Elindult az esztendő! S mivel még itt tartózkodsz a földön
ez bizony téged is, érint. :)
Az idei első poszt lévén, megragadva a lehetőséget kívánok minden olvasómnak Istentől megáldott és vezetett esztendőt! Isten hűséges és gondviselő Atya! Jó ezt mindenkor szem előtt tartanunk!
Ha hívő keresztény vagy szeretném most felhívni a
figyelmedet arra a tényre, hogy korodtól függetlenül gyermek vagy. Gyermeke a
mindenható Istennek, aki örökkévaló beszédének igéjéből szült ujjá téged
valóságos szentségben. Gyermek vagy! Persze tudom, hogy ebbéli állapottól el
lehet sodródni, mert ahogy az ige mondja különbség, van a fiú és egy fattyú
között. A fiú engedelmes még abban az állapotában is, amikor épp az ó természete
benézett az élete ablakán.
Miért mondom ezt? Nem ellentmondás ez? Nem! Ha
odafordultál és megtértél az élő Isten Jézus Krisztusban, kinyilatkoztatott
kegyelméhez a Szent Szellem által, és mennyei válaszként az Atya kegyelméből
újjászült, akkor nem! Akkor te kedves testvérem Isten gyermeke vagy! Amiről meggyőződésem,
hogy maga a Szent Szellem tesz bizonyságot a te szellemeddel karöltve. Aki hisz
az Isten fiában bizonyságtétele van önmagában! Pecsétje /záloga van. Egyszóval
nem valami bizonytalan és ködös dolog az Istenfiússág. Ha számodra mégis az,
apró lépésekkel haladva nézd meg hogy hol nem vetted figyelembe Isten
beszédének útmutatását mely a kereszténnyé válás alaplépéseiben világosan le
van fektetve.
Első sorban a megtérésre a felnőtt vízkeresztségre gondolok.
Itt a blogomon is írtam már ezekről nem egyszer. De ha kérdésed adódna, írj
bátran. A Szent Szellem/Lélek keresztséget, amit rendkívül fontosnak tartok
megemlíteni, noha tisztában vagyok vele, hogy nem üdvösségi kérdés ellenben az
előző két említett hitbeli szent cselekedettel. De véleményem szerint
mindenképp elengedhetetlenül szükséges, ahhoz hogy valaki Isten országának
erejében tudjon szolgálni, mind maga mind a környezete életében. Nekem nem probléma,
hogyha ezt másként látod még, de én úgy találtam, hogy a Szent Szellem erejében
és ajándékaiban tevékenykedő keresztények több területén a hívő életnek sokkal
hatékonyabbak /eredményesebbek, mint azon testvéreik, akik eme lehetőséggel
bármi okból kifolyólag nem élnek. De erről is írtam már röviden.
Tehát ott tartunk, mint gyermekeknek, időnként oda kell
szaladnunk az Atyához! Oda kell szaladnunk, hogy megöleljen aztán, azért hogy
karjára véve neveljen, hiszen fiak vagyunk!
De oda kell szaladnunk a félelmeinkkel, a kudarcainkkal, a
sértettségünkkel vagy akár a megbotránkozásunk idején is. Szaladnunk kell akkor
is, amikor minden rendben és a világ játszótere teljes napsütésben ragyog!
Aztán azért is szaladunk, mert ki szeretnénk fejezni a szeretetünket és a
hálánkat a szerető kapcsolatért. Ez mellett szaladunk, hogy felhívjuk a
figyelmet a környezetünkre, az embertársainkra, azaz közbenjárni megyünk. Az
Atya várja és kívánja, hogy rendszeresen odaszaladjunk hozzá! Az ige azt mondja,
ha olyanok nem leszünk mint a gyermekek, lemaradunk/kimaradunk az Isten
országából. Nem mehetünk be abba! Talán ezért látni sok lógó orrú keresztényt
sokfelé.
De mi testvéreim ne lógassuk a nózinkat semmiért Isten az
aki elkezdte bennünk az Ö jó munkáját! S van egy jó hírem így az év elején
is! Ö nem csak elkezd valamit, hanem hatalma
van arra, hogy be is fejezze! A mi dolgunk,
az hogy hittel, szeretettel, hálával hozzá szaladjunk!
Szép hétvégét és köszönöm a figyelmeteket!
