéked nem engedett ilyet az Úr, a te Istened. Prófétát támaszt néked az Úr, a te Istened te közüled, a te atyádfiai közül, olyat mint én: azt hallgassátok!”

„És ha ezt mondják tinéktek: Tudakozzatok a halottidézőktől és a jövendőmondóktól, akik sipognak és suttognak: hát nem Istenétől tudakozik-é a nép? az élőkért a holtaktól kell-é tudakozni?”

„És átvitték fiaikat és leányaikat a tűzön, jövendőket mondtak és varázslást űztek, és magokat teljesen eladták a bűnnek az Úr bosszantására.”

„És fiait átvitte a tűzön a Hinnom fiának völgyében; és az időnek forgására ügyelt, jövendőmondásokat, varázslásokat és szemfényvesztéseket űzött, ördöngösöket és jövendőmondókat szerzett, és sok gonoszságot cselekedett az Úr szemei előtt, hogy őt haragra indítaná.”

„És összeveszítem az egyiptomiakat az egyiptomiakkal, és egyik hadakozik a másik ellen, kiki felebarátja ellen, város-város ellen, és ország-ország ellen.

És elfogyatkozik az egyiptomiak lelke ő bennük, és az ő tanácsát elnyelem, és tudakoznak a bálványoktól, szemfényvesztőktől, halottidézőktől és jövendőmondóktól.

És adom az egyiptomiakat kemény úrnak kezébe, és kegyetlen király uralkodik rajtok, szól az Úr, a seregeknek Ura.”

 „És minden bölcs és értelmes dologban, amely felől a király tőlük tudakozódék, tízszerte okosabbaknak találta őket mindazoknál az írástudóknál és varázslóknál, akik egész országában valának..” 

„Van egy férfiú a te országodban, akiben a szent isteneknek lelke van, és a te atyád idejében értelem, tudomány, és az istenek bölcsességéhez hasonló bölcsesség találtatott benne, és akit Nabukodonozor király, a te atyád, az írástudók, varázslók, Kaldeusok és jövendölők fejévé tőn; igen, a te atyád, a király;”

Isten népe ha Istennel jár, ha Isten beszédére figyelmez, azt megbecsüli, akkor akár tízszerte is bölcsebb és okosabb lehet, mint bármilyen okkult ember ezen a világon. És ez bizony sok esetben szükségeltetik, hogy Isten igazságának terjedését minél kevésbé tudják az ördög csatlósai akadályozni.

Köszönöm a figyelmeteket. 

A lényeg a különleges képesség!

Megfigyelhető hogy a 70 évektől egy lassú majd mindinkább felgyorsuló, ajánlat tételt dolgozott ki sátán az emberek illetve leginkább a gyermekek számára. Ami nem áll másból, mint a figyelmet lassan, ördögien bölcsen adagolva, ráirányítani a természetfelettire, az okkultra és az azzal velejáró különleges képességekre. A különleges képesség, legyen az bármi, /BÁRMI/ hiszen szerepe nem más mint hogy kaput nyisson azoknak a démonoknak/gonosz szellemeknek akik a már hálóba került lelkeket még inkább megkötözik és gyakorlatilag bármikor hadra foghatják az igazsággal, Isten munkájával szemben. Ez sem új a nap alatt, de kétségtelen hogy e folyamat ilyen intenzitással még nem volt hatással, soha a történelemben. Köszönhetően az ezt propagáló filmeknek és könyveknek, valamint az okkult szimbólumokhoz értő és azt használó varázslásoknak. Az ember kimondatlan is érzi, hogy valamit elvesztett valahogy önmegvalósítása és egy kiteljesedett élet iránti vágya sokszor rendkívüli és erejét meghaladó akadályokba, korlátokba, ütközik. Nos ezt felismerve mit is tart legtermészetesebbnek. Hát azt, hogy e korlátokat és akadályokat a véges és tökéletlen mivoltát bármi áron maga mögé utasíthassa. Az okkultizmus felé való vonzódásnak is ez az egyik mozgatórúgója. Az ember óriási vágya hogy maga fölé emelkedjen, hogy saját korlátait átlépve eredményeket tudjon elérni. Nos viszont ezt csak kétféle módon tudja elérni, kivitelezni. Vagy Isten igazságának és vezetésének az ismeretében. Vagy tudva tudatlanul okkult tudáson keresztül. Nincs más lehetőség. Szellemi szinten valami vagy Isten jóváhagyását és támogatását élvezi. Vagy Isten ítéletét és haragját.

Igen régóta figyelemmel kísérem ezt a területet, természetesen Istenfélelemben és egy egészséges módon. Nincs kényszerem ezzel foglalkozni nem központi téma nálam, Egyszerűen összerakom azokat a dolgokat, amikre Isten igéjéből és más hozzáértő embertől nyert információkból valamint a jelenkor történéseiből felismerek. Szóval mindenkit megnyugtatok, nem látok minden bokorban démont, és minden dolog történése mögött se keresek mindenképp, bukott entitásokat. Beszélhetnék rengeteg dologról, például a KGB illetve más országok államvédelmi okkult gyakorlatáról, ilyen jellegű kíséreltéiről, amit parapszichológiának, vagy más elfogadhatóvá tevő néven neveznek, de ezek neveiktől függetlenül, sem mások, mint Isten előtt utálatos és az embert tönkretevő leigázó megcsaló sötét erők. A lényegük hogy Isten akaratán kívüli tudáshoz, hatalomhoz, erőkhöz, és más előnyökhöz juttatják az embereket. Akik egy része mitsem tud arról, ami történik, egy részük pedig nyíltan felvállalva szolgálja ki ezeket a bukott lényeket. Szinte mindenki tudja, legalábbis nagy vonalakban miről beszélek, ezért nem fogok könyvek és videók és más beszámolók ezreire hivatkozni. Az ige fényével bíró szem, lépten-nyomon felismeri ezeket, szinte mindenhol. A sporttól kezdve a művészetekig, a zenei ipartól a politikáig. Fel kell ismernünk, hogy ezek a folyamatok nem véletlenek, Sátán igyekszik a világot belevezetni egy olyan mindennapokba, amelyekben az okkult teljesen bevett és igényelt valóság. Mint Noé napjaiban is volt. A szellemi elsötétedés e mostani lépcsőjében a különleges képesség keresésére, az arra való nyitottságra tanítja az embereket, mert már készen van a démoni serege, hogy az emberek ilyen irányú nyitottságára  örömmel válaszoljanak.  Természetesen nekünk keresztényeknek Isten igéjének a védelmében és világosságában kell ezt a tendenciát kezelnünk. Igyekezni kell, hogy szellemi erőre tegyünk szert, az Ige és a Szent Szellem ajándékai által. Mert a harc az még tart, sőt az látszik, hogy most kezd a szemünk láttára egyre inkább természetfeletti oldalra átmenni. Saját jól felfogott érdekünk, hogy megtanuljunk Isten igéjére, mint kétélű kardra, és Isten szellemének erejére támaszkodni mind a magunk mind az embertársaink érdekében. A kereszténység azon ágai illetve hívői melyek eddig nem, vagy csak felületesen foglalkoztak a Szent Szellem erejével, ajándékaival és erő-megnyilvánulásaival, véleményem szerint bölcsen teszik, ha az Úr elé viszik ezt a kérdést, mert a jó mellett a gonoszság is egyre inkább növekszik. Felelőtlenség nem számolni a sötétség erejével.

Köszönöm a figyelmet! 

Az Úr közel és adódik pár kérdés.

Krisztus teste, noha sok tagból áll, mégis egy test. Amit az egy főség eredeztetett/megosztott hatalom, és az egy Szent és Tiszta vér Jézus Krisztus vére táplál és éltet, valamint a  Szent Szellem épít és öltöztet. Tedd fel magadnak a kérdést! Hova tartozom a Testben! Hol a helyem a testben! Kinek vagyok alárendelve a testben? Kik azok a vének, akikhez fordulhatok Isten akarata szerint, ha úgy adódik?  Kik azok az élő hitű emberek, akiknek joguk van, Isten akaratában és igéje alapján, ha kell meg fedni, korrigálni, és ha valamit helytelenül tennék, rendreutasítani? Tedd fel ezeket, a kérdéseket magadnak és válaszold is meg az ige világosságánál, mégpedig kielégítő módon.

A Test a Menyasszony az Egyház az a kihívottak összessége! Nem te egyedül! Nincs remete kereszténység! Nincs külön-bejáratú Jézus, aki téged otthon tanít, még akkor, sem ha neked keneted van a Szenttől! Ugyanis ez a kenet is alá van rendelve az Egyház kenetének, kijelentésének, és az Egyháznak adott Szent Szellemtől való vezetésnek. Jézus Krisztus nem „házi istenség” és te pedig nem függetlenítheted magad a Krisztus testétől és az Ö általa adott szolgálati ajándékoktól! Gondold át ezeket a nagyon fontos dolgokat az életedben, a saját jövőd/megmaradásod érdekében. Isten áldjon és adjon kegyelmet, hogy rendezni tudd a dolgaidat az élő Isten akarata szerint. Az Úr közel, jó, ha rend van az éltedben! 

Kép:  

Átváltoztatás Carl Bloch

Köszönöm a figyelmedet, további áldott hetet! 

Nem minden esetben jön el Isten országa. Ördögűzés! /3. rész befejezés/

Általában lényegre törő vagyok, nem megyek bele mély teológiai fejtegetésekbe. Természetesen ha igény jelenezik rá, örömmel evezhetünk egy egy témában, mélyebb vizekre. Igyekszem most a leglényegesebb dologra koncentrálni. Ez pedig nem más, mint az a tény, hogy a nem biblikus szertartásokkal összekapcsolt vallásos ördögűzés. Eredményességében és utóhatásaiban alig-alig ér tér el a pogány gyakorlattól, csak az előbbinél az egész kap egy biblikusnak ható köntöst, míg a nyíltan pogány gyakorlatnál ez nyilván elmarad. Mindenképpen szeretném kijelenteni, teljes meggyőződésem, hogy a szűzanya nevével, szenteknek titulált emberek nevével, vagy a sejtelmes és titokzatos légkört teremtett miliőben való szabadító szolgálat, az nem az, aminek látszik! Sokkal inkább az okkult és pogány gyakorlatok elemeit idézi. Más, mint amit Jézusnál és a tanítványoknál megfigyelhetünk és a biblia igazságait követve a biblikus gyakorlatban, tapasztalunk. A nem biblikus démonűzések során, a gonosz szellemek csak megnyilvánulnak vagy egy ördögibb terv részeként időlegesen ugyan meghátrálást, színlelnek, de valójában egy későbbi időpontban egy vagy több területen, egy sötét terv részeként még jobban leigázzák, bábként használják az áldozatukat. Akiknek az állapota a helytelen gyakorlat miatt akár halállal is végződhet. De azt is megjegyzem Isten szuverenitásából fakadó kegyelmét senki nem korlátozhatja, és Ő, még egy helytelen gyakorlat során is, irgalomból vagy hitre válaszolva, adhat szabadulást. De ez egészen biztos hogy nem általános, de a lehetőségét nem zárom ki.

Valahogy olyan ez mint mikor Isten a maga malmára hajtva a vizet, még a démonokat is felhasználja céljának elérése érdekében. A helyes és igei szabadító szolgálatot követően is előfordulhat visszaesés az adott illetőnél. De ez teljesen más eset, ott leginkább a személy felelőtlen bűnt megtűrő magatartása, a régi természet életvitele az, ami miatt a „háza”, a kisöprés után üresen marad, és ismét elfoglalásra kerül. Megjegyezendő, hogy sok betegséget és nyomorúságot szintén gonosz szellemek okoznak az emberek életében, de erre nem térek ki részletesen most, a bibliában számtalan példát találni erre.    

A csak megnyilvánulást és a valós szabadulást követő démoni megnyilvánulást, kétségtelen nem a legkönnyebb megkülönböztetni minden esetben. Ebben is a Szent Szellem ajándékaira kell feltétlen hagyatkozni, mert akár teljesen hasonlóak is lehetnek. Nem szabad szem elől téveszteni, hogy a démonok, hazug és hitető lények. Ennek fényében érdekes az a gyakorlat amit még Jézus is alkalmazott a Gadarai megszállt esetében, mikor is parancsszóval utasította a neve és más információk megadására a gonosz szellemet. Úgy tudom Jézus korában a rabbik és farizeusok is gyakorolták a démonűzés valamilyen formáját, hiszen Jézus utal is rá jogos felháborodásában: „Ha pedig a Sátán a Sátánt űzi ki, önmagával hasonlott meg; mimódon állhat meg tehát az ő országa? És ha én Belzebub által űzöm ki az ördögöket, a ti fiaitok ki által űzik ki? Azért ők magok lesznek a ti bíráitok. Ha pedig én Istennek Lelke által űzöm ki az ördögöket, akkor kétség nélkül elérkezett hozzátok az Isten országa.”

A ti fiaitok, ki által, hangzik a kérdés. A valós démonűzésnél, amikor Isten ereje és a Szent Szellem ajándékai, Jézus hatalmas nevével összekapcsolódva, azt felemelve és megdicsőítve, mintegy a hitre válaszul, beavatkozik, és szabadulást hoz. Valahogy minden a szabadulást kísérő esemény/történés, járjon az bármilyen meglepő vagy meghökkentő, várt  vagy váratlan, esetleg a látvány számára nem ép esztétikus eseménnyel. Tapasztalhatóan Isten uralma és hatalmának irányítása alatt lévő mederben folyik. A szolgálat tevő végig tapasztalaja, hogy Isten rányitja a dolgokat még ha az látszatra kaotikusnak is tűnik néha. Úgy is fogalmazhatok, hogy érvényesül az Igazság! A történéseket bármilyenek is azok, hatalma alá veszi az Igazság Szelleme és azt megerősítve kiárad az öröm és a békesség, azaz eljött Isten országa.

Na a nem biblikus vallásos gyakorlatnál ez a szent csoda, hiányzik. Nem érkezik el Isten országa! Valami hamis, valami kevert érzésű bizonytalanság, esetleg félelem, kiábrándultság helyettesíti és tölti be a szíveket. Befejezésül még két dolgot említenék meg. Az első, hogy történhet veled szabadulás ilyen szolgálat során, Istentiszteleten vagy egy erre kijelölt helyen, ahol imádkoznak érted. De nem ritka amikor valaki otthon él át szabadulást amikor egymásért imádkoznak illetve Isten spontán beavatkozására még egyedül is szabadulhat. Szabadulásért imádkozhatsz saját magadért is, Van amikor ez a Szent Szellem vezetése. De ez Isten kezében van, ezt nem lehet erőltetni, elvárni. Isten ismer téged és tudja mit, mikor és hogyan végezzen az életedben. Egyben biztos lehetsz! Ha szereted az igazságot, ha közelébe mész/jutsz a kenetnek, az megtöri az igát, ezt Isten megígérte. Ha otthoni átélésed van, feltétlen javaslom hogy kérd meg az Urat, hogy töltsön be Szent Szellemmel és a felszabadult életterületeket vegye kegyelmes uralma alá. Ezek után pedig mindent tegyél meg, hogy a lehető legkorrektebb módon éld a hívő életedet. A másik dolog hogy ez a harc szellemi, szellemi fegyverekkel vívandó. Itt a külsőségek különböző tárgyak nagyon másodlagosak és leginkább szimbolikus jelentősségűek. Csak Jézus nevére a Szent Szellem jelenlétére, kenetére hajtanak térdet ezek a lények, felesleges tintatartót hozzájuk vágni, illetve bibliát vagy keresztet alkalmazva űzni őket. Igaz nem tiltja a biblia de én ebben csak pszichikai megerősítést látok, az eredményesség mindig az ige igazságában és az Úr nevében van!

Ez a téma, ahogy kezdtem is, nem tabu a biblia részéről. Nem kell túlhangsúlyozni de, nem lehet megengedni, hogy a sátán elhitesse/tudatlanságban tartsa, Isten gyermekeit ezen a területen. A téma mélyebb megértéséhez szükséges az evangéliumokat az apostolok életét, Dániel könyvét, de végül is általánosan a szentírást tanulmányoznod más kisegítő könyvek segítségével. Ha kérdésed van, bátran fogalmazd meg, ha én nem tudnék érdemben válaszolni, akkor viszont abban tudok segíteni, hogy hol kaphatsz segítséget.

Érdemes gondolkozni/számolni ezzel az eshetőséggel is, mert a témához kapcsolódik

„János pedig felelt néki, mondván: Mester, láttunk valakit, aki a te neveddel ördögöket űz, aki nem követ minket; és eltiltók őt, mivelhogy nem követ minket.

Jézus pedig monda: Ne tiltsátok el őt; mert senki sincs, aki csodát tesz az én nevemben, és mindjárt gonoszul szólhatna felőlem. Mert aki nincs ellenünk, mellettünk van.”

Valamint:

„Elkezdték pedig némelyek a lézengő zsidó ördögűzők közül az Úr Jézus nevét hívni azokra, akikben gonosz lelkek valának, mondván: Kényszerítünk titeket a Jézusra, kit Pál prédikál.

Valának pedig némelyek Skévának, egy zsidó főpapnak fiai heten, akik ezt mívelik vala.

Felelvén pedig a gonosz lélek, monda: A Jézust ismerem, Pálról is tudok; de ti kicsodák vagytok? És reájok ugorván az az ember, akiben a gonosz lélek vala, és legyőzvén őket, hatalmat vőn rajtuk annyira, hogy mezítelenen és megsebesülve szaladának ki abból a házból.

Ez pedig tudtokra lőn mindeneknek, mind zsidóknak, mind görögöknek, kik Efézusban laknak vala, és félelem szálla mindnyájokra, és magasztaltatik vala az Úr Jézusnak neve.

És sokan a hívők közül eljőnek vala, megvallván és megjelentvén cselekedeteiket.

Sokan pedig azok közül, kik ördögi mesterségeket gyakoroltak, könyveiket összehordva, mindeneknek láttára megégetik vala. És összeszámlálák azoknak árát, és találák ötvenezer ezüstpénznek. Ekképpen az Úrnak ígéje erősen nevekedik és hatalmat vesz vala.”

„Mikor az erős fegyveres őrzi az ő palotáját, amije van, békességben van;

De mikor a nálánál erősebb reá jövén legyőzi őt, minden fegyverét elveszi, melyhez bízott, és amit tőle zsákmányol, elosztja. Aki velem nincs, ellenem van; és aki velem nem takar, tékozol. Mikor a tisztátalan lélek kimegy az emberből, víz nélkül való helyeken jár, nyugalmat keresvén; és mikor nem talál, ezt mondja: Visszatérek az én házamba, ahonnét kijöttem. És oda menvén, kisöpörve és felékesítve találja azt. Akkor elmegy, és maga mellé vesz más hét lelket, magánál gonoszabbakat, és bemenvén ott lakoznak; és annak az embernek utolsó állapota gonoszabb lesz az elsőnél.”

„Azért jelent meg az Istennek Fia, hogy az ördög munkáit lerontsa.”

„Lefegyverezvén a fejedelemségeket és a hatalmasságokat, őket bátran mutogatta, diadalt vévén rajtok abban.”

Isten áldjon meg köszönöm a figyelmedet.


UI: Mindenképp szeretném kihangsúlyozni, Isten irgalmát és kegyelmét, ami abban is megnyilvánul, hogy a vallási rendszerek helytelen gyakorlata ellenére Isten mégis használhat embereket /és bizonyos hírek és videó felvételek ezt látszanak alátámasztani/ akik noha a vallási rendszert nem hagyták el és felekezetükben maradtak. De élő hittel rendelkezve és az Urat a nekik adott világosság szerint szeretik és követik. Így amikor e területen hittel és irgalmas szívvel kilépnek, történhetnek valós szabadulások általuk. Legalább is ennek lehetőségét nem zárhatom ki. Vagy mint Bob Larson például aki, ha jól tudom felekezeten kívüliként, tevékenykedik.
Valamint semmiképpen nem szabad teljesen figyelmen kívül hagyni az ördögűzéssel foglalkozó, Istennek szolgálni akaró és az emberek nyomorúságán megindulva, irgalmasságból tevékenykedő vallásos emberek évtizedes és még régebbi tapasztalatait. Hiszen maga Jézus is megmondta hogy: „János pedig felele néki, mondván: Mester, látánk valakit, aki a te neveddel ördögöket űz, aki nem követ minket; és eltiltók őt, mivelhogy nem követ minket. Jézus pedig monda: Ne tiltsátok el őt; mert senki sincs, aki csodát tesz az én nevemben és mindjárt gonoszul szólhatna felőlem. Mert aki nincs ellenünk, mellettünk van."
Ezt az alapelvet sem szabad elfelejtenünk, és ezt sem:  

„Sokan mondják majd nékem ama napon: Uram! Uram! nem a te nevedben prófétáltunk-é, és nem a te nevedben űztünk-é ördögöket, és nem cselekedtünk-é sok hatalmas dolgot a te nevedben? És akkor vallást teszek majd nékik: Sohasem ismertelek titeket; távozzatok tőlem, ti gonosztevők.”

Nyilván ezek az emberek nem jártak Isten akaratában és a Szent Szellem vezetésében. Mentek a maguk feje után és a bibliai igazságokat nem vették komolyan. 

Ördögűzés! /2. rész/ Hova tegyem a dolgot?

Ott hagytam abba reggel, hogy a tizenkettő majd a hetven, hatalommal való felruházása és kiküldése után, a további bibliai kijelentések is azt erősítik meg, hogy a tanítványoknak/az örömhír terjesztőinek, szintén kulcs fontosságú hatalommal és erővel is rendelkezniük az igéből nyert kijelentés és bölcsesség mellett. Mert ez igen nagymértékben dicsőíti Istent. Pál által tudjuk, hogy „Pedig elmegyek hamarosan hozzátok, ha az Úr akarja; és megismerem a felfuvalkodottaknak nem a beszédjét, hanem az erejét. Mert nem beszédben áll az Istennek országa, hanem erőben.” Ez az igevers nem azt mondja, hogy nem kell beszélnünk/szólnunk az Isten országára tartozó örvendeztető igazságokat. Hanem rávilágít, hogy találkozhatunk /előre szólók fogsz is ha az igazságot szólod/  olyan helyzettel, amikor az igazság beszédének szólása kevésnek bizonyulhat, mert nem csak pszichikai, hanem szellemi ellenállással is találkozunk. Ahogy olvastuk, Pál nyugodt volt mert tudta, hogy Istent képviseli egy felfuvalkodott gőgős okoskodó emberrel szemben, és ha konfrontációra kerülne a sor Isten ereje kicsapna belőle az igazságot megerősítve. Például úgy ahogy ez történt Barjézus esetében is. „Ki Sergius Paulus tiszttartóval, ez okos emberrel vala. Ez magához hivatván Barnabást és Saulust, kívánta hallani az Isten beszédét. Elimás, az ördöngös azonban (mert így magyaráztatik az ő neve) ellenkezett vele, igyekezvén a tiszttartót elfordítani a hittől. De Saulus, ki Pál is, megtelvén Szent Lélekkel, szemeit reá vetve, Monda: Ó minden álnoksággal és minden gonoszsággal teljes ördögfi, minden igazságnak ellensége, nem szűnöl-é meg az Úrnak igaz útait elfordítani? Most azért ímé az Úrnak keze van ellened, és vak leszel és nem látod a napot egy ideig. És azonnal homály és sötétség szálla reá; és kerengve keres vala vezetőket. Akkor a tiszttartó, mikor látta a történt dolgot, hűn, elálmélkodván az Úrnak tudományán.” Fontos megértenünk az evangelizáláshoz, legalább is az eredményes evangelizáláshoz szükségünk van a Szent Szellem ajándékaira és a tőle nyert erőre és hatalomra, amit Jézus Krisztus neve illetve az Isten akaratában kiszólt ige hoz mozgásba. Nézzük meg a Lukács evangélium egy nagyon fontos idevágó kijelentését! „Ha pedig Isten ujjával űzöm ki az ördögöket, kétség nélkül elérkezett hozzátok az Isten országa.” Itt Jézus arra utal, hogy A szent Szellem által űzi ki a démonokat és ez minden kétséget kizáróan annak a jele, azt bizonyítja, hogy Isten országa elérkezett/megnyilvánult azon a helyen és annál az embernél. Lépjünk egyet tovább. Mit mond a biblia, mi Isten országa? „Mert az Isten országa nem evés, nem ivás, hanem igazság, békesség és Szent Lélek által való öröm.” Tehát nem testi, hanem szellemi és annak is a veleje, a lényege, az Igazság! A békesség és a Szent öröm ennek az igazságnak a talaján növekszik és virágzik ki. Miről szól ez az igazság? Arról, amit a János evangéliumában olvasunk: „És az, mikor eljön, megfeddi a világot bűn, igazság és ítélet tekintetében: Bűn tekintetében, hogy nem hisznek én bennem; És igazság tekintetében, hogy én az én Atyámhoz megyek, és többé nem láttok engem; Ítélet tekintetében pedig, hogy e világnak fejedelme megítéltetett." Tehát Isten országának igazság részét olvassuk itt! Ami arról tájékoztat bennünket, hogy létezik a bűn, és kiáradt megfertőzte az embereket. Hogy Jézus a szeretetből elvégzett megváltásunk után visszatér az Atyához, tehát nem lesz láthatóan itt földön. S végül hogy e világ fejedelme (sátán) megítéltetett. A hatalom és az erő szempontjából, most haladjunk ezen a szálon tovább. Mivel Jézus Krisztus totális vereséget mért a sátánra és az egész bukott szellemvilágra, így erre az igazságra bátran ráállhatunk. De mint tudjuk ezt a győzelmet mind a magánéletünkben mind azon kívül másokat is érintve, hit által, gyakorlatba kell ültetnünk, és fel kell tudnunk mutatni. A tartósan gyenge, erőtlen, gyümölcstelen, csak beszédben álló keresztény élet, egyszerűen nem Isten akarata, sokkal inkább, a gonosz elnyomásáról árulkodik.

Az elnyomás, leuralás, beszennyezés, és hasonlók pedig démoni tevékenységet takarnak, amit Isten akarata szerint Jézus nevében fel kell számolni mind a magunk mind az arra rászorultak életében. Ezen a ponton szoktam megütközést tapasztalni, mert számos hívő gondolja azt, hogy démonoktól való szabadulásra csak egész ritkán és akkor is csak hitetlen, Isten nem ismerő ember életében lehet szükség. Ezt a gondolkozást az írás nem erősíti meg, és világszerte sok millió hívő ember beszámolója is megkérdőjelezi. Én magam sem tudom elfogadni ezt a látást, mert azt látom, hogy akár a múltban, akár Jézus földi szolgálatának idején, szükséges volt a szabadító szolgálat mind a zsidóság mind a pogány emberek között. a személyes tapasztalatot, most nem számolom.  

A világ és az emberek romlása nem állt meg, ezt az írás egyértelműen közli, a bűn és a démonok tevékenysége, a „konkoly” növekedése még tart. Nem csak a világosság, hanem a sötétség is növekszik az ige szerint. Ezek pedig alátámasztják, hogy a szabadulásra szüksége van az embereknek. Még a hívő embereknek is, akik ugyan megszállva megtérésük után nem lehetnek, mint például a Gadarai ember. De ha a szellemük nem is, sajnos a lelkük és a fizikai testük lehet démoni befolyás, sőt leuralás alatt. Jézus egyszer azt monda : „Mert hallván felőle egy asszony, akinek leányában tisztátalan lélek vala, eljőve és lábaihoz borula. Ez az asszony pedig pogány vala síro-feniciai származású. És kéré őt, hogy űzze ki az ő leányából az ördögöt. Jézus pedig monda néki: Engedd, hogy először a fiak elégíttessenek meg. Mert nem jó a fiak kenyerét elvenni, és az ebeknek vetni. Az pedig felele és monda néki: Úgy van Uram; de hiszen az ebek is esznek az asztal alatt a gyermekek morzsalékaiból. Erre monda néki: E beszédért, eredj el; az ördög kiment a te leányodból. És haza menvén, úgy találá, hogy az ördög kiment, a leány pedig az ágyon feküvék.” Ha pontosan odafigyelünk, az ige azt mondja hogy nem jó a „fiak kenyerét” jelen esetben ez a „kenyér” a démonoktól való szabadulás, a fiaktól elvenni és a pogányoknak adni. Nyilván azért volt a fiak kenyere a szabadulás tehát a zsidóké, mert szükség volt erre a szolgálatra az Istenfélő zsidó emberek körében is. De mint látjuk a pogányok körében is. Szóval számomra ez elégséges bizonyíték, hogy nem csak az Istent nem ismerő embereknek van szükségük szabadulásra, ha úgy alakul, hanem a hívő embereknek is. Semmi nem utal arra, hogy Isten ezt a szolgálatot megszüntette volna. Maga Jézus mondja hogy Ö tegnap ma és mindörökké ugyan az, amiket tett a földi tartózkodása idején, azt cselekszi most is a tanítványain keresztül, akik ezt a feladatot is felvállalják, hittel, Jézus nevében. Mivel még mindig van amit szeretnék elmondani e témában, ezért most befejezem, és ha Isten is jónak látja még egy két gondolat erejéig visszatérek egy harmadik bejegyzésben.

Köszönöm a figyelmeteket!  

Ördögűzés! Hova tegyem a dolgot? /1/

Teljes mértékben hiszek az Szentírás azon kijelentéseiben is, melyek a démonológia tárgykörébe tartoznak. Több személyes tapasztalatom is van mind a személyes szabadulás, mind a mások felé végzet szolgálatban. A biblia nem kezeli tabuként ezt az emberiséget, kezdetektől végigkísérő, hol jobban, hol kevésbé leleplezhető módon felmerülő problémát. De úgy sem mint ahogy Hollywood tette az ördögűző c filmben, aminek nem túl sok köze van a valósághoz, még akkor sem ha állítólagosan megtörtént eseteket dolgoz fel, ugyanis nem mindegy, hogy démoni megnyilvánulásról beszélünk, vagy szabadulásról. A kettő között nagyon nagy a különbség, de erre majd később szeretnék kitérni.  

A Napokban elhunyt Gabriele Amorth vatikáni ördögűző, az erről beszámoló cikk ébresztett bennem egy pár gondolatot, amit fontosnak tartok leírni. Nem áll szándékomban Armoth túlvilági sorsa felett véleményt alkotni. Az Ilyen kérdésnél én mindig azt tartom szem előtt, amit az Írás mond: „Mindazáltal megáll az Istennek erős fundamentuma, melynek pecsétje ez: Ismeri az Úr az övéit; és: Álljon el a hamisságtól minden, aki Krisztus nevét vallja.” Az hogy kinek van üdvössége, kinek nincs, ki hol tölti az örökkévalóságot, azt Isten kezében kell hagynia egy hívőnek. Isten ismeri az övéit és ez nekem elég. Isten igazságos és kegyelmes! Mindenkit a neki adatott világosság/megértés szerint, számoltat el.  Aki hitt benne, vele járva neki engedelmeskedett és gyűjtött, annak belső bizonysága van az ige szerint. Ehhez hozzátenni, belőle elvenni az ember nem tud. Isten tudja, hogy ki az aki Őt ismeri és ki az akit Ő viszont ismer. 

Ami miatt mégis azt gondolom, hogy írok pár szót e témában, az azok a kijelentések, melyeket semmiképp nem tudok az ige világosságánál értékelni és elfogadni, mint több dolgot sem, Arnoth könyvében. (Egy ördögűző tapasztalatai) De tanulmányozva a pogány gyakorlatot e területen, azt látom, hogy nem csak Arnoth könyvében, hanem a nem keresztény gyakorlatoknál ("pogány démonűzések") is, több olyan dolog és gyakorlat tűnik fel, amely nyíltan szembehelyezkedik a szentírás által adott igazságkeretekkel és gyakorlattal. Ide tartoznak természetesen azok az  elfogadhatóbbá finomított dolgok is, mint a rúnakövek és botok, és a legkülönfélébb amulettek és medálok, (akár ékszer formájában is) amelyeknek, gonoszt elűző, gonoszt távol tartó, ördögűző erőt tulajdonítanak. Ezek pontosan belépési csatornák a legtöbb esetben, a világosság ruháját felöltő csaló/hitető szellemeknek, akik ezek által a tárgyak által bejutva, illetve hozzáférve az emberhez, akár egy nagyobb pusztítást is elő tudnak készíteni.     

De visszakanyarodom. Egy Ismert katolikus hírportálon olvastam, azt hogy Armoth, noha leginkább Jézus nevében űzte az ördögöt, de előszeretettel hívta segítségül a szenteket, és igen hatékonynak mutatkozott II. János Pál pápa, no és a Szűzanya, aki olyan hatalmas közbenjáró, hogy a gonosz csak úgy remeg tőle. Én igazán kíváncsi lennék, hogy ezeknek a teológiai alapját, hogyan tudnák a Szentírás szavaival alátámasztani, de hogy ez ennél cifrábban le is van írva az tény, le is fényképeztem hogy ha szükséges emlékeztessem magam, mennyire el lehet hajolni a kijelentett igétől. Számomra rendkívül elszomorító, hogy ha a hívek, ennyire nem járnak utána a dolgoknak és nem ellenőrzik le az egyedüli zsinórmértéken a Biblián az állításokat. Viszont ezt most mi közösen  és örömmel megtesszük. Szóval kezdjük ott a dolgokat, hogy mivel csak egyetlen egy közbenjáró van Isten és ember között, ráadás Ő az, akit az írás Melkisédek szerinti örök főpapunknak is nevez, Ő pedig a Názáreti Jézus Krisztus, aki nem vette számba, hogy Istennel egyenlő, kiüresítette magát, megalázta magát, és véghezvitte az Atya akaratát tökéletes engedelmességben, és elvégezte a megváltásunkat. Ezért az Atya, oly nevet ajándékozott neki, amely mindennél nagyobb és hatalmasabb! Melyre minden térd meghajol, mindenhol!

„Aki, mikor Istennek formájában volt, nem tekintette zsákmánynak azt, hogy ő az Istennel egyenlő, Hanem önmagát megüresítve, szolgai formát vévén föl, emberekhez hasonlóvá lévén; És mikor olyan állapotban találtatott, mint ember, megalázta magát, engedelmes lévén halálig, még pedig a keresztfának haláláig. Annak okáért az Isten is felmagasztalta őt, és ajándékozott néki oly nevet, amely minden név fölött való; Hogy a Jézus nevére minden térd meghajoljon, mennyeieké, földieké és föld alatt valóké. És minden nyelv vallja, hogy Jézus Krisztus Úr az Atya Isten dicsőségére.”

„És nincsen senkiben, másban üdvösség: mert nem is adatott emberek között az ég alatt más név, mely által kellene nékünk megtartatnunk.”

Szeretném őszintén megkérdezni, hogy jön ide a bárki is? Még ha az a mi urunk test szerinti anyja is. De bárki is? Hogyan lehetne az örökkévaló főpap mellett még egy közbenjáró? Abszolúte lehetetlen hogy ez megtörténjék, a teljes szentírásnak ellent mondana. Hogyan lehetne más név, ami minden hatalommal bír? Mint az Úr Jézusé! Képtelenség! De lépjünk tovább. Az aki így szólt, hogy nékem adatott minden hatalom, mennyen és földön, nyilván megemlítette volna a tanítványainak, (hiszen tudjuk, hogy gondja volt Máriára,) azt hogy a neve mellett az anyja neve is hatalommal bír. De nem tett ilyet soha, semmikor, Máriára utalva!

Ellenben amikor a tanítványokat kiküldte elsőnek a tizenkettőt, majd később a hetvenet, legvégül hatalmából átruházott az evangéliumot hirdető minden tanítványoknak, így szolt:  

„Minekutána pedig összehívta Jézus az ő tizenkét tanítványát, adott nékik erőt és hatalmat minden ördögök ellen, és betegségek gyógyítására. És elküldte őket, hogy prédikálják az Isten országát, és betegeket gyógyítsanak.”

Az írás egyértelműen szól, hogy Jézus és csakis Jézus nevében kell tevékenykedni a tanítványoknak, amikor hatalmat gyakorolnak Isten akarata szerint. „És akármit kértek majd az én nevemben, megcselekszem azt, hogy dicsőíttessék az Atya a Fiúban.” Kevés dolgot tudok elképzelni, mint ami jobban dicsőítené az Atyát, mint a gyermekei és az emberek feltámadása, megtisztulása, szabadulása, gyógyulása, helyreállása! Gondoljunk csak Lázár esetére a Lukács 11. fejezetében. De általánosan is, le van fektetve mi az ami megdicsőíti az Istent! „Ímé adok néktek hatalmat, hogy a kígyókon és skorpiókon tapodjatok, és az ellenségnek minden erején; és semmi nem árthat néktek. De azon ne örüljetek, hogy a lelkek néktek engednek; hanem inkább azon örüljetek, hogy a ti neveitek fel vannak írva a mennyben.”

„Elmenvén pedig prédikáljatok, mondván: Elközelített a mennyeknek országa.

Betegeket gyógyítsatok, poklosokat tisztítsatok, halottakat támasszatok, ördögöket űzzetek. Ingyen vettétek, ingyen adjátok.”

Amikor egy hívő az ellenség minden erején tapos, mindenhol és minden területen, na az dicsőíti az Isten, ebben biztosak lehettek!

Innen szeretném folytatni legközelebb.

Köszönöm a figyelmeteket.  

Bizonyságtevés a szeretteink, azaz a nagyon közeli kapcsolataink felé.

„Jézus pedig monda nékik: Nincs próféta tisztesség nélkül csak a maga hazájában, és a rokonai között és a maga házában.” 

Igen gyakran megfigyelhető, hogy a szóbeli és majd később cselekedetekben jelentkező megváltozott életből származó hiteles, Isten akarata szerint megélt hívő élet, az, ami leginkább megbotránkoztatja, haragra, támadásra ingerli a környezetünket. Leginkább a hozzánk legközelebb álló embereket. Jézus ennek okát elsősorban a tisztelet hiányában látja.

Ennek van egy jogos része, hiszen tisztelni csak azt lehet, akit van miért. S tudjuk mi pont azért is tértünk meg, Urunk hívó szavára, mert tudtuk, hogy bűnös emberek vagyunk, akik nemhogy tiszteletet nem érdemelnek, ellenkezőleg mindenestől kegyelemre szorultak vagyunk. A közvetlen környezetünk is tudja ezt, hiszen kik ismernek minket a leginkább, ha nem ők. Nem akarom mentegetni őket, de ha belegondolunk, nincs könnyű helyzetük. Évek évtizedek óta megismertek minket úgy ahogy, többnyire reálisan. Aki link azt úgy, aki csélcsap azt úgy, aki lusta megbízhatatlan azt úgy, és sorolhatnám. Amikor pedig mi hazatérünk a megtérésünk után és elkezdünk bizonyságot tenni, elkezdjük hirdetni a magunk kezdetleges tapasztalatlan módján az igét. Azt várjuk, hogy ezek a számunkra kedves és szeretett emberek, azonnal megértsék, amit mi már értünk, és azonnal el is fogadják, hiszen mi, most még időben szólunk, meg kell térniük. Őszinte és az igazság talaján álló lépés ez tőlünk, mégis amit kapunk ilyenkor az egy igen komoly hideg zuhany szokott lenni. „ na elmész te…  Te magyarázol nekem, te akarod megmondani, hogy - hogy éljek. Stb stb.

A lényeg, hogy amire Jézus felhívta itt a figyelmet, az nem más, mint az a tény, hogy az emberek oldaláról nézve, (Hiszen Isten elfogadott és megbocsátotta a bűneinket, arra Ő már nem emlékszik, bizalommal van felénk.) nem minden alap nélkül, rendelkezünk egy meglévő negatív előítélettel. Nem tisztelnek, és nem bíznak bennünk. Természetesen ezen lehet és kell változtatnunk, de ez mindenképpen időbe kerül, és egy felmutatott hiteles hívő életbe is természetesen. 

De most mi rólunk, akiknek kezdetben, egész biztosan nincs tiszteletünk, térjünk rá a szeretteink oldalára. Náluk is lelepleződik egy igen fontos tény. Ami komolyabb probléma számukra, az evangélium útjában. Mégpedig az, hogy beskatulyázva és változásra képtelenül élnek egy monoton zárt életvitelt. S ebbe a kitaposott életvitelbe, nem fér bele a Te változásod! Hallani nem akarnak róla, legalábbis legtöbben nem, és leginkább azért, mert a te változásod szembesíti őket azzal, hogy nekik is lehetne és kellene változni. Nekik is meg lehet és meg kell térniük. Hiszen egy élő példa (de az tényleg példa legyen) van előttük, aki letagadhatatlan kihívás és állandó tükör és nyílt levél is egyben. Amikor ezekbe belegondol az ember, sok minden világosabbá válik, és amit mindig hangsúlyozni szoktam, még érvényesebb a sikeres bizonyságtevés érdekében. Légy türelemmel, az embereket nem tudod megnyerni Isten igazsága számára, ha nem nyerted meg előbb a magad számára, azaz ha nem vesz komolyan, hiteltelennek tart nem figyel rád, akkor sajnos a szavaid nem jutnak el a szívébe, max pár percig úgy tesz mintha figyelne rád. Általában is azt vallom, hogy a kereszténységről keveset beszélj, és inkább éld elé az emberek elé, ez majd meghozza, hogy komolyan vegyenek, (ha nem is mindenki). A közvetlen környezetedben lévő szeretteid esetleges negatív megnyilvánulásaiért, pedig ne legyél keserű szájízzel, legyél türelmes velük és járj közben értük, hogy Isten igazsága elérje őket akár, általad akár más Isten gyermeke által.

 Köszönöm a figyelmed és szép hetet kívánok!

„gondoljátok-e, hogy azért jöttem, hogy békességet adjak e földön? Nem, mondom néktek; sőt inkább meghasonlást. Mert mostantól fogva öten lesznek egy házban, akik meghasonlanak, három kettő ellen, és kettő-három ellen. Meghasonlik az atya a fiú ellen, és a fiú az atya ellen; és az anya a leány ellen, és a leány az anya ellen; napa a menye ellen, és a menye a napa ellen.”

„És hazájába érve, tanítja vala őket az ő zsinagógájukban, annyira, hogy álmélkodnak, és ezt mondják vala: Honnét van ebben ez a bölcsesség és az erők? Nem ez-e amaz ácsmesternek fia? Nem az ő anyját hívják-e Máriának, és az ő testvéreit Jakabnak, Józsénak, Simonnak és Júdásnak? És az ő nőtestvérei is nem mind minálunk vannak-e? Honnét vannak tehát ennél mindezek? És megbotránkoznak vala ő benne. Jézus pedig monda nékik: Nincsen próféta tisztesség nélkül, hanem csak az ő hazájában és házában. Nem is tőn ott sok csodát, az ő hitetlenségük miatt.” 

Gondolatom a megelégíteni képes Isteni vezetésről.

Aki valóságosan és hosszútávon képes megelégíteni, Jézus Krisztus!

Ö mellénk állt, velünk van, sőt a szívünkben vett lakozást!

Isten mellettünk áll! A gond azzal van, hogy sokan ebből az igazságból, semmit, vagy vajmi kevés áldást tudnak csak átvenni. Meg tanultuk az élményeket hajkurászni, amivel a maga helyén nincs is semmi bajom. Ezzel csak egy problémát hordoz magában. Az élmény centrikusa tesz, ami szinte soha nem érinti meg a szíved kérgeit. Az érzelmeidet igen, de a szívedet nem. Azt inkább csak megerősíti, abban hogy még inkább csak magaddal törődj, hiszen olyan kevés jó érzés/élmény éri az embert. Tudjuk, hogy ami igazán el tudja érni a szívünket, az nem más, mint Isten beszéde. A leghatékonyabban az ige igazsága tudja a szívünket a helyes irányú változásra ösztönözni, ebben megerősíteni. Ezen a ponton megfigyelhető egy másik probléma is. Sok hívő, egyszerűen hánykolódik és elvész a töménytelen mennyiségű, mára már mindent felölelő és részleteiben is kiveséző igazságok felhőjében. Nem, e tudás/ismeret halmaz a probléma. Jó hogy ez van, már amennyiben Isten akaratával és igazságával megegyező. A gond az ebben való hánykolódással/ fixálatlansággal van. Így olvassuk az Efézusi levélben:  „Hogy többé ne legyünk gyermekek, kiket ide s tova hány a hab és hajt a tanításnak akármi szele”  ez leginkább csak vívódást/gyötrelmet okoz a bensőnkben, valamint felemésztő szeretetlen versengést. „Én Pálé vagyok, én meg Apollósé, én meg Kéfásé, én meg Krisztusé.” Az ilyen gondolkozás eltéveszti a lényeget! Azt, hogy Jézus mellettem van! Sőt bennünk él! Ö és egyedül csak Ö képes elvezetni személyesen minket, minden igazságra a Szent Szellem által. Ezért is kulcs fontosságú az életedre nézve, hogy meg tanulj figyelni az Isteni vezetésre. Ö az, aki mindig, így a vihar idején is, meg tudja neked mutatni, hogy Te mire figyelj! Ö segít észrevenni, hogy az adott viharban a Te számodra, hol vannak azok a fix pontok, az igazságnak azok a számodra aktuális igazsághorgonyai, melyekbe bátran belekapaszkodhatsz, míg elül a vihar. Ez igen lényeges dolog. Hiszen az a horgony, ami egy testvérem súlyát elbírja a viharban, lehet az én súlyomat már nem tudná megtartani. Ezért egy hívő nem csípőből utánoz, hanem meg kell tanulnia a saját vezetését átvenni, gyakorlottá kell, válnia, hogy a szellemi szeme, felismerje az ö súlyát megtartani képes aktuális Igazsághorgonyt. Nem véletlenül mondja az ige, hogy: „Mert akiket Isten Lelke vezérel, azok Istennek fiai.” Természetesen, aki hívő létére nem figyel a Szent Szellem vezetésére /nem tanulja meg/ az is Isten gyermeke, ha megtért és fentről született. De sajnos a mindennapokban nem fog tudni olyan sikeresen és győztesen élni, mint az a testvére, aki folyamatosan/betöltekezik a Szent Szellem ajándékával és a tőle áradó vezetéssel. Kedves testvérem töménytelen mennyiségű Igazság /tényanyagot ismerhetsz, de mit érsz vele ha az Isteni vezetés nélkül az Igazsághalmazból nem tudod felismerni/átvenni hogy mi a te aktuális igei igazsághorgonyod amit a Szent Szellem azért akar megmutatni, hogy a viharban ne sodródj el. Hit által élni nem azt jelenti, hogy másokat utánozunk, noha ez is lehet egyfajta vezetés, olykor, bár leginkább a gyerekkorhoz köthető. Sokkal inkább azt jelenti, hogy figyelsz és figyelsz a veled lévő a benned élő Úr Jézusra, aki valóságosan megelégíthet, úgy hogy többet nem szomjazol meg. Beszéld meg vele a vezetésedet, mond el neki, hogy számítasz rá, hogy rá támaszkodsz, hogy bízol benne! Hogy elfogadod az élő vizet abból a pohárból amiben ö akarja adni és annyit amennyi a te mértékednek megfelelő.

Köszönöm a figyelmeteket.  

Milyen az Istenképed?

A Bosszúálló/haragvó Istenkép, nem helyes ma, amikor a hangsúlyt Isten a kegyelemre és az irgalomra helyezi! 

A legismertebb és egyben leginkább eltorzult Istenkép egyike, egy büntetésre kiéhezett bosszúálló Isten mutat be. Megszámlálhatatlanul sok ember rendelkezik egy ilyen képpel Istenről. Amikor néha napján a tudatukba engedik egyáltalán annak a lehetőségét, hogy mi van ha tényleg létezik Isten, mi van ha tényleg a keresztény világkép helytálló, Szinte azonnal egy haragvó, bosszúálló, büntetésre kész Isten jelenik meg a tudatukban. Egy olyan Istent látnak, aki elérhetetlen erkölcsi mércéket állítva, eleve kudarcra és vereségre kárhoztatva az embert, a tenyerét dörzsölve várja az ítélkezés óráját. Nos szeretném nyomatékosan felhívni, a figyelmet arra, hogy semmi nincs távolabb az igazságtól, Ez a fajta Istenkép, kiragadott, helytelenül értelmezett bibliai igazságokra, az emberi beszennyeződött lelkiismeretre, és a személyes gonosz hazugságaira épül. Ezért rendkívül fontos, hogy legalább egyszer az életben leírásra kerüljön a szemed előtt, egy helyes a szentírás által közvetített Istenkép. Ezt az Istenképet, a kegyelem és az igazság szüli meg az ember szívében. A helyes Istenkép a fentiekkel ellentétben, Isten jóságában, kegyelmében/irgalmában és valós szeretetében fedezhetőek fel! Ezek pedig a legmélyebben koncentrálva, mindenki által ellenőrizhető módon, egyszer és mindenkorra a golgotai kereszten megfeszített Jézus Krisztusban Jelent meg. Mégpedig minden ember számára!  „Mert megjelent az Isten üdvösséget hozó kegyelme minden embernek,”. Egy másik helyen pedig így szól az Írás: „

„Mindez pedig Istentől van, aki minket magával megbékéltetett a Jézus Krisztus által, és aki nékünk adta a békéltetés szolgálatát; Minthogy az Isten volt az, aki Krisztusban megbékéltette magával a világot, nem tulajdonítván nékik az ő bűneiket, és reánk bízta a békéltetésnek igéjét. Krisztusért járván tehát követségben, mintha Isten kérne mi általunk: Krisztusért kérünk, béküljetek meg az Istennel. Mert azt, aki bűnt nem ismert, bűnné tette értünk, hogy mi Isten igazsága legyünk ő benne.” A fenti, totálisan felszabadító örömteli és csodálatos kijelentése Istennek, mindenkié! Mindenki élhet vele, Isten világossá tette hogy az Ö szent Fia, Jézus Krisztus, aki bűnt nem ismert, a mi megváltásunk és Istennel való megbékélésünk érdekében, magára vette a mi bűneinket, azonosulva azokkal, kínhalált szenvedve a keresztfán, kifizette a mi számlánkat (minden adósságunkat) az Isteni igazságnak megfelelően! Szabad az út hit/bizalom által az Istennel való örömteli személyes kapcsolathoz. Szabad az út, megadatott a lehetőség! Ezért is szól a figyelmeztetés: „Mi módon menekedünk meg mi, hogyha nem törődünk ily nagy üdvösséggel? Amelyet, miután kezdetben hirdetett az Úr, azok, akik hallották, biztosítottak számunkra,” Csak kegyelemből, Isten jóságából és szeretetéből tudunk megmenekülni, békességre találni. Ezt nem tudjuk kiérdemelni jó cselekedetekkel, nem tudjuk megszolgálni. Nem tudjuk megragadni semmi emberi erénnyel. Csak és kizárólag kegyelemből kapjuk! Feltéve, ha igényeljük, elkérjük Istentől még ebben a földi életben.

Szentségéből és igazságából eredő, jogos, a bűnt és a gonoszságot megítélő haragját,az istentelenség végleges felszámolását a kegyelem a mi érdekünkben egy Isten által tudott ideig felfüggesztette. Noha való igaz, hogy: "Rettenetes dolog az élő Istennek kezébe esni." és „Buzgón szerető és bosszúálló Isten az Úr, bosszúálló az Úr, és telve haraggal; bosszút áll az Úr az ő ellenségein, és haragot tartó az ő gyűlölői ellen.”  Tehát nem ajánlatos visszaélni kegyelmével és jóságával. Mégis elmondható, hogy a jelen időszakban, a hangsúly Isten kegyelmének jó hírén, az evangélium hirdetésén áll.  

Köszönöm a figyelmeteket, és egy kulcsfontosságú igével zárom be a soraimat. „Mert kegyelemből tartattatok meg, hit által; és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez;

Nem cselekedetekből, hogy senki ne kérkedjék.”

 Ajándék! Bátorítalak, fogadd el ezt a csodálatos ajándékot! Ne egy haragvó és büntető Istenképpel éld az életedet. Békülj meg Istennel és járj az Ö által vezérelt úton. Áldás rád!