Azt mondom, és ezt felháborodással teszem! Számos helyen
keresztényest játszanak, de a hívők nincsenek megtanítva, a gonoszság elleni
harcra, a sátán munkáinak a rombolására.
Pedig igen visszás dolog, azt állítani, hogy Istent
képviseljük, miközben az ellenség igája alatt nyögve, vánszorgunk. Számos közösségben a keresztények ismerik az alkalmakon való bájos
mosolygást, ismerik az Isten beszédét alig tartalmazó pulpitusi beszédeket. Az
azt követő finomságokkal teli cseverészéseket, melynek jelentős részében a
testvéreik kibeszélése a téma. Szóval ismernek mindenféle jó, és kevésbé jó,
bevett gyakorlatot. De nem ismerik a megváltójuk, hatalmas nevét! Nem ismerik
az Ő dicsőségének hatalmát és erejét, nem tudják a gyakorlatban, hogy hogyan is
kell csatába szállni, az Úr Jézus neve alatt. Ha egész véletlenül találkoznak, valami
folytán, a Szent Szellem erő-megnyilvánulásaival, szabadulással, a szellemi
konfliktusok, szemmel látható fizikai megnyilvánulásával, akkor pedig a többség,
balgatagul kígyót-békát kiáltva majdnem hogy határához érkezik a Szent Szellem
káromlásnak. Az Úr Jézus munkáját ördögtől valónak titulálva. Pál szavaival
élve, nem kéne ennek így lennie testvéreim. Fel kell fognunk végre, Isten
jogosan várja el tőlünk, hogy győzedelmeskedjünk a gonoszság erői felett, az
életünk minden területét érintve.
Rajtunk és bennünk meg kell, hogy mutatkozzék a
feltámadásnak ereje, a megígért és kitöltött Szent Szellemnek az ereje, a bűn
felszámolásának az ereje, a megkötözöttek ám szabadulni vágyok felé való segítő
és hatékony Isteni erőnek. Az elmúlt években sokak megfogalmazták, hogy
számosan szerte a világon, azért fordulnak el a kereszténységtől, mert erőtlen
és tehetetlen. Most ne menjünk abba bele, hogy mi az igazi kereszténység és mi
a vallásos kereszténység, a lényeg, hogy valóban nagyon nagy szükség lesz a jövőre
nézve, a kereszténységnek erőt felmutatva, minél inkább betölteni Isten
akaratát.
Az Úr hatalmas, erős, és hadakozó Isten! Senki nincs olyan,
mint Ő! Talán van egy két ember aki emlékszik egy régi-régi dicséretre, ami úgy
kezdődött, hogy az „Úr feltűrte szent karját, erőt övedzett fel” Nos teljes meggyőződésem
hogy a jövőre nézve, még inkább ezt fogja cselekedni az Úr, és hatalmas karja
alatt, hittel teljes mindenre elszánt és bátor hívőket sorakoztat fel! Hiszen: „Mert
nem beszédben áll az Istennek országa, hanem erőben.”
Köszönöm a figyelmeteket.
