Egy két gondolatot szeretnék leírni a bűnvallással
kapcsolatosan, mert a tegnapi napon egy hozzászólásban (azóta törölte a hozzászóló)
határozottan állítva lett, idézem: ” A kereszt után, az újszövetségben, SEHOL
nem olvasunk bűnvallásról.” Nos, ez így nem igaz, de mielőtt megnéznénk egy két
bibliaverset, had szögezzem le, a teljes írás Istentől ihletett! Az Írás fel
nem bontható, az ó szövetség is okulásunkra van, ezt a biblia állítja. Tehát
maga a bűnvallás gyakorlatát, nem helyes, úgy szemlélni, hogy Jézus Krisztus
kereszthalála előtt jelen volt az Isten és az ember kapcsolatában, de a mi Urunk,
kereszten elvégzett megváltása után, már nincs jelen az Isten és ember
kapcsolatában. Ha ebbe picit mélyebben belegondolunk, megérthetjük, hogy a
megfogalmazott kijelentés, tarthatatlan. Az írás azt mondja két-három bizonyságra,
megáll az igazság! Ez az igevers „És ha az idegen földön, ahol fogva tartatnak,
magokba szállnak, és megtérvén, az ő fogságuk helyén könyörögnek hozzád, és ezt
mondják: Vétkeztünk, hamisan és gonoszul cselekedtünk;” noha, ószövetségi, de egyértelműen
idő feletti. De amúgy is a fentebb említettek miatt, nem lehet, nem figyelembe
venni, hiszen általános szellemi igazságot közöl. Most jöjjön két újszövetségi
igevers, de a tanulmányozó még találni fog kapcsolódó igéket. „És sokan a hívők
közül eljőnek vala, megvallván és megjelentvén cselekedeteiket.” --- „Valljátok meg
bűneiteket egymásnak és imádkozzatok egymásért, hogy meggyógyuljatok: mert igen
hasznos az igaznak buzgóságos könyörgése.” Isten szavából egyetlen egy támpont
is elegendő az Ö gyermekeinek, de a szentírás kritériumához mérten, itt van két
világos a bűnvallás kérő és elfogadó, egyértelmű igevers az újszövetségből. Egy
példa a kapcsolódó igeversre! „Az asszony pedig tudva, hogy mi történt vele,
félve és remegve megy vala oda és elébe borula, és elmonda néki mindent igazán.”
A bűneink megvallása nincs eseményhez kötve, maga az, egy
csodálatos esemény! (a megtéréshez, bűnbánó szív szükséges) és úgy tudom így is
alakult ki, az ember kezdetektől, el kellett, hogy ismerje bűnösségét, és
kegyelemre szorultságát, amikor Istenhez közeledett. Vannak, akik már a vízkeresztség előtt
elvárják, mások csak később. A lényeg hogy igen szükséges lépés a hívő élet
elején, egy részletes mélységi megvallás, egyetlen okból, a szellemi kötelékek
elszakítása végett, hogy egy teljesen átható bűnbocsánatban részesüljünk. A
későbbiekben, hogy elég e magamban otthon elrendeznem, ha felismerek egy bűnt,
vétket, vagy mulasztást, vagy el kell mennem és egy érett idős testvérrel/
szolgálóval kell e imádkoznom, azt a bűn milyensége és mélysége határozza meg
leginkább. Itt is a gyümölcsök igen mérvadóak. Ha marad a bűnérzés, a szívünk vádolása,
illetve a bűn rendszeresen leveri az embert, akkor bizony segítségre és
valószínűleg szabadulásra is szükség lehet.
Befejezésül egy csodálatos igevers! „Ha megvalljuk
bűneinket, hű és igaz, hogy megbocsássa bűneinket és megtisztítson minket
minden hamisságtól.” Ami egyben már a harmadik az újszövetségből. :)
Köszönöm a figyelmeteket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése