A legnagyobb és igen jól elrejtőző bálvány, amivel találkozhatunk, az mi magunk vagyunk! A mindenáron trónt követelő énünk. Annyiban, amennyiben elfordul Isten akaratától, illetve arra nem kiváncsi! A romlott kívánság kiszolgálásában megvalósuló bálványimádás után, a következő hatalmas
bálványtárgy a saját és a másik ember fizikai teste, szintén annyiban, amennyiben nem Isten akaratával megegyező módon van tekintve és kezelve! Ez a nagy helyzet és ez a világ,
hatalmas iramban és minden módon, támogatja és építi ezt a fertelmes nagy
bálvány! A szexuális forradalom óta, sátán hatalmas erőket csoportosít erre a területre.
Ma már ott tartunk, az elkorcsosulást munkáló gonosz angyaloknak, az alájuk
tartozó tisztátalan szellemeknek és az őket kiszolgáló embereknek köszönhetően,
nem elég a tisztátalanság, nem elég a pedofília, nem elég a zoofilia, nem elég
már semmi, semmilyen démoni tanítás! Genderizmus kell! Az majd megadja a kegyelemdöfést az emberiségnek.
Egy a nemiséget és az azzal járó helyes szexualitást felrúgó, azt sátáni és
örült módon összekeverni és felszámolni szándékozó világ teremtését láthatjuk a szemünk előtt! De e folyamat mögött, nincs semmi, ami Isten előtt kedves lenne! Isten SZENT! Isten
akarata SZENT és Isten örök rendje is SZENT! Ha valaki és bárki, e rend ellen
tör, ítéletet gerjeszt, mert a mennyei trón előtt, összeülnek az angyali ítélő
bírák, mint azt tették a régi időkben. Az írás azt javasolja, hogy minden
féltet dolognál jobban őrizzük meg a szívünket, (a megelevenített, Istennel, a kegyelem által
élő kapcsolatba került szellemi központunkat) mert oda árad be elsősorban, és
onnan tud kiáradni a személyiségünk minden területére az Istentől ránk áradó
élet. Természetesen ez az élet, leginkább az Isten beszédén, valamint a Szent Szellem
kinyilatkoztatásán keresztül ér el bennünket. Sajnos, én Istenfélelem hiányában
ezzel nem nagyon törődve, azt gondoltam, hogy játszhatok/kísérletezhetek, hogy
meddig is lehet elmenni, határokat megközelíteni. Mondanom sem kell, igen hamar megtapasztaltam,
hogy mit is jelent, ha az ordító oroszlán, elkezdi az ember elnyelését. Nem
bölcs a kívánságot dédelgetni és a határvonalon táncolni, mert egy
szempillantásban dolgozik a kígyó.
Isten szentségével
kapcsolatosan most eszembe jutott egy olyan nap, amikor Isten elé álltam. Egy
szellemi szempontból igen megalázott és a pornográfiától és önkielégítéstől
letiport állapotban, így fordultam, a megváltómhoz, Jézus Krisztushoz.:
"Istenem
senki nem Ismer, úgy ahogy te. Te választottál engem ki, ebből a bukott
világból, megkerestél és lehajoltál hozzám. Lehetetlen, hogy tévedtél volna! Most
mégis mocskosan jövök eléd,, és ez igen mély gyötrelem, mert jóságodért nem ezt
érdemled. Csak nyelvel, szeretlek téged! Csak ígérgetek, újra és újra. Uram te
ismered a szívem! De ki kell mondanom előtted, magamat is szembesítve, nekem
tetszik ez az egész, hiszen játszani merek vele. Te ismered a harcaimat, az
ezernyi kudarcomat, hallottad minden ígérgetésemet, láttad bukásaim
folytonosságát. Uram nyilvánvaló, hogy nem szeretlek téged, hiszen nem
engedelmeskedem, és az ó természetem, nagyon is él. Úr Jézus, kudarcot
vallottam, be kell ismernem, kedvelem a bűn ideig-óráig való gyönyörűségét.
Uram csak azt tudom mondani, amit Péter mondott a csónakban, menj el tőlem,
mert még veled járva is bűnös ember vagyok. De ha kérhetem azt, hogy könyörülj
rajtam, akkor hozzád kiálltok Szabadításomnak Istene!"
Szellemileg igen nehéz
nap volt. De Isten nyomorúságomat, áldásomra fordította. El kell mondanom,
nagyon meglepődtem, mert a szívemben egy nagyon régen olvasott igerész elevenedett meg:
„Gondoljátok meg azért, hogy ő ily ellene való támadást
szenvedett el a bűnösöktől, hogy el ne csüggedjetek lelkeitekben elalélván.
Mert még végig nem állottatok ellent, tusakodván a bűn ellen. És
elfeledkeztetek-e az intésről, amely néktek, mint fiaknak szól: Fiam, ne vesd
meg az Úrnak fenyítését, se meg ne lankadj, ha ő dorgál téged; Mert akit szeret
az Úr, megdorgálja, megostoroz pedig mindent, akit fiává fogad. Ha a fenyítést
elszenveditek, akkor veletek úgy bánik az Isten, mint fiaival; mert melyik fiú
az, akit meg nem fenyít az apa? Ha pedig fenyítés nélkül valók vagytok, melyben
mindenek részesültek, korcsok vagytok és nem fiak.”
Az egyszerű fordításban így olvassuk:
„Gondoljatok Jézusra! Türelmesen elviselte, amikor a bűnösök
gonoszul bántak és makacsul ellenkeztek vele. Ha erre gondoltok, nem fogtok
belefáradni munkátokba, sem nem vesztitek el a kedveteket. Isten úgy bánik
velünk, mint a fiaival. A bűn elleni harcotokban még nem kellett szembenéznetek a
halállal. Isten fiai vagytok, és ő bátorít benneteket. De ezt a bátorítást
elfelejtettétek: „Fiam, vedd komolyan, ha az ÚR nevel téged, és ne veszítsd el
a kedved, amikor megfegyelmez! Mert az ÚR megneveli azokat, akiket szeret, és
megfenyít mindenkit, akit a fiává fogad.”
Fogadjátok el, és vessétek alá magatokat az ilyen nevelésnek! Tekintsétek
az Édesapátoktól jövő megfegyelmezésnek! Mert ez azt bizonyítja, hogy Isten úgy
bánik veletek, mint a fiaival. Hiszen minden fiút megnevel az apja. Mindenkinek
szüksége van a fegyelmezésre. De ha sohasem kaptok fegyelmezést, akkor nem is
vagytok igazán Isten fiai, csak törvénytelen gyerekek.”
Isten, bűnnel nem kísért, a bűn nem tőle ered, senki nem
mondhatja, hogy Isten valami okból vezetett bele, ebbe vagy abba a bűnbe. NEM
és ezerszer is NEM!
„Senki se mondja, mikor kísértetik: Az Istentől kísértetem:
mert az Isten gonoszsággal nem kísérthető, ő maga pedig senkit sem kísért.
Hanem mindenki kísértetik, amikor vonja és édesgeti a tulajdon kívánsága.
Azután a kívánság megfoganván, bűnt szül; a bűn pedig teljességre jutván halált
nemz.”
Nos, a fiak, és nyilván
azért tértél meg, hogy Isten fiaként éld a hátralévő életedet, nem kedvelik az
engedetlenséget. Nem azért mert nem ismerik azt, (sajnos mindenki ismeri) hanem
mert jobban szeretik az Atyát és a Fiút, aki az örök élet! Szellemiekhez szellemieket
kell szabni az írás szerint.
A szent Istennel való kapcsolathoz pedig
nyilvánvaló, hogy szentség/szentségre való törekvés illik. Azzal, hogy
érintőlegesen írtam a fenti témáról, természetesen nem az szerettem volna
sugallni, hogy a szexuális bűnök, vagy akár más bűnök félvállról vehetőek, vagy,
hogy az ellenük való harc, gyerekfeladat lenne. Abból a szellemi szempontból
igen tanulságos napomból, a képvillantást, bátorításként adtam. Mindenképp
érdemes őszintén Istenhez fordulni, Ö ismer minket és tudja, hogy kit hogyan
kell nevelni. úgy érzem, ennyit helyezett most a szívemre az Isten Szelleme. Ha
azonban ezen a területen kérdésed, esetleg harcod van. Nyomatékosan szeretnélek
megkérni az Úr Jézus nevében, hogy bátorodjál fel! Keress és kérj segítséget.
Menj el pásztorlásra, vegyél rész ismert, szabadító szolgálatban jártas ember tanácsadásában,
mert szeretném elmondani neked az Isten örömhírét, melyről magam is bizonyság
vagyok! A legmélyebb és a legsötétebb engedetlenségből és lázadásból is van
SZABADULÁS az ÚR JÉZUSBAN! Nincs az a bűn, amit Jézus ne tudna darabokra zúzni!
De ebben neked is együtt kell működnöd Istennel, a mennyei Atyánkkal, mint
jóravaló és engedelmes gyermeke!
Köszönöm a figyelmedet, Isten áldjon és őrizzen!
Fenti gondolataim után pár héttel kaptam ezt az általam nem ismert tanítást. Igazság és felrázó tartalma miatt, itt is megosztom. A videó alatt a szöveg letölthető PDF formátumban, tanulmányozásra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése