csütörtök, június 03, 2010

A szükség kiáltása, avagy több kell a jó szónál.

Egy kis segítség is segítség… cselekedj.


Sokféle ember van, de én örülök, annak, hogy akikkel én kapcsolatba kerültem azt tapasztaltam minden problémájuk ellenére,igyekeznek helyes döntéseket hozva és helyes kapcsolatokat kialakítva élni. S élik is a mindennapi valóban nem egyszerű életüket a mai Magyarországon.
Szeretném elmondani minden az embereken, segíteni szándékozó célkitűzést, helyeslek.
Amit megtanultam a bibliából, Amit az Úr jézus mondott: „szegények mindig vannak köztetek” hát gondolom ezt mindannyian, tapasztaljuk még az is aki szegény tudja hogy van önmagánál is szegényebb. Sajnos ma a világon több mint 1 milliárd ember éhezik és az éhhalál szélén van nap, mint nap.Valóban nem szabad elnézni a másik ember szenvedését: ahogy az ige mondja:
„Ő pedig felelvén, monda nékik: A kinek két köntöse van, egyiket adja annak, a kinek nincs; és a kinek van eledele, hasonlókép cselekedjék.”
Vagy János:” A kinek pedig van miből élnie e világon, és elnézni, hogy az ő atyjafia szükségben van, és elzárja attól az ő szívét, miképpen marad meg abban az Isten szeretete?   Fiacskáim, ne szóval szeressünk, se nyelvvel; hanem cselekedettel és valósággal.”
Ezek az igerészek magukért beszélnek.!!!
S ilyenkor elhangzik a mondat:  jó - jó de mindenkinek nem tudok segíteni!
Erre azt szoktam mondani nem is kell mindenkinek . de mindenkinek valamilyen szinten
kell foglalkoznia a maga „szegény Lázárával” ( /bibliai történet szereplője/ És volt egy Lázár nevű koldus, ki az ő kapuja elé volt vetve, fekélyekkel tele.)
Én azt gondolom valamennyinknek, megvan a maga „szegény lázára”  és bizony ezekért felelősek vagyunk! Itt vannak, körülöttünk a közvetlen közelünkben nem kell senkinek a másik városba rohangálnia. Ahogy kilép a kapuján, találkozik velük….
Igen lehet az egy idős néni a szomszédod, lehet egy hajléktalan a kapud melletti padon,Lehet egy koldus vagy egy kukázó ember, aki pont ott van az orrod előtt,és még sorolhatnám…Ezekért feltétlen felelősek vagyunk bizonyos szintig!Ezek valamennyien a Te „szegény Lázárjaid”!
S természetesen amennyiben módod és lehetőséged van bárhol segíteni hát, ne fogd vissza magad! Nem is gondolná az ember hogy ami neki semmiség az másnak a túlélést jelentheti!

Még egy fontos dolgot szeretnék itt megemlíteni. A józanságot! Mivel vannak olyan emberek akik mások nyomorát kihasználva a saját zsebüket szeretnék megtömni,nem egy ilyen alapítványt és történetet hallottunk már. Ez nem szabad, hogy az adakozó kedvűnket szegje de arra hogy józanul a konkrétumoknak utána járva cselekedjünk, arra fel kell hívnia a figyelmünket. Ezért vagyok híve a személyes karitatív munkának és a bajba került konkrét személynek  nyújtandó segítségnek.  Nem feltételeztem semmi rosszat senkiről.
Az óvatosságot, a józanságot általánosságba értettem.

A mostani áradások és rengeteg esőzés az egész országban csak növelték a szükségben lévők számát. Igencsak süket fülek kellenek ahhoz hogy a bajbajutottak kiáltását ne halljuk meg.

Hallgasd hogy a  Lázárod  merről kiállt.