Az idős emberek tisztelete

Azt gondolom, olyan témát választottam most ami sajnos méltatlanul háttérbe szorult a gyakorlati élet mindennapjaiban.

Ez pedig az idős emberek tisztelete. 

Mint legtöbbször itt is igaz, hogy amit ma ezen a téren produkálunk az annak a gyümölcse, amit mi magunk láttunk és megtanultunk a szüleinktől és úgy általában a társadalmi érintkezésekben. Gondolom, nem kell bizonygatnom a század eleji gondolkozás és gyakorlat mennyire kimagasló volt ezen a területen is.

Az emberi kapcsolatokat még a tágabbakat is áthatotta a kölcsönös tisztelet méltánylás még akkor is ha természetesen voltak olyan jelenségek melyekkel ma már nem tudnánk azonosulni. Csak hogy egy példa is legyen, gondoljunk csak az iskolákban a vonalzók másodlagos testközeli szerepére egy - egy rosszalkodás esetén.
Szerintem jogosan megállapítható hogy mára az emberi kapcsolatok terén az értékvesztés az erkölcsi korlátlanság szabadosság teljesen jellemzővé vált még a gyermekek között is. S bizony ennek egyik nagy kárvallói az idősödő szülök és maga az a réteg, amelyik már koránál fogva életének hátralévő részét szeretné biztonságban méltánylásban és szeretetben eltölteni.
Most itt oldalakat lehetne írni a negatív tapasztalatokból ezen a területen, de mindannyian tudjuk, a mindennapokból miről beszélek. Az idős magatehetetlen ember kiszolgáltatottsága,az őket ért inzultusok és életellenes cselekmények. A a gonosz és lealjasult mételyre amely az esetleges örökség utáni sóvárgásból fakad sokakban.Szóval tudjuk mi minden tartozik ide.

Mindjárt a biblia elején találkozunk egy érdekes kijelentéssel, amiben Isten felhívja a figyelmet arra a tényre, hogy a sikeres érett házasságot egy férfinek ott kell kezdeni, hogy önálló élet kezd a választott párjával és gyakorlatban elhagyja a szülői házat és ragaszkodik a feleségéhez. Nos, arra a területre most nem térek ki, hogy ez mennyire fontos és megszívlelendő tanácsa a teremtőnek. De arra igen, hogy ebben az igeversében „Annak okáért elhagyja a férfiú az ő atyját és az ő anyját, és ragaszkodik feleségéhez: és lesznek egy testté.” az elhagyja szó nem a magára hagyást nem a szülőktől való elfordulást jelent. Hanem egy önálló felelősségteljes saját élet kezdetét, amit lehetőleg a szülői háztól külön érdemes megkezdeni. Ennek nagyon fontos okai vannak, de maradjunk abban, hogy itt is és később magában a tízparancsolatban is kiviláglik, hogy a gyermekeknek nagyon fontos megérteni a szülői, de egyáltalán az idős társadalom tiszteletét.

Mit értsünk, a szülök tisztelete alatt, és mit ne?

A tisztelet, tiszteletben tartás, tolerálás, méltánylás, megkülönböztetett figyelem, figyelmesség, türelem, érzelmi és anyagi gondoskodás, ápolás és törődés ez mind ide tartozik. És általában az idős embertársainkra is.

A szülök, hibáinak elfogadása azzal való azonosulás az általuk élt helytelen életvitel tolerálása a részükről való házasságunkat manipuláló abba beavatkozni szándékozó beleszólás viszont már nem tartozik a tisztelni való kategóriába.  

Természetesen, ha valaki ilyesmit tapasztalna, az nem jogosítja fel arra, hogy goromba udvariatlan közönséges magatartást engedjen meg magának, mint sajnos teszik ezt sokan. Határozottan, de tisztelettel kell ezeket megbeszélni. Az ilyen tapasztalatok mellett is a szülőknek kijáró egészséges tiszteletet megadására mindenkor igyekezni kell. Ne várjunk tőlük sem tökéletességet, amikor mi magunk is látjuk a saját a hibáinkat. Ne legyünk képmutatóak ezen a területen sem.

Zárásként egy két elgondolkoztató vers a Bibliából.

„Tiszteld atyádat és anyádat, hogy hosszú ideig élj azon a földön, amelyet az Úr a te Istened ád te néked.”

„Az ősz ember előtt kelj fel, és a vénember orcáját becsüld meg, és félj a te Istenedtől. Én vagyok az Úr.”

„És felele a Búztól való Elihu, Barakeél fia, és monda: Napjaimra nézve én még csekély vagyok, ti pedig élemedett emberek, azért tartózkodtam és féltem tudatni veletek véleményemet.”

„Ha pedig valamely özvegyasszonynak gyermekei vagy unokái vannak, tanulják meg, hogy első sorban a maguk háza iránt legyenek istenfélők, és adják meg szüleiknek a viszont tartozást; mert ez szép és kedves dolog Isten előtt.”

„Azt pedig tudd meg, hogy az utolsó napokban nehéz idők állnak be. Mert lesznek az emberek magukat szeretők, pénzsóvárgók, kérkedők, kevélyek, káromkodók, szüleik iránt engedetlenek, háládatlanok, tisztátalanok, Szeretet nélkül valók, kérlelhetetlenek, rágalmazók, mértéktelenek, kegyetlenek, a jónak nem kedvelői. Árulók, vakmerők, felfuvalkodottak, inkább a gyönyörnek, mint Istennek szeretői.”

„És nyomorba jut a nép; egyik a másik ellen, ki-ki az ő társa ellen támad, a gyermek az öreg ellen, becstelen a tisztes ellen;”

„te nem cselekedtél velők irgalmasságot, az öregre nehéz igát vetettél!”

„Az ifjaknak ékessége az ő erejük; és a véneknek dísze az ősz haj.”

Ezek az igerészek is az idős emberek megbecsülésére irányítják a figyelmet érdemes elgondolkozni rajtuk.