szombat, május 07, 2016

Gondolatom a Cölibátusról.




Cölibátus   /videó/ 


Most mindenképp eltekintek attól, a hogy az ige eleve kéri, hogy ne hívjunk senkit atyának.
„Atyátoknak se hívjatok senkit e földön; mert egy a ti Atyátok, aki a mennyben van.”
Eltekintek, mert lehet ez is a hagyomány része, ami az RK egyházban szinte az Isten igéjének a tekintélyével egyenlő. A lényeg amúgy is a cölibátuson van. Illetve ami miatt gondoltam, hogy megosztom és elmondom a véleményem az a videóban a 10: 47- 12: 15 ig terjedő szakasz. A videót több mint tizenötezer ember látta. És sajnos valószínűsíthető, hogy azzal a tudattal vannak azóta, hogy a cölibátus a teljes papságra érvényes. Pedig ez csak a RK egyháznak a tanításában szerepel, és feltétlen meg kell említenem, hogy a bibliából nem megalapozott tanításként hivatkoznak rá. Ezen a fenti videóban való igekiemelés sem változtat. (nagyköveti példa) Nem csak, azért mert a két vagy három szabályának sem felel meg, hanem mert teljesen szemben áll az Írás egészével és tanításával.
Nézünk meg egy-két igeverset, ami ide kapcsolódik.   

„Szükséges annak okáért, hogy a püspök feddhetetlen legyen, egy feleségű férfiú, józan, mértékletes, illedelmes, vendégszerető, a tanításra alkalmatos;
Nem borozó, nem verekedő, nem rút nyereségre vágyó; hanem szelíd, versengéstől ment, nem pénzsóvárgó; Ki a maga házát jól igazgatja, gyermekeit engedelmességben tartja, minden tisztességgel;”

„Csak amint kinek-kinek adta az Isten, amint kit-kit elhívott az Úr, úgy járjon. És minden gyülekezetben ekképpen rendelkezem.”

„Amik felől pedig írtatok nékem, jó a férfiúnak asszonyt nem illetni.
De a paráznaság miatt minden férfiúnak tulajdon felesége legyen, és minden asszonynak tulajdon férje. A feleségének adja meg a férj a köteles jóakaratot; hasonlóképpen a feleség is a férjének. A feleség nem ura a maga testének, hanem a férje; hasonlóképpen a férj sem ura a maga testének, hanem a felesége. Ne fosszátok meg egymást, hanemha egyenlő akaratból bizonyos ideig, hogy ráérjetek a böjtölésre és az imádkozásra, az után ismét együvé térjetek, hogy a Sátán meg ne kísértsen titeket, mivelhogy magatokat meg nem tartóztathatjátok.
Ezt pedig kedvezésképpen mondom, nem parancsolat szerint.
Mert szeretném, ha minden ember úgy volna, mint én magam is; de kinek - kinek tulajdon kegyelmi ajándéka vagyon Istentől, egynek így, másnak pedig úgy.”

„nincsen-e arra jogunk, hogy keresztyén feleségünket magunkkal hordozzuk, mint a többi apostolok is és az Úrnak atyjafiai és Kéfás?”  

Bizony még Péter apostolnak is volt és az Úr testvéreinek is tulajdon feleségük. Szerintem elég ennyi igevers és szövegkörnyezetük elolvasása, hogy átgondoljuk a cölibátus általános mindenkit érintő, kötelezőszerű tarthatatlanságát. Csak egyféle cölibátust tudok elfogadni a biblia alapján. Azt, amelyet kegyelmi ajándékként ad Isten némelyeknek. Némelyeknek! Ugyan úgy, ahogy a többi kegyelmi ajándéknál írja Pál, hogy egynek ez másiknak amaz. Nem mindenki kapja a cölibátus ajándékát.  „Mert szeretném, ha minden ember úgy volna, mint én magam is; de kinek - kinek tulajdon kegyelmi ajándéka vagyon Istentől, egynek így, másnak pedig úgy.” Ha mindenkire érvényes lenne a papi cölibátus akkor Pál e szavai és a fenti igeversek érthetetlenek lenének. De ez távol legyen! A cölibátus helytelen és az írásokkal összeegyeztethetetlen kikényszerítéséből eredő Személyiségi/lelki problémákra, szexuális eltorzulásokra, nem szándékozom kitérni, ezek többnyire mindenki előtt ismeretesek. Zárásul annyit szeretnék megjegyezni nem a RK atyámfiaival, van gondom. Mindenki csak a neki megadatott módon és világosságban tud járni, ez pedig a szívtől és az igazság szeretetétől függ. Mindannyiunkban rész szerint van az ismeret, mindannyiunkban vannak vakfoltok, és kevésbé átlátott dolgok. Amit én problémának látok, az a tradíciónak és a hagyományoknak az a része, amelyek az Írást, Isten beszédét félre tolják, felülírják, és szembe helyezkednek vele.   
 „Mert most embereknek engedek-e, avagy az Istennek? Vagy embereknek igyekezem-e tetszeni? Bizonyára, ha még embereknek igyekezném tetszeni, Krisztus szolgája nem volnék.”
Arról nem is beszélve, hogy: „Mert akit az Isten küldött, az Isten beszédeit szólja.”


Hodász András Római Katolikus pap cölibátust védő igeértelmezése.

„Mi a helyzet a cölibátussal? Hadd hozzak ide egy idézetet Jézus Krisztustól:

‘A feltámadás után nem nősülnek, férjhez sem mennek, hanem úgy élnek, mint Isten angyalai.’ (Mt 22, 30)

A mennyországban tehát az emberek nem nősülnek, férjhez sem mennek, hanem úgy élnek mint Isten angyalai.

Szeretnék idehozni nektek egy nagyon egyszerű, ismerős példát, ez pedig a nagykövetség képe. A nagykövetségről mindannyian tudjuk, hogy egy olyan terület, ahol az anyaország szabályai és törvényei érvényesek. Ha én bemegyek az amerikai nagykövetségre, akkor én amerikai területen állok. Rám ebben az esetben az Amerikai Egyesült Államok törvényei érvényesek.

A cölibátus olyan, mintha én a mennyország nagykövete lennék itt a Földön: én már a mennyország szabályai szerint élek, ahol nem házasodnak és férjhez sem mennek. Ha rám nézel azt kell, hogy lásd – és én igyekszem úgy élni, hogy ez így legyen – hogy van mennyország.  “

Idáig az idézet. Forrás: http://777blog.hu/hirek/zsenialis-peldaval-allt-ki-egy-pap-colibatus-mellett/

Megjegyzem az ige azt mondja hogy a menyben megdicsőült testben van a létezés, valamint: "És az Isten eltöröl minden könnyet az ő szemeikről; és a halál nem lesz többé; sem gyász, sem kiáltás, sem fájdalom nem lesz többé, mert az elsők elmúltak." 
Ha követem a fenti gondolatmenetet akkor a "nagyköveteknek" már itt megdicsőült testben a halálnak nem kiszolgáltatva, fájdalom gyász és könny nélkül kellene élniük. 
Kívánom, hogy Isten gazdag áldása legyen Hodász Andráson, de úgy vélem ez akkor tudna jobban megvalósulni, ha a teljes íráshoz jobban ragaszkodna, és nem engedné, hogy azt bármi is kiszorítsa, vagy avval szembe helyezkedjen.   

Köszönöm a figyelmeteket.  


Nincsenek megjegyzések: