Jó ideje olvasgatom Sytka írásai, a megmondoka blogon.
Legutóbbi, érdekes sorozatában, az Isten háborúival kapcsolatosan volt egy elgondolkoztató megjegyzése, egy hozzászólásban, amin, nem egyszer filozofáltam már én is. Idézem: "És mielőtt valaki felvetné, hogy akkor
miért nem háborodok fel Isten kegyelmén is, hiszen az is legalább ilyen
érthetetlen. Nos, ez igaz, ám a kegyelem szinkronban áll Krisztus személyével,
tanításaival, karakterével - itt azért elég nagy az összhang az Atya és a Fiú
között. Bár Jézus is tudott dühös, sőt agresszív lenni, de soha nem ölt és nem
is akart megölni senkit, és mást sem buzdított erre. Az ószövetségi istenképben
viszont egyszerre fér meg egymás mellett a kegyelmes, igazságos és szerető Atya
a vérengző, népeket elpusztító, ártatlanokat vízbe fullasztó Atya képével.
Engem ez a disszonancia zavar és gondolkodtat el."
Az én meglátásom nem annyira közkedvelt, lehet
abszurdnak is tartják talán. De én az évtizedek alatt nem találtam, sok
emberrel együtt gondolkozva sem, annál egyszerűbb és logikusabb választ erre a
problémára. Miszerint az ó szövetségben nem volt lehetőség az emberekből kivetni,
kiűzni a démonokat, és a gonosz bukott angyalokkal való kapcsolattartásukat, más módon
fékezni, mint ilyen első látásra kegyetlen és könyörtelen beavatkozásokkal. (tudom ezekben, sokan nem hisznek) Én igen!
Valamint nem volt
KEGYELEM dicsőségének az a hatalmat adó ereje, ami ma a jó angyalok
emberekért végzett tevékenységét és mellettük való
beavatkozást ilyen nagymértékben engedélyezi. „Hanem járultatok Sion hegyéhez,
és az élő Istennek városához, a mennyei Jeruzsálemhez, és az angyalok ezreihez”
Ezek az „angyalok ezrei” ma részt vesznek a szellemi harc területein az emberek
oldalán, és így a démonizálódás, főleg a közös nagy tömegeket egyszerre érintő,
erősen korlátozva van Isten jóságából kifolyólag. A gonosz angyalok
megkötözött/leláncolt részével is itt kell számolnunk. Ez is jelenleg a
kegyelem korszakának kedvez.
Valószínűsíthető, hogy az ó szövetségi időben, az emberek, közösségek egy szint után,
nemcsak maguk álltak totálisan szembe Isten akaratával, hanem másokat is erre
vezettek. Ebbe mint tudjuk, bekapcsolódtak a bukott angyalok és többek között gonosz tanácsokkal látták el a lázadókat. Valamint megrontották őket lelki és testi területen egyaránt. Ez pedig amikor elért egy olyan szintet ami már veszélyeztette Isten
örök rendjét és további, jövőbeni terveit. Akkor kénytelen volt ezen embereket,
gonosz közösségeket (ha egy bizonyos szintű démonizálodás mellett még
beszélhetünk egyáltalán emberről és nem csak egy bábúról, melynek
legtökéletesebb példánya maga az Antikrisztus.) „félre tolni”, mint hadakozó,
harcos Isten /hiszen így is aposztrofálja magát/ mivel ezen emberek harcba,
ellenszegülésbe merészkedtek teremtőjükkel és annak örök-érvényű akaratával. A gyermekeket is elérő ítéletért, ki kell mondani a tisztátalan szellemvilággal lepaktáló szülök a felelősek. Ha életben maradnak, csak idő kérdése hogy a befolyásukra jogalapot szerzett démonok ugyan úgy, ahogy a szülőket, Isten akarata és törvénye ellen fogják fordítani. Ez egy ördögi kör volt. Az újszövetségben
ez a helyzet, alapvetően megváltozott! „És mindnyájan elálmélkodnak, annyira,
hogy egymás között kérdezgették, mondván: Mi ez? Micsoda új tudomány ez, hogy
hatalommal parancsol a tisztátalan lelkeknek is, és engedelmeskednek néki?” (új
tudomány, nem volt azelőtt erre lehetőség, csupán enyhíteni lehetett a
démonikus gyötrést ideig, óráig.)
Lehet követ ragadni de elmondom egy másik gondolatomat is.
Az írás azt mondja nem test és vér ellen van nekünk tusakodásunk, hanem sátán királyságát
képviselő lények ellen.
Tehát nem emberek ellen. De mivel mindenki, aki létezik, a
minden szellemek Atyjától való. Senki nincs, aki független lenne Istentől. Még
a bukott szellemvilágban sem. Mégis vannak akik fellázadtak Isten ellen és vele
szemben helyezkedtek/álltak fel. Ezen teremtmények hierarchikus rendjének
legvégén, véleményem szerint megjelennek a bukott emberiség azon egyedei, akik
noha még testben vannak, de oly mértékben azonosultak már a szívükben sátán
terveivel és céljával, (aminek például egyik, egyértelmű jele a kéjjel való
tudatos tömeggyilkolás, vagy egy másik ismertetőjük ezeknek az erős embereknek hogy antikrisztusi hamis vallások szószólói, és az emberek szívét így zárják el az élet urától Jézustól) hogy minden zokszó nélkül besorolhatóak az ellenség a
sátán királyságát tudatosan építő/szolgáló szellemi lények sorába. Ilyenkor szokták mondani, hogy de nekik is van megtérési lehetőség miért zárom ki őket. Nos nem kizárom őket de azt látni hogy valahogy nem élnek eme lehetőséggel. Nem igazán látok megtért Hitlereket, Sztálinokat nem igazán látok megtérni hamis vallási vezetőket stb stb. Legyünk reálisak a jelen kor "erős emberei" közül nem igazán látunk egy két kivételtől eltekintve konkrét megtérőket. Persze ez nem véletlen van így. A gonoszságban el lehet érni olyan pontot ahonnan már nincs vissza út, nem a kegyelem hiánya miatt, hanem a gonoszsággal való betöltekezés miatt.
„Ti az ördög atyától valók vagytok, és a ti atyátok
kívánságait akarjátok teljesíteni. Az emberölő volt kezdettől fogva, és nem
állott meg az igazságban, mert nincsen ő benne igazság. Mikor hazugságot szól,
a sajátjából szól; mert hazug és hazugság atyja.”
Nem kell ezt a gondolatot elfogadni tőlem, csupán hangosan gondolkoztam, de jelenleg így látom.
A konkrét szellemi harcok fajtáinak gyakorlati alkalmazásával, az Istendicsőítésekkel
valamint a gonosz szellemek által befolyásolt megkötözött emberek felé való
szolgálattal, az angyalok segítségével, igen nagy mélységben, ha nem is teljesen, de megoldódott a „félreállítás” szükségességének kérdése. Így van lehetőség a megtérésre a megszabadulásra. Ez is, Isten irántunk való felfoghatatlan nagy irgalma. Megjegyzem a tudatosan gonosz/vérszopó embereknél továbbra sincs más megoldás,
nem marad más lehetőség, mint a köznép érdekében, likvidálni őket. PL isis, boko haram, stb harcosainál. Be kell látnunk nem nagyon van mit tennünk az ilyen embereknél, még akkor sem ha még ilyen mélységekből is emel ki Isten kegyelme embereket.
Bár ebben is rendkívül távol kerültünk Isten akaratától, ma
a torzult humanista államhatalom végrehajtó szervei, elég érdekesen
cselekszenek, elég, ha csak a több mint 70 embert legyilkoló Breivik esetére
gondolunk. Tehát azt gondolom. Isten öl és elevenít, de soha nem gyilkol, és
nem vérszopó, mint a kánaáni és más hamis istenek a világtörténelemben.
Egy régebbi írásomat e témában : itt Isten Öl és elevenít. De nem gyilkol. olvashatod el.
E témához kapcsolódik Ananiás és Safiara esete akik az Istennek való hazugság után, holtan estek össze. Az ok az volt, hogy nem akárki hanem Sátán foglalta el Ananiás szívét. A felesége pedig szövetségben, közösségben volt vele ebben a gonoszságban. (a gonoszságnak ezen a szintjén nincs kegyelem és nyilván szabadító szolgálat se jöhet szóba, pont ezért.)
Megjegyzem keresztény körökben is nagyon kevés szó esik arról a tényről, hogy Isten szentségéből fakadó tűz/kenet bizony ölni is tud. A kenet mind a javunkra és ha Istennel szembe megyünk akár ellenünk is megnyilvánulhat. (nem a bűnök szintjét értem ez alatt, azokért tudunk bocsánatot kérni és meg tudunk Isten kegyelméből térni belőle. Hanem az Isten örökkévaló rendje elleni lázadás, az azzal való szembehelyezkedést, amit Isten nem tűr el mert üdvtervét veszélyezteti. ) Jób könyvéből tudjuk, hogy van Istennek egy örök rendje, ha valaki ezt el akarja homályosítani, vagy szembe helyezkedik vele, Isten haragjával és erejével fog találkozni, legyen az gonosz angyal, egy "erős" ember vagy akár ki. Ez nem a legegyszerűbb téma elismerem, de attól még így van. Isten kijelenti magát mint erős és hadakozó (a gonoszsággal és a gonoszságot kiszolgálókkal) harcoló Isten.
"Kicsoda ez a dicsőség királya? Az erős és hatalmas Úr, az erős hadakozó Úr."
"Az Úr, mint egy hős kijő, és mint hadakozó felkölti haragját, kiált, sőt rivalg és ellenségein erőt vesz."
Megköszönve a figyelmeteket áldott jövőhetet kívánok!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése